Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-11-26 / 93. szám

XII. évfolyam Szekszárd, 1930 november 26. 93. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _____6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Ffis zerkesztfi: SCHNEIDER }ÁN08. Felelős szerkesztő: DLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Mondhatnánk, hogy országos ünnep, mert á magyar tudás, akarás és élni- vágyás egy njabb alkotásával lett gazdagabb nemcsak Tolna vármegye, Danaföldvár községe, hanem az egész ország. A danaföldvári hidavatás nagy je­lentősége abban domborodik ki, hogy Danáninnen és Danántul nemcsak érzelmi, de fizikai kapcsolata is szo­rosabb lett az eddiginél. Ez adott ez ünnepségnek országos jelleget és ez a jelentősége tette indokolttá, hogy azon Horthy Miklós kormányzónk is megjelent, hogy magas személyiségé­vel is dokumentálja, hogy a Dana áthidalásának jóval nagyobb a jelen­tősége, mint csak két vármegyének összekapcsolása. Már napok óta folyt a lázas munka. Alig fejeződött be az atolsó kalapács* ütés a gyönyörű hidon, az épités ve­zetősége teljes erejével hozzáfogott az építési munka maradványainak el takarításához, hogy a kicsinositott környezetből a maga szépségével emelkedjék ki a magyar tudásnak ez a hatalmas hirdetője. A kereskedelmi minisztérium részé­ről Láng-Miticzky Tibor, a duna- földvári nagy rendezőbizottság Sipos Ernő kormánytanácsos elnökletével és Danaföldvár elöljárósága Forray Aladár h. főjegyzővel mindent el­követtek, hogy az ünnepség úgy készíttessék elő, hogy az méltó legyen a Kormányzóhoz és az országos ese­ményhez. Ez sikerült is. Minden haj­szálnyi pontossággal összevágott és bár a reggeli órákban tavaszi eső mosta a zászlódiszben álló nagyköz­séget, kéBŐbb már gyönyörű tavaszi nap melege áradt szerteszét, mintha jelképezni akarta volna azt a hódo­latteljes melegséget, amellyel e fejlő­dés előtt álló és arra érdemes nagy­község várta az ország kormányzóját. A kormányzó érkezése. Délelőtt fél 11 órakor már autó- tábor áll az állomás előtti téren. A felvételi épület s a környező terüle­tek gazdagon fel vannak díszítve. A pályaudvaron csendőrőrszemek állnak. A vágányok közt Samarjay Lajoz államtitkár, Máv. elnök sétál kísére­tével. A kijárattól a szalonkocsi meg jelölt megállási helyéig diszszőnyeg fut. Ettől balra áll a Dunaföldvári Levente Egyesület disszázada Gottes- mann vezetőfőoktatóval és a levente­zenekar Pintér János r. kát. tanító, karmester vezetésével. A szőnyeg jobb oldalán csoportosulnak a kül­döttség érkező tagjai. Egymásután jönnek autón Jankó Ágoston Tolna vármegye főispánja, Búd János m. kir. kereskedelemügyi miniszter, Forster Gyula kereskede­lemügyi államtitkár, a katonai méltó­ságok és a rendőrség főtisztviBelői. Tizenegy óra 45 perckor befut a „Túrán“ különvonat. A leventezene kar a Himnusz-1 játssza, az utolsó akkordnál a kormányzó kilép a szalon­kocsiból. öt követi fia, Horthy István államgépgyári főmérnök, valamint vele együtt érkezett kísérete: dr Vértessy Sándor, a kabinetiroda főnöke, vitéz Somkuthy József tábornok, a katonai iroda főnöke, vitéz Igmándi- Hegy easy Géza ezredes, a testőrség parancsnoka, valamint Koós alezredes és Scholtz sorhajóhadnagy szárnysegédek. A futószőnyeg mellett felállott kül­döttség elé lépve először Búd János miniszter üdvözli pár szóval, majd dr Shvoy Kálmán tábornok, szegedi vegyesdandárparancsnok, Folkosházy tábornok, vegy esdan dárparan csnok, dr Teller Gyula székesfehérvári ke­rületi rendőrfőkapitány és Csiba Ist­ván csendőrezredes jelentkezését meg­hallgatva Jankó Ágoston főispán lépett a Főméltóságu ur elé és éké- pen szólt hozzá: Hódoló tisztelettel üdvözlöm Főméltósá­godat Tolnavármegye területén és alázato­san jelentem, hogy a vármegyében rend és békesség uralkodik. Mindig örömet és boldogságot okoz, ha Főméltóságod közöttünk megjelenik, mert lelkesedést önt belénk, munkára, türelemre és kitartásra buzdit és megerősíti a szebb jövő iránti reménységeinket. A mai nap azonban különösen nagyjelen­tőségű, mert a hidavatás tanúságot tesz róla, hogy még a legmostohább balsors sem tudta megtörni a nemzetnek azt a produktiv al­kotó erejét, mely hangosan hirdeti, hogy Magyarország az európai népek kulturéleté- ben még a jövőben is igen jelentékeny sze­repre lesz hivatva. Isten hozta Főméltóságodat! Ezután Forrai Aladár dunaföldvári helyettes főjegyző üdvözölte Őfőmél- tóságát Dunaföldvár község nevében ezekkel a szavakkal: »Harmadszor köszöntjük Főméltóságodat hódoló tisztelettel és szeretettel e község területén. Itt kelt át Főméltóságod a Dunán, amikor Szegedről megindult újraépíteni ezt a rombadőlt országot A magyar tudást és akaratot hirdeti a felavatandó hid, amely jelképe a magyar összefogásnak. Főméltó­ságod izzó hazafias lelke eszményi hidat tudott építeni a szertehuzó magyarság között, hisszük, hogy nincs messze távolságban nemzetünknek régi nagysága. Ezzel a szent reménységgel köszöntjük Főméltóságodat, érezze a községben lakók magyar szivének dobbanásában a rajongó szeretetet és mély­séges hódolatot. < A beszéd elhangzása után Nagy Lajos dunaföldvári községi bíró mutat­kozott be Őfőméltóságának, aki ezután Samarjay Lajos Máv. elnökkel beszélt még s kíséretével autóba szállva, a feldíszített útvonalon a városba haj- tatott. Hősök szobrának meg­koszorúzása. Mig a vasútállomásnál a fogadtatás tartott, addig a meghivottak meg­töltötték a hatalmas teret, amely a dunaparti sétatér folytatása és a hid mellett terül el. A tér körüli terüle­tet, valamint a hidra vezető utat pedig Dunaföldvár és környéke többezer I főből álló ünneplő közönsége foglalta j el. A meghívott előkelőségek közül I ott láttuk dr Pesthy Pál ny. minisz- | tért, Forster Gyula kereBk. minisz­tériumi államtitkárt, dr KosBalka János műegyetemi tanárt, a hid ter­vezőjét, Samarjay Lajos államtitkárt, a Máv. elnökét, dr báró Szalay Gábor poBtavezérigazgatót, Jankó Ágoston főispánt, Szévald Oszkár és Erdélyi Lóránt alispánokat, Kovács Sebestény Endre felsőházi tagot, dr őrffy Imre, dr Klein Antal, Ziinszky István, Far­kas Elemér és Szabóky Jenő ország­gyűlési képviselőket, báró Kéthly Károly miniszteri tanácsost, Tausz Bi údó folyamőr törzBkapitányt, Fors­ter Zoltán nyug. főispánt, dr Staár Ferenc pécsi postafőigazgató, gróf Teleky Józsefet és Sándort, Szluha Aladár, Hanzély János, dr Szakách Ernő és Döry Frigyes nagybir­tokosokat, dr Hagymássy Zoltán vár- megyei főjegyzőt, dr Kaszás György duó«földvári járási és Kenessey sár­bogárdi főszolgabírót, László Aladárt, a m. kir. államépitészeti hivatal főnökét, H. Kovács Gyulát, a zirci apátság előszállási kormányzóját, P. Osvald és P. Vinkovits tartomány­főnököket, Rátkay László v. ország gyűlési képviselőt, Sipos Ernő ren­dezőbizottsági elnököt, Forray Aladár h. főjegyzőt és még igen sokakat, akiket összeírni tudósitónknak nem sikerült. Megjelent Dunafőldvár egész képviselőtestülete, a hadviseltek, a megyei vitézek vitéz Tihanyi Szilárd alezredes, székkapitány vezetésével, továbbá Budapestről, Dunaföldvárról és körkörnyékéről a hölgyek hatalmas, szép csoportja. A kormányzó a vasútról Búd JánoB miniszterrel érkezett az ünnepség színhelyére és kíséretével a Hősök szobrához ment autójával, ahol a hősök iránti kegyelete jeléül a szobor talapzatára hatalmas koszorút helye­zett el. Innen a díszsátorhoz ment a közönség éljenzése közepette és feszes állásban állt, mig az „Acélhang“ dalárda a Himnuszt énekelte. A dísz­sátorban foglaltak helyet Búd János kereskedelemügyi miniszter, Vértessy Sándor, a kabinetiroda főnöke, Shvoy, Folkosházy és Somkuthy tábornokok, Igmándy Hegyessy Géza, a testőrség parancsnoka és Jankó ÁgOBton fő­ispán. Miután Őfőméltósága elfoglalta ülő­helyét, a díszsátor elé lépett Búd János kereskedelmi miniszter és az alábbi beszéddel kérte fel a kor­mányzót a hidavatásra: Főméltóságu Kormányzó ur I A magyar kormány az egybegyült törvény- hatóságok és az összes városok nevében mély hódolattal és szeretettel üdvözlöm Fő­méltóságodat, Egy éve, hogy egy Tiszahidat avattunk fel, amely a nagy magyar alföldet köti egybe. Ma ismét egy monumentális al­kotást adunk át a forgalomnak, amely a leg­hatalmasabb folyót áthidalva kapcsolja össze az ország egyes részeit gazdaságilag és po­litikailag. Ilyen országos érdekű hídnak a felavatása mindenkor nagy öröm, de külö­nösen örvendetes ez a hidavatás a mai idők­ben, amikor gazdaságpolitikai szempont- I ból épen olyan fontos ez az objektum, mint j nemzeti törekvéseink megvalósítását illetően. | Ez a hid régi óhajokat és vágyakat elégit { ki, hiszen hivatása az, hogy a forgalmat a | Dunántúl és a Duna—Tisza köze közt, sőt még tovább is, minél élénkebbé és erősebbé tegye akkor, amidőn ma minden arra ösz­tönöz, hogy minél gyorsabban kapcsolód­junk bele a világforgalomba. Elmondhatjuk tehát, hogy a beruházási politikának ez a része az országot gazdaságilag szintén elő* segíti. Főméltóságu Kormányzó ur I Mikor ezt a gyönyörű helyen büszkén emelkedő hidat átadjuk a forgalomnak, a magyar ősz melancholiája ráül a tájra. Ez a magyar ősz azonban nem az elmúlás gon­dolata, a magyar ősz az ő zöld vetéseivel uj életet hirdet és uj erőt. Ez a hid a ma­gyar célkitűzésnek és a magyar áldozatkész­ségnek a megnyilvánulása, kifejezésre jut­tatja a magyar cselekvőképességet, akarat­erőt, a magyar bátorságot, amely minden nehézséggel megküzd. Ez a hid a magyar hitet és magyar bizalmat jelenti mindazok­kal szemben, akik e nemzetet a csüggedés és kétségbeesés osztályrészesévé akarják tenni. Midőn Főméltóságodat arra kérem, hogy a hidat a forgalomnak átadni méltóztassék, ezt teszem azzal a biztos tudattal és szent meggyőződéssel, hogy ez a hid egy pillére annak a hatalmas magyar erőnek, amely Főméltóságod bölcs kormányzása alatt ezt az annyit szenvedett és gyötört nemzetet a magyar őszből, a magyar télből elvezeti a magyar tavaszhoz és elvezeti az ezeréves történelem által a dicsőséges föltámadáshoz. Alig h&Dgsott&k el a kereskedelmi micisster szavai és az azokat követő lelkes éljenzés, előlépett Szóvald Oszkár alispánunk és ezzel a beszéddel üdvözölte az államfőt: Főméltóságu Kormányzó ur! Csak kétszer ujult meg a hold járása fe­lettünk azóta, hogy Főméltóságodat várme­gyénkben üdvözöltük, máris ünnepet ülünk. 6römünnepe van Tolnavármegyének, mert megint a maga körében látja Főméltóságu kormányzóját: lelkesedéssel, hűséggel és hó­dolattal veheti körül az 0 magas személyét. Az elmúlt hónapban a magyar élniakarás- nak, élnitudásnak kőbe vésett igazsága: az emberszeretetnek nagyszerű hajléka, a Szek- szárdon épült uj varmegyei kórháznak fel­avatása hozta el hozzánk Főméltóságodat. Most pedig büszke örömmel állok itt szü­lőföldemen nagy Duna partján. Előttünk bon­takozik ki a mérnöki genialitásnak, a magyar teremtő munkának vasba kovácsolt monumen­tális alkotása, melynek kecses ivelésü acél karjaival biztosan, bátran és merészen fog kezet a Dunáninnen és a Dunántúl, mintha csak jelképezné azt a kulturmunkát, azt az erőt és akaratot, mely békés eszközökkel fog elhárítani utunkból minden akadályt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz, hogy egyesít­sük magyar testvéreinket. Az ilyen maradandó alkotások kiáltják vi­lággá a magyar faj élniakarását, élnitudását és legyőzhetlen erejét. Ez a hid néma be­szédével nemcsak minket figyelmeztet haza- fiúi kötelesség teljesítésére, hanem még in­kább szól a földkerekén élő többi magyar véreinkhez. És ez a szó szebb, biztatóbb minden beszédnél, mert ebből megtudják szándékainkat, megértik törekvéseinket és megismerik cselekedeteinket. így válik valóra a mérnöki szellem leg­szebb álma és így egyesül vele a magyar nemzeti gondolat leghőbb vágya és kíván­sága. Amikor Főméltóságu Kormányzó urat Tol­navármegye képviseletében törhetetlen hű­séggel és hódolattal üdvözlöm, boldog va­gyok, hogy hangszórója lehetek a vármegye közönsége soha el nem múló hálája és kö­szönetének azért, mert az uj dunai hídfőt Főméltóságod legfelsőbb engedélye, a ma­gyar kormány bölcs elhatározása folytán a Nagyméltóságu Kereskedelemügyi Miniszter ur és kiváló munkatársai Tolnavármegyében és a vármegye egyik legnépesebb és fejlő­désre hivatott községében létesítették. Imád- ságos lélekkel fordulok a Mindenhatóhoz, hogy áldja meg munkájukat és vezérelje Fő_ \ Dunaföldvár nagy ünnepe.

Next

/
Thumbnails
Contents