Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-03-14 / 21. szám
9. szám 1931 március 14. III. évfolyam.-.-v _ ; w I ! "1 W f fv X ■ m I GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. 1 2 3 4 | 5 j 6- | 7 8 | 9 10 | 11 | 12 13 | 14 | 15 16 | 17 I 18 tv J 10 ,-,as Sorsiéra A termény megnevezése Kát. holdankénti átlagtermés Em észthető tápanyag tartalma Emészthető protein Keményítő érték A kát. holdankénti átlagtermésben található összes emészthető tápanyag tartalom 4 L 3 Ja;® ef ■ • •0-2» •• O 9 215 M — ® «iss A kát. holdankénti átlagtermések helyi értéke összesen d> H • ® OS fl MM § 8 3 ll! v .a Bm 2 ® -2 w o ás g!-3* ► ■8.2 •a** Isi Jail E3|| •O •* jg EH) Sü 2<oS .3 *. 8 ► h 4) Nitrogénmentes kir. anyag Rost Zsír Nitrogén tar- . tal tnu anyag Nitrogénmente s kü. anyag Rost Zsir Nitrogéntarta lmú anyag Emészthető protein 3 •p . •§£ a? ta-3 kg. % «Io 1 kát. 1 kilogramm p li p 1 i P 1 f P 1 f P 1 1 Baltacin széna 3166 265 9*7 T4 101 7/7 30-4 838*99 307 10 4432 31977 24378 962*46 5 158 30 153 99 72 80 81 19 2 Nyúlszapuka 2583 239 14 2 1*3 55 4*3 276 617*34 366 79 33-58 14207 111 07 712*91 5 — 129 15 „4 07 67 80 46 27 3 Zabosbükköny 2224 23/6 143 1*2 5*6 38 27*5 52487 31803 26 69 12454 8451 611/60 5 — 111 20 97 86 66 57 31 29 4 Vöröshere 2711 223 13 8 1 0 72 66 27 8 60455 374 12 27*11 195*19 178 93 75366 5 — 135 55 120 59 75 52 45 07 5 Paradicsomi fajta Viktoria borsószalma 3060 21-2 10*2 10 32 2‘8 17-3 648’62 31212 30 69 9792 85‘68 52938 1 — 30 60 84 70 8 47 76 23 t! 646 87 335*63 32*46 175 90 14080 714*— ' — 113 96 114 24 58 23 5ój 01 A feltüntetett emészthető tápanyagtartalom agy az összes takarmányoknál, mint a borsószalmánál a középminőségekre van elszámolva. GAZDA HÍREK. —- Gazdsgyiilós Tamásiban. A tamási j*»ras g«zdak özön «éget a Tamási Gazdakör március 8 án délutánra járási gazdaértekezletre hivta egybe, hogy a járás gazdái azokban a köz jBégekben, amelyekben gazdakörök még nincsenek, ilyenek f elállítására buadittassanak. Kitűzött cél volt még a gazdaközönség járási megszórva zése. A gyűlés a tamási nagyvendéglő termőben folyt le, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a gazdák. A meg jelentek soraiban ott láttuk Tamásin &ivül Regöly, Pincehely, Felsőnyék, Magyarkeszi, Nagyszokoiy, Feisőireg, Tengőd, Nsgykónyi, Értény és Pari -községek kiküldötteit. A gyűlést Sch.tz József községi bíró, a gazdakör elnöke nyitotta meg, üdvözölvén a különösen szép számban egybegyült vidéki gazdatársait, valamint a meg jelent dr Dencz Ákost, a kerület képviselőjét és dr Szabó Elemér fő ssoigabirót. Vázolta az összehívás •célját és a szervezkedés szükségét, majd fe hivta a jelenlevőket, hogy adjak elő kívánságaikat. A gyűlésen számos értékes felszólalás hangzott el, amelyek egyhangúlag helyeselték a szervezkedést és részletesen felsorolták a gazdatársadalmat érintő súlyos sérelmeket,. amelyeknek orvos* lását kérték. Egyesek nagy alapos- | éággal mutattak rá a gazdaközönség -bajaira, amelyek agy aránt vonatkos tak a termelésre, az árakra, a piacra, a vám* és fuvartételekre, a nagy adókra, a községi háztartások ügyei nek rendezésére, a hadikölcsön* és rokkantkerdrsre, a vagyonváltaágra, végül a hitel bajaira. A panaszokra dr Dénes Ákos válaszolt, megvilágítván a kormánynak mindazon intéz kedéseit, amelyeket erre vonatkozóan tett. Részlegesen foglalkozott a kartelek és a hitel problémáival, ismertetve az ezekre vonatkozó törvényjavaslatokat. A maga részéről is fontosnak tartotta a szervezkedést és összetartást, amelynek igen szerencsés eszközét látja a gazdakörök minél nagyobb szama kiépítésében. A mindvégig nyugodt mederben folyt gazdagyülés a késő esti órákba is benyuit és biztató tanulságul szolgálhat arra a megértésre, amellyel a tamási járás gazdái a mai nehéz időkben is bírálják a viszonyokat, higgadtsággal, józan ítélőképességgel, a jövőbe vetett hittel és reménységgel várjak a viszonyok javulását. Az Ülés Schatz József zárószavaival végződött. — A mezőgazdaság állása a vár megyébsn. A vármegyei gazdasági felügyelőség időszaki jelentése szerint az abnormis időjárás jelentős károkat okozott. Az őszi velőseket ugyanis a hótakaró nem egyforma vastagság* j ban borította, mert az erős szél a havat több balyen elhordta. Az ol- j vadás gyorsan -beállott és a nagymennyiségű hóié folytán a Kapos- I csatorna Dombóvár környékén több 1 ezer holdat, főleg rétterületet árasztott I el. Az őszi vetések jelenlegi állása | kifogástalan, kevés egér* és drótféreg* kártétel mutatkozik. A szarvasmarha létszám az 1929. évben 34465 drb volt, 1930. évben 35 626 darab, a szaporulat tehát 1.161. A számbeli gyarapodás mellett a minőség is állandó javulást mutat. A lényeges szaporulat okai az állattenyésztés jobb jövedelmezőségében és a bonyhádi tájfajta iránt irányuló nagyobb kül és belföldi* keresletben rejlenek. A sértési élsz ám az 1929. évben 11 631 drb volt, 1930. évben 13 615 drb, szaporulat tehát 2 584 drb. A szaporodás okai a yorkshirei fajta el terjedésében keresendők. A juhiét számban csökkenés mutatkozik Amig ugyanis az 1929. ávbeu volt 16.412 d«rab, addig az 1930. évben csak 15 220 darab találtatott. A csökkenés 1192 darab, mert a kisgazdák a kevésbé jól jövedelmező juhtenyésztéssel a jobban jövedelmező szarvas- marhatenyésztás kedvéért kezdenek felhagyni — Az állatforgalom és állategészségügy. A törvényhatósági m. kir. állategészségügyi tanácsos megállapítása szerint vármegyénk területén február hóban as állatvásárok for- I galma óz a vasúti állatforgalom gyenge { volt. Mindössze o*up>n 298 szarvas 1 marha, 80 sertés, 77 juh és 65 ló került külföldi kivitelre. Amennyire aggasztó ez a pangás, annyira örvendetes, hogy az áilategéssségügy állása megyeszerte kedvező. A Tolnomegve! Gozdosúgl Egyesület Kereskedelmi Osztályainak APBÓ hirdetései Gazflatflsok Ozemnnqngol i«g»yb.» Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petróleum. Mindennemű műtrágya, zsák es Kötéláru, erí- takarmáiiyok, vetőmagvak, csávázó és növényvédelmi szerek. B|*(f|4|f • pekingi gácsérok, khaki-camp- CIUIIUA • bellgicsérok, vörös izlandi kakasok és tojók, fehér leghorn kakasok és tojók.j Eladd éves,koronás almofacsemele (kanadai renet, arany parmen, féltörzsQ balul, jonathán, pamut alma) elismert tolnamegyei faiskolából. — 2000 drb körlzfh (amerikai és magas kőris). — 2000 darab ákác sorfa (4 éves). Eladó pirostarka Z Éves üsző. Tény észcélokra, vagy hizlalásra kiválóan alkalmas. • - - » • - • - .1 ElfVflA 1 drb piros-tarka törzskönyv. kllMa ClUlltf boxiyhádiiiifajta 18 hónapos PflHt Érdemes-e a szántó földön nagyban borsótermeléssel foglalkoznunk? Irta: Gombkötő Sándor. (Folyt. és vége.) Ab alábbi láb asat 3 ik számú ro vatában tüntettem fel, bogy mennyi Tölt egyes takarmány fajtábból az átlagtermés 1Ó évre visszamenőleg, a paradicsomi fajta Viktóriaborsóból pedig az utolsó & évre visszamenőleg. A 4—9 számú rovatokban áili tottam Ossza — Weiser—Záitschek táblázatai után — ezen takarmányok, valamint a-borsószalma-tápanyag ősz szetőtelét,a 10—15 számú rovatokban látható a kataszteri holdankénti ősz 'sees tápanyag terméseredménye. A - 16 ik rovat a nevezett takarmányok nápiárát tünteti fel, amit ma a tar melőnél lehetne érte kapni, a 17 ik rovat az ezen árak szerinti kát. holdra átszámított bruttó értéket mutatja. A 18 ik számú rovatban tüntettem fel, hogy a keményitőórték alapján átszámítva, körülbelül mit ér a kát. holdankénti átlagtermés értéke. Ehhez a számitásboz a tengerinek, mint leg í olcsóbb kemányitőértéktt takarmány- | nak a keményitóértéknek kg-kénti értékét vettem alapul. A 19 ik számú rovatban feltüntettem azt a hoz távé őleges összeget, melyek a takarmányok és a borsószalma termelési költségei között a legszembetűnőbbnek mutatkoznak, mint pl. a szántás vetési költségek, a vetőmag értéke, melyeket a borsószalma termelési költségének kiszámításánál nem számíthatunk fel, — mert a borsó- szalmát csak mint mellékterméket szabad számításba vennünk, — továbbá bennfoglaltatnak még ezen ősz- sz-gben a lekaszálás, learatási költ- s *gek, melyek a takarmányoknál nagy átlagban 20 százalékot, mig a borsó- szalmánál csak 10 százalékot tesznek ki. Végre a legutolsó, 20 ik száma rovatban láthatjuk azt a hoz závetőleges összeget, amely az elő- , zőekbeu felsorolt és a 19 es rovatban beállított Összeg levonása Után ’ mint összehasonlító egyenleg mu'at- kozik. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez az összeg nem a tiszta hoza- dekot mutatja, mert ha ezekből még levonnánk az adót, trágyázási és betakarítási költeégeket, tárolási veszteségeket és a sok egyéb apróbb költségeket, bizony a takarmánytermelési számla ijesztő képet mutatna. Azt hiszem, hogy a köaölt adatokkal eléggé bebizonyitottnak látszik, hogy igenis érdemes és kifiae- tŐdó a szántóföldi borsótermeléBsel foglalkoznunk, különösen ma, amikor a mezőgazdaság minden ágára tete- i mesen ráfizet a gazda.
