Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-03-04 / 18. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1931 március 4. ASPIRIN TA B L E TTÁ K fájdalmak ellen i bizottságnak a felmentést megadta és a tisstanyereség hovaforditása iránt intéskedett és as igasgatóságnak, fel­ügyelő bisottságnak és a tisztikarnak mait évi eredményes mankájakért köszönetét mondott. A megüresedett elnöki állásra a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Sseghy Sándor eddigi alelnököt, alelnökké pedig Kiss La* jós apát-plébánost, kormány főtaná­csost választotta meg, akik szép beszédben mondottak köszönetét a bizalomért. Dr Kramolin Gyula meg­köszönte az uj elnöknek elismerő szavait és biztosította a közgyűlést, hogy a miniszteri rendelet kivonhatta öt tisztéből, de a szövetkezet iránti sseretetének érzését szivéből nem tö­rölheti ki senki. Sseghy Sándor elnök indítványára a közgyűlés igazgatósági tagokul meg­választotta Főglein József, Hook Ist­ván, dr Horvát Jenő, Kiss Lajos, Majsai István, Nagy János, Reich! Sándor, Schneider János és Sohneider Elemér régi tagokat, uj tagokul pe­dig Pirnitzer Ede és B um Mátyás kereskedőket. A felUgyelőbiaottság tagjaiul Dioenty Lászlót, Holub Já­nost, Horváth Ignácot és Steinfeld Bélát. Dr Horvát Jenő intézeti Ügyész terjesztette elő ezután az uj alap­szabályokat, amelyet az igasgatóság javaslata szerint a közgyűlés elfo­gadott. Állandó ét kaiéit filmek I VILÁG FILMZIIHlZ BSadiaok keid ele: hétköznap 6 és föl 9 órakor. Vasár- és ünnep­nap 8, 6, 7 és » árakor. Március 5-6 Akiknek a szombat—vasárnapi előadásról szelvényük ran, ások ehhez 9 a gyönyörű műsorhoz is 40, 00 és 70 filléres árban válthatnak jefyet. " WILLY FORST, a Zwei Herzen és Legszebb tangó főszereplője játssza a csodálatos Heidelbergben lejátszódó megejtő melegségű, bűbájos filmnek a főszerepét. Szerda Szerellek, szerelsz — szeret. Csütörtök Regény az ifjúság, az álmok tavaszi világából. Ének — beszéd — muzsika 10 felvonásban. Schneider János Ügyvezető igazgató terjesztette elő Kiss Lajos apátplébá­nosnak azon indítványát, hogy mondja ki a kösgyUlés, hogy a szövetkezet 60 éves évfordulóját 1932 február hó 6-án díszközgyűléssel Ünnepli meg, a szövetkezet történetének megírá­sára Schneider János Ügyvezető igaz gatót, — aki már 1902-ben a szövet­kezet 30 éves történetét is megírta, — felkéri. Kiss Lajos indítványát szóval is megindokolta és annak kap­csán a közgyűlés egyhangú helyes­léssel a jubileum megtartását elhatá­rozta és annak előkészítésével az igazgatóságot megbízta. Ügyvezető igazgató mondott köszö­netét az igazgatók és felügyelők nevé­ben az újbóli megválasztásért és ttd vösölte az újonnan megválasztott igazgatósági tagokat, különösen Pír- nitzer Edét, akinek édesatyja 60 évvel ezelőtt a szövetkezet megalapításá­ban lelkes tevékenységet fejtett ki. Pirnitzer Ede meghatva mondott az Üdvözlésért köszönetét és ígérte, hogy a szövetkezet érdekében édesatyja lelkesedésével fog munkálkodni. Miután az elnöklésért Szeghy Sán - dórnak Sohneider János a megjelen­tek nevében köszönetét mondott, az Ünnepélyes hangulata közgyűlés véget ért. Értesítő. Januárban szokták szétkUldeni a pénzintézetek igazgatósági jelentései­ket az évi sáfárkodásról, bemutatva a bank mérlegét is. E mérlegek tá­jékoztatják a közönséget, hogy a pénzintézetek mennyiben tettek ele­get hivatásuknak, milyen forgalmat bonyolítottak le, minő volt az egy évi munka eredménye. A mai nehéz és súlyos gazdasági viszonyok daoára is azt észleljük, hogy a pénzintézetek általában hiva­tásuk magaslatán állottak, legalább nagy részben megfeleltek feladatuk­nak s becsületesen sáfárkodtak a gondjaikra bízott idegen tőkével is. Február 1-én, illetve január 31-én kapták meg az iskolás diákok félévi értesítőiket. Az oktatók: tanárok és tanítók, kik a nemzet életében a legfontosabb feladatot végzik, össze- gyttltek szintén megállapítani saját sáfárkodásuk mérlegét félévi mun­kásságukról. Es a mérleg is elkészült és már rég megkapták a diákok is a mér leget, de ezek az értesítők, ezek az iskolai mérlegek nem mutatnak oly szép képet, mint a bankmérlegek, ezekben sok helyütt nagy veszteség van nyereség helyett és a nevelői, tanitói céltudatos munka nem min dentttt hozta meg a maga gyümöl­csét. Ha vizsgáljak e mérlegeket, fájó szívvel láthatjuk, hogy igen sok osz­tályban 2&—30 százalékos az elég­telen eredmény, ami azt jelenti, hogy a tanulók egyharmad része méltat­lannak mutatkozott arra a nagy ál­dozatra, amit szüleik hoztak. Az tagadhatatlan, hogy az isko­lák mindig, majdnem évről-évre több követelménnyel lépnek fel a tanuló ifjúsággal szemben, a tanítási anyag úgyszólván napról napra növekszik, de tény az is, hogy leszámítva az úgynevezett és igazán csekélyszámu gyengetehetségttt, a tanítási anyag nem elvégeshetetlen és megemészthe­tetlen föladat, csak kitartás, szorga­lom, munkakedv és főleg akarás kell. Sajnos, a félévi iskolai értesítők azt mutatták, hogy ezek az emberi eré­nyek a tanulóifjúság egy nagy részé­ben nincsenek meg. Hát biz ez nagyon szomorú dolog, mert ha az ifjak az iskolában nem felelnek meg, hogyan fogják majd az életben megállani helyüket. Már pedig egy dolgozni nem vágyódó, lusta, miodig a dolog könnyebbik végét kereső, minden ambíciót nél­külöző nemzedék miként fog meg­felelni a reá várakozó föladatoknak ? Ne mondja senki sem azt, hogy bukdácsoló, kicsapott diákból lett már előkelő Üzem igazgatója is a konjunktúra révén és hogy sokszor gyönge, sőt rossz tanulókat a pro- tekció, a véletlen, avagy egy későbbi föleszmélés magas pozíciókba helye­zett. A nagy kivételektől eltekintve, az iskolai bizonyítványok és értesítők az életre is szólnak. Mit remélhetünk, mit várhatunk olyan ifjúságtól, oly nemzedéktől, amelyiknek egyharmada az élet nagy előkészítő sorozásán, az iskolában „alkalmatlannak0 nyilvá­nult? Magyar föltámadást? Uj, boldog magyar életet? Sohal Nem elég csak hirdetni a hazafi- Ságot, de dolgozni is kell azért 1 Már pedig amelyik diák nem teljesíti köte­lességét, nem dolgozik s igy nincsen benne a Nagy* Magyarország vissza­állításának akarása: az nem hazafi és soha nem is lesz! A Szekszárdi Takarékpénztúr közgyűlése. A Szekszárdi Takarékpénztár már­cius hó 1-én délelőtt Vall órakor tartotta intézeti székházéban 84. évi rendes közgyűlését, amelyen 42 rész­vényes 25.306 részvény képviseleté ben volt jelen. Az Ülést Szabó János elnök-igazgátó nyitotta meg, akinek indítványára a közgyűlés elnökévé dr őrffy Gyula vármegyéi tiszti főügyészt választot­ták meg a részvényesek. Dr örffy Gyula elfoglalván az elnöki széket, Üdvözölte a megjelenteket és a köz­gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére dr Török Ottó főügyészt kérte fel. Szabó János elnök-igazgató ismer­tette az 1930. évi zárszámadást és a tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatot, amelyet a közgyűlés Forster Zoltán által felolvasott felügyelő bizott­sági jelentés meghallgatása után el­fogadott, az igazgatóságnak és fel— Ugyelőbizottságnak a felmentést a szokásos óvás fenntartásával megadta. Miután az elnök köszönetét mon­dott az igazgatóságnak, a felügyelő- bizottságnak és tisztikarnak a múlt évben kifejtett eredményes működé­sükért, az Ülést berekeBztette. A Szekszárdi Takarékpénztár az elfogadott tiszta nyereség felosztása szerint 10 pengő névértékű részvé­nyekre osztalék fejében 1*40 pengő­vel 56.000 P, tartalékalapok gya­rapítására 15 000 pengőt, nyugdij- alap gyarapítására 4.600 peDgőt, jótékonycélra és jutalmazásokra 2500 pengőt, jutalékokra 19.956 pengőt fordít, a folyó évre pedig 7.292*50 pengőt hoz át. HÍREK. Sziporkák. Irta: Bodnár István. Én, te, ő, ez három személy, De mindég csak az — én beszél I Álom, való, mostoha testvérek; Álmunk — gazdag, a való — szegényebb! A kétszerkettőt te, úgy érted: Kettő, ha másé, — négy jusson néked f Bukott színdarab életed: Még meg sem — ismételheted! Hizelgő művész az — emlékezet: Múltadat mindég — szebbre festi megl S a pesszimizmus csak ecsethez érjen: Jövőd ott látod, szörnyű — torzképben 1 Mióta sarkon át, repülő szállott: Sorban megdőlnek a — sarkigazságok í B árkinck Biztosan Boldogságot szerez EGY ERTEKES KÖNYVVEL Molnár-féle R.-T. könyvkereskedése, Szekszárd Elsőrendű hAyllfflMf k*Ph*tó há- finom IIIImIRU«*! zon kivfll is. O' Cukor- és vesebetegeknek diéta. Előjegyzéseket e hó 15-ig elfogad: özv. Farkasné, Garay-tór 6. Pipadohányt sem ér az élted ? S — trafikengedély kéne néked ? I Ti is — repültök? — kérdi a madár: Mégis enyém a zöld lombos határ i Becsapott, — mondod, az — élet, Te csapod be, mert — átéled! A tragédiát mélyen megveted ? 1 Komédia volt persze életed I A kultúrához múlt ad alapot, De a tetőt rá — jövő, te rakod! Gyerek, magát — öregnek képzeli, Á — vén, hogy — gyerek, észre sem veszi l Élted elejét elfecsérléd ?! Mit sajnálod akkor a — végét?! Sokszor, ha barátod nézed: Megismerted — ellenséged 1 Ébrenléted mit ér, ha nincs —‘ álmodásod M így a nagy világot, be — szegénynek látodj Szőlőtő vagyunk, porba szúrt borág S halál issza meg lelkűnk lángborát 1 Rossz tett csikaja a — bánat: Utána fut az — anyjának! A tanulás lelkűnknek — eledel: Emésztés már, mikor — bölcselkedel! Kalászként szeded a — tudás-magot S — álbölcsességed — kéveszám adod! Halál, mit változtatsz rajtunk ? 1: Csak egy kicsit — tovább alszunk í Ember-sírra véssük sorba: Nem — volt, csak — lehetett volna I — Bírói kinevezések. A kormányzó as igazságügyminisster előterjesztő- sőre kinevezte Weichart Rezső dr dombóvári járásbirót a bácsalmási járásbíróság elnökóvó, Augnsztinovics Nándor dr szekszárdi járásbirósági titkárt a letenyei, Albert József dr szekszárdi kir. törvényszéki jegyzőt a bácsalmási járásbirósághoz járás- birákká. 0r Treer Móric félévig a svéd kor­mány vendége Stockholmban. Pár év­vel ezelőtt örömmel emlékeztünk meg róla, hogy földinket, Treer Móric gépészmérnököt, műegyetemi tanár­segédet (dr Treer Istvánnak, a szek­szárdi kórház igazgató-főorvosának testvérét, néhai Wosinsky Mór szek­szárdi apátplébános unokaöccsét) a budapesti József műegyetemen kitün­tetéssel doktorrá avatták. Dr Treer Móric doktori értekezésének tárgyit a legnehezebb tudományág, a hydro- dinamika köréből választotta és ennek a problémáival foglalkozik azóta is. Erre vonatkozó tanulmányai meg­jelennek a német, francia és angol szaklapokban is. A műit évben Stock­holmban a hydrodinamika igazi ha­zájában tartott nemzetközi mérnök- kongresszuson pedig óriási feltűnést keltett ebből a tárgykörből vett szen­zációs előadása, amelynek hatása alatt még a svéd napilapok is hosszasan foglalkoztak személyével, megemlít­vén, hogy a tudomáoy több alapvető hydrodinamikai kísérletet dr Treer Mó­ric nevével kapcsolatban ismer. Ennek az előadásnak a következményeképen a svéd királyi kormány a múlt év vé gén meghívta dr Treer Móricot, hogy félévig dolgozzék a stockholmi mű­egyetem hydrodinamikai intézetében és evégből igen tekintélyes összegtt ösztöndíjat is bocsátott rendelkezé­sére. Dr Treer Móric mérnök félévi szabadságot kért és kapott a buda­pesti műegyetemtől és már el is uta­zott Stockholmba, ahol a zvéd királyi kormány vendége. Ez a híradásunk p>

Next

/
Thumbnails
Contents