Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)
1931-03-14 / 21. szám
Szombaton 6 és fél 9, vasárnap 3-5-7 és 9 órakor. (Mám. 14-15.) Vasárnap a 3 órai előadás helyárai: 40-60-70 fillér A többi előadáson minden jegy mellé szelvény jár, mellyel Marlene Dietrich és Emil Jannings világhírű, csodálatos filmjéhez a „KÉK ANGYAL“-hoz 40—60—70 filléres árban váltható jegy. A budapesti Vígszínház vendégszereplése ! híint vendég a Nemzeti Színházb fellép : HAJ OR GIZI. A Paramount legújabb nagysikerű magyarul beszélő filmfe Irta: Harsány! Zsolt Helene Lee . . Caroline . . . Margaret . . . Carl tenné . . . Flo .................... Georges FryJand Daniel Playgate Hector Lee . . A1 Brown . . . Szereplők: BAJOR GIZI James ..... Góthné Kertész Ella Szállodaigazgató . Dobos Annie Szerkesztő . . . , Vaszary Piroska Péter.................... FEJES TERI Dada .................. RA JNAI GÁBOR John....................... GÓ TH SÁNDOR Titkárnő............... Zátony K álmán Fényképész . . . . Gárdonyi Lajos Egy ur . • . { ■ . Rendezte : Heg edit s Tibor Mály Gerő Bárdi Ödön Kertész Gábor Békássy István Kende Paula Pártos Gusztáv Horváth Éva Somodi Pál Keleti László .... A „S zékesfehérvári Friss Újság44 kritikája a fehérvári premier után : Megkésve érkeztem erre a csodálatos hangos filmre. Amint beléptem a nézőtérre, áhitatos csend fogadott. A vászonról ismerős ar- cokj tekintettek le. Mi ez, itt az egész Vígszínház ? De még a nézőtér is olyan hangulatot mutatott. A nagy művészeknek kijáró feszült figyelem kisérte a Hímet, melyben egyetlen felirat sincs, de végig hangos. Ragyogó magyar próza váltakozott egyszer a Góth Sándor jóviálió, öreguras baritonján, majd a Rajnai Gábor férfias határozott orgánumán. Bajor Gizi pedig azzal a hanggal fuvolázott, amelyből csak egyetlen van Magyarországon és az a Bajor Gizié- Tüneményes, hogy milyen tökéletes visszaadása az emberi hangnak. Sok elsőrendű hangos filmet láttam, de ez a teljes magyarul beszélő film valamennyi felett áll. * A Rajnai—Bajor Gizi párbeszéde alatt lehunytam a szememet és két pillanat múlva úgy éreztem, a vígszínház nézőterén a 4. sorból hallgatom őket. Ilyen tisztán, ilyen naturálisán nem interpretálta még hangos film az emberi beszédet, mint a Kacagó asszony. Különben a meséje is nagyszerű. Izgalmas és mégis csupa irodalom. A vigszinházi nagy ansamblé pedig olyan játék és beszéd stylust mutat be, hogy a Lipót körúti műintézet a legveszedelmesebb konkurensét láthatja egy ilyen hangos filmben. (Ezt legjobban Hevesi Sándor tudja, aki nem akarta elengedni Bajor Gizit hangos filmben szerepelni üzleti okokból...) őszintén szólva eddig azt hittem, hogy csak operett vagy zenés vígjáték való hangos filmre. A kacagó asszony ennek az ellenkezőjéről győzött meg. Vígszínház Székesfehérváron — ugyanakkor Debrecenben vagy Szegeden és végeredményben Góthék a Vigben, Fejes Teri pedig a Fővárosi Operettszinházban játszik — ugyanakkor. Ez az emberi ész diadala önmaga felett. Én nem szoktam ajánlani seri- kinek. hogy ezt vagy azt a filmet nézze meg, de most a felelőségem tudatában azt mqndom: ilyent még nem láttak és főleg nem hallottak Fehérváron. Zle/ek/oras Jön ! Mese a benzinkutról A legszebb filmoperett ÍO felvFősxereplőbiz Willy Frit seb, Cilién Harvey0 Olga Cse§ova
