Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-02-08 / 11. szám

1930 február 8.

TOLNAMEGYEI UJSÄG

3

INenyasszonvl

Legnagyobb választékban |

Bel- és külföldi vásznak. — Schroll chiffonok. Damaszt törülközők és étkező készletek.

Tiszta len jour- és kávés-terítékek.

Hímzett ágy-garniturák. — Zsebkendők.

Díszes női fehérneműék. — Paplanok. — Szőnyegek.

kelengyék

| PIRNITZER JÓZSEF ÉS FIAI áruházában, Szekszárdon

— F. Halász Bélát letartóztatták.

Vármegyeszerte óriási szenzációt kelt a híradás, hogy F. Halász Bálát, a pácBÍ Dunántúli Bank volt Ügyvezető igazgatóját, majd a Pécsi Tárházak vezérigazgatóját a pécsi királyr Ügyészség letartóztatta. Szekszárdon is sokan ismerték, mert mint a Szentgotthárdi Takarékpénztár tisztviselője, az 1917. évben a Szekszárdi Takarékpénztárhoz került cégvezető főkönyvelőnek és ügyvezető igazgatója lett a Szekszárdi „Hangya“ Szövetkezetnek is. A nagy üzleti ; rutinnal rendelkező fiatal ember Bara- i nyának a szerb megszállás alól való felszabadulása után a Dunántúli Bank nak lett az ügyvezető igazgatója. Ezt a pozícióját azonban az 1925. évben felcserélte a Pécsi Tárházak B -T- vezérigazgatói állásával. A nagy intézet központja volt Baranya vár megye gabonakereskedelmének és a vármegye nagyon sok birtokosával

I

" állott üzleti összeköttetésben. Milliárdos üzleteket bonyolitott le és a Futurának is pécsi bizományosa lett,

I

de a gazdasági helyzet rosszabbodása után az intézet az 1929. év juHus havában fizetésképtelen lett. F. Halász ■ Béla ugyanis bianco váltókat vett a I zöldhitelt kérő gazdáktól és azokat I nagyobb összegekre állította ki, mint I amennyi kö’csönt folyósittatott nekik. I A hamisításokat a könyveken is át I vezették. Ebből folyóan aztán a Fu- I túra beperelt a zöldhitel leszámito- I lássál kapcsolatban olyan gazdákat I is, akik a gabonát az utolsó szemig I leszállították. Mikor e miatt panaszt [ emeltek, a Futura rögtön revíziót I rendelt el és a házi vizsgálat során I 485 000 pengőben állapította meg azt I az összeget, amelyről F. Halász a

[

megbízónak nem tudott elszámolni.

Erre annál inkább is feljelentették, ■ mert a Pécsi Tárházak csődtömeg- [ gondnoka súlyos szabálytalanságokat talált. Bár az intézet julius végén je I lentett fizetésképtelenséget, F. Halász [ még augusztusban is vett fel pénzeket | és atyjának egy 6000 pengős autót

! ajándékozott. Kihallgatása alkalmával azt állította, hogy neki a Fulurától

300.000 pengő követelése van és hogy az minden hiányt fedez. A I Tárházaktól szabálytalanul felvett összegekre vonatkozóan akként nyilatkozott hogy ő 550 millió koronát | adott kö'csön a Tárházaknak és so» I rozatosan csak a saját pénzét fizet* I tette vissza. *F. Halászt csalárd bu- I kás, sikkasztás és okirathamisitás miatt az ügyészség letartóztatta. Letartóztatása ellen felfolyamodást je- I lentett be a vádtanácBhoz, amely

I szombaton dönt az ügyében.

8zabadoktatás Bonyhádon. Knábel Vilmos ig.-tanító Bonyhád története cimü sorozatos előadását február hó

2-án folytatta a Protestáns Körben. I Ezúttal az 1848 as szabadságharc I történetét magyarázta s vele BonyI

I hád két vezetőemberének, Perczel Mór és Bor.bélyi József ev. esperes szerepét. Ä szépszámú hallgatóság j mindvégig nagy figyelemmel kisérte I a kétórás előadást.

— Paks részvétele a Szent Imre Ünnepen. Mozsgay Sándor paksi apát- plébános a múlt hó 30 án értekezletre hivta össze a Katholikus Körbe ez ottani hitközség minden rendű és rangú vezető emberét, hogy megtárgyalhassák Paks részvételét az idei nagyszabású Szent Imre ünnepen. Lelkes szavakkal ismertette a Szent Imre év országos bizottsága által kiadott programmba foglalt ünnepély- sorozatok tervezetét, egyúttal javaslatokat is tett arra nézve, hogy mi- lyón helyi megemlékezéssel áldozzon a közönség a szent királyfi halálának kilencszázadik évfordulóján és hogy miképen kapcsolódjanak bele a paksi kathcrükusok a fővárosban és a Pécsett tartandó ünnepségekbe. Az értekezlet során megalakult a paksi katholikus urakból és hölgyekből álló bizottság, amely elhatározta, hogy résztvesz a kongresszusokon és a pápa követe által vezetendő eucharisztikus körmeneten, egyúttal tervbe vette Szent Imre herceg emlékének helyi megörökítését is.

— Csak pénz kell! Minden vállalkozás ma rendkívül kockázatos. Ez a nyomasztó gazdasági helyzet a legleleményesebb trükkökre kényszeríti azokat, akik szeretnek élni, még pedig könnyen és jól* Már régebben is rájöttek arra, hogy az ilyen könnyű megélhetés szekerébe legokosabb, ha az emberi hiúságot fogják. Emlékezem arra, hogy pár évvel ezelőtt a csonka ország borbélyainak arcképét és életrajzát kö zölték le a legterjedelmesebben ingyenesen és csak a könyvért kellett fizetni 30 vagy 40 pengőt. Ez a fogás nagyszerűen bevált. Borbélyom mint valami diadalmas hadvezér lenézően tekintett rám, aki 30 évi újságírói múlt dacára nem kerülhetek be egy ilyen almanachba, mert nincs hozpá 30 pengőm. Úgy értesültem, hogy megyénkben most valami „fejeket“ akarnak ilyen almanachba gyűjteni. Sajnos ebbe sem kerülhetek bele, mert az abba való bejutáshoz is kevés a pénzem .. ., no meg a hiúságom is.

— Arzénmérgezési esetek Fajszon.

A szekszárdi nyári piac révén velüük élénk összeköttetésben álló Fájsz községnek rettenetes szenzációja van. A királyi ügyézségbez érkezett névtelen följelentés szerint a szekszárdi kórházból 1914 ben kikerült Hegedűs Péter gazdálkodó nem balt meg természetes halállal, hanem a felesége tette el láb alól patkányméreggel. A feljelentés alapján Hegedűsnek 63 éves özvegyét bevitték a csendőrök Kalocsára, ahol úgy a királyi ügyészségen, mint a vizsgálóbírónál tagadott. Bár aznap hazabocsátották, utasították, hogy másnap újból jelent keznie kell. Hegedűs Péterné azonban nem ment be a bíróságra, ha

nem sósavval megmérgezte magát és meghalt. Búcsúlevelet íb hagyott hátra, melyben ártatlanságát hangoztatta. A hatóság azonban ennek ellenére felbontatta az 1914-ben eltemetett Hegedűs sírját és a hullamaradványokat felküldi az Országos Vegyészeti Intézetbe, ahol megvizsgálják, találnak-e bennük arzénnyomokat. Hegedüsné után a csendőrség még öt fajszi özvegy asszonyt vett őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megmérgezték az urukat. Az asszonyok egyelőre tagadnak, azonban a nyomozó hatóságoknak sok adat van már a kezében arra nézve, hogy Fajszon rendszeres arzénkereskedés folyt. Többen a fajszi gyógyszertárból igyekeztek arzént szerezni. Bár ott nem kaptak, kerülő utakon mégis mindig hozzájutottak a rettenetes méreghez, amellyel gaztetteiket véghezvitték. A vizsgálóbírónak egyébként az a szándéka, hogy az 1914 óta gyanús körülmények közt elhaltak hulláit exhumáltatja és a hullarészeket megvizsgáltatja.

— Postai autóbuszoknál a jegyek ára egyes viszonylatokban folyó hó 10 tői kezdődően lényegesen le lett szállítva. Azonkívül a szekszárd— paksi, dunaföldvári, tamási és bonyhádi viszonylatban a közönségre nézve nagy anyagi előnyt jelentő menettérti jegyek lettek rendszeresítve, melyek a rendes jegyeknél kö rülbelül 20 százalékkal olcsóbbak.

— A vonaton ellopták a pénztárcáját. A péos—bátaszéki vonat egyik

III. osztályú kocsijában utazott Far kas Antal kistelki földműves. Alig, hogy a vonat a pécsi állomást elhagyta, Farkas észrevette, hogy pénztárcája, amelyben 25 pengő és a vasúti jegye volt, eltűnt. Az ismeretlen zsebtolvaj ellen a nyomozás megindult.

— Kedvezmények a montöegyesület. tagjainak- A vármegyék és városok orsz. mentőegyesülete a tolnamegyei tagoknak és velük közös háztartásban élő fel- és lemenő ági rokonaiknak betegszállításánál 30 km es körzeten belül 50 °/o os, azon túl 25 °/o os kedvezményt nyújt. Helyben, laká Búnkról a kórházba szállítás ingyenes. Az értesítés hangsúlyozza, hogy csak a tagdijhátralékban nem lévő tagok részesülnek ezen engedélyekben.

— Erőszakos adósságbehajtás. Bors Sándorné sz. Paksi Lidia nagy- mányoki bányász felesége 140 pengővel tartozott Heimann János váraljai kereskedőnek, aki az adósság fejében elvitt az asszony lakásáról két darab zsíros bödönt és mikor ezt Borsné meg akarta akadályozni, fel is lökte őt. A szekszárdi törvényszék Heimann tettét zsarolás vétségének minősítette és ezért 3 napi fogházra átváltoztatható 30 pengő pénzbünteI tésre ítélte.

— Könnyelmű hitelező. Fehér Sándor kocséri, születésű simontornyai cipészsegéd Friedlieb Gynla buda pesti kereskedőtől 1600 pengő ára bőrt és cipőalkatrészt kapott bizományba. Ebből 526 pengő ára anyaggal nem tudott elszámolni, mert hitelképtelen egyéneknek kihitelezte. Friedlieb Gyula erre feljelentette a szekszárdi törvényszéknél, amely Fehér Sándort 3 heti fogházra ítélte.

— Újabb adományok a Népkonyhára. Magyar Általános Hitelbank Szekszárd 50 P, Tóth János 150 drb. sütemény, 4 kgr. kenyér. Gauzer Adám 5, Szeghy Sándor 10 P, Szó ciális Misszió Társulat szarvashus.

— Községi költségvetések elbírálása. A m. kir. belügyminiszter leirata szerint mindazon községek 1930. évi költségvetését, melyek összeállítása 50 százaléknál magaaabb, községi pótadó kivetésének alapul vétele mellett történt, miként tavaly, újból a vármegye székhelyére kiküldött miniszteriumközi bizottság fogja elbírálni. Mint értesülünk, Tolnavármegye 117 községe közül 41 van olyan, mely folyó évi költségvetését 50 százaléknál magasabb községi pótadókulcs alkalmazásával állította össze.

— Sertés hizlalda Gyönkön. A

gyönki ágost. evangélikus egyház a község végén lévő téglaégető kemencéjét nyilvános árverésen eladta. Wild Konrád állatkereskedő vásárolta meg nagyobb sertéshizlalda felállítása céljából.

— Az építőipari törvény megalkotásával és a kőmivesmester-kérdés reformjával az illetékes miniszterek foglalkoznak és mihelyt az egyes építőipari szakma közt lévő ellentétek kiegyenlítődnek, legalább any- nyira, hogy azok tárgyalás alapjául szolgálhatnak, a minisztérium rövid időn belül ankétot hiv össze s a törvényjavaslatot letárgyalja.

— Készül az uj központi ipartestületi Intézményre vonatkozó rendelet. Eanek körében gondoskodás történt, hogy a külföldön bevált instruk- tori éB revizori intézmény életre hivassák. Az egyiknek feladata az ipartestületek támogatása a gazdasági célú munkában, a másiknak ténykedése a tanácsadás és útbaigazítás pénzügyi és számviteli dolgokban.

— Szabályozták az épdletállvényo- zási jogot. Az utóbbi időben gyakran kételyek merültek fel, hogy az építőiparosok közül kik emelhetnek épületállványt és milyen magasságban. A kérdés a következőképen van szabályozva: az építő- és ácsmesterek bármily magaB állványt emelhetnek. Az ácsiparosok csak földszintnél nem magasabb állványt emelhetnek és pedig javítás és tatarozás céljából bárhol, egyébként csak községekben. A földszintnél nem magasabb állványokat kőművesmesterek, kőfaragómesterek és kőmüvesiparosok is fel. állíthatnak, de csak általuk végzett I munka céljára, amelynek végzésére | jogosítva vannak.

Philips-Rádiót 18 haul részletre

Fábián Sándornál, o neme legelső rfidlftvűllalotánál vessen!