Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-03-11 / 20. szám

XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 március 11. 20. 9Zám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflietében. Telefonszím 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Ffiszerk egztö: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden seerdán ée ssombnton. ElSfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon miliimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. H törvénykezés egyszerűsítéséről szőlő törvény és a kisgazdák. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény s annak végrehajtási utasítása köztudomásúlag azokat az egyéneket, akiknek több telekkönyv­ien van ingatlanak, két-két pengő külön díjjal sajtja, amely nagy nyag talanságot okozott a földműves társa­dalom körében, hiszen épen a kis­embereknek van sok telekkönyvben a földjük, ő r f f y Imre képviselő kötelességének tartotta ennélfogva, bogy erre a körülményre Zsitvay igazságügyminiszter figyelmét fel­hívja. Zsitvay miniszter most örffy- bez a következő levelet intézte: „Kedves Barátom! A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. to. 97. § ával kapcsolat­ban hozzám intézett nagybecsű leve­ledben felhozott aggályt akkor tart­hatnám helytállónak, ha a 49.000— 1930. I. M. száma rendelet nem nyuj tana módot a külön eljárási költségek álól való mentesülésre. A rendelet 33. § ának utolsó bekezdése azonban kifejezetten kimondja, hogy mentesül a költség fizetése alól az a kérelmező (tehát a tulajdonos is), aki a külön telekkönyvezett ingatlanok telek­könyvi összesítését, vagy egyesítését kéri. Az a helyhatósági bizonyitvány, amit a kérelemhez csatolni kell, nem kerül olyan sokba, hogy ezt a csekély költséget a telekkönyv rendezése meg ne érné. Hiszen minden egyéb előny­től eltekintve, az a költség megtérül­het már egyszeri kölcsönkérés alkal­mával, ha nem kell 10—15 tételről másolatot venni és azokért külön- külön illetéket és másolási költséget físetni. A hivatalból való összevonás jobban nem segíthetne a dolgon, mert a telekkönyvi hatóság megfelelő nyo mozás, a tulajdonos meghallgatása nélkül, a nagyszámban előforduló névazonosságra való tekintettel, a telekkönyv rendezését nem foganato­síthatná s így a körülményesebb el­járással felmerülő költség esetleg többszörösen meghaladhatná a fél által, neki megfelelő alkalommal, különös nehézség nélkül beszerezhető helyhatósági bizonyítvány csekély költségét. Nézetem szerint a most kifejtettek alkalmasak arra, hogy a netalán aggodalmaskodó érdekelteket meg­nyugtassa. Arra kérnélek tehát: mél tóztassál az esetleg Hozzád forduló­kat a helyzet megfelelő ismertetésével megnyugtatóig tájékoztatni afelől, hogy érdekük megóvására a fentebb idézett rendelethely kellő módot nyújt. Megjegyzem egyébként, hogy a telekkönyvi betétek és telekjegyző­könyveknek összesítése nemcsak a telekkönyvi hatóságra előnyös, hanem a közönségre is, mert hiszen az össze­sítés után például 8—10 betét máso­lata helyett csak egy-két másolatra lesz szükség s igy a hitelesítési bélyeg és másolási költség is lényegesen kevesebb az összesítés után, mint előtte, úgyhogy ha a tulajdonos a kölcsön felvétele előtt kéri az összesí­tést és a kölcsön felvételéhez szük­séges telekkönyvi másolatot ezután kéri, ez a szükséges helyhatósági bizonyítvány költségével szemben 7—9 telekkönyvi kivonat költségét takaríthatja meg. Fogadd kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Zsitvay s. k.“ * Reméljük, hogy a miniszter fenti levelében foglalt tanácsát mindenki meg fogja fogadni s igy a sok feles­leges költség meg fog szűnni. versenyét. Ezen bemutatkozó számai után később a kápráztató hegedű- apróságok: Debussy: A lenhaju leány, Vecsey: Vízesés, Tartini—Kreisler: Változatok és Sarasate: Zigeuner- weisen kerültek sorra. Mindegyik külön-külön is gyöngye a hegedű- szerzeményeknek, amelyek virtuóz előadását Bzinte lélekzetvisszafojtva hallgatta a közönség, hogy azután annál hatalmasabban törhessen fel az elismerés tapsorkánja. Leghatalma­sabb volt ez természetesen a Sara- sate darab után, amely tudvalévőén a Csak egy kislány... cimü népdal csodaszép átirata, A művész ráadásul Drigo—Auer Valse-bluette-jével ked­veskedett. Szántót Alföldy János zenetanár kisérte zongorán. Külön élmény volt Bodnár István | írónak, lapunk elnökének a felolva- i sása, amely a Szekszárdi Dalárda I Ssekszárdon f. hó 7-én tartotta rendes ülését a vármegyeházán vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános elnöklete alatt, melyen résztvettek dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, dr Halmos Andor királyi tanfelügyelő, Huszth Aladár m. kir. bányaügyi tanácsos, bányaigazgató, Tamás Vik­tor szekszárdi reálgimn. igazgató ób Titze Oszkár vármegyei testnevelési felügyelő cserkésztanácsi tagok, vitéz Zerinváry János bonyhádi főgimn, tanár, Papp Gyula dombóvári kir. kath. reálgimn. tanár, Csapó Béla és Faludi Ferenc szekszárdi reálgimn. tanárok, Götz Ádám szekszárdi polg. fiúiskolái tanár, Dsnke Antal nagy- mányoki, Knábel Vilmos bonyhádi, Pálfí Lajos bölcskei és Tóth Nándor bátaszóki néptanítók, csapatpzrancs- nokok. Vitéz Makray Lajos elnök szives szavakkal üdvözölte a megjelenteket, rámutatván a cserkészet nagy jelen tőségére és magyar nemzeti vonat­kozásaira. Majd Faludi Ferenc várm. főtitkár terjesztette elő főtitkári jelen­tését, amely szerint a cserkészcsapa tok száma egy év alatt megkétszere­ződött, majd előterjesztette a paksi nyári cserkésztáborozásról szóló ki­merítő jelentését, bemutatván a vonat­kozó számadásokat is. Az intézőbizottság elismerését nyil­vánította a főtitkárnak buzgó mun­kálkodásáért és jelentését tudomásul vette, a számadás megvizsgálásával pedig dr Hagymássy Zoltán és Tamás Viktor intézőbizottsági tagokat bizta meg, elismeréssel adózott egyúttal dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőnek a cserkészet fölkarolásáért, mig vitéz Makray Lajos elnök giáki Huszth Aladár iránt fejezte ki háláját a cser­készet lelkes támogatásáért és úgy neki, mint Huszth Aladárné úrasszony­nak, ki szintén jóságos szivével istá- polja'a cserkészapródokat, hálás kö­szönetét ób elismerését nyilvánította. Papp Gyula intézőbizottsági tag ismertette a C3erkésznap sorrendjét, ára 16 fillér. • -r'­életéből vett vidám epizódokról szólt. A ragyogó tollal megirt visszaemlé­kezés elmondta a hajdan oly hires dalárda kolozsvári, debrecsni és mis- ko'ci győzelmeinek történetét és külön külön foglalkozott a kiváló hangú és nagy zenei műveltségű dalárdisták személyével is. Sokan voltak a terem­ben, akik még gyönyörködhettek a régi hires dalárda énekében éB meg- hatottan gondoltak a dalnak ezekre a kiváló művelőire. Hiszen egy ki­vételével már valamennyien jobb ha­zába költöztek. Bodnár István vissza­emlékezései, amellett, hogy a krónikás hűségével való megörökitői a sok-sok daldiadalnak, egyúttal állandó derült­ségben is tartották a hallgatóságot, mert hisz Borra szedte a sok bohém I ember életének egy jobb, gondtala- j nabb időben történt kedves, hangú- I latos, vidám epizódjait. mely vagy május 3 án, vagy május 10-én Dombóváron 'leBz megtartva a dombóvári cserkészcsapat zászlósáén- Vetésével, melyet Virág Ferenc pécsi megyéspüspök fog celebrálni. Ugyan­ekkor less Dombóváron a kerületi értekezlet és a vármegyei cserkész- gyűlés is. A nagy ünnepségek elő­készítő munkái folyamatban vannak és a fölmerült költségekről is meg­történt a gondoskodás, mig a mutat­kozó 200 P hiány fedezését Huszth Aladár tanácstag a tőle megszokott szerénységgel és szeretettel ajánlotta föl. A nemes és hazafias adományért vitéz Makray Lajos elnök mondott köszönetét a nagylelkű adományozó­nak és egyúttal elhatározta az intéző­bizottság, hogy a CBerkésznsp elő­készítése végett még egy ülést fog tartani. Miután Debulay Lajos titkár lemon­dásával megüresedett titkári állásra Csapó Béla szekszárdi reálgimnáziumi tanárt választotta meg és egyúttal fel­hatalmazást adott a főtitkárnak a fel­merülő költségek utalványozására, az ülés az elnök lelkesítő szavaival és az elnök éltetésével véget ért. Ülés után még a tanács cserkész módon Udvözlé dr Hagymássy Zoltán tanácstagot névnapja alkalmából. Közigazgatási bizottsági Mis A március havi rendes havi ülését f. hó 10-én délelőtt 9 órakor tartotta a közigazgatási bizottság Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt, ame­lyen Szévald Oszkár alispán és a választott tagok közül jelen voltak: gróf Apponyi Rezső, Bernáth Béla, Döry Frigyes, Döry László, báró Fiáth Tibor, Kátai Endre, Kiss Lajos, Kovács-Sebestény Endre, Schneider Gábor és Schneider János.1 Az alispáni jelentés kapcsán Schnei: der János inditványára a közigazga­tási bizottság elhatározta, hogy felír a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy a 50.556/1931. számú azon rendeiete, A Szekszárdi Dalárda hangversenye. A vasárnapi csatakos, zord idő a műértő és zenekedvelő közönség nagy részét visszatartotta attól, hogy meg­jelenjen a Szekszárdi Dalárda művészi és irodalmi eseményszámba menő hangversenyén. A vármegyeháza nagyterme ugyanis csak kétharmad- részben telt meg, de ez az időjárás viszontagságaival is dacoló közönség annál nagyobb melegséggel honorálta a műélvezetet. Nem kívánunk a dalárda egyes énekszámaival külön-külön foglal­kozni, hanem CBak igy összefoglalóan állapítjuk meg, hogy a lelkes dalos­gárdának ez a vasárnapi estéje óriási haladásról tett" tanúságot. Németh Gyula fáradságot nem ismerő bravú­ros vezetése mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogat a közönség számára. A nemes ízléssel össze­válogatott műsor valamennyi darabja más és más óldalról mutatta be a dalárda kiváló kvalitásait, pompás fegyelmezettségét, amelynek hatása alatt valóban művészi módon inter­pretálták a nehéz, klasszikus és mégis oly dallamos karénekeket. A sok jó hang, a szorgalmas tanulás, a nagy gyakorlat, a gondos vezetés mindent kihozott, semmit el nem hanyagolt és teljes szépségében mutatta be az egymás után következő szép szá­mokat. A hangverseny külön sienzációja Szán tő Jenő hegedűművésznek, a bajai zeneiskola tanárának a közre működése volt. A sok reményre jogo • sitó egészen fiatal művész egy alka­lommal a Budai Dalárdával már járt nálunk és az ország elfcő dalosai már akkor is nagy jövőt jósoltak áz akkor fiatal fiúcskának, Hubay Jenő tanít­ványának. — A valóban nagyokra emlékeztető bravúrral játszotta Pag*, nani Praelűdiumát és Allegróját, majd utána minden művész képesságeióek egyik igazi próbáját: Paganini hegedű­Egyes szám I Magyar Cserkészszövetség rolnanegyel intézőbizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents