Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-02-12 / 12. szám
XII. évfolyam. • szám éra 16 fillér. Szekszárdi 1930 február 12. 12. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre —-------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden eserdin és azombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milHmétersoronkáat 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A bár- rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Csendes napok. Irta: Jánosi György. A nagy vihar elmúlt, a hágni tárgyalások láza Bzünőfólben. Egy*két simítás és an épület késs. Befejeződik a komoly hossásBÓláa és a tájékozatlan nagy lárma, hőles megjegyzés és a rátóti védelem egyaránt. Az életre és a megnyugodott lélekre jóleső esend borul: a gondolatok Ünnepi csendje. Független Kis-Magyarországért, annak szebb jövőjéért, pihenő gyanánt, terveket forralhat az elme. Síért mennél jobban sikerül legyőzni egv országnak a külpolitikai akadályokat, annál szabadabban vetheti erőit belső életének kifejtésére,, annál nagyobb a felelőssége. Hiszen a felelősség éa függetlenség egyenes arányban állanak egymásáéi. Mennél nagyobb az egyik, annál nagyobb a másik. Természetesen oszk úgy, ha a felelősséget lelkiismereti és Isten előtti felelősség gyanánt értelmezzük. A tervek ősőnéből és a jószándékok tömegéből tüntetve kiáltoz- nak ember után azok, amelyek mindenkinek általános hazafias köteles* gégéi. így a munka. A magunk kis helyének hűséges betöltése. Az adózási terhek becsületes , hordozása. És végül minden kötelességek kösött az első, amiről olyan nagyon elfelejtkeztünk, amiről most mégis bessélni kell nem párt- és nem politikai szempontból, hanem azért, mert ez a mindennapi imádságnál is nagyobb lelki Ős Isten iránti kötelességünk. Szép az, ha a nemzet anyagi megépítésének egyik lényeges feltétele: az optánsügy rendezés alá kerül. Ez volt az összeomlás időrendjében az utolsó. Érdekes, hogy as időrendben .második: a hzdikölcsön ügye is sietett napfényre törni. Csak egy hallgat halálos csendben ős sem szóssólóra, sem tolira, sem komoly tekintélyre nem talált, a nemzet sebei köst a legnagyobb, a nagy vihar ős leveret- tetős élő jajszava: a hadirokkantak ügye. Nem rendül-e még mindig meg szivünk, ha arra gondolunk, ami mint valami téboly viharzott végig a barna szántáson: a világháború. Kuszáit tűzhelyek, dúlt otthonok, megakadt sarjadás emléke itthon. Hát odakint mi volt ? Hát odakint a nagy temetés iszonyatai mit véstek az emlékezet táblájára? A halálvonta barázdákba bal és félssázezer hűlt bele. Az enyészet nagy gereblyéje tömegben vonta, temetgette z magyar élet fenyőfájának elszáradt tüleveleit. És akiket az Isten megóvott, azok hazavánszorogtak. Kettétört karrierek, pompás reménységek. Hasaván szó rogtak. És kiálltak az utcasarokra, vettek egy szatyor képet, elkezdtek házalni, hozzám, hozzád bekopogni, vergődni, nyomorogni. Talán nagy kínnal kaptak egy kis trafikocskát, megszázalékolták őket a háborúban ssenvedett testi veszteségük sserint, adtak nekik járulékot 25, 50, 75, 100% sserint és átengedték őket a sokat emlegetett bttró és copf sóhajok hidján, easel megtörtént minden, amit a politikai pós és az aranymázos honmentő zseni tenni képes volt. A badirokkantakról egyébként teljesen elfeledkeztek, illetve kikapcsolták őket a magasabb politika áramköréből. Már pedig ennek nem lett volna asabad megtörténnie. Mert úgy vélem, ha olyan nagyon jogosan kiabálnak asért, hogy a hadi kölcsönök valorizációja a nemzet becsületét emelő kötelesség, még fobosottabb becsületbeli kötelesség as ásókról való tisstességes gondoskodás, akik az ólet, zz épség nagy hányadát áldozták fel és eszel mindent fel is áldoztak, elvesztettek, igen sok esetben. Nem azért hozzuk ezt fel, hogy általa vörös babérokra pályázzunk. Tegyék szivükre e babérokat azok, akik nem elégednek meg aszal, hogy a háztetőre innen felmásztak, hanem sietnek a túlsó oldalon le is pottyanni. Hanem azért, hogy a nemesen gondolkodó, politikai kösvólemény figyelmét felhívjuk arra, bogy a hadirokkantak Ügyének eddigi módssere, az ellátás, minősítés eddigi elve (és ahogy ai állások adományosásánál a rokkantakat és özvegyeket figyelembe vették 1 Szerkesztő.) az élet változott és fokozott igényeinek nem felel meg. Ma már az élet más eredőre térült, mint ahol ezelőtt járt. Ami régen elég, vagy alig elég volt, az ma alamizsnának is kevés. A gond a korral nő. A terhek az idővel szaporodnak, mert a létárt való küzdelem iránti kedvünk egyre csökken. A 48-as honvédekről menbáz gondoskodott, végül aranybz foglaltuk volna őket. A világháború hősei, igaz vitáséi sem lehetnek mostoha gyerekei a hasának. És a magyar hasának, a politikai gondoskodásnak, most a teljes anyagi ős politikai függetlenség felbecsülhetetlen pillanataiban, a nagy egyezkedések után, ki kell nyújtani erős, szerető, anyai kezét zsok feló, akiknek igénye minden más igénynél. jogosabb, elóbbrevaló, sürgősebb. Egy nennet igas megerősödésót, egy nemzeti lőlek nagyságát akkor és azáltal mutatja meg, ha a gyengéket, az érte elesetteket karjaira, kebelére tudja venni. Ünnepi felkössöntő gyanánt aján- I lom e sorokat azon képviselő urak- ! nak, akik dr. Orffy Imre in- I ditványára, 10 éves képviselőségük | megünneplésére e hófell én össze- I gyűltek. Viharos közsyfllésen alakult net künn önálló hegyközség. Az 1929. évi XVII. törvénycikk rendelkezései értelmében mindazokban a községekben és városokban, amelyeknek területén 150 kát. holdnál nagyobb betelepített szőlőterület van, kötelesek hegyközséget alakítani. Szekszárdon már régebb idő óta 7 önálló ős jóváhagyott alapszabályokkal bíró hegyközség működik, amelyek alapszabályaikat csupán az aj hegyközségi törvény szellemének megfelelően kötelesek módosítani. Vitéz Vendel István polgármester a hegyközséggé még nem tömörült azon gazdaságilag össsefüggő területeknek, ahol a szőlők és gyümölcsösök együttes nagysága nagyobb a ssántó és egyéb művelési ágak össses területénél, önálló hegyközséggé leendő megalakítása, illetve egy már meglevő hegyközséghez leendő csatolása végett e hó 9-én, vasárnap délután 3 órakor alakuló kösgyülést hivott össze, amelyen az érdekeltek a termet zsúfolásig megtöltötték. A kösgyülést dr. Cs. Papp Jenő közigazgatási tanácsnok nyitotta meg, aki részletesen ismertette a törvénynek idevonatkosó rendeletéit s reámutatott azokra a fontos szőlőgazda sági érdekekre, amelyek a hegyközséggé alakulást épen a mai súlyos gasdasági helysetre való tekintettel asükségeBsé teszik. Hasonló értelemben szólaltak fel: Sseghy Sándor, a dunántúli mesőgasdasági kamara saő- lésseti és borászati szakosztályának elnöke, Hayt Ferenc ny. szőlészeti és j borászati felügyelő, Birner István, 1 Csapó Jenő, végül' vitéz Makray Fe- I renc, akik részben mint szőlőbirtokosok is kívánták a hegykösséggé való megalakulást. Az elnök állandó figyelmeztetései és rendreutasításai dacára egyes gazdák, akiknek alig van a határban számottevő birtokuk, élesen támadták az uj hegyközségi törvényt és tiltakoztak a megalakulás ellen. Ennek folytán a közgyűlésen megjelent higgadt gondolkosásu értelmes polgárok a szavazástól tartózkodtak, s igy az elnök kénytelen volt megállapítani azt a körülményt, hogy a Cinka, Gesztenyés, Kisfaluhely, Baranya és Csötönyi völgyek, Szent Mihály és Réssamáj dűlő megjelent birtokosai tiltakoznak a hegyközséggé alakulás ellen, amelynek az a következménye lesz, hogy hivatalból fogják kimondani a megalakulást, egy ssükebb körű bizottságra biszák az ügyek vezetését és hivatalból állítanak a hegyközség élére elnököt és fizetett hegybírót. Egyhangúlag megszavazták azonban az érdekelt birtokosok a Leányvár és Zombai határ völgy hegykösséggé alakulását s az elnök javaslatára megválasztották Barsi János Apari sióagárdi lakost elnöknek. Megalakították továbbá a Bottyán- hegy északnyugati oldalának, Bagóvölgy és Ssalai-völgy hegyközségét is, amelynek elnökévé vités Makrai Ferencet választották meg. Végül az érdekelt birtokosok írásbeli beadványára megalakult a Balremetei hegyközség is, amelynek elnökéül egy- 1 hangú felkiáltással Birner Istvánt I választották meg. Érdemes megemlíteni, hogy a viharos közgyűlés után a polgárság számos értelmes tagja visszamarad: a közgyűlési teremben és arra kérték az elnököt, hogy Írásbeli kérvényükre külön külön hivja össze közgyűlésre ismét az érdekelteket és bocsássa a kérdést újból, szavazásra, mert meg vannak győződve arról, hogy az elhangzott beszédek után már azok is a megalakulás mellett foglalnak állást, akik as ellen a legélesebben tiltakoztak. Mint értesülünk, a város ennek as óhajtásnak szívesen fog eleget tenni, mert egyesek indokolatlan ős makacs tiltako- sása miatt — amely csak azon múlik, hogy a törvény üdvös és oly gyakran hangoztatott rendelkezéseit még mindig nem értik — nem sseo- védhetnek anyagi hátrányt azok, akik óhajtják szőlőgazdaság! ügyeiknek saját önkormányzati szervezetükben való intézését. Szódáin Misszió munkája Szekszárdira. A Szociális Misszió Társulat Szekszárdi Szervezete e bó 7-ón, pénteken délután tartott választmányi gyűlésén számolt be a karácsonyi akciójáról. Erről az akcióról lapunkban már megemlékeztünk, azonban amiss- síié társulat karácsony óta még olyan óriási munkát végzett a szegények felsegitésén s olyan szép számmal érkezett még adomány, hogy kívánatosnak tartjuk a beérkezett és kiosztásra került adományokat összegezni, hogy ezekkel a számokkal is reá mutassunk Száváid Osskárné, a misszió társulat helyi szervezete elnöknőjének gyönyörű munkájára, amit Szekssárd megyei város szegényei megajándékozása és felsegitése érdekében kifejtett. A lezárt gyűjtés eredménye a következő : Készpénzben beérkezett: 2086 P 95 fillér, terményben 27 q 10 kg. Ebből kiosztásra került a mai napig készpénzben 1577 P. Maradvány tehát 509 P 95 fillér, amely összeg a társulat alap vagyonához csa- toltatott. Terményben a karácsony óta beérkesett 8 q 70 kg állandóan kiosztás alatt van. A misszió társulat kösel 500 családnak tette elviselhetővé a tél sordságát és nél külöséseit. 16 méter fa kiosztásával pedig sok sok hideg tűzhelyen gyuj< tóttá fel a szeretet tüzét. A kiosztás nehéz és fáradságot munkáját Ssévald Osskárné és kipróbált lelkes gárdája, ösv. Haidek kér Károlyné ssegényügy osztály vezetővel élükön végezték. A szekszárdi Ferenc közkórház el meosztályán Bálintné Lőrinczy Idi kórházszakosztály vezető alelnöknő vé gezte a megajándékozás nehéz, d szép munkáját. Az elmeosztály ápoltja között 350 dobozt osztott ki, bősé geeen ellátva valamennyit 15 dek I hússal, kaláccsal, narancs, almi | aszaltgyUmöics stb.
