Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-12-10 / 97. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 december 10. ▲ T18 havi részletreT A vehet mindennemű ► Hintókészüléket hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SOMMER BÉLA mechanikusnál Szekszárd, Oaray-tér. Telefon 51. nagy tetszést aratott. Nem a patrio tizmns elvakultsága, sem a köteles udvariasság megnyilatkozása volt az a forró tetszésnyilvánítás, hanem a művészi technikával kidolgozott és előadott dalnak méltó elismerése. Nekik is meg kellett ezen énekszámokat ismételniük. Megemlítjük, hogy itt a bariton szólót Fischl énekelte, amelyben szép hangja jól érvényesült. Ezután rövid szünet következett, amikor a Szekszárdi Dalárda Saár Altató dalát, Pacius Finn dalát, Öle Bull Pásztorleány vasárnapját és Darab L.: Hervadó rózsaszál cimü darabját adta elő igen finoman és sikeresen. A szólóbetétet KovácB György énekelte nagy hatást keltvén. Utánuk Nechanszki—-Herr Est dalát a Bajai Daloskör, majd öBszkarban Szeghő: Megyen már és Demény: Esik eső cimü darabokat adták elő. A Szekszárdi Dalárda Szentgály: Felhő borult, Búj do- kolva járok dalt énekelte s végül a Hymnus hatalmas hanghullámai az összkar előadásában hozták rezgésbe nemcsak a magyar sziveket, de a termet is. A közönség a szünet után előadott daraboknál is nagy elismeréssel kísérte a dalárdák minden egyes számát és lelkesen tüntettek épngy a Bajai daloskör kiváló képezettségü és nagy zenei tudásu karmestere, Herr György, mint a Szekszárdi Dalárda nagy buzgalmu, erős akaratú karmestere, Németh Gyula ev. lelkész mellett. A hangverseny után a dalárdák tagjai, valamint a vendégek és Baja néhány vezetője társas vacsorára gyűltek a gyorsan étteremmé átalakított hangversenyteremben, ahol Takács Vilmos a Nemzeti-Szálló tulaj donosa kiválóan ízletes, magyaros vacsorát szolgált fel. Az első felköszöntőt Horváth Ferenc szeremlei plébános mondotta és a bajai dalos kartársak nevében meleg, szeretetteljes szavakkal köszöntötte a szekszárdi dalostestvóreket. Dr Zsigmond Ferenc a Szekszárdi Dalárda elnöke válaszolt a felköszöntőkre és poharát a Bajai Daloskör és a Szekszárdi Dalárda tagjainak szoros, meleg barátságára ürítette. Schneider János, lapunk főszerkesztője abból indult ki, hogy a dunai hid nem hozta közelebb Baja és Szekszárd városát, habár a Duna átívelésével a fizikai megközelítés I könnyebbé tétetett is. Úgy érzi, hogy most egy uj hid épül a két város között, amelyiknek egyik hídfőjét március 31-én Szekszárdon, a másikat a mai nappal rakták le a dal kultiválói. Reméli, hogy ez az uj Ívelés lelki közeledést jelent a két város között s ebből a meggyőződésből köszönti Szekszárd polgárai nevében dr Vojnich Ferencet, Baja város polgármesterét s poharát Baja és Szekszárd meleg összefogására ürítette. Dr Knézy Lehel a Bajai Független UjBág szerkesztője a szeretetnek és elismerésnek bensőségteljes szavaival köszöntötte Németh Gyula karmestert, Molnár József a szekszárdi kereskedelmi iskola tanára pedig lendületes szavakkal viszonozta karmesterük iránti elismerő szavakat és poharát a Bajai Daloskör nagyképzettségü karmesterére, Herr Györgyre ürítette. Horváth Gyula, a Szekszárdi Dalárda tagja mondott még egy mélyen szántó beszédet és arra ürítette poharát, hogy a magyar dalból fakadó összetartás botondi ereje zúzza össze a Trianonban megépített határokat. A felszólalások nívós volta és közvetlen mesterkéletlenaége a jó hangulatot csak fokozta, amelyet pezsgővé tett az is, hogy az egyes felszólalások között a dalárdák szebbnél-szebb magyar dalokkal gyönyörködtették nemcsak a közös vacsorán, de a Nemzeti-Szálló értermében és kávéházában is nagy számmal jelenlévő közönséget. A szekszárdi dalár- disták a bajaiak magyaros vendégszeretetét a reggeli órákig élvezték, majd nagyrészük a hajnali vonattal egy szeretetteljes fogadtatás és számottevő erkölcsi Biker eredményének boldog emlékével tért vissza Szekszárdra. A szekszárdi KonsresunlstáK ünnepélye. Mint minden évben, ez alkalommal is szép ünnepélyt rendeztek a Mária Kongregációk szekszárdi tagjai a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Á nívós estély érdekességét különösen emelte, hogy az ünnepi beszéd tartására dr Brisits Frigyes budapesti cisztercita tanárt, az országosan ismert kiváló írót sikerült megnyerni. Az értelmiség köréből rekrutálódott közönség már jóval az ünnepély kezdete előtt megtöltötte a belvárosi r. kát. olvasókör nagytermét, amelynek az előtere is alig bírta befogadni azokat, akik mindig az áhitat meg- hatódottságával sietnek erőt meríteni az élet küzdelmeire. A műsort Krüger Aladár Takaró- dója nyitotta meg, mely Pataki József férfias orgánumán gyújtó hatással harsogott a telkekbe. Majd dr Brisits Frigyes fehér taláros alakja jelent meg a színpadon, hogy elmondja gyönyörű megnyitó beszédét, amely a szekszárdi katolikus intelligenciának bizonyára egyik legszebb élménye. A karácsonyi, az adventi magyar lélek arcáról beszélt dr Brisits és nem tudjuk, hogy mondanivalójának művészi, újszerű formájával, a hangoztatott igazságok óriási halmazának felsorakoztatásával, vagy a levont tanulságok megdönthetetlenségével hatott-e inkább a hallgatóságra. Gyönyörű vallásos és emellett mindvégig magyar éB hazafias költemény volt ez a tantás, amely a rapszódikus gondolatok olyan pergőtüzével bombázta az elméket, hogy azokból elementáris erővel kellett előtörni a vallás és a hazafiasság mindenkiben szuny- nyadó érzéseinek. Olyan volt ez a beszéd, mint egy kivilágított szép szökőkút, amely azonban nem a sokszínű sugarak múló özönének pompájával, hanem a gondolatzuhatagok lenyűgöző káprázatos8ágával gyönyörködtetett. A beszédet a Lourdes cimü három- felvonásos vallásos színdarab követte. Megható történet ez egy vakon született kis mágnásleányról, akit vallásos hite Lourdes-ba vitt, ahol a boldog- ságos Szűzanya csodás módon visszaadta szemevilágát és Istenhez visszavezette az anyját is, aki az őt ért csapások súlya alatt hitetlenné vált. A kis grófleányt Koruzsán Szilvia bájos alakja személyesítette meg és lelke fájdalmát elcsicsergő szavai többször megkönnyeztették a közönséget. Anyját, Eleonóra grófnőt Blázsik IIus művészi módon játszotta. Az ő kiváló ábrázoló tehetsége ez alkalommal is értékeset nyújtott, mert a szerepbe való elmélyedéssel sikerült annak minden szépségét kihoznia és drámai kitöréseinek igaz hangjával valóban nagy hatást ért el. Támer Irma Bernadette szerepében volt meggyőzően természetes és Hayth Ilonka pedig a vallásos nevelőnőt adta nagyon kedvesen. — Hámori Irén bájos alakja ábrázolta a Lourdes i Szűz Máriát és velük együtt nagyon jók voltak mégSpul- ler Anna, Szabó Paula, Kerekes Ilona és Tóth Mária. A darabot pénteken és szombaton délután az elemi és a középiskolák tanulóifjúságának adták elő és hétfőn a katolikus kör tagjai számára került volna színre. Közbejött azonban Blázsik Ilus megbetegedése és ő, aki már a vasárnapi előadást is súlyos lázzal küzködve, influenzától gyötörve játszotta végig, kénytelen volt szerepét lemondani. — Emiatt azután ezt az előadást csak pár hét múlva fogják megtartani. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Hell emlékezten. December 11. Árpád. — 1750-ben született Zsibón id. báró Wesselényi Miklós politikus. — 1843 ben született dr Koch Róbert német orvos, a tuberkulózis bacillusának felfedezője. — 1867 ben meghalt Bérczy Károly iró. — 1876 ban Mezőkövesden született Harsányi Kálmán iró, költő, színikritikus. — 1910 ben meghalt Weidinger Henrik az Operaház klak- kőrje. December 12. Ottilia. Gabriella. — 1586-ban meghalt Grodnón (Lengyel- országban) Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király. — 1821 ben gróf Széchenyi István a magyar nyelv nagyszótárának kiadását indítványozza. — 1875 ben meghalt báró Kemény Zsigmond regényíró Pusztakamaráson. — 1884-ben született Tápiószelén Táray Ferenc színművész. — 1889 ben meghalt Browning angol költő. — 1916-ban a központi hatalmak első békeajánlata. — 1918-ban Pogányék hatalmukba kerítették a magyar hadsereget. Bartha Albert hadügyminiszter lemondott. December 13. Luca. — 1545-ben a tridenti zsinat ünnepélyes megnyitása. Megszakításokkal 18 évig tartott. A katolikus egyház reformja. — 1797-ben született Heine Henrik német költő. — 1820-ban meghalt gróf Széchenyi Ferenc a Magyar Nemzeti Muzeum alapítója. — 1834-ben Pozsonyban született Kelety Gusztáv festőművész. — 1856 ban GlogovitzDr Ittam Adám #r tüzlíokemkedése és faaprltúíelepe Szekszárd, Keselyűai ut. — Telefon 21. sis Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mellett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések Fflkote Géza — a telep vezetője — Woslnsky Mór ucca 26. szám alatti lakásán ás Weisz Andor ujságüzleteben eszközöltietök. I * ASPIRINÍ|Á B L E . T T A K ban született Ferraris András festőművész. —- 1868 ban Debrecenben született Londesz Elek iró. Szeretem a szemed. Irta: Vidovics Ferenc. Szeretem a szemed: mindig odafordul, Hol nehéz utamon kelni-bukni lát S könnyektől csillogva nézi-nézi Ezt a vonagló bús tragédiát. Szeretem a szemed: hányszor kísért este, (Vidéki, virágos kicsiny állomásról) Ha vágtatott velem messze a vonat — Eltűnőben is arcom kereste Utánam üzenve drága búcsúszókat. Szeretem a szemed: távolból, gondolatban Megcsókolom százszor s köszönöm neked, Hogy őrangyal lettél és szakadatlan Vezeted, vigyázod csüggedt léptemet. Szeretem a szemed: ha éjnek csendjén Oson a szivedhez halk zsoltárének, Ne rebbenj, ne félj: át az álmok ködén Arcod simogató drága üzenettel Testvérszemeim néznek — visszanéznek. — A kormányzó névnapja. Bony- hádon a leventegyesület e hó 5 ón este 7 órakor fáklyás, zenés körmeoettel ünnepelte Horthy Miklós kormányzót névnapja előestélyén, majd utána 10 óráig térzenét adott tiszteletére. Az összes felekezetek templomaiban 6 án délelőtt hálaadó Istentiszteletek voltak, melyen az összes hivatalok, iskolák ób egyletek résztvettek. — Közigazgatási bizottsági Olás. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága e hó 9-én tartotta Szévald Oszkár alispán elnöklete alatt rendes havi gyűlését, amelyen a választott tagok közül megjelentek Döry Frigyes, Kátai Endre, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János. Az előadók jelentéseit a bizottság tudomásul vette. Az utügyekről szóló jelentésnél Schneider János bizottsági tag javasolta, hogy a Calais—konstan- tinápoly között tervezett tranzverzális autóut ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez felirat intéztessék, hogy ezen ut megépítésénél az erre legalkalmasabb és legrövidebb buda- pest—szekszárd—mohács—belgrádi útvonal vétessék figyelembe és ne érvényesülhessenek olyan, helyiérdekű mozgalmak, mint amilyet a szegediek is meginditottak. Az indítványhoz Döry Frigyes és elnöklő Szévald Oszkár pártolólag szóltak hozzá, amely után a bizottság elhatározta, hogy ezen ügyben a kereskedelmi miniszterhez felír, egyben helyesléssel tudomásul vették, hogy az alispán időszaki jelentésében is foglalkozni fog e kérdéssel és a törvényhatósági bizottság döntését is ki togja kérni. Elhatározták az alispán indítványára azt is, hogy hasonló felirat intézésére felkérik Fejér és Baranya vármegye törvényhatóságát is. A plenáris ülés után gyámügyi albizottsági ülés volt még. — Éri képviselő a tanítók gyölósóa. A Kát. Tanítóegyesület Országos Szövetsége f. hó 4 én tartotta meg évi közgyűlését Budapesten, amelyen a terményfizetéses tanitók sorozatos sérelmeit tárgyalták. A tanítóknak ma is 27 pengő 84 fillérben számítja fel az állam a búza métermázsáját és a bárbeadott javadalmi földek után még a bolettát is a bérlőnek tartozik a tanító befizetni. Kocsán Károly szövetségi főtitkáron kívül három országgyűlési képviselő jelent meg a gyűlésen, köztük Éri Márton, aki itt is, mintaparlamentben
