Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-03-28 / 25. szám
Mai lapszámunkban bentfogtaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XHI. évfolyam. Szekszárd, 1931 március 28. 25. szám. TOLNANEGYEI ÜJSAG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. I Főszerkesztő: j Felelős szerkesztő: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirTelefonszám 85 ás 102 I SCHNEIDER JÁNOS. | DLÁZSIK FERENC Idetés egy,60 milliméter széles hasábon millimétersoronként p,..i .. * ... I a lap megjelenik minden szerdán és szombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. A hírk f , ! * I . IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéiI watban elhelyezett reklám-, eljeraési. családi hír, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. I illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I • nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. • , ■ , Egységes f ront. A napokban gazdagyülést tartottak a fővárosban és a gyűlés vezetősége átnyújtotta a földmivelésügyi miniszternek az elfogadott határozati javaslatokat. A földmivelésügyi miniszter beszédben válaszolt és ebben összefoglalta azokat a szempontokat, amelyeket a magyar gazdáknak követniük kell, ba a kétségtelen nehézségeket le akarják győzni és jobb jövőt akarnak a maguk számára teremteni. A miniszter leszögezte, hogy minden gyógyítás legelső feltétele az, hogy a gaz dák foglalkozzanak a saját bajaikkal, mert hiszen a kormány helyzetét is megkVnnyitik, ha felhívják a figyelmet egyes speciális panaszokra. Kétségtelen, hogy bajok vannak. Bármennyire elcsépeltnek látszik ia azonban, le kell szögezni, hogy a bajok eredete jórészt a trianoni békeszerződés igazságtalan intézkedéseiben gyökerezik és ezeket csak úgy lehet többé kevésbé ellensúlyozni, ha a gazdatársadalom nem a napi politika kérdései alapján tömörül és védekezik, hanem egyedül a gazdasági nehézségek legyőzését tűzi ki célul. A gazda ma is ép olyan szorgalommal dolgozik és termel, mint a békeidőben, de leküzdhetetlen nehézségek elé kerül, amikor arról van szó, bogy értékesítse munkájának eredményét. A leküzdhetetlen nehézségeket a világpiaci helyzet, az általános gazdasági krízis képezi és amin a kormány belpolitikai eszközökkel segíteni tud, az nem elég abhoz, hogy a magyar gazda olyan helyzetbe jut hasson, amely neki és az ország érdekeinek is megfelel. Ilyen belpolitikai segítőeszköz volt a boletta, amelynek célja a gazdatársadalom megsegítése, rossz szolgálatot tesznek tehát azok, akik a gazdák közvéleményét a saját érdekeik ellenére próbálják a boletta ellen hamis módon befolyásolni. A gazdasági krízis másik nehéz pontja a hitelkérdés. A nemzetközi pénzpiacok nem bizalmatlanok Magyarországgal szemben, hiszen megállapítható, hogy Magyarország a legelsők között van elkönyvelve a nemzetközi pénzpiacon, mint hitelképes állam. A hitel kérdése asonban nemcsak a pénzügyi biztosítékok szilárdságán fordul meg, hanem vannak olyan politikai szempontok is, amelyek igen komolyan latba esnek. Magyarország nyilván nem állna ilyen jól a nemzetközi pénzpiacokon hitelképesség szempontjából, ha a külföld nem látná aat, hogy átélés néprétegek megingathatatlanul fordulnak mindenféle felforgató törekvések ellen és egységes állásfoglalással állanak a kormány mellett a maguk érdekeinek a képviseletében. A magyar gazdának sohasem aaabad elfelejteni, hogy ő alkotja a külföld szemében egyik bázisát a hitelképes- ségnek, illetőleg az a föld, amelyet a tnlajdonosa szorgalommal müvei meg.Aki tehát külföldön a hiteit kapja, az a magyar gazda és a kormány munkája csak oda irányul, bogy a hitel és kamatviszonyok terén minél kedvezőbb helyzetet teremtsen. Komoly és nagy feladat ez, de hogy a kormány mennyire átérzi e feladat megoldásának fontosságát, bizónyitja a földteherrendezési törvényjavaslat, amelyet a képviselőház a napokban fogadott e). Ennek célja, bogy az önhibáján kívül eladósodott gazdát megmentse súlyos pénzügyi helyzetéből. A kormány elemi kötelességének érzi, hogy biztosítsa a magyar nemzet jövőjét, megsegítse az ország zömét képező gazdatársadalmat nehéz küzdelmében. Azonban a kormány törekvései csak akkor lehetnek hatékonyak, ba a gazdatársadalombaD elég szilárdság van arra, hogy az átmeneti bajok idején felbuijánsó felforgatóknak ellenáll, bogy azok ki ne használhassák a pillanatnyi nehézségeket. Nem szabad jelszavakért és izgatók kedvéért kockára tenni az eddigi eredményeket. A magyar nép, mint eddig, a jövőben is csak a józan szóra hallgasson és ha ez igy lesz, akkor talpra állnnk, egymás mellé sorakozunk és minden poklokon keresztül leküzdjük a bajokat. Mayer János földmiveléBÜgyi miniszter nagyhatású beszéde a gazda- kérdés elevenére tapintott. Amikor bebizonyitotta, hogy a hitelkérdés és a viszonyok javnlása szempontjából milyen döntőfontosságn jelentősége van a gazdatársadalom józan politikai magatartásának, olyan kérdésre terelte a figyelmet, amelyet Bz»m elől téveszteni sohasem szabad Reméljük, hogy gazdaközönségünk megérti a földmivelésügyi miniszter gondolatainak lényegét és a fain népe továbbra is az a szilárd alap marad, amelyre bizakodással lehet felépíteni a jobb magyar jövendő reménységét. A vármegye tavaszi közgyűlése. Polgár István lett a paksi főszolgabíró. Az áltálnak is jelzett nagy érdeklődés, amely a vármegye tavaszi közgyűlését megelőzte, pénteken meglátszott Szekszárd külső képén is. Az egész vármegye területéről szokatlanul nagy saámban gyűltek össze a törvényhatósági bizottság tagjai, hogy betöltsék a megüresedett paksi főszolgabírói széket és hogy megválasz- szák a vármegyei tiszti testületbe azokat a fiatal erőket, akik idővel szintén magasabb állások betöltésére lesznek hivatottak. A vármegye távolabbi részeiről már a csütörtök esti vonatokkal érkeztek bizottsági tagok, akik jelentős részét azonban csak a péntek reggeli vonatok, autóbuszok és egyéb alkalmatosságok hozták be. A me gyeház környéke és a Garay-tér valóságos autótáborhoa hasonlított és mindenfelé csoportok alakultak, amelyek a választások esélyeit latolgatták. A megnyitó. A zsúfolásig megtelt közgyűlési teremben ott láttuk a vármegye or- szággyülési képviselőit, felsőházi tagjait, valamint aa összes vezető értelmiséget. PoDtban 10 órakor nyitotta meg Jankó Ágoston főispán a közgyűlést és a megjelenteket üdvözölve, elsősorban is asokat a változásokat jelentette be, amelyek a vagyoni képesítés elveszítése folytán a törvényhatósági bizottsági tagok második második és harmadik kategóriáiban beállottak. A földblrtoktörvóny. Ezután bejelentette, hogy a legutóbbi napokban a parlament Magyarország újjáépítésére vonatkozólag I sorsdöntő intézkedést tett, amidőn I letárgyalta és törvényerőre emelte a fóldteber rendezéséről szóló javaslatot, amellyel lerakta az eredményez és a jövőre vonatkozóan annyira fontos birtokpolitika hatalmas alappilléreit. Wekerle és Pesthy üdvözlése. Dr Wekerle Sándor pénzügyminiszteré az érdem ennek a törvény- javaslatnak az ötletéért és megszerkesztéséért, azonban nagy része van ebben az érdemben, — úgymond a főispán — dr PeBthy Pálnak, a gyönki kerület országgyűlési képviselőjének, aki mint az Egységes Párt kiváló elnöke, az ő működésével hathatósan hozzájárult a törvény létrehozásához. Javasolja, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága üdvözölje ebból az alkalomból dr Wekerle pénzttgy- minisztert és fejezze ki neki jegyzőkönyvi köszönetét és hasonló módon üdvözölje és köszönje meg dr Pesthy Pál hatalmas közreműködését ia. A főispán javaslatát zúgó éljenzés és tapsvihar követte, majd felállott dr Pesthy Pál, aki többek közt a következőket mondotta: Pesthy Pál válasza. „Meglepetéssierüleg és érdemtelenül ért engem ez a megtiszteltetés, mert amit ón tettem, azzal csak a kötelességemet teljesítettem a bizalommal ssemben, amely engem megtisztelt, hogy a képviselőházba beküldött és kötelességemet teljesítettem aa iránt a párt iránt, amelyhez tartozni szerencsém van. Magam is elismerem, bogy es a törvényjavaslat Magyarorsiág földbirtokrendelésének és földbirtoktehermentesitézének egyik korszakalkotó talpköve, mert amikor a gazdasági konjunktúra megromlott éa a magyar föld megingott a bír tokosok lába alatt, a magyar mező gazdaságot művelők tízezrei ki voltak téve annak, hogy vándorbotot kell a késükbe fogniok. Ennek a megelőzésére két célt tűzött ki maga elé a kormány. Az egyik a magyar föld értékének, a másik a magyar csalá dók, a magyar lelkek egzisztenciájának megmentése, a biztosítása volt. Hogy milyen munkát kíván ennek a törvénynek végrehajtása teljesíteni, az abból az egyetlen adatból is szőr nyüségesen világlik elő, hogy 13 000 földbirtokos ellen van árverés kitűzve. Ezeknek az árveréseknek a törvény végrehajtása ntján leendő megakadályozása fogja azután a föld értékét stabilizálhatni. Eleinte 29 millió pengőre tettük a szükségletet, később azonban látván a magyar földbirtok elképzelhetetlen eladósodását, kiderült, hogy legalább 200 millió pengőre van szükség. Ennek a hatalmas össaeg- nek a felhasználásával lehet majd a magyar kisgazdatársadalmat anyagilag erőssé tenni, mert a föld értékét a kisgazdatársadalom vásárlóképes- sége állapíthatja meg és csak es a vásárióképesBég biztosíthatja a kis- gasdatársadalom egzisztenciáját. Célunk az, bogy a gazdatársadalmat megszabadítsuk a tehertől, a nyomasztó gondoktól olyképeo, hogy megmentsük azokat, akikre nóave elkövetkezett a végveszély. Az árverésre kerülő ingatlanokat tehát kézbe kell venni és a tulajdonosok aDyagi ügyeit rendelni kell. Ha ezen tnl leszünk, reméljük, hogy elkövet keaik az az idő, amikor a föld ára emelkedőben lesz. A rendelkezésünkre álló összeghez képest egyelőre az 500, 600, 700 holdig terjedő birtokokat szanáljuk. A 700 holdon felüli birtokok rendezése ezntán a jft- radókleveles szisztéma alapján fog történni. Örömmel járulok hoazá, hogy dr Wekerle Sándor pénzügyminiszter nrat, zseniális koncepciójának a napokban törvényerőre emelkedett javaslata elfogadása alkalmából a tör vényhatósági bizottság üdvözölje és érdemeit jegyzőkönyvileg megörö - kitse. Ováció-Pesthy Pálnak. A Pesthy Pál szavait követő lelkes éljenzés közben Jankó Ágoston főispán szólalt fel éa rámutatva arra, hogy Pesthy Pál aa ő saját érdemei móltatása elől aierényen kitér, újból inditványoata, hogy Pesthy Pálnak a törvényhatósági bizottság szinte fejezze ki köszönetét és érdemeit jegyzőkönyvben örökítse meg. A közgyűlés egyhangnlag örömmel tette a főispán javaslatát magáévá. A tárgysorozat Az alispáni jelentéshez Simontsits Elemér, a Magyar Vöröskereszt Egylet vezetője szólalt fel ée elmondotta, hogy milyen óriási érdeklődés fogadta, különösen Tolna vármegyében a Magyar Vöröskereszt Egylet egészségügyi felolvasásait, amelyeket némely kösségben négyszer is meg kellett Egyes Mám ára 30 fillér» •\
