Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-12-24 / 101-102. szám

1930 december 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 részünket és ma ezer gond köpött is megőriztük ideálitásunkat és csak azért széliünk harcba, amit haza* fisénak, nemesnek és felemelőnek ismerünk Vérmegyénk tisztelt közönségének támogatásától függ, hogy tovább ktizdbessünk e nagy céljainkért, avagy letegyük a tollat és csak aggódjunk, de ne dolgozhassunk a nagy nemzeti ideálok meg valósi* tésén. Reméljük, hogy erre nem kerül a sor. Ebben a hitben köszöntjük olvasóinkat ób kívánunk boldog kará ceonyi ünnepeket. Tolnantegyei Újság szerkesztősége. — Lapuk olvasóinak és muka* társainak boldog karácsonyi ünne­peket kivánuk. — Lapuk legközelebbi száma december hó 30-án Jelenik meg.-> Szent Imre szobrának felszen telése. A Szent Imre ev végéhez kö­zeledünk, karácsony előtti a hangu­lat s mielőtt a diákság karácsonyi vakációját megkezdené, diákmise ke­retében, ünnepélyes hangulatban szen­telték fel a magyar ifjúság védszent- jének ős példaképének, liliomos Szent Imre hercegnek szobrát a belvárosi plébániatemplomban. A szobor fel­szentelése éB a szentmise előtt ünnepi szentbeszéd volt. A nálunk közszere­tetben álló, kedves ismerősünk, Gálos László dr, pécsi szemináriumi pre­fektus, ' bittanár: alakja jelent meg a szószéken. Kellemeshsngu s lebilin­cselő, a szivekhez, érzésekhez szóló gyönyörű beszédben ecsetelte a ma­gyar királyi szentnek, Szent Imrének szüsi alakját z nagyságát. A szent- beszéd után Kiss Lajos apátplébános felszentelte a szekszárdi származású Konrád Sándor művészi Szent Imre szobrát és ntána csendes szent­misét mondott. 0‘t áll a templom egyik ssögletében Ssent Imre herceg szobra, emlékeztetőül arra, akit áb­rázol s akinek — mint Gálos László dr mondotta beszédében — „glóriáé alakja legyen az a vezető fényesség, mely a magyar ifjúságnak megmu­tatja a 'kivezető utat ebből a szomorú JSgyptomböl az igéretföldjére, a szo­morú jelenből a szebb jövő felé." — Dr őrffy Imre szabadságon. Arról ‘ értesültünk, hogy dr őrffy Imre országgyűlési képviseld e hó 20-ával szabadságra utazott és csak újév után tér vissza ’Budapestre, ez idő alatt tehát <nem -állhat Választói rendelkezésére. — Vármegyei kisgyülés. Tolna vármegye törvényhatósági kisgyülése december hó 22 én tartotta Jankó Ágoston főispán elnöklété alatt a megyegyülést megelőső rendkívüli ülését. Napirend előtt dr Porozol Béla felsőházi tag intézett kérdést az üre­sedésben levő tisztviselői állások betöltésére vonatkozóan és azt kívánta tudni, hogy mi okból nem tűzi ki a vármegye a főszolgabírói,szolgabirói ós jegyzői állásokra a választást. Jankó főispán válaszában közölte, hogy bár a kisgyülésen csak a tárgy- sorozaton levő ügyekhez lehet hozza szólni, nincs kifogása ellene, ha az alispán a szükséges felvilágosításokat meg*dja. Száváid Oszkár alispán állott ezután szólásra és elmondotta, hogy ® belügyminiszternek lapunk előző számában már ismertetetett rendelete előírja, hogy a vármegyei tisztviselői illetmény hitelkeretéből két és fél százalékot meg kell takarítani és hogy ez okból az állásokat egyelőre nem lehet betölteni. Az alispánt jelentés tudomásulvételét azzal kóazi tette éld a kisgyülés, hogy « Calais— Di Issum Adum war tozlfukereskedose es looprltútelepe Szekszárd, Keselyűs! ut. — Telefon 21. •18 Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mel­lett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések a telepen, valamint Fekete Géza — a telep vezetője — Wosln8ky Mór iiccb 26 szám alatti lakásán ás Weisz Andor ujságflzletáben eszközölhetők. Vágott keményfa házhoz szállítva métermázsánként — — — — — — P 4*— Vágott gyertyánfa » » * — — — — — — P á'50 Tűzifa őlenkénti felfürészeTése a telepen _ — — — — — — — P 2 50 Fűrészeié* és aprítás együttesen ... _ — — __ — — — — P 5'— is ztambuli útnak Ssekszárdon keresz­tül leendő vezetése ügyében a törvény- hatóság a főispán vezetésével depu- tációt küldjön a kormányhoz és hogy a közigazgatási gyakornoki állások szaporítása érdekében a törvényható­ság feliratilag fordul a kormányhoz. Elfogadták az alispánnak a Tolna- megyei Gazdasági Egyesület és a Tolna-tamási és Vidéke Félvér Ló tenyésztési Szövetkezet segélyezésére vonatkozó javaslatát, amelyért báró Fiátb Tibor gazdasági egyesületi elnök mondott köszönetét. Ugyanebben az ügyben Döry László ezredes, a lótenyésztő szövetkézét elnöke köszönő levelet intézett az alispánhoz. Hozzá­járultak a tárgysorozaton szereplő daraboknak az alispáni javaslatok saerint leendő elintézéséhes, majd as inségakció terhére 2000 pengő jóté- konycéiu segélyt szavaztak meg. A társtörvényhatóságok átiratainak leg­nagyobb részét támogatni kívánja a kisgyülés, kivéve Jász-Nagykun Szol­nok vármegye közönségének a ásol nők—budapesti torkolattal készítendő Duna—Tisza csatorna építésére vo­natkozó feliratát, amelyre vonatko­zóan Döry -Frigyes gazdasági főtaná­csos felszólalása alapján olyan meg­keresést fognak intázni a kormányhoz, hogy az ezidőszerint szükségtelen Duna—Tisza csatorna helyett inkább a közúti és vasúti hálózatot kell kiépíteni. Asután a kisgyülés jóvá­hagyott 86 kösségi képviselőtestületi határozatot. — Egy életre készített Íróasztal- felszerelések a molnár-télé Ht. könyv- kereskedésében. — Paks uj plébánosa- Mossgay Sándor *pátplébános halálával elárvult paksi plébániát Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Gaál János kővágó- ssőliősi plébánossal töltötte be, mig Kővágóssőllőare Berta Antal volt szekssárdi segéd’elkészt küldötte ad minisztrátornak. Gaál János kineve­zése bizonyára osztatlan örömet kelt a paksi hívek körében, mert kiváló képességeit még az 1912 évben meg* ismerhették, amikor ott pár hónapig adminisztrátor volt, viszont ő maga is szívesen jön haza, Tolna várme­gyébe, hiszen dun&íöldvári szárma­zású. Paks lelkipásztora az 1881. évben született Duaafóidvárou és az 1905. hévben szentelték fel pappá. Nehány évi káplánkodás után a pécsi székesegyház isarkáplánja lett és S'reicher paksi plébánosnak kano­nokká való kinevezése után az 1912. évben gróf Z cby Gyula püspök ót küldte Paksra adminisztrátornak. O t töltötte as év tavaszát és nyarát, majd Virág Ferencnek paksi .plébá­nossá való kinevezése után visszatért Pécsre, a számára 'fenntartott kar- kápláni állásba. Az 1913. évben a ppcsi Bzeminár um vicarektora lett éB ebben az állásában a hittudományi főiskola anyagi Ügyeit intézte. A pécsi székeakáptalan mint kegyur, az 1915. évben kövágóssőllősi plébánossá ne I vezte ki a kiváló papot, aki az 1927. | évben a pécsi esperesi kerület egy- » házi tanf.-»ügyelője lett. Most azután I Virág Ferenc p esi püspök a paksi | plébánián utódává nevezte ki őt, aki ott — mint helyettes plébános — elődje volt neki. Giál János páratlan busgóságu, papi erécyekkel ékes, ki tűnő lelkipásztor, akinek imponálóan komoly tndisa végtelen szerénysége dacára is közismert. A szimpatikus, kedves papot a kövágóssőllősi plébá­nián a jelenleg betegszabadságon levő Berta Antal volt szekssárdi káplán váltja fel. Sajnálattal veszünk tudo­mást az ő eltávozásáról, mert tudjuk, hegy neki is része van a szekszárdi hitélet elmélyítésében és hogy a sok­szor magára erőszakolt szigorú álarc­cal csak melegen érző szive ellágyu lásait szokta leplezgetni. — Vízvezeték és csatornázás szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd. — A Nemzeti Muzeum igazgatója a szárazd! leletekről. Megírtuk, hogy a Nemzeti Museum Szárazdra kül­dötte dr Fettich Nándor egyetemi magántanárt, múzeumi őrt, aki ott ásatásokat végzett és egy évezredes sírban 117 darab bronzövpikkelyt, 2 darab bronzövvéget, 4 darab bronz- fibulát és 25 darab agyag- és üveg­gyöngyöt talált, amelyet felvittek a Nemzeti Múzeumba. A napokban alkalmunk volt a Nemzeti Múzeum­ban a szárasdi leletet megtekinteni, amelyet -dr Marton osztályigazgató volt ssives nekünk megmutatni. A múzeumban már sodronyra füsték u eredetileg bőrre varrva volt körül­belül 8—10 miliméter átmérőjű bronz­pikkelyeket, amelyek két övét adnak ki és elrendezésük a következő: OQOOOOOOOOOOOOOQOQQOQOOO OOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOO Marton igazgató e mondta, hogy az övpikkelyek és övvégek bolognai ti pusuak, mig a fibulák a jellegzetes certosai minták, amelyekből igen sok van a Nemzeti Mazeum birtokában. Es a lelet azonban azért volt fon­tos a múzeumra nézve, mert mig a többi övék mind külföldi ásatásokból kerültek elő, addig ezek az elsők, amelyeket magyarországi sírokban találtak. Ezeket az öveket tulajdon - képen Horvátország és Bosznia terű létén viselték (sőt Boszniában még ma is hordanak ilyenfél éket) és az akkori népek e tárgyakat Bolog­nából és Cartosából szerették be, ahol nagyban foglalkoztak a gyár­tásukkal. A tudósok a leletből, amelynek csupán csak kultúrtörténeti szempontból van értéke, azt követ­keztetik, hogy Szár ásd környékén lehetett egy kis népsziget, amely rokonságban állott Bosznia és Horvát­ország akkori lakóival, akiknek a révén ugyanolyan ruhadiszitményeket szereztet be, mint amilyeneket azok viseltek. Boszniai és horvátországi sírokból ilyen övék ezerssámra ke­rülnek elő és az ottani múzeumok­tól ób gyűjtőktől potom pénzen lehet vásárolni. — Doktorrá avatás. IQ. Grosch Józsefet, dr Grosch József paksi ügy véd fiát a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. ; Karácsonyra rádió a legértékesebb ajándék Fábiántól. — A kajdacal plébániatemplom egy­házi ruháinak rendbehozatalát résíuit a pécsi Oltáregylet, Zichy Lujza grófnő elnök, résaint a Szekssárdi O'táregylet, G o c k 1 e r Györgyöd el­nök jóságos támogatásával vállalta magára. A plébániatemplom mise­ruháinak legnagyobb résaét a Pécsi O'táregylet tagjai javítják ki, a má­sik részét a Sseksiárdi Oltáregylet tagjai varrják és javítják. — Zichy Lujza grófaő, a Pécsi O'táregylet el­nöksége eddig három kéztörlőt és három kéhelyruhát küldött a mise­ruhák kijavításán kivül, a Szekszárdi Oltáregylet elnöknőjének pedig meg­engedte, hogy a Pécsi Oltáregylet­nek járó 100 P összegből a kajdacsi plébániatemplom részére 12 darab kebelytörlőt, 4 darab vállkendót, 4 darab kéztörlőt, 3 darab téstkéndÖt, 1 darab karinget, 1 darab míséinget, és egyéb fehérneműt késsitsenek. Egyébként a kajdacsi plébániatemp­lom egyházi ruháinak pótlására ed­dig a kővetkező adományok folytak be a plébániahivatalba : N N. 240 P, Szeredai József (Szeged) 5 P, Imre János 3 P, özv. Molnár La- josné 3 P, Kántor János, Szabó Já­nos 2—2 P, Molnár István, Szabó Rózsi, Tímár Mária 1—1 P. össze­sen 20 P 40 fillér. Sztankovánssky Tibor földbirtokos pedig 85 pengőt ajándékozott a kajdacsi plébánia- templom orgonájára. — Az alispán rendelet« a nép­számlálásról. Száváid Oszkár alispán az 1931. évi január hó J. és 10. közti időben tartandó népszámlálásra vonatkozóan rendeletet adott ki, kö­zölvén, hogy a népszámlálási viza gálóbiatosokn&k * kívánt adatokat mindenki megadni tartozik. Mindenki ott ssámláltatik meg, ahol ebben sz időpon t b an tény I eg. tartózkodik. Ások, akik december 31. és január ,hó 1- közti éjét s a következő nappkat utón, vagy idegen lakásban töltik, de rendes lakásuk vpn, állandó lak­helyükön fognak megszámláltatok Amint az ily egyének rendes ilakóher lyükre visszatértek, kötelesek meg­számlálásuk céljából haladéktalanul jelentkezni a község elöljáróságánál. Akik január hó 1. és 10. közti egész időt utón töltik, számlálólapjuk kitöl­tése céljából bármely községi előtyá róságnál jelentkezni kötelesek. Akik a népszámlálás idejében máshova költöznek, megtelepedést helyükön számbavétel céljából azonnal jelent­kezni tartoznak az illető község elöl­járóságánál. A számlálólapok kitöltése a családfő kötelessége,s csak ha azt kellőképsn kiállítani nem tudná, akkor hárul az a feladat a számlálóbiztosra. Az alispán hangsúlyozza, hogyha nép­számlálás nem adóztatási célból tör­ténik, sőt a törvény a legszigorúb­ban tiltja a népszámlálási adatuknak ily célra való felhasználását. Aki tudva valótlan adatot vall be, vagy az adatokat a kívánt időre meg nem adja, pénzbüntetéssel sujtatik. Aki a számlálóbiztost teendőinek ellátásában akadályozza, három évig terjedhető börtönnel büntettetik. — Accwuulátorok szakszerű tölté­sét és javítását euskösli S o m in e r mechanikus, Szekszárd.. Telefon 51. — Éjjeli telefonszolgálat Szekszór­don. Számos cikkben tettük már sióvá, hogy Ssekssárd számára éjjeli telefonszolgálatot kell rendazeresitedt. Most Ssekszárd város intézett ujább beadványt ebben az ügyben a posta vezérigazgatósághoz, kérve,’ hogy Ssekszárdon, mint megyeszékhelyen, ahol olyan sok közintézmény van, vezessék be az éjjeli telefonszolgálatot, j Az éjjeli telefonszolgálat, mint azt I mi is többször kifejtettük, azért volna I saükséges, hogy balesetek, sürgős

Next

/
Thumbnails
Contents