Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-02-26 / 16. szám
Egyes szám ára 24 fillér. Xll.évfolyant. Szekszárdi 1930 február 26. ___16. szánt. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díf: Félévre_______6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A ragyogó arc. Irta: Jánosi György. így hangáik egy érdekes kivándorló-mese. Áa aranykereaő szörnyű szenvedések és hihetetlen gyötrelmek után halálos fáradtan rogyott le a patak homokos, iszapos partján. Kezeit ösz- szekulcaolta és igy siránkozott panaszosan : — Istenem! Jó Isten! Elhagytál. Nem segítettél. Semmit se találtam, pedig nyomorait családomon akartam segíteni. És most ahelyett, hogy kínosét találtam volna, nyomorait életem is itt fog el paszta! ni ebben a vadonban. Jobb is lesz igy. Mit keresnék otthon ennyi szenvedés és csaló dás után? Á nagy fáradságtól elaludt. Mikor hossza, mély és egészséges álom után felébredt, elhatározta, hogy véget vet életének: beleveti magát a patakba. Ily szándékkal lépett a szerencsétlen közvetlenül a via szélére. Amint a halálugrás előtt a viz felé hajolt, meglepődve látta, hogy a viz az ő arcának ragyogó vonásait tükrözi vissza. Nem értette Mi okozza e különös tüneményt ? Mitől -ragyoghat az ő arca? Káprázat ez, vagy való? Képzelődik, vagy csakugyan ily sngáröv veszi körül arcát? Letérdelt, hogy közelebbről észlelje a különös tüneményt. Akkor még jobban ragyogott az arc. BoBszasan nyalt a vízbe, hogy a felkavart hullám- gyürükkel elhessegesse ez érthetetlen tüneményt. Keze kemény tárgyba ütődött. Kiemelte a vízből. Arany volt. Aranyi Mindenütt arany. A yiz fenekén az iszapban tengernyi kincs. Amit keresett. Amiért szenvedett. Ott volt és ragyogott szelíden, csendesen a viz fenekén. És agy látszott, mintha az ő arca ragyogott volna. Ez a mese mély tanulságot nyújt azoknak, akik a nemzet sorsáért ne mesen aggódnak és eltölti az a becsületes szándék szivüket, hogy e kor roppant megpróbáltatását odaadó áldozatukkal, hü és értékes szolgálatukkal enyhítsék Áldozat és hft munkálkodás a nemzet életének talpköve, mely nélkül egy lépést sem tehet előre a népek érdekeinek nagy harcában. Mikor Hannibál Róma előtt állt és hadai remegésben tartották Itáliát, Róma népe javait, vagyonát, fiait helyezi a haza oltárára, megpróbáltatásait enyhíti áldozata. Mikor Curthagót Scipio Aemilianus konzul három évi ostrom után elfoglalja és földig lerombolja, Hasdru- bal, a csrthagóiak utolsó vesére megadja magát, neje megátkozza ót, hogy nem tudott meghalni a hazáért. Mikor Magyarország a 48 as eszmék lángjában égett, egy 26 éves iíjU elhagyta ifjú nejét, hirót, dicsőségét és Bem József seregében őrnagyként esett el a segesvári csatatéren. Mikor a világháború őrülete végigszá guldott e földön, egy egész kis nép pusztult el idegen érdekekért. Mind ezek azt bizonyítják, hogy a nemzetek életerét, súlyát, tekintélyét az szabja meg, hogy mennyire hatja át őket az áldozatkészség, a hűség, engedelmesség, fegyelem, kötelesség- tudás, szóval a hazaszeretet. Hazaszeretet. Ez az az arany, amely az élet vágtató patakjából kiragyog és sugárral vonja be az arcot. Ez az a kincs, amelynek örökértéke megmenti a nagy családot: a nemzetet és megváltja a megpróbáltatástól ezt a sokat szenvedett országot. A haza- szeretet lát, érez, jósol, mindent tud, hisz és remél és sohasem felejti el, hogy mik a kötelességei? S most tárgyaljunk. A Csendes napok cimft vezércikkre jöttek, hálálkodva, a rokkantak. Könnyesen, reménykedve. Nem azok, akiknek életsorsuk rendben van, hanem azok, akik kapnak egy hónapra 2 pengőt, gyermekeik után fejenként egy hónapra 50 fillért. Egy 6 tagú család esetén ez 4 P 25 szá zalékos rokkantnál. A hadiözvegy járuléka férje után ezzel párhuzamosan a demokrácia alsó lépcsőjén egy hóra saját személyére 5 P, gyermekeik után fejenként 75 fillér. Egy 4 gyermekes özvegy esetén ez 8 P 10 fillér; iparosnál ez igy alakul (10-f-4Xl 25) 15 P. 50 százalékos rokkant kap 24 P t, gyermekei után 75 fillért, tiszti hadiözvegy 16 P t, gyermekei után fejenként 1 P 50 fillért 3 teljes altiszti árva 3 P 50 fillért, tiszti árva 5 P 75 fillért, szülő stb. 2 P 50 fillért, tiszti 5 pengő. Tehát ezek jöttek. És a 6 tagú család oszlopa megkérdezte, hogy mint lehet megélni abból a 4 pengőből 30 napig, mikor abból egy napra 13 33 fillér, egy napra és egy fejre 2 22 fillér esik. De még olyan eset is adódik, hogy valaki elvesztette 3 ujját. Ezzel lett 25 százalékos rokkant. És idővel ez a rokkantsága 25 százalék alá csökkent. Hogyan ? Jó néhány esztendeje gondolkozom ezen és nem tudom megfejteni. Sőt! Ha nem állt volna előttem az adott eset, nem hinném el, hogy ily képtelen elmélet lehet. A rokkantság százaléka a korral nő és nagyon sok rokkantság jóval a háború Után ütközött ki. Világos, hogy a panaszkodóknak igazuk van, amikor azt hangoztatják, hogy a törvény rossz, javításra szorul, korszerűtlen és sürgősen átkeli tetőtől talpig gyúrni a sérelmesek javára. III. Napóleon azt mondta: könnyebb egy rossz törvényt megváltoztatni, mint egy feltörő igaz ságot elfojtani. Tudnunk kell azt, hogy a szélsőséges elemek vesszőparipája ez. A boc. dem. teleszájjal izgatja vele a kedélyeket és nem eredménytelenül, mert az egyikben az érdek, a másikban a részvét, de minden esetben a méltánytalanság érzete szólal meg. De tudnunk kell azt is, hogy akik a hazáért elnyomó- rodtak, azoknak joguk van a hazától elvárni eltartásukat. S hogy megtudjuk azt is, leirom, hogy tábori lelkész koromban a haldoklók utolsó szava ez volt hozzám, majdnem minden esetben: Jó. Meghalok. De mi lesz otthonmaradt családommal ? Végül tudjuk meg azt is, hogy Kismagyar- ország a tetőtől talpig felfegytrkezett Csehország előtt hever, mely ország lesállása, szándéka félreismerhetetlen, várja azt a pillanatot, amikor ránk csaphat, — akkor, a leszámolás óráiban nem sok erőt fog nyújtani az a mostoha helyzet, amelybe a nagy háború szerencsétlenei kerültek. Ám a helyzet nem kilátástalan. A honmentő munka más oldalon folyik. Ugyanis egy levél is érkezett. így hangzik: Tisztelt Barátom I A Tolnameggei Újság vezércikkének, illetve utolsó bekezdésének tartalma nem kerülte el figyelmemet. Igazad van: a hadirokkantakkal, özvegyekkel szemben még nagy adósságban vagyunk l Erkölcsi elsőbbségű hitelezői az államnak... Én már pár héttel ezelőtt felhívtam a Népjóléti Miniszter ur figyelmét e kérdésre. Tisztelő hived: Örffg Imre. Igen 1 Erre I Komoly, önzetlen, hazaszeretet lángjától hevített politikai bölcsességre, segíteni akarásra van szüksége a magyar megtörettetéa áldozatainak. Ez az a kincs, amit epedve keresünk s a melytől felragyog az arcunk, valahányszor a hazaszeretet rohanó patakjába belenézünk. így kell belekiáltani a magyar vergődésbe, hogy nemcsak a társadalom, nemcsak könyörülő szivek, hanem a felelős politikai gond és elsősorban az hirdeti, hogy »a hadirokkantokkal, özvegyekkel szemben még nagy adósságban vagyunk•. Igazi Ssentigaz! Most már csak az van hátra, hogy a visszafizetés ne késsék sokáig. Hogy a ma még siomorkodók arca is felragyogjon. És a szegény haza szivéről levótessék ez a nagy, nehéz gond. jBá^^Sdic^^ózsc^iJ A vármegyeháza oszlopsoros ormán és a szekszárdi kaszinóvá lett báró Augusz kastély belvedere-tornyán fekete zászlót lenget a szél. Az emberek kíváncsian kérdezgetik, hogy ki a vármegye halottja és hamarosan elterjedt a szomorú hir, hogy báró Schell—Bauschlott József császári és királyi kamarás, katalinpusztai föld- birtokos, Tolna vármegye törvény- hatóságának és közigazgatási bizottságának tagja szombaton este meghalt. őszinte részvét követi a lesújtó eseményt, mert báró Schell Józsefet a vármegye és Szekszárd közönségének nemcsak a megérdemelt tisztelete, hanem őszinte meleg szeretető is övezte. A szó szoros értelmében vett nemes lélek, a legjobb emberek egyike volt, akit a gyönyörű erények egész sorozata ékesített. És ezen erényei között elsősorban kell megemlítenünk embertársai iránt melegen érző szive gyöngéd megnyilat kozásait. Egyéniségének bájával mindenkit elbűvölt és uradalmának leg kisebb rendű alkalmazottja is szeretettel csüngött rajta. A vármegye ügyeinek vitelében élénk részt vett és a megyei bizottságoknak közismerten ó volt a legszorgalmasabb tagja. Halála épen ezért nemcsak családjának, osztályának, baráti körének és alkalmazottainak, hanem a vármegye közéletének is nagy vesztesége. Báró Scbell József az 1867. évben született atyjának báró Schell Rudolf I cs. és kir. kamarásnak és anyjának i gróf Pálffy Ernesztinnek birtokán, ! Nagyidán. Az elemi iskola elvégzése I után a premontrei kanonokrend kassái | királyi gimnáziumának lett a növendéke és az érettségi vizsga letétele után beiratkozott a budapesti tudományegyetem jogi fakultására. Hadkötelezettségének mint huszárönkéntes tett eleget és jogi tanulmányainak befejeztével belépeti a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazói karába, ahol az 1898. évben történt házasságáig teljesített mindig kiválóan méltányolt közszolgálatot. A minisztérium kötelékéből kilépve, az 1898. évben vette nőül gróf Sigray Klárát, néhai .magurai báró Augusz Antalnak, a szekszárdi föld- birtokosnak unokáját és ugyanakkor megvásárolta Báji Patay Andrástól Katalin pusztát, ahová budapesti Széputcai palotájából a kastély felépítése után az 1899. évben át iz költözött. Tolna vármegyébe való költözése után azonnal részt vett a hivatalos közéletben is és rövid idő alatt tagja lett a közigazgatási bizottságnak is. Nálunk hamarosan megszerették az uj földbirtokost, aki minden téren megerősíteni igyekezett azokat a szálakat, amelyek feleségét Szekszárd- hos és Tolna vármegyéhez kötötték. Lebilincselő egyénisége, nagy műveltsége, világlátottsága az előkelő társaság kedvelt találkozó helyévé telték a műkincsekkel telt gyönyörű katalinpusztai kastélyt, ahol közismerten gyönyörű családi életet élt rajongásig szeretett feleségével. Es a házasélet olyan volt, hogy a mág- náskörökben országszerte, mint a családi ‘élet mintaképét emlegették. Ebből a frigyből 2 gyermeke származott : József báró és Mária Lujza baron esse, aki néhány évvel ezelőtt gróf
