Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-01-04 / 1. szám

1930 január 4 — Halálozások. Súlyos csapás érte Szilt a Ferenc Szekssárd város adó­ügyi tanácsnokát. Édesanyja, özvegy Sztits Mihályné szül. Papp Zsófia, munkás életének 86. évében decem­ber hó 24 én, hosszú, kínos szenvedés Után elhunyt. Temetése december hó .26 án délután 3 órakor volt nagy részvét mellett. Példátlanul súlyos csapás érte ifj. Strényer Ferencet, a szekszárdi „Kis pipa* szálloda és étterem tulajdonosát. Szilveszter napján délután egyszerre temette édesanyját: id. Strényer Fe­rencnél valamint feleségét, Bzttl. Stré nyer Annust, aki munkás életének 46. évében hosszú, kínos betegség után a budapesti I. számú sebészeti klinikán december 29-én elhunyt. A kitűnő konyhájáról méltán jóhirü Tendéglősnét anyósával együtt óriási részvét mellett a szekszárdi alsóvárosi temetőben levő családi sirboltban helyezték örök nyugalomra. — A Bonyhádi Katolikus Legény- egylet december 26 án este jól sike­rült karácsonyi mulatságot rendezett a katolikus körben. Előadásra került: „Egy karácsonyest a nagy magyar télben.0 Jól szerepeltek: Bene Feri, Fehérváry Lajos és Gyuri, Kupi Berti, Szakállas Sári, Blaszék Adél és a többien is mind, akiknek' — sajna — nevét helyszűke miatt nem tudjuk mind közölni. — A rendezés nehéz munkáját az egylet elnöke, Eberhart -József végezte. Az előadást sok taps jutalmazta. A műsor után reggelig tartó tánc következett. — Szabályozták Szekszárdon a kerékpározást. A m. kir. államrend­őrség szekszárdi kapitánysága ren­deletet adott ki a kerékpárközlekedés tilalma tárgyában. A rendelet szerint tilos kerékpárral közlekedni a Vasúti fasoron, a Várközben a megyeháza sarkától a Halpiacig, a Tinődi-utcá- ban a Sédpatak mindkét partján, a Széchenyi-utcában a hármashidtól a Mészáros Lázár utcáig, a Mészáros Lázár-utcától a Vasúti fasorig a Séd- patak mentén levő töltésen, a Munkácsi- utcában a Lehel utcai feljárótól lefelé a Bála-térig, a Szent István téren levő park gyalogjáróin. Tilos végül a Bála-téren a belvárosi templom körül kedvtelésből űzött kerékpározás. — Modernizálja régi rádió­ját Fábián rádiólaboratóriumával. — A svéd gyufa elterjedése. Ma a svéd gyufaipar uralja a világpiacot. -Minden 100 skatulya gyufa közül, melyet az emberiség használ, 75 doboz svéd gyufatröszt gyártmánya. A svéd gyufát Pasch stockholmi professor találta föl. A gyufa mérges és tűz­veszélyes sárga foszforát ártalmatlan vörös foszforral helyettesítette s a dobozon foszforlapot alkalmazott, — amelyen a gyufa meggyullad. Az első svéd gyufagyárat a Lundström Test­vérek alapították 1844 ben Jönkö pingben, a Vettern-tó mellett. Ez a gyár lett a svéd gyufaipar központja. f)0 évvel ezelőtt 30 gyufagyár volt már Svédországban s ekkor kezdő­dött meg a gyáraknak egységes ve­zetés alá tömörítése, ami 1917 ben fejeződött be. Ekkor a svéd gyufa- tröszt elég erŐB volt arra, hogy a gyufagyártást idegen országokba is átvigye, nehogy azok elzárják hatá­raikat a svéd gyufa elől. Ezt ame­rikai tőkepénzesek pénzügyi támo­gatásával vitték keresztül és ma 30 különböző országban gyártják a svéd gyufát 150 gyárban. — Hol szabad a gépjárműveket és motorkerékpárokat kipróbálni ? Dr Bordás Árpád rendőrkapitány, a szek­szárdi kapitányság vezetője, k gép­járművek és motorkerékpárok kipró­bálásának és a vezetés elsajátításának ssabályozása tárgyában rendeletet TOLNAMEGYEI ÚJSÁG adott ki, amely december hó 28-án életbe lépett. A rendelet szerint tilos a fenti járművek tulajdonosainak, továbbá az ezek javításával és eladá fiával foglalkozó mechanikusoknak a gépjárműveknek a város utcáin való kipróbálása és a vezetés tanulása. A tanu'ásra és vezetésre a vásártér út­vonalai, továbbá a tolnai bejárótól a Sárvíz csatornáig eső országút és a Béri Balogh Ádám-utcai vámon kivül eső országút jelöltetett ki. A tanulás és a kipróbálás reggel 7 órától a sötétség beálltáig eszközölhető. — Életbslépett az uj közlekedési rendelet. A közúti közlekedés rend­jének és a közutakon a közrend fenn­tartásának szabályozása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet ja­nuár hó 1-ével életbelépett. A ren­delet két fontos szabálya szerint a járművek (autók, kocsik, szekerek stb.) tulajdonosainak, illetve vezetői nek személyazonosságukat igazoló arc­képes igazolványokkal kell birniok, amelyet a rendőrhatóság állít ki és a járműveket világitó készülékkel, illetve fényvisszaverő üveggel kell ellátni. A belügyi és a kereskedelem­ügyi miniszter december hó 24-én kiadott rendeletében a fenti szabá­lyokra jelentős könnyítéseket léptet­tek életbe. A rendelet értelmében ugyanis személyazonosságot igazo ó arcképes igazolványt vidéken azoktól a gazdaságuk körében fuvarozó hely­beli gazdálkodóktól és alkalmazot­taiktól, akiket a rendőrség és közegei amúgy is személyesen ismernek, nem kell kívánni. A kizárólag gazdasági célt szolgáló falusi járművek (szeke­rek, szánok) akkor kell megfelelő világitó készülékkel, illetve fény­visszaverő üveggel ellátni, ha a jár­müvek bármily célból távolabbi köz­úti, vagy nagyobb városok belterü­letet érintő forgalomban vesznek részt. Azokat a jármüveket tehát, amelyek a szomszédos községekbe teljesítenek fuvart, vagy vásárokat, piacokat ke­resnek fel, nemcsak megfelelő világitó eszközökkel kell ellátni, hanem veze­tőiknek szabályszerű igazolvánnyal is kell rendelkezniök. »-----------_ — Megjutalmazott tűzoltók. A bonyhádi önkéntes tüzoltóegylet de­cember hó 24-én este osztotta ki tagjai részére a szolgálati érmeket, utána pedig elnökét, dr. Schreck Adámot köszöntötte zenekarával. — K n á b e 1 Vilmos tüzfelügyelő szép szavakban köszöntötte a testület el­nökét, majd pedig az egylet nevében az őt ábrázoló olajfestésü arcképet nyújtották át neki. A képet KoIl­mán n Jenő festőművész készítette. Ezután a testületet az elnök a pro­testáns körben látta vendégül, ahol dr. E i b a c h Kornél, a választmány nevében köszöntötte., Dr. Schreck szép szavakban válaszolt. Felebaráti szeretetre buzdító hatalmas beszéde­ket mondottak még: Reinwald István örökös tb. parancsnok, Fischer János titkár és Rnppert Jakab segédtiszt. — Az 1930, évben is lesz még Vitézzé avatás. Értesülésünk szerint a vitézi rendbe még felveszik azokat az érdemeseket, akik kérvényeiket 1930. évi január hó végéig benyújt­ják. A vitézzé avatás azonban már nem nyilvános ünnepségek keretében fog megtörténni. \ Szegények karácsonyfaűnnepélyei Bonyhádon. A Bonyhádi Katolikus Szeretetegylet vasárnap, december hó 22 én délután, a zárdában előadást tartott, mely alkalommal dr. Peresei Báláné és Hvozdovich Pálné, a sze­génysorának részére osztott ki ruhát, cipőt és élelmiszereket. Az előadás után Studer Frigyes elektrotechnikus és rádióspecialista által ajándékozott rádiét sorsolták ki. A készüléket Schmidt Irma tanitóképesdei növen­dék nyerte meg ; a sorsjegyek árából szép összeg jutott ismét jótékony célra. — A Bonyhádi Eoang. Nőegylet, az evang. dalárda, ifjúsági egylet és népiskola közreműködésével, decem­ber hé 22 én, karácsonyfaünnepályt rendezett a protestáns körbeD és utána megajándékozta az egyházközség sze­gényeit. 24 család egy-egy nagy véka élelmiszert kapott fehér cipóval és kaláccsal, 15 gyermeket teljesen fel ruháztak, kilencet pedig részben. A KANSz-tól azonkívül még 5 evang. iskolás kapott ruhát. 17 községi sze­gény egyenként 5—5 pengő kész­pénzt kapott, az iskolások a maguk gyűjtéséből pedig 31 pajtásukat aján­dékozták meg élelmiszerekkel és ruha- nemüekkel. Az ünnepélyen Genersich lelkész éB özvegy Gyalog Istvánná mondtak beszédet, a dalárda és nép iskola karácsonyi énekeket adtak elő, két ifjúsági egyleti tag pedig szavalt. Az ünnepély után még 23 pengő offertorium folyt be szegény iskolá­sok részére. — A jótékony egyesü­letek vezetősége ezúton is hálás kö­szönetét mond mindason egyéneknek, akik bármiféle adományaikkal hozzá járultak a szegények karácsonyához azzal, hogy az Isten fizessen meg érte nekik 1 — A dunaföldvárl polgári leány­iskola a kaszinó előadótermében — szegény tanulóinak segélyezésére — szeretet adományok kiosztásával kap­csolatos műsoros karácsonyi ünne­pélyt rendezett, melyen Jókai—Sas Ede: „Melyiket a kilenc közül?0 c. egyfelvonásosát és Szigeti Sándor: „árvák karácsonyi álma0 c. daljáté kát adták elő. A szereplő 36 kisleány mindegyike kiválóan játszott. A szín­padon biztosan, otthonosan és bájosan mozogtak. Móra László: „Karácsony- est van0 c. versét Petánszky Gizella III, o. növ., Z. Tábori Piroska: „Ka­rácsonyi legenda0 cimü versét pedig Fleischer Kata II. o. növ. szavalta kedvesen átérzett, finom előadással. Végül Gruber Ilona IV. o. növ. az lfj. Vörös Kereszt nevében szólott. Meleg szavakkal mondott köszönetét a jószivü adakozóknak és utána az élelmiszer, karácsonyi édességek és ruhanemüekből álló tartalmas csoma­gok kiosztása következett. Harmincöt, nagyobbrészben sokgyermekes sze­gény család részesült karácsonyi aján­dékba^ — A legnagyobb elismerés illeti az iskola tanárnőit: Szászyné Nyirő Amáliát, Ssauer Erzsébetet és dr. Rátkayné Sztróné Júliát, kik nagy hozzáértéssel és hetekig tartó mun­kában minden ssabad idejük feláldo­zásával oldották meg ezt a nehéz, önként magukra vállalt feladatot. — Koudeláné Loisch Ilona, mint az Ifj. Vörös Kereszt Egylet tanár-elnöke, a szeretetadományok összegyttj lése és elosztása körül végzett odaadó, gon­dos, jóságos munkát. Hálás köszönet illeti Huber Ferenc at, a helyi Vörös Kereszt Egylet elnökét, aki az ünne­pély megtartásához a terem, a fűtés, világítás, színpad- és zongorahasz nálat költségeivel járult. — Fontos hatósági intézkedések a tűzrendészet koréból. A tűzrendészed szempontok hathatósabb foganatosí­tása végett Szekszárd város január hó 1 tői kezdve tüzkatasztert fektet fel, amelyben nyilvántartja a bel­terület minden egyes hását minden olyan adattal, amelyek a tűzrendé­szet körébe vágnak. Kapcsolatosan megké8ziti a város tüskatassteri tér képét is, amelyen sematikusan szí­nezve tünteti fel a tűzveszélyes és a nem tűzveszélyes tetőket, miáltal az egyes kerületekben a tűzveszélyes háscsoportok szembetűnve fokozot­tabb ellenőrzés alá vehetőik. — Súlyos büntetések iskolai mu- J I ászt ásókért Szekszárd város rend- I őri büntetőbírósága az elmúlt hátén | három szekszárdi szülőt marasztalt el súlyos pénzbüntetésre, mert a gon­dozásuk alatt álló kiskorú tanköteles gyermekük az iskolából igazolatlanul mulasztott. Tóth István földmivest 2 rendbeli kihágásért 10 pengő, Szűcs Mihály földmivest 8 rendbeli kihá­gásért 80 pengő és Körösi Jézsefnó háztartásbelit 4 rendbeli kihágásért 24 pengő pánzbü etetésre Ítélték. Az ítélet indokolása szerint a bíróság nyomatékos enyhitő körülménynek vette terheltek szegénységét és azt, hogy a tárgyalás alkalmával komoly ígéretet tettek arra nézve, hogy jövő­ben gondoskodni fognak gyermekeik iskolába járásáról. — Le akarta szúrni a vendéglőst, aki a pénzét kérte. Karácsony másod- napján egy kis rendőri beavatko­zással végződött botrányos esemény 8sinhelye volt a szekszárdi vasúti vendéglő. Sipos Albert 47 éveB szek­szárdi lakos a karácsonyi szent ünne­peken egy kellemes estét óhajtván magának szerezni, betért a vasúti állomással szemben lévő vendéglőbe s ott vacsorát rendelt magának. Ami • kor azonban egy idő múlva a ven­déglős a vacsora árát kérte, Sípos kivett zsebéből egy disznóölőkést és egy élesre fent bőrvágóvasat s azzal támadt neki a pénzét kérő vendég­lősnek. Természetesen erre a vendég­lőben nagy riadalom támadt s nem­' sokára a rendőr is előkerült. Sipos látván, hogy a dolognak fele sem tréfa s az esetnek a rendőrségen is folytatása lehet, elkeseredésében a kés élét a saját nyakán húzta végig. A rendőr azonban pillanat alatt előtte termett és a gyilkos szerszámot a kezéből kicsavarta. Sípost előállították a rendőrségre, ahol ellene az eljárás megindult. — Magzatot találtak a szekszárdi 8zennyvízderitű medencében. A szek­szárdi m. kir. államrendőrséger de­cember 27 én reggel az a jelentés ér­kezett be, hogy a Szekszárd városi szennyvisderitö medencében egy cse­csemő hullájára bukkantak, amely a szenny vizlevesető csatornán át került a medencébe. A bejelentés után a rend­őrség bűnügyi osztálya azonnal ki­szállt a helyszínére, ahol a hullát a szennyvízből kiemelték. Az orvos­rendőri vizsgálat megállapította, hogy a hulla egy öt hónapos magzaté s miután valószínű, hogy bűncselek­mény forog fenn, a rendőrség ebben az ügyben széleskörű nyomozást ve­zetett be. — Ártézikutfurós Tolnanémedin. Tolnanémedi az évente pusztító tífusz­járvány megelőzésére már régebben ártézikut fúrását határozta el. Kérel­mére 1928 ban a népjóléti minisz­tériumtól hatezer pengőt kapott e célra s a község idei költségvetésé­ben további kettőezer pangót szava- dbtt meg a képviselőtestület. Az ősz- szel megkezdődött a fúrás és két héttel ezelőtt — nem a legnagyobb szerencsével — be is fejeződött. A viz ugyanis nem tör fel, hanem négy méterrel a talaj szín alatt marad. Ezt a félsikert azzal magyarázzák, hogy a képviselőtestület a segélyt nyújtó miniszteri rendelet, valamint a vál­lalkozó tanácsa ellenére a belterület­nek egyik legmagasabb pontját jelölte ki a fúrás helyéül. — A 16 és 32 Bllires postai bé­lyegeket 1930 január 1-től kivonják a póstai forgalomból s e naptél ások póstai bérmentesítésre már nem hasz­nálhatók, azonban február hó 1-ig más póstai értékcikkre becserélhetők lesnek.

Next

/
Thumbnails
Contents