Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-12-03 / 95. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 16 fillér Szekszárd, 1930 december 3. 95. szám. TOLNANEGYEI UJSÄG Hetenként kétszer megielenő keresztény politikai és társadalmi lap. __________ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di): Félévre_______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: DLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden sserdán és szombaton. I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A . hitr detés egy 60 milliméter széles hasábon mull métersoron kent 10 fillér Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Kulturdélután. Az Egyesült Szekszárd—Tolna- megyei Nőegylet folyó hó 1 ón délután 6 órakor tartotta a vármegyeháza nagytermében kultardélntánját, a tolnamegyei inségakció javára, mely alkalommal városunk hölgy - közönsége zsúfolásig megtöltötte a nagytermet. Szekszárd férfiai ezúttal is tüntetőleg távolmaradtak az előadásról és ha a kórházi orvosok ifjú gárdája fel nem vonul, úgy a kultnr délutánok állandó látogatóin kivül úgyszólván senki sem lett volna jelen. Pedig ezen kulturdélutánok nívós volta megérdemelte volna, hogy azon megjelenjenek, ha már a cél iránt (inségakció) közömbösek is. A műsor a Zeneegyesület Lavotta Serenadejával kezdődött, amely élénk tetszést váltott ki. A megnyitót és a Kisfaludy Károlyról szóló emlék- beszédet Kovács Dávidné, az egyesület alelnöke tartotta. Magas szárnya- lásu beszédével és annak kiváló elő adásával magával ragadta a közönséget. Nagyszerűen kapcsolta beszédébe a közeli napokban lefolyt irodalomtörténeti eseményeket és megkapó melegséggel rajzolta meg Kisfaludy Károlynak, annak a férfiúnak életét, küzdelmeit és költői munkásságát, aki szenvedést okozott születésével és akinek négy évtizedes életében is több volt a nyomorúság és a szenvedés, mint a boldogság. A nagy tetszést kiváltó beszéd után dr őrffy Lajosnó, a kulturdélutánok nívóját erősen meghaladó képességű zongoraművésznőnk adta elő Schubert „As dur Impromptu“ cimü darabját, amellyel ismét tanúbizonyságot tett nagy technikai felkészültségéről és a darab erős átórzéséről. Briliáns já tékát óriási tapssal jutalmazták a megjelentek, amit ő azzal báláit meg, hogy Cbopinnak egy kiváló darabját, még az előbbit is meghaladó művészi készültséggel adta ráadásul. Alig csendesült el a viharos tetszés, Babay Géza, lápunk belső munkatársa lépett az emelvényre, hogy Kisfaludy Károlyról szóló ódáját, amelyet a Kisfaludy Irodalmi Kör országos ünnepén is előadott és amelyet lapunk égyik múlt számában is közöltünk, előadja. Babay költői készségét s hazafias érzéstől izzó lelktt- letét verseiből városunk közönsége már ismerte. Kiváló előadókópessé- géről ezen kultftrdéltitánön győződhetett meg. Ez volt az első alkalom, hogy a szerény, visszavonttltságban élő költő iránt érzett elismerésnek közönségünk nyilvánosan is kifejezést adhatott. Ebben nem is volt e kultúrdélután hallgatósága szűkkeblű és Babay Gézát, akinek költői ihlett- ségét már vármegyénk hitárain thl is igazi megbecsülés kiséri, válóbán megérdemelt elismerésben részesítette. — Á költő viszonzásul „Magyarnak lebni“ cimü költeményét adta még elő. E gyönyörű költeményben izzó hazafias érzésével mélyén belenyúlt hallgatóságának Ifelkületóbö. Éreztük mi, Trianon magyarjai, hogy miként Rákosi Jenő szobrának leleplezésére. Itt hagyta árván nemzetét egy téli, bús, komor napon, Nagy lelke elszállt, hogy legyen számunkra égi oltalom. Hu népe elsiratla öt mély fájdalom, gyász, könny között, — 5 hozzánk ma újra visszatért. Alakja ércbe öltözött. Állj büszkén fényes ércszobor sok eljövendő századig, Feledjük rád tekintve, hogy szivünkben mily nagy gyász lakik. Légy kőbe vésett szent hitünk s egy várt napon majd áldva lásd Új életünknek hajnalát: a boldog, szent feltámadást. 1930. november hó 30. Babay Géza. gyullad ki lelkűnkben a lemondás, az önmegvetéB égető kicsiny pará- zsából a magyar büszke dac, a reménykedés hite. — Szerettük volna odakiáltani az egész világnak, hogy magyarnak lenni most bár szenvedés és gyötrelem, de azért áldjuk mégis Istenünket, hogy magyarnak születtünk 1 Viharos tetszést váltott ki ennek a költeménynek is mély átérzéssel való előadása, amely után Gaskó Mária és Gaskó Vica léptek az emelvényre és Gaskó Márta Massenet Elégia, Grieg „Szeretlek ón“ és Folk- mann „Csalogány“-át énekelte el. Gaskó Mártának kellemesen csengő hangja és énektudása, Gaskó Vicának pedig kiváló zongorakisérete nagy tetszést váltott ki, úgyhogy a hallgatóság tüntető kívánságára két magyar dallal és Leoncavalló „Matti- nata“-jával honorálta a testvérpár a közönség tetszésnyilvánítását. A magyar dalokat nemcsak zongorával, de énekével is kisérte Gaskó Vica. A két testvér hangja gyönyörűen kap csolódott egybe a magyar dal érzelmes szövegével. A műsor befejezéseként a Zene- egyesület Mascagni Intermezzoját a Cavalleria Rusticanából és végül Lehár Magyar indulóját adta elő, amelyet a közönség élénk tetszéssel honorált. Ezzel a nőegylet közel kétórás kultnrdólutánja befőzést nyert, mindenki hálatelt szívvel gondolt ezen kellemes délután fáradhatatlan rendezőjére, Kovács Dávidnéra és a kiváló szereplőkre. több mint egy évszázaddal éIŐk\% meg magát a kuruckort, hosszasan foglalkozott az akkori történelmi helyzettel és erősen kidomborította a vallásfelekezetek állandó harcát is. A közönség a kuruckor költészetét a felolvasáson kívül jórészt a szereplők egyes számaiból ismerte meg. A szereplők kiválóak voltak. Legnagyobb sikert Moder Ernő és Rőth Andor arattak mély hatást kiváltó szavalataikkal. Kellemes benyomást keltett Bencze Györgyné is. Schiffer Ica hegedűszólója szintén nagy hatást váltott ki és a közönség zajosan ünnepelte. Légrády Dénes, Lendvai János, Fuchs József és Márkus József voltak még a szereplők, kiket sikeres énekszámukért zajosan ünnepeltek. Az ügyes szereplők megválasztása a rendezők körültekintő munkájáról tanúskodik. (M. K.) Dr Őrffy Imre vezette az Iparosok küldöttségét Búd miniszterhez. A múlt bét végén dr őrffy Imré, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, Búd János kereskedelemügyi miriszterhez a kisiparosok népes küldöttségét vezette. Dr Őrffy rámutatott arra a súlyos helyzetre, melyben a magyar kózmüvesipar művelői vannak. Tolmácsolta azt az elcBüggedést, amely a kisiparosok részéről mindjobban lábrakap. Kérte a minisztert, hogy a már Hermann miniszter által beigért ipartestületi reformot, valamint az ipartestületek központi szervéről szóló törvényjavaslatot sürgő sen térjessze a ház elé, könnyítse meg a kisipari hitel feltételeit, tegye lehetővé a ipartestületi székházakát terhelő kölcsönök konverzióját és az iparfejlesztési törvény benyújtását. Búd János dr őrffy Imre által igen élénken megvilágított kisiparosság bajainak orvoslását kilátásba helyezte és azon biztató és megnyugtató választ adtá, hogy ő behatóan foglalkozik az iparosságnak ügyeivel, bajaival és reméli, hogy az ipar- testületi törvény és az ipartestületek központi szervére vonatkozó intézkedések gyorsan meglesznek és még hatályosabb intézménnyel biztosítja az iparosok érdekeit, mint azt maguk az iparosok gondolnák. A szekszárdi iparostársadalom bizonyos büszkeséggel veheti tudomásul, hogy az ország iparosainak figyelme is dr őrffy Imre, tehát az ő képviselőjük felé fordul, amikor ügyük elŐbbrevitele érdekében deputációz- nak, de másrészt megnyugvást is kelthet körükben, mert ők, akik ismerik dr őrffy Imrének politikai súlyát és agitációs képességeit, a legjobban tudhatják, hogy dr őrffy Imre nem elégszik meg csak a miniszteri Ígérettel, hanem minden ambicióját bele is fekteti abba, hogy az iparosságnak kezeibe letett ügye necsak ígéretben, de a bajok gyors orvoslásában íb sürgős elintézést nyerjen ijji rii:uvi_nxirn~~iniviri" ------------— - ■»-—-»i m Va sárnap este volt 02 első kulturest az Iporosszékhűzbon. gató vezette be, rámutatva az iskolán- kivüli népművelés fontosságára, majd Mein József tanító tartottá meg betétszámokkal illusztrált előadásit. Bár feloldásáéinak előkészítésére csak rö vid ideje volt, a gondosan összeállított tanulmány bizonyság volt arra, hogy 1 élt a rövid időt lelkiismeretesen hasz- I nálta ki. Előadásának első készében Dicsérő elismerés n szekszárdi Iparos tanonciskoláról. Vitéz László Árpád iparoktatási igazgató- szakfelügyelő, az országos iparoktatási főigazgatóság kiküldöttje, mint azt már megírtuk, a múlt hónap végén két napon keresztül vizsgálta az iparos tanonciskola ügymenetét, megvizsgálta az iskola működését és olyan elismerően nyilatkozott áz iskoláról, hogy arra méltán büszke lehet Szekszárd iparos társadalma. A beiskolázást és az iskola látogatását még országos viszonylatban is elsőnek minősitette. Örömének adott kifejezést, hogy Szekszárd iparos mesterei belátják a tanonciskola szükségességét, fontosságát és nem vonják ki onnan indokolatlanul tanoü- caikat. Itt említjük meg, hogy az iskolái munka az építőipari téli tanfolyamon is megindult és nagy ambícióval folyik. Ebben a sikeres munkában nagy irésze van annak, hogy Wallacher László igazgató á helybeli mesterek, de főként gyárosok és nagyüzemek jóvoltából rövid idő alatt több mint 1500 darabot számláló modell- és anyaggyüjtetnényt, valamint szertárat hozott össze. Ennek az ő agilitásával megszerzett gyűjteménynek körülbelül 5000 pengő az értéke és az az előnye, hogy az eddiginél sokkal gyakorlatibbá teszi a tanítást. A legnagyobb értékű adománnyal szerepel a Magyar Királyi Államvasutak szolnoki műhelye, amely 317 kilogrammot kitevő mintát, szerszámot stb. engedett át oly módon, hogy csupán a nyers vas árát kellett meg • téríteni. Ez a gyűjtemény, amelyet Farkas István M. A. V. főmérnök és Krammer Gyula műhelyfőnök állítottak össze, kiválóan fel van szerelve ahóz, hogy a fémipari oktatást minél eredményesebbé tegye. Van azonkívül a gyűjteményben mindenféle rádió-, telefon- éá távitó- | szerkezet, valamint gazdag vegytani, j geológiai és technológiai anyag is. Mint értesülünk, az idei iskolaév I végén rajzkiállitással kapcsolatos Vasárnap este nyitotta meg a szekszárdi iparoskör á városi népművelő- dési bizottság felkérésére 8 előadásból álló sorozatát, a „Kürtiékor költészete“ címen. Az ip'árosszékház termét Zsúfolásig megtöltötte á közönség. Az érdekesnek Ígérkezett előadást Theiszen János polgári iákoltti igaz*
