Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-03-07 / 19. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XIII. évfolyam. Szekszárd, 1931 március 7. 19. 9Zám«. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Főszerkesztő: | Felelős szerkesztő: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­Telefonszám 85 és 102. SCHNEIDER JÁNOS. | BLAZSIK FERENC detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként- ... t ' I A lap megjelenik minden eaerdán ée esombaton. 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir­nioiweww aij. IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Rovatban elhelyezett reklám-, eljeCTzési. családií-hir, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. I iUetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * nyilttér soronként 60 hllérbe kerül. . A föld megmentése. Kedden a képviselőház elé került a földtebermentesitési törvényjavaslat, amel yel a kormány kétségtelenül fon­tos lépést tett a bitelkérdásek meg oldására. Teljes elismerés illeti a kormányt, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül ki tadta választani azt a meg­oldási formát, amellyel segíteni tad nemcsak a kis- és középbirtokokon, de nagyon helyesen tervbevette a saját hibájukon kívül eladósodott és tönk szélére jutott nagybirtokok kellő szanálását is. A törvényjavaslatot, amely valóban a föld megmentését szolgálja, agy szerkesztették meg, hogy ennek alap • ján meg lehet szabadítani őket azok­tól a nyomasztó alapterhektől, ame­lyék annyira súlyos veszélyt jelen - téttek már, hogy kezdett meginogni a föld áldásába vetett hagyományos magyar hit. A javaslat, amely bizonyára igen rövid időn belül törvényerőre emel kedik, kimondja, hogy az állam szava­tosságot vállal a- gazda tőke és kamatszolgáltatásaiért. Intézkedik az egész hitelműveleti akció irányitásá ról és a teherrendezési eljárásra or* szágos bizottságot alakit. Ez a bizott­ság tu’ajdonképen azonos az ötös bizottsággal, de mindenesetre szük­séges lesz néhány kiváló, országos hirü szakemberrel való kiegészítése. A törvény végrehajtását költség­kímélés szempontjából a meglévő altruista intézetekre s a szükséghez képest az OKH vidéki szerveire, valamint a Pénzintézeti Központ kö­rébe tartozó vidéki pénzintézetekre bizsa. A tehermentesítési eljárás ren­dezése 90 napot vesz igénybe. Az el­járás során telekkönyvileg feljegyez­nek mió den adatot és a már kitűzött árverést a teherrendezési eljárás le­bonyolításáig el kell halasztani. A kormány javaslata részletesen intéz kedik arról a tárgyalásról, amelyet az illetékes szerv a hitelezőkkel foly­tat. Az országos bizottság megálla pitja az összes terheket és a birtokok megterhelési maximumát. A meg­egyezést a rendelkezésre álló adatok beszerzése után úgy kell létrehozni, hogy az a birtokos teherbíró képes­ségét ne haladja meg. Igen fontOB passzusa a javaslat­nak, hogy érintetlenül hagyja a zálog leveles, hosszúlejáratú kölcsönöket, amelyeket közhitei szempontjából sem lehet megingatni. — Mindenekelőtt egyezséget kíván létrehozni azokkal a hitelezőkkel, akik a követelési rangsor szerint oly hátul vannak, hogy a jelenlegi alacsony földárak mellett amúgy sem elégíthetnék ki igényeiket. Ha az egyezség Bikerül, az országos bizottság a pénzügyi szindikátust bízza meg a hitelezők kielégítésével. Természetes, hogy ezek Után a volt hitelezők és az adós között a jogviszony megszűnik, mert az adóssal szemben a pénzügyi szín dikátus lép a hitelező helyébe. A javaslat célja, mint már emlí­tettük, nem kizárólag a kisebb birtok testek megmentése, hanem az egész magyar birtokpolitika szolgálata. Ebből az elgondolásból fakad, hogy a nagybirtokok hitelszükségletének rendezése külön klauzulákat igényel. E téren a segítés módját egy beik­tatással kívánják megoldani, mely szerint az eladósodott nagybirtokok­nak egy részét a szükséghez képest felparcellázzák, vagy Ugyanúgy, mint a kisbirtokosnál, kölcsönkötvény nyújtásával segítik. Az ily módon történt újabb birtokszerzéseknél maga az eladó nyújtaná a vásárló kisbir­tokos részére a hitelt oly módon, hogy a vásárló kisbirtokos a öVs^s-kal Nagy érdeklődés mellett folyt le Szekszard megyei város képviselő- testületének szerda délutáni rend­kívüli közgyűlése, amelynek tárgy­sorozata előtt vitéz Veodel István polgármester bejelentette, hogy a bor fogyasztási adókiegyezéBeket felfüg gesztette, mert ennek az adónemnek a megváltoztatása ügyében a kormány értekezleteket tart, amelyek végezté­vel lehet csak tiszta képet nyerni a fogyasztási adó később megállapí­tandó kulcsáról. Csak ennek a fixi* rozása után lesz folytatható a most szünetelő egyezkedő eljárás. A tárgysorozaton tudomásul vették a szekszárdi államépitészeti hivatallal a villany világítási hálózat részére szükséges terület bérbevételére kötött szerződést és a vármegyei kisgyülés- nek a városi járdaszabályrendeletet megváltoztató határozata ellen beadott fellebbezést. E fogadták a polgár- mesternek azt a javaslatát, amellyel Csötönyi József vadászbárlő bérletét a dr Kunczer Jenő ügyvéd elnöklete alatt megalakult „Nimród“ vadász- társaságra ruházza. Ez ellen felszólalt Csötönyi István, aki az előző bérlő kezeihez lefizetett biztosítékának a város által való visszafizetését kérte. A polgármester felvilágosította, hogy erre vonatkozó keresetét Csötönyi József ellen kell érvényesítenie. Vitéz Borza Béla és társai a vá­sártéren házhelyek átengedését kér­ték. A közgyűlés akként határozott, hogy ebben az ügyben a képviselő­testület csak akkor foglalhat állást, ha a sporttelepnek mostani helyéről való kitelepítése megtörténhetik. Tőt­A Tolnavármegyei Általános Ta­nítóegyesület választmánya folyó hó 5 én d. e. 10 órakor tartotta tavaszi rendes ülését Schlenker Mihály egye sttleti elnök elnöklete alatt, ki lelkes szavakkal nyitotta meg az ülést, üdvözölvén dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, aki nagy elfoglaltsága közepette is szakit időt, hogy a ta­nítóság ügyeit jóakarata tanácsával irányítsa. 30 év alatt törlesztendő kölcsönnel vásárolná meg a birtokot, amely annuitásból négy százalékot az eladó kap késhez, 2 72°/o pedig kamatoz­tatva javára íratnék, úgyhogy a tör­lesztési határidő letelte után egy- összegben megkaphatja az eladott birtok teljes vételárát. Nagy vonásokban ezeket tartal­mazza a kormány javaslata, amely hivatásában valóban nemzetmentőnek nevezhető, mert épen azt a réteget menti meg a nemzetnek és hozza munkaképes helyzetbe, amely nemzet- hűségével, szorgalmával ób lankadat­lan muokakedvével valóban legfon­tosabb rétegét jelenti nemzetünknek. tős István és társai a kisbödőuccai lakosokra kivetett vizdij elengedését és ez ucca rendezését kérték. A viz­dij a szabályrendelet értelmében elen­gedhető nem lévén, a közgyűlés a kérelem második részére vonatkozóan akként határozott, hogy a mérnöki hivatallal elkészítteti az uccarendezés terveit és költségvetését, amelynek adatai alapján fog majd annakidején határozni. Zsigmond Dezső városi irodavezető régóta tartó érelmeszesedése és szív* izomelfajulása miatt munkaképtelen lévén, nyugdíjaztatását kérte. Mivel a hatósági orvosi lelet Bzerint egész­ségi állapota huzamos gyógykezelés után sem fog annyira megjavulni, hogy munkaképessége helyreálljon, a közgyűlés 25 évi szolgálat után nyugdíjazta. Hasonló kérelmet ter­jesztett élő Laskó Ernő jogügyi tanácsnok is, aki súlyos idegbajban szenved. Mivel a. fővárosnál és Te mesvár városánál eltöltött idejével elérte a teljes fizetésének megfelelő nyugdíjjogosultságot, a képviselőtes tület a nyudijbizottság nyugdíjazó javaslatát elfogadta és úgy Zsig- mondot, mint Laskót f. hó 4 ével nyugdijállományba helyezte. Steininger Lajos vágóhídi szo'ga szivizomelfa julásából származó munka- képtelenségére való tekintettel kegy- díjért folyamodott. A közgyűlés akként döntött, hogy Steiningernek egyelőre 6 havi betegszabadságot ad és csak azután intézi el érdemlege­sen a kérelmet. A közgyűlés ezután több lényegtelen ügy letárgyalásával véget ért. Az előző ülés jegyzőkönyvének König Gáza jegyző által történt felolvasása után a választmány köszönettel vette tudomásul vitéz Simon Simon egyesületi pénztáros jelentését és buzgóságáért neki jegyző­könyvi köszönetét mondott. Az egye­sületbe eddig a tanítók köréből 141 tag lépett be a 68 tag van még, akik köteles tagjai az egyesületnek I és igy a tagok száma 209. A nem kötelesé tagok közül többen még nem nyilatkoztak. Érthetetlen, hogy a vármegye tanítósága est az ő ér­dekeiért küzdő egyesületet ily közö­nyösen kezeli. Reméljük azonban, hogy a megye tanítósága lelkesedés­sel fog az egyesületbe belépni, mely­nek hivatalból amúgy is tagjai as állami-, köiségi, izraelita-, társulati- és magán elemi iskolák tanítói és óvodák óvónői. Kimondotta a tanítóegyesület vá­lasztmánya, hogy megalakítja az óvó­női szakosztályt is és ennek leendő elnöke hivatalos tagja lesz a választ­mánynak. A választmány tisztelettel tudomásul vette a hátralékos tagsági dijak törlése tárgyában hozott minisz­teri döntést, melynek alapján 160 P be­hajthatatlan tagsági dij hozatott tör­lésbe. Az elnökség felhatalmazást nyert, hogy a „Dr Halmos Andor jubileumi alapítvány“ folyó tanévi kamataira a pályázatot írja ki és a legközelebbi választmányi ülés fog az odaítélés tekintetében dönteni. Miután az elnökség a Magyar Tanítók Or­szágos Szövetsége tanácsában való képviseltetés Ügyével foglalkozott, néhány adminisztratív ügy elintézése után az ülés az elnök éltetésével véget ért. Imreh Károly nagy dorogi községi elemi Iskolai igazgató negyedszázados szolgálati jubileuma. Meleg, bensőséges ünnepség kere­tében fejezte ki Nagy dörög község Imreh Károly nagydorogi köss. elemi népiskolai igazgató-tanitó iránt hálá­ját és elismerését folyó hó 1-én ne gyedazázados szolgálati évfordulója alkalmából. Délelőtt ünnepélyes istentisztelet volt a ref. templomban, mely . után az ünneplő közönség a közs. elemi népiskola nagytermébe vonult, hogy résztvegyen az iskola igazgatójának tiszteletére rendezett ünnepélyes is- kolaszéki gyűlésen. _ A nagytermet zsúfolásig töltötte meg a közönség. A dissülést Joó András ref. lelkész, iskolaszéki elnök nyitotta meg, üdvözölvén a meg­jelenteket és a kir. tanfelttgyelőség képviselőjét, Jung Miklós kir. s. tan- felügyelőt, fölkérve őt a diszülés ve­zetésére. Jung Miklós lelkes szavak­kal mutatott rá Imreh Károly igaz­gató-tanító érdemes iskolai munkás­ságára és iskolánkivttli tevékenysé­gére, tolmácsolta a máshelyütt el­foglaltsága miatt távollevő kir. tan- felügyelő Udvöslését és egyúttal át­nyújtotta a vezető kir. tanfelügyelő és a vármegyei iskolánk!vül:^ nép­művelési bizottság elismerő okiratait. Az elismerő okiratok felolvasása után G^éger Emil közs. főjegyző a község elöljárósága, Héti József őcsényi ref. kántortanitó a tolna- baranyai ref. egyházmegye iskola- tan ácia és taaitóegyesttlete, Németh Nándor urad. tiszttartó a kath. egy­Szekszárd város rendkívüli közgyűlése. A Tolnavúrmegyel Általános TanltóeMlet gyűlése. Egyes szám ára 24 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents