Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-03-18 / 22. szám

XIII. évfolyam Szekszárd, 1931 március 18. 22. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épfiletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl); Félévre _ _ _ 6 pengő. | Egész évre ___ 12 pengő. Pt enrkwztO: SCHNEIDER JANOS. Felelte szerkesztő: BLÄZSIK FERENC A lap ntűtiislk minden ■a.rdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija i pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon miUimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilltér soronként 60 fillérbe kerül. Az adások védelme az árveréseiméi. Folyton hallani panassoknt amiatt, hogy an árverések alkalmával an ingó­ságok, a földek és házak potom áron kordinek eladásra és hogy sí árverési költségek is felemésstik az árverési vételár nagy részét. Ezeknek a pana­szoknak nagyrésse teljesen jogos, annál is inkább, mert a csekély ár­verési vételár mellett an sdós vagyona elnsnik, de adósságai mégsem csökken­nek. Magák az adósok nemigen tud­ják, hogy a törvénykezés egyszerű ejtéséről szóló nj törvényben több szabály van, amely az adósok védel­mére szolgál. Ezeket ismertetjük az alábbiakban. Az nj törvény módot ad az adó­soknak sírra, hogy vagyonuknak él- prédálását az árveréseken megaka­dályoznak. Ha ingatlanról van szó Brési hirdetményben meg- kikiáltási ár az ingatlan íkéhez képest nagyon ala- kor a végrehajtást szén- I legkésőbben a kitűzött pót megelőző harmincadik rhetí a bíróságnál, hogy meghallgatásával állapítsa gatlan értékét és ezt vegye írnak. Ingóság elárverezése !ig a tárgyalást megelőző pon kérheti az adós a bíró yj küldjön ki az árverésre akinek feladata megállapi- góság rendes forgalmi árát. *** Myen szakértői becslés történt, US? $z ingóságokat a szakértői becsár harmadrészén alul, ingatlanokat annak felén, vagy kétharmad­adén alul eladni nem lehet. Ez még ^“ídig nagyobb ár, mint amikor a v*‘íidi érték tized vagy huszad­ikéért kótyavetyélik el az árveré 8#ken az adós vagyonát. Ha a mező- fftzdaság vagy kisipar körébe tartozó 1 ^góságok kerülnek árverésre, még fzakértő kiküldése sem ssükséges, hanem elég, ka az adós helyhatósági bizonyítványt szerez és az árverés megtartása előtt ezzel igazolja az ingóságok értékét. Ha lefoglalt terményt akarnak el­árverezni, úgy jogában áll az adós­nak az uj törvény szerint z terményt piáéi vagy tőzsdei árban szabad kéz­ből eladni. Ha talál olyan vevőt, aki az adós busáját, vagy egyób lefoglalt terményét a piaoi árnak legalább kilenctized rószót kitevó árért meg­veszi és késspénszel ki is fiaeti, ngy jelentkezzék ezzel a pénzzel z végre­hajtónál, vagy a rendőrségnél, avagy a községi elöljáróságnál, akik elin­tézik a dolgot a végrehajtóval. Sokszor előfordul, hogy az árveré­sen egy tételben bocsátanak eladásra nagyobb mennyiségű terményt, gabo­nát, vagy egyebet, amire nem akad elég vevő, mivel kevés embernek van ilyen nagyobb mennyiségre elég pénze. Ilyenkor az árverésen kérheti az adás, hogy a terményeket kisebb tételekben bocsássák eladásra. Ugyan­ezt kérheti, amikor több bútordarabot együttesen akarnak elárverezni. De ingatlanoknál ia előfordul sokszor, hogy célsierübb aa adós birtokát részletekben eladásra bocsájtani, mert apróbb parcellákra több a vételképes vévé. Ezért az uj törvény megengedi az adóznak, hogy a részletekben való árverési eladást kérje. De ezt a meg­osztott árverést az árverési határ­napot megelőző harmincadik napon kell a bíróságtól kérni. Az utóbbi hetekben zz ingóságra vezetett foglalások száma lényegesen megcsappant. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az nj törvény a hite­lezőtől megkívánja, hogy a végre­hajtó diját és kiadását előre fizesse meg. Esért sok hitelező inkább nem foglaltat, semhogy a kétes sikerű végrehajtásra még késspénat költsön. Az uj törvény azonban az ügyvédi költségek dolgában is megkönnyíti az adós helyzetét. Eddig az ügyvéd az árverés költségeit feltétlenül meg­kapta, sőt több hitelező esetén vala­mennyi hitelező ügyvédje is, ha annyi vételár folyt is csak be, amennyiből az Ügyvédi költségek kikerültek. így az ügyvédi költség gyakran fel­emésztette az egész árverési vétel­árat, úgyhogy a hitelező követelésé­nek törlesztésére semmi pénz sem maradt fenn. Már most az uj tör­vény szerint csak akkor jár költség az ügyvédnek, ha az árverési vétel­árból ügyfelének is jut valami; a többi hitelező ügyédje pedig az ilyen árverésen nem keres Bemmit. E helyes rendelkezés folytán a jövőben el fog­nak maradni azok a végrehajtások, amelyeket eddigelé csupán az ügy­védi költségek behajtása végett tűz­tek ki. Ezt a lelkiismeretes ügyvédek eddig sem igen tették meg, de azért — sajnos — gyakran előfordult az ilyen eljárás is és maga az ügyvédi kar volt az, amely az ilyen eseteket fegyelmi bíróság utján szigorúan meg­torolta, ha ezek az esetek tudomására jutottak. Az ingatlanok árverésének csök­kentésére fog vezetni az is, hogy 25 pengőn aluli összegért ingatlanra sem zálogjogot bejegyezni, sem végre­hajtást vezetni egyáltalán nem lehet. A már bejegyzett jelzálogok alapján ezentúl is lehet végrehajtást kérni, ha a követelés nem is nagyobb, mint 25 pengő. Ingóságokra ugyan lehet majd a jövőben is 25 pengőn aluli követelésekre végrehajtást vezetni, de est nem külön végrehajtó, hanem a községi elöljáró foganatosítja, ami a végrehajtás költségeit lényegesen olosóbbitja. Mindezekből látható, hogy a kor­mány éz a törvényhozás komolyan törekedett az adós megvédésére min­den olyan károsodással szemben, amelyet valamiképen el lehet hárítani. Persze oly messzire nem lehetett el­menni, hogy a törvény beszüntesse az árveréseket, mert hiszen ez a jövőben lehetlenné tette volna a hitelt. Amit aaonbzn lehetett, aat megtette az aj törvény z bajbajutottak érde­kében és most már esőknek a dolga, hogy jogaikkal éljenek is. Ha e cél­ból az adós ügyvédre nem akar köl­teni, úgy menjen el a bíróság panasz­irodájába, ahol ssóbeli kérelmeit jegyzőkönyvbe veszik és kitanitják arra, hogy mit kell tennie. Ugyan csak * igen nagyjelentőségű Nyolcvanhárom év múltán még mindig üdén tornyosul lelki ssemeink elé a képe annak a világraszóló ese­ménynek, amely néhány lelkes ma­gyar ifjú elhatározásából megszületve, a tavasz életet hozó, életet adó má­morával emelte fel a magyar nem­zetet. A márciusi napok lelkes iQai elhengeritették a sziklát a magyar nemzet politikai szabadságát elzáró sir ssája elől és essel nj Utat vág­tak történelmünknek, melynek mes- gyéjén az 1848. évi március tizen­ötödike előtt is, sőt utána is rab- bilincsek csörgése hangzott egy ez­redév viharaiban. Esek az iQak a március tizenötö­dikével a mai gyássos korban is át- ragyogó tanúságot szolgáltattak a világ előtt a magyar nép létezéséről, élniakarásáról és életrevalóságáról. Erre a tanuságtótelre pedig sohasem volt nagyobb ssükség, mint most és ujjongva kell örülnünk, hogy a negy­vennyolcas események szent emlékei a száz évhez közeledő nagy idő táv­latában sem homályosodnak el. Élni- akarásunkat és életrevalóságunkat ugyanis most még fokozottabban kell a világ lelkiismeretébe bele har­sognunk. Hadd tudják meg mindenütt, hogy mig annak idején Ausitria kizsák­mányolásából emelt ki bennünket z márciusi öntudatra ébredés: ma egy egész ellenséges világ legázolt, ki­semmizett Lázárjaként árváskodunk őszinte barát és segíteni kész jóakaró nélkül. A nagy március előtti idők lehetetlen kösjogi helyzetét nagy­részt csoDkaságunkból eredő, kedve­zőtlen gazdasági elnyomás váltotta fel és nyolcvanhárom év múltával azon kell keseregnünk, hogy a sza­bad telkekre Trianon óta senyvesztő rabigakónt súlyosodnak az életgon­dok, amelyekből mielőbb ki kell ma­gunkat Bzabaditani. A csodás, nagy események évfor­dulóján aa egéBz vármegye közön­sége hálás megemlékezéssel adózott azok emlékének, akik a magyar sza­badságot megalapozták és z magyar jövendőben bizakodó reménykedéssel fordult aa eljövendő március felé, amelytől az egész nemzet z mostani elesettségünk alól leendő megváltását várja. A megyeszerte lefolyt március tizen- ötödiki ünnepségekről alábbi tudósí­tásaink számolnak be: adósvédelmi rendelkezéseket tar­talmas a földteherrendeiési törvény­javaslat is, amelyek közül a leg­lényegesebb az, hogy a t eher rende - sési tárgyalás elrendelése esetén három hónapon belül sem aa adós ingat­lanára, sem pedig mesőgaidssági fel­szerelésére árverést kitűzni nem lehet és ha már ki volna tttsve az árverés, azt három hónapi határidőre ki keU tolni. Szekszárdon. Az Összes felekeietek templomai­ban tis órakor istentiszteleteket tar­tottak, amelyeken megjelentek a fel- zásslósott város hatóságai, iskolái, intézetei, egyesületei és különféle tOB- tttletei. A belvárosi rém. kát. temp­lomban Kiss Lajos apátplébános, kor­mányfőtanácsos, az újvárosi templom­ban Horváth Károly adminisztrátor, a református templomban Tóth Lajos lelkész, az evangélikus templomban Németh Gyula lelkész, az izraelita templomban pedig dr Rubinstein Mátyás főrabbi mondottak ünnepi istentiszteletet, amelyek végeztével a város közönségének tekintélyes része — mintegy 6—7000 ember — a bel­városi templom előtt elterülő Béla- téren gyűlt ösbzo. Zenessóval érkez­tek oda a leventék, akiknek sorai keretesték az ünneplő tömeget ma­gába fogadó teret. Pár perccel 11 óra után felharsant a leventezenekar Hiszekegye, a ka­lapok lerepültek a fejekről és az egybegyűltek meghatottsággal hall­gatták a nemzeti feltámadást váró ima méltóságos dallamait. Majd meg­jelent a szónoki emeiványen vitéz Molnár József kereskedelmi iskolai tanár és helyi történelmi visszaemlé­kezésekkel átssőtt megnyitó beBzédá- ben azt hangoztatta, hogy nem veszhet el az a nép, amelynek olyan dicső múltja van, mint a magyarnak. Hisz ez a nép minden katasztrófáját ki­heverte : nem ölte meg ezt a törté­nelem viharai közül egy sem. A beszéd után a Polgári Daloskör Petz Hubert karnagy vezényletével igen szépen énekelte az „Elnémult a magyar nóta* cimtt hazafias dalt, majd dr Hoff Aurél ügyvédjelölt szavalta el nagy hatással a „Talpra magyar !-t. Németh Gyula ev. lelkész dirigá­lása mellett a Szekszárdi Dalárda művészi módon interpretálta Gyula diák, Vidor József „Magyar rádió* cimtt irredenta énekét. Ezt követte Tóth Lajos szekszárdi ref. lelkész nagyszerű ünnepi beszéde. A hatásosan felépített szónoklat meggyőző módon figyelmeztette a hallgatóságot azokra a kötelességekre, amelyek lelkiisme­retes teljesítésétől függ a Magyar Fel­támadás, a csonkaorsság újból naggyá tételének sikere. A tanulságokkal teljes pompás bessédst a Kecskeméti Károly kar­Egyes szám ára 24 fillér. Március tizenötödike.

Next

/
Thumbnails
Contents