Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-03-18 / 22. szám

mi JtoMus 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG képviselő tiszteletére. Délután gazda- gyülée volt m Erzsébet tzál’ó nsgy- termébeo, mely alkalommal Zlinssky litván kimerítő beiaédben ismertette a kormány tevékenységét, a kisgai- dáknak nyújtandó kölcsön üdvös ol­dalát, a termények, főleg a basa ér­tékesítése körüli jövő nagyszabású teendőket <és a tartós gaadasági ja vn¥e köseli lehetőségéről tartott eió adást. Z'inssky képviselőt ssép be siéde után válásaiéinak minden ré tege Bajosan ünnepelte. Igen hatásos volt dr Klein Antal képvistlő kiváló besséde is, melyben a mammatfisetések ellen kelt ki, majd elismerően méltatta Zlinssky képviselőnek a válasstók érdekében kirejtett, sokoldalú munkáját Este 150 ssemélyes ünnepi vaosora volt as iparoskörben. Dr Groseh Jóssef, as egységespárt igasgatója mondott n> alkalommal gyönyörű ünnepi bessédet. As esti ünnepély megkezdése előtt as iparosdalárda a Himnuszt énekelte, utána Kalapos Elsa és Béresé Béla ssavaltak nagy hallással. Beszéltek még: Zlinssky István, dr Kpváos S. Endre, Gaál János r. k. esperes plébános, Thüringer Lajos évang. lelkész, Morvay István ref. lelkéss, dr Tordai B. ügyvéd. Délután fél 4 órakor a polgári fin- iskola tartott jól sikerült has&fias ünnepélyt, ahol aa ünnepi ssÓnok vités Székely Sándor tanár vo<t. Hitelbank, Szekszárdi Úri Kaszinó 50—50 P, sí b. stb Pécsben befolyt adomány 703 P 50 fillér. Nagyobb terméssetbeni adományozók: báró Bornemissza Elemér 300 kg liszt, 20 kg ssir, 600 kg burgonya* Szek- ssárd megyei város l*/s öl fa, gróf Apponvi Károly 20 drb nyúl, báró Schell Józsefié, Facánkerti gazdaság, Dőry Hugóné stb. stb. A népkonyha 29. főzési éve január hó 2-án vette kesdetét és tartott megalakítás nélkül mároitts hó 8-ig. Esen 10 heti idő alatt kiosatatott: A ócsényben. Aa ócsényi Dalarda énekével keadődött a márciusi nagy nspok emlékesetének megölése. A dalárdát Héti rektor karnagy vesette. A dalárda éneke ntác Szilágyi Béla ref. lelkész mondott bevesető beszé­det, amely után ismét a dalárda énekelt, majd egy levente saavalt. Dr örffy Imre nagyhatású ünnepi beszédet mondott, amelyben igen ügyesen domborította ki a március 16-ének jelentőségét és a polgári öntudat szükségét. Az ünnepi beszéd Után szavalat volt és a szép ünnep­ség a dalárda énekével ért véget. Dr Őrlfy Imre blrtokuflsárlásl ügye. Mindenütt megbotránkozást keltett aa aa alaptalan támadás, amelyet 'Farkas Tibor képviselő dr örffy Imre ellen intézett. Bár örffy, Farkas párt­társától a legnagyobb elégtételt meg­kapta, — ugyanis Reischl kilépett a Gaál Gaston pártból, —- szükségesnek véljük erre as ügyre mégegysser rö video visszatérni. Dr öiffy Iliire, Festeticb Tasziló herceg hitbiiományából felszabadult 16.000 holdas birtokból a Magyar Földhitel Intését utján 875 katasztr. hó dat megvásárolt. Ezen birtok vé­telére sem nagy-, sem középbirtokos, •őt kisemberek sem jelentkeztek. — Amikor Örffy Imre opciót nyert a birtok vételére, as OKH utján egy földbérlő ssövetkesetnek ajánlotta fel a birtokot bérletre és amikor azt a felvi­lágosítást nyerte, hogy igénylők nin­csenek, akkor magánúton hivta fel a környékbeliek figyelmét a bérletre. De bérlők akkor sem akadtak, bár kát. hóldankéOt egy pengővel olcsóbban ajánlotta fel kisembereknek a bér­letet, mint amennyiért Reischl Imré­nek, Keszthely városbirájának adta. örffy Ifnre ezzel az eljárásával, amire semmi som kötelezte, bebizonyitotta, hogy nemcsak aa országgyűlésen hir­detője a kisgazdák támogatása szük­ségességének, de ast a gyakorlatban is keresslül akarta vinni a bérlet fel­ajánlásával. Aa úgy teljes megvilágí­tásához egyébként el kell mondanunk alt is, hogyha a környékbeli kisgaz­dák és földnélküüek birtokot akarnak venni, vagy bérelni, a Featetich bir- tokból még mindig elégséges terű et áll rendelkezésre, mert a sármelléki birtokból is a megmaradt több szás holdnyi részt a herceg kisbérlőknek és kisgazdáknak ajánlotta fel. Dr Öiffy Imrének különben ma is sz az álláspontja, hogy szívesen sd a meg­vásárolt birtokból olyanoknak ber­ietet, akik bérelni hajlandók és a bérbevételre képesek is, mert a bér­lőjével kötött ssersődésében eat a jogot' magának biztosította. Úgy látsaik, hogy a birtokvétel és főként ft bérbeadás körül felidézett nagy zajnak politikai háttere van és egyesek asért fajták fel est az ügyet és asért tolták előre a kisgazdaérdeke­ket, mert ebből maguknak politikai tőkét akarnak kovácsolni. As ORH kölcsön, amelyet tudomásunk sserint a Keszthelyi Szövetkezet utján kapta dr örffy Imre, osak nagyon rövid lejáratú éi nem olyan kedvelő, mint azt Farkas Tibor feltüntetni szeretné és külön érdekessége a do­lognak, hogy örffy Imre eat a köl csönt még a birtokügy kirobbanása előtt fel is mondotta, mert jóval ol­csóbb fontköleeönt sikerült Bseresnie. örffy Imre bérleti összegben annyit kap, hogy ezzel a birtokra felveendő kölcsön kamatait tudja fisetni. Így tehát ez a földvásárlás nem jelent résiére ezidőszeriot üzletet. Úgy tud jak, hogy a földmivelésttgyi minise térium hozzájárul Zala vármegye közigazgatási bizottsága feltűnő állás­foglalása daeára is a birtok bérbe­adásához. Meggyőződtünk arról is, hogy tel jesen hamis volt az a beállítás is, mintha örffy aiért vásárolta volna meg a sármelléki birtokot, hogy azt busás nyereséggel kisemberek között szétparoellázza. Szóban és írásban kijelentést tett ugyanis dr örffy, hogy birtokpsrcellázásra semmiféle kesde ményeső lépést nem tess. Mindeiekből látható, hogy teljesen igazságtalan aa a bajsas, amelyet Zala megyéből dr örffy Imre ellen megindítottak. Elvégre nem vessző- futtatást érdemel az, aki birtokot vásárol, hanem elismerést, mert ha nem jelentkeanek a főidre vevők, ugy as államnak most kesdeményezett gazdamentési akciója is hiábavaló lesi, hiszen elvégre az eladásra váró összes földbirtokokat aa állam maga nem vásárolhatja meg. Hossz szolgá­latot tesz tehát a gazdaérdekeknek, aki ilyen teljesen tissta ügyet előránt, hogy azt mesterségesen politikai bot­ránnyá fújja fel. H szekszárdi népkonyha 1931. évi nflkbdéiériL A neme* emberbaráti intézmények közül talán egyik sem érezteti azon­nali jótékony segélyező hatását any- nyira; mint a népkonyhák. A szek­szárdi népkonyha működésére vonat­kozóan kerddst intéztünk Pigniczky Ferenc gondnokhoz, kitől a követ­kező érdekes adatokat kaptuk. Az ízletes fősés és kiosstás — ebben az évben — igazán terhes nagy munkáját a róm. kát. óvoda „Kedves Testvérei“ látták el szeretettel és oda­adással. Nagyobb pénsbeli adományokhoz juttattak a népkonyhát: Ágoston Já­nos (Amerika) 55 P, Virág Fereno, Szekszárdi Takarőkpénstár 100—100 P, Szekszárdi Népbank, Magyar Alt. aa 1. héten a 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. a a az a % a a a 0 ■ n 0 ü n n t) n 268 1056 1426 1708 1766 1433 1763 1779 1991 1786 240 296 470 316 306 386 367 290 Ossiesen 14 966 2619 a múlt évben kiosztott 12 780 adag­gal saemben. A napi adágok átlagban 278 at tettek ki a következő heti étlap szerint: dara, bab, kápoaata, gulyái, zsemlyéi gombóc, rizs és 8 esetben kenyér. A népkonyha fenn­állása óta ea az év volt a legnagyobb teljesítményű. Mostani berendezésével több adag kiosztására nem is képes. Nagyszámban — mintegy ötvenötén — voltak aa étkesők között a nagyon is hiányos ruhásatu és lábbelijtt sze­gény messselakó iskolásgyermekek is. A kiosztott élei misterekből: adományokból összegyűlt 52‘24 q népkonyha által vásárolva 22 80 q össsesen 76*04 q. A szegények nevében nem mulaszt­hatjuk mi sem hálás köszönetttoket a nemeslelkü adományozóknak ki­fejezni, kérve mindenkit, hogy a jövő­ben is nyújtsanak kelet az éhezők j könnyeinek letörléséhez. H minisztérium vizsgáltatja a szekszárdi csatornázás tisztító berendezését. A szekszárdi városi csatornamű I Üzembehelyezésekor (mint azt a múlt nyáron megírtuk) a legkellemetlenebb meglepetésként hatott, bogy a sok költséggel készült csatornamű végén elhelyeiett szennyvíztisztító, deritőme- decce rossz, mert zz ott kezelt csa­tornaiszap bűié állandóan elviselhetet­lenné tessi a környék levegőjét. Azóta sok mindent próbáltak eszel a Becsey Antal budapesti mérnök, kormány- főtanácsos által terveaett deritóteleppel (amelynek aa volna a rendeltetése, hogy a csatornaiszapot szagmentesen rothassza), de biz azt megjavítani még mindig nem sikerült. Nemcsak a csatornaiszap bűzös benne, hanem a » túlzott óvatosságbólt aa utó­tisztítóba veaetett vis is annyira fer­tőzött, hogy a kifolyásnál elviselhe­tetlen ssagot árasst. Vités Vendel István polgármester megunva a folytonos kisérleteaések sikertelenségét, felkérte ugy a m. kir. halélettani és ssecnyvisviasgáló állo­mást, mint a kereskedelmi minisz­tériumot, hogy kttldeuék le Ssek­B árkinck Biztosan Boldogságot szerez EGY ÉRTÉKES KÖNYVVEL Molnár-féle R.-T. könyvkereskedése, Szekszárd ssárdra szakértőiket, akik asután állapítanák meg, mi a terv sserint késsült deritőtelep hibája és írják elő, miként kell ast kiküszöbölni. Pénte­ken jártak Sseksiárdon ebben aa ügyben Sárkány Miklós kereskedelmi minissteri osstálytanácsos és Magyar Kálmán királyi mérnök, akik meg« vissgálták a szenny visderitőtelep sser- keseti berendezését, a bomlási pro­cesszus lefolyását, felvették a derítő- medence méreteit és a nyert adatok alapján ssámitásokat végesnek arra- nésve is, hogy a medence méretei arányban vannak-e a ssennyvis for­galmával vagy sem. Ebben az ügyben kérdést intés- tünk vités Vendel István polgármes­terhez, aki elmondta, hogy a keres­kedelmi minisstéríum két ssakértője a számítások megejtése után hely­színi kísérleteket is fog végesni a deritési műveletre vonatkozóan. A szakértőknek as ás érzésük — úgy­mond a polgármester —, hogy a deritómedence kicsi és a csatornaiszap nem keveredhetik oly mennyiségű Vissel és nem kerül oly magas víz- oszlop alá, amelynek nyomása alatt a bfismentes roibasztás megtörtén­hetnék. Ugyanéi a m. kir. hálóiét- tani állomás szakértőinek aa előietes véleménye is. A polgármester azzal végezte a fel­világosítást, hogy ha a szakértők új, nagyobb medence építését tartanák szükségesnek, akkor a városnak át kell térnie t csatornaiszap ohlóreaá-

Next

/
Thumbnails
Contents