Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-12-13 / 98. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 24 fillér. Szekszárdi 1930 december 13. 98. szám. TOLNAHEGYEI UJSA Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épDletében. » Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelős szerkesztő: BLAZSíK FERENC. A lap meZlalenlk minden anrdán éa aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Csemegelmza. As egységespárt agrárblokkjának legutóbbi értekezletén, amelyen a miniszterelnök és a kereskedelemügyi miniszter is részt vett, Krúdy Ferenc előadó a minőségi búzatermeléséről tett érdekes és megszívlelendő megállapításokat. Krúdy mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a magyar földön olyan kiváló belértékü, sikérdus búza terem meg, amely nemcsak hogy versenyre kelbet a világ valamennyi buzafajtájával, hanem az amerikai Manitoba búzának is felette áll. Háború előtt el is ismerték világszerte a magyar búza páratlan minőségét, ámde a háború után mind sűrűbben hangzott el külföldi szakértők ajkáról az a helyt nem ál*ó megállapítás, hogy az amerikai búza minőségben fölébe kerekedett a magyar búzának. A magyar búza becsületén csorba eBett a külföldi piacokon. Aminek az oka nem a magyar föld termelő erejében, nem magában a magyar búzában rejlik, hanem a termelésben. Ugyanis a magyar búzatermelésben bizonyos rendszertelenség mutatkozik. A gazdák nem törekednek tipusos magyar búzát termelni, vagyis olyan kiváló és egyforma minőségű búzát, amelyből hatalmas tételeket szállíthatnánk külföldre. Ebből támadt a tévhit, hogy a Manitoba búza minőségben kiválóbb a magyar búzánál. Holott valójában az amerikai búza csak típusában egységesebb a magyarnál, de minőségben, sikértartalomban nem kiválóbb annál. Mivel pedig a magyar föld páratlan termelő ereje a legkiválóbb csemegebuza termelését is lehetővé teszi, egyedül a magyar gazda magatartásán múlik, hogy a magyar búza a nemzetközi versenyben újra elfoglalja az őt megillető első helyet. Egységes buzatipus kitermelésére kell törekednie a gazdának és ez a típus legyen minden búzaminőségek között a legkiválóbb. A többtermelésről át kell térnünk a minőségi versenytermelésre és ahogy azt Bnd János igen helyesen mondta, a legkiválóbb minőségű búzánkat a külföldi piacokra kell exportálni, ne künk magunknak pedig meg kell elégednünk a kevésbé jó minőségüek- kel. Mert kétségtelen, hogy ha a szomszéd importállamokat egységes tipusu, kiváló belértékü búzával el tudjuk látni, exportunk évról-évre emelkedni fog, minthogy a szomszéd államoknak hazai búzájuk feljavítása céljából ilyen megbízható mintabuzára égető szükségük van. Ezt az akciót azonban céltudatos, évekig tartó és nagy szakértelemmel végrehajott munkának kell megelőzni. Az ország minden vidéke számára meg kell keresni a legalkalmasabb buzafajtát. Mert az egyik földön ez, a másik földön zz a buzafajta terem meg jobban. Ami azonban nem jelenti azt, hogy egyazon a vidéken más és másfajta busát termeljenek, sőt, vidékenként egységesíteni kell a termelést. Természetesen a malmoknak és a pékeknek is bele kell kapcsolódniuk ebbe az országos érdekű akcióba. Kívánatos volna, ha a malmok a minőségbuzát magasabb árral honorálnák s ezáltal állandóan ugyanazzal a minőségű liszttel szolgálnák ki a sütőipart. így vissza lehetne szerezni a magyar búza békebeli varázsát és fokozatosan ki lehetne szorítani a középeurópai piacról a mindnagyobb tételekben beáramló amerikai búzát. Csemegebuza. Igen, a magyar búza ízletességénél, tápértékénél fogva — valóban az, és csak a magyar gazdák rendszertelen, elszigetelt termelési rendszere, a sok különféle bnzatipus termelése keltette azt a tévhitet a külföldi piaeokon, bogy a magyar bnza minősége bizonyos mértékig alább szállt. Agrárállam vagyunk, amely agrártermékeinek exportálásával áll, vagy bukik. A búzaexport kérdése és ezzel kap csolatbau a minőségi búzatermelés ma a legfontosabb állami érdekek egyike. A gazdatársadalomnak a maga jól felfogott érdekében meg kell' értenie, hogy ma, a buzatultermelés idején, amikor az importáló országok piacain elképzelhetetlen verseny folyik, csak úgy tudunk konkurálni a mezőgazdasági gépekkel és egyéb termelési eszközökkel agyonhalmozott amerikai termeléssel, ha az áldott magyar anyaföldből maradéktalanul kiaknázzuk mindazt a páratlan életerőt, amelyet az búzatermelő méhé- ben rejt. Itt össze kell fognia minden tényezőnek : államnak a gazdával, gazdának a molnárral, molnárnak a pékkel, hogy a magyar búza megint visszahódíthassa azokat a piacokat, amelyeket a praktikusabban termelt, de rosszabb minőségű külföldi búzák jogosulatlanul elraboltak tőle. Zadravec püspök SlmontornyAn. A simontornyai rém. kát. hivek lelkében feledhetetlenül élni fognak ezévi advent első hetének napjai. Ekkor volt ott a hitélet megújítását szolgáló és azt rendkívüli mértékben előmozdító szent misszió, melyet Zadravec István püspök és P. Unyi Bernárdin, a szolé oki „Katolikus Élet“ szerkesztője tartottak. Hosszú előkészítés és várakozás után november 30-án d. e. 10 órakor érkezett meg a ferences főpap missziós-társával, kiket a vasúti állomásnál a politikai és egyházközség képviseletében Fodor Károly adóügyi jegyző és Fodor Imre községi bíró, az egyházközség világi elnöke, több egyházközségi képviselő, lovas és gyalogos levente-osztag és mások fogadtak és köszöntöttek. A templomhoz érkezéskor harangzúgás, orgonaszó és „Ecce Sacerdoa“ vegyeskarn éneke mellett ment végbe az előirt egyházi fogadtatás, mely után Zadravec püspök csendes szentmisét mondott és annak végeztével megtartotta a bevezető missziós szent- beszédet a szentélyben elhelyezkedett egyházközségi képviselők és a templomot megtöltő híveknek. Délután 3 órakor 250 leventéhez intézett szivbemarkoló vallásos és hazafias beszédet. Este hat órakor ismét Zadravec püspök beszélt. Hétfőtől szombatig bezárólag mindennap a 6 órai hajnali mise után ős este 6 órakor volt missziós szent - beszéd, melyeket részben a püspök, részben P. Bernárdin tartott. Ezenkívül csü örtökön egésznapi szentség- imádás volt, mely napon délután három órakor a családanyáknak és este hat órakor a legméltóságosabb oltáriszentségről beszélt a püspök. — Pénteken a plébánia halottéiért ünnepélyes gyászmise volt, melynek végén a püspök a tumbánál megható beszédet mondott különösen a háború halottéiért. Délután három órakor beszélt a nagyszámban megjelent felnőtt leányoknak, majd este hat órakor ő végezte a missziós kereszt megáldását Szombaton tartott szentmiséje után 250 kis gyermeket áldott meg és őraDgyalérmet osztott ki nekik. Délután 4 órakor a férfiaknak, kivált a testületileg felvonult bőrgyári munkásoknak tartott magasztos beszédet a mostani férfiak és családapák sorsdöntő rendeltetéséről. Este hat órakor a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére is ő mondott beszédet. P. Bernárdin beszédei is nagy hatást keltettek éB lebilincselték a hallgatók figyelmét. Reggel 5 órakor már mindketten buzgón gyóntattak és körülbelül 1300 lelket, a község katolikus lakosságának ötven száza lékát békitették ki az irgalmas Úristennel. Vasárnap 10 órakor Zad ravec püspök csendes misét, annak végén búcsúzó beszédet mondott és apostoli áldást adott. Utoljára a pápai és nemzeti hymnusz eléneklésével véget ért a szent misszió és a hivek hálás köszöneté és imája kisérte Útjukra a bu?gó lélekmentőket. Iskolai kirándulás Nagydoroára. A Baja felől Szekszárdra érkező első reggeli vonatnak az egyik harmadik osztályú különkocsija fiatalos kedvű diákcsapat zsibongásától volt hangos zz elmúlt szombaton: az { iskola igazgatója, dr deési D&day 2 Dezső és a két felső évfolyam főnöke: ■ Kovács Győző éa vitéz Molnár | József tanár az idei iskolai év másoFrigyea beváltó tiszt magyarázatából sokat megtanultunk, azután — kocsikon és szekereken — a Széchenyi uradalom megtekintésére indultunk. Legelőbb a gőzmalomhoz mentünk. Itt az a meglepetés várt ránk, hogy unokaöccsének, Herberstein János gráfnak és Farkas Ignác uradalmi számvevőnek a társaságában maga a mindnyájunkat vendégül látó házigazda: Széchenyi Domokos gróf fogadott bennünket. Régi magyar időknek a soha el nem múló, soha el nem felejthető, szép emléke: az éjjel nappal nyitva állt kapnju nemesi kúriák, barátságosan hívogató, boltíves tornácok: mögöttük kedves, meghitt szobák meleg világa és mindezekben a hagyományos magyar vendégszeretet képe elevenedett meg a lelkűnkben ennek a mindnyájunkat kitüntető személyes megjelenésnek a láttán. — Azután az jutott az eszünkbe, hogy száz esztendővel ezelőtt „három nem kézzel írott könyvének, ... de a lét és nemlét közti határon egekbe nyúló hármas pira mi dijának az elsejében: a Hitelben a maga nagy lelkének azt a mély meggyőződését, hagy Magyar- ország nem — volt, hanem — lesz, megrázó erővel hirdette a legnagyobb magyar és ennek a mély meggyőződésének a szolgálatába beleállitotta az odáig való aluszékonyságából felrázott egész nemzetet: — ma pedig — száz év után — amikor minden gondunk újra a magyar jövő, mosolygó, jóságos szemmel ott áll előttünk a késő utód: a ma elő Sséchenyik egyike, amint szerető szivével várja a jövő reménységét, Rogy lehajolva hozzá, magával vigye és a soha meg nem álló munka eredményeiben megmutassa ; közvetlen, meleghangú szavával elmondja neki azt, hogy miképen kell szeretni ezt a minden szükségeset megtermő magyar földet, a rajta dolgozó népet és ebben a földben, ebben a népben magát a nemzetet, az egész magyar hazát. Nagy kitüntetés vö t ez nekünk, —• a kirándulásunk legnagyobb értéke, egyben pedig nagy segítség is abban az állandó törekvésünkben, amellyel ifjúságunk lelkivilágának a kialakításán, a jövő nagy feladataira való előkészítésén állandóan dolgozunk. Ezekkel a gondolatokkal a lelkűnkben mély tisztelettel hajoltunk meg a nemes gróf főúri alakja előtt. A gőzmalom megtekintése után a villanyáramfejlesztő telep, a mező- gazdasági szeszgyár, a mészhomok téglagyár, majd az uradalmi műhelyek (lakatos-, kovács-, bognármü- hely), azután: a tehénistálló, a sertés- hizlaló, utóbb a dohány pajták, a do- hánysimitó és a borospince következtek sorra. A gazdatiszti kar előzékenysége mindenütt hasznos magyarázatokat és sok tanú ságot magukban foglaló felvi'ágositásokatadott ' nekünk: — de mindenkit megelőzött I maga Széchenyi gróf, aki mindig élőt- ■ tünk járt, mindenhova elvezetett, min- j dent megmutatott, Bzives, lelkes szóval I megmagyarázott: valósággal tanított dik tanulmányi kirándulására vitte Nagydorogra a szekszárdi felső keres* kedelmi iskola III. és IV. évfolyamát. A vasútállomáson Dobrovits Kálmán főintóző, Németh Nándor intéző és vitéz Pogány Miklós szövetkezeti igazgató fogadtak minket. E ső utunk az állomás tőszomszédságában épült dohánybeváltóba vezetett. Mittermay er
