Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-12-20 / 100. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 december 20. SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben ( KedvexS j fizetési feltételek SINGERVAttRÓCÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szekszárd Nagyszálló Garay-tér 8. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolnán: Szekszárdi-utca 14. DunafBIdváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 beengedése által, annak érdemleges hasznát látja a magyar mezőgazda sági kivitel. Mintán ezt az említett lisztkeverési törvény és állatkiviteli korlátozás nem valészinttsitette, nyugodtan elmondhatjuk, hogy mindent megtettünk a megegyezés irányában éB ha ez nem sikerült, annak kizárólag a cseh kormány agresszív ko- noksága az okozója. Magukra vessenek hát a csehek, ha már a legközelebbi jövőben is érezni fogják eljárásuknak kártékony következményeit. Miután ez valószínűleg mihamarabb bekövetkezik, valószínűnek tartjuk, hogy most már, ha újabb tárgyalásra kerülne a dolog, előzéke- nyebb búrokat fognak majd pengetni. Alispánt Jelentés. Szévald Oszkár alispán nemesak mindenre kiterjedő alapos, de sok részében a hivatali irályt magasan túlszárnyaló lendülettel számol be azon eseményekről, amelyek a legutolsó közgyűléstől a folyó hó 23-án tartandó közgyűlésig a vármegye életében lefolytak. Ezen jelentés egyes nevezetesebb ponjait azon céllal, hogy azt megismerjék azok is, akik a törvényhatósági bizottságnak nem tagjai, de akiket a vármegye első tisztviselőjének beszámolója érdekel, alábbiakban közöljük : A kormányzó látogatása. Az elmúlt időszak legkiemelkedőbb eseménye volt az államfőnek, Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltóságá- nak a Főméltóságu asszony társaságában a vármegye székhelyén október hó 12-én, az ő nevéről elnevezett vármegyei uj kórház felavatási ünnepségén, majd pedig november hó 23 án a dunaföldvári dunai h d megnyitásán való megjelenése, mely utóbbi alkalomból vármegyénket immár hetedszer látogatta meg. Szekszárd megyei város és Duna- földvár közönsége az ország kormányzóját, az államfőt megillető ünnepélyességgel fogadta és a magyarságot jellemző meleg, hazafias érzésének és az államfő iránt tartozó hűségének és hódolatának kétségtelen bizonyítékát szolgáltatta. Az egyszerű, de nemes ízlés, amely az ünnepségeken érvényesült, meg felelt a mai idők komoly hangulatának, anélkül, hogy a fogadtatás bensőségén, a lelkesedés nagyságán változtatott volna. Emitt a szekszárdi ősi hegyek alján épült vármegyei gyönyörű kór ház pompás épületei, amott pedig a FÁBIÁN RÁDIÓ • MINDIG JÓ • FÁBIÁN RÁDIÓ FABIAN RÁDIÓ • MINDIG ]Ó • FABIAN RÁDIÓ FABIAN SÁNDOR ridiószakiiilete (Dunántúlon a legelső) SZEKSZÁRD. Ä—► Telefon 139 festői Dunapart adták meg a gazdag tartalomhoz a méltó keretet, amelyek jól sikerült rendezés folytán örökké emlékezetesek maradnak vármegyénk történetében. Itt a magyar élnitudásnak kőből épített örök bizonysága, ott a magyar teremtőerőnek vasbahovácsolt akarata hirdeti az egész művelt világ előtt a magyar faj élniakarását és legyőz hetetlen erejét, hirdetni fogja Tolna vármegye lelkes közönségének az ország ujbólépitése és fejlesztése körüli áldozatkészségét. E fogódott lélekkel vettünk részt a monumentális alkotások felavatási ünnepségén, a magyar igazság, a magyar hit és reménység tüze magasra lobogott fel sziveinkben és kitép- hetetlen gyökeret vert bennünk az a meggyőződés, hogy az ilyen alkotá sok az annyit szenvedett magyar nemzetet elvezetik a dicsőséges feltámadáshoz. Jelenti az alispán, hogy mindkét ünnepségen Főispán ur Öméltóságával együtt a törvény ható sági bizottság nagyszámú küldöttségének élén résztvett éB a Kormányzó ur Őfőméltóságát a vármegye közönsége nevében üdvözöltem. Nemzetközi autóul. A vármegyei közigazgatási bizottság december havi gyűlésén Schneider János bizottsági tag részéről egy indítvány terjesztetett elő, melynek célja az volt, hogy a vármegyét állásfoglalásra birja az országon keresztül vezetni tervezett Calais—stambuli autóut irányának, úgy amint azt az építést tervezők akarják, a Duna jobbpartján a vármegyénkén át vezetése érdekében. Nem szükséges felsorolni azokat az előnyöket,| amelyek ezen ut kiépítése esetén közgazdasági és forgalompolitikai szempontból vármegyénket érnék, mert mindenki tudja és tisztán látja, hogy egy ilyen állandó jelleggel megépített nemzetközi útnak vármegyénkén keresztül vezetése micsoda kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi hasznot jelentene. Amint a sajtó a szóbanlévő útnak tervezéséről szétvitte a hirt, már is megmozdult a Duna balparti részében Szeged városa, hogy a maga és érdektársai részére biztosítsa ezen útnak létesítését. Ezt ellensúlyozandó, hangzott el az indítvány a közigazgatási bizottság ülésén, amely egyhangú helyesléssel fogadtatván, a kérelem felirat alakjában elment a kereskedelmi miniszter úrhoz, hogy a nemzetközi autó- utnak a Duna jobbpartján vezetése érdekében befolyását érvényesítse. Ismerve a Törvényhatósági Bizottságnak 1889., 1893., 1903., 1907. és 1911. években tartott megyei közgyűléseken kifejezésre jutott állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyekben a szekszárd—baranyavári és pélmonostori vasúti vonalnak, majd pedig a vármegye nagy közgazda sági tekintélyének, a boldogemlékü Bartal Béla cs. és kir. kamarás, bizottsági tagnak ezen vasút kiépítése és ezzel kapcsolatosan a vuko- vár—samaci (Duna—Dráva—Száva) csatorna létesítése iránt örökbecsű indítványai nyomán kialakult, mely tervek megvalósításával az országnak és* Tolna vármegyének Bosznián és Görögországon át a világforgalomba való bekapcsolása biztosíttatott volna: könnyű feladat az alispánnak azt kérni, hogy a tör vényhatósági bizottság a közigazgatási bizottság feliratának nagyobb nyomatékot adjon és kérje fel Főispán ur ő nóltóságár, hogy abban az időben, amikor ezen nemzetközi útnak megépítése esedékes lesz, ez az ut az eredeti tervnek megfelelőiem, a mi vármegyénkén át vezettessék, mert ez a vonalvezetés Uaár meglevő utat talál, a múltak traditiójának megfelel, célszerűségi és gazdaságossági szempontokból a másik vonal vezetésével szemben sokkal előnyösebb, de meg sűrű népességű és lakott helyeken vonulva át, belföldi forgalmi jelentőségét feltétlenül emeli. Inségenyhitő mozgalom. A Kormányzó Úr Őfőméltóságá legfelsőbb kéziratával a súlyos gazdasági helyzet előidézte elszegényedésre és a helyenkint fellépő nyomorra való tekintettel országos inségenyhitő mozgalom megindítására hívta fel a népjóléti miniszter urat. A mozgalomnak törvényhatóságon- kinti megszervezésével a Miniszter ur a főispánokat bízta meg és az akció kiadásainak részbeni fedezésére ínség- járulék kivetését határozta el. Főispánunk szinte látnoki szemmel már évek óta gondoskodott a nyomorgókról és ínségesekről a sok- gyermekes családok megsegítésével, mert hiszen ezeknél a családoknál lehat most is a legnagyobb szükség. Öméltóságának épen ezen előzetes munkája és előkészítése révén vármegyénkben a lehető leggyorsabban PURFI I AUTÓ | CSÉPLŐGÉP OLAJOK MOTOR J Kapható: ELSŐRANGUAK1 A Magyar—Belga Ásványolaj Rt. bizományi lerakatánál: SZEKSZÁRDI H ÉPBAK UAL, SZEKSZÁRD TRETORN HÓCIPŐ ___________________világhírű alakult meg a segitőbizoitsag és a leghamarabb indult meg a gyűjtés. Ugyancsak az ő előzetes gyűjtése tette lehetővé a sokgyermekes és Ínséget látó családok részére 25 öltöny gyermekruha és 25 pár cipőnek azonnal rendelkezésre bocsájtását. A Népjóléti Miniszter Úrhoz felterjesztett előirányzat szerint vármegyénkben a segélyezendő ínségesek száma 3373, akiknek ruházati- és élelmicikkekkel, valamint tüzelőanyaggal való ellátására összesen 83 266 pengő szükséglet mutatkozik. Ennek a 83.266 pengő szükségletnek a fedezésére szolgál: 1. a vármegye területén kivetett 19.400 pengő inségjárulék, 2. a társadalmi gyűjtésből várható készpénzadomány 14 500 pengő és 3 a természetbeni adományok pénzbeli ellenértékekép 49 275 pengő. A befo'yó készpénzből és az ínség- járulékokból a vármegye főispánja a posztó- és bőrgyárakból anyagot szerez be központilag és azt az egyes községek igénylése szerint szétosztja azzal, hogy azt az illető helybeli kisiparosok dolgozzák fel, akiken ezen munkaalkalommal szintén segíteni kíván, a természetbeni adományokat pedig meghagyja az illető gyűjtő A főispán ur bölcs vezetése alatt álló inségenyhitő mozgalom és a meginduló közmunkák folytáp hiszi az alispán, hogy vármegyénkben nem lesz éhező ember a tél folyamán. Majd a népszámlálás ügyében tett intézkedésekről számol be az alispán. A jelentés további részében Bogyiszló község átcsatolását ismerteti, ezeket jelentvén: A jövő évi január hó 1. napjával életbelépő 1930 : XXIX. te. 1. § a az eredetileg Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe kebelezett Bogyiszló községnek a Duna jobbpartján fekvő területét Tolna vármegyéhez csatolta. Ennek folytán vármegyénk 9349 kát. holdat kitevő s 2786 lelket számláló területtel gyarapodott. Az uj területnek közigazgatási járásba való, valamint törvényhatósági választókerületbe történő beosztása iránti javaslatot, amely a közgyűlés tárgysorozatán szerepel, az alispán a Törvényhatósági Bizottsághoz megtette. Jelenti, hogy az átcsatolással összefüggő kérdések megtárgyalása végett az érdekelt tényezők bevonásával értekezletet tartott s ezen értekezleten létrejött megállapodások alapján a szükséges lépése* két megtette és semmi akadálya sem lesz annak, hogy az uj állapot január hó 1. napján életbelépjen. A közigazgatásról szólván, a vármegye adminisstrátióját, {^közigazgatását és közállapotát érintőleg jelenti, hogy az elmúlt három hónap alatt a közigazgatás menete zavartalanul és fennakadás nélkül folyt le, jóllehet a főszolgabírói hivatalokban és nagyon sok községben elégtelen munkaerővel emberfeletti munkát végeznek. A törvényhatósági bizottságot —• úgymond — mindenkor híven tájékozni törekvő kötelességérzetem nem engedheti ellhallgatnom azon megC1/IKnílTTlá OiTníí A ®ve 8 *ŐV8ros* 68 vidéki úri középosztály találkozó helye. — wi XSwl/Cl IaII Uiyllw wZuiiO too modern kényelmos szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos. Budapest Cgyefem-ufca 5. r (H Belváros központjában)
