Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-11-22 / 92. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 november 22. qH 0 0 IQ El 0 BIO 19 (919 0IB 0 0 019 DB B 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Valóban mfivészies porcaitokat, gyermek-, csoport-, interieur-, architektúra felvételeket készít rr NOGERS fóhercegi udvari fényképész. Vidéki meghívásokra — kiutazom. Amateurmunkákat vállalok. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 a Szekszárd, Széchenyi-u. 28 g (Molnár-féle ház) 45 g] 00000000000000000000 nál lakik, kivel testvériesen osztozik meg a varga keresményén s a képekj árából befolyt összegen. 1819-ben fordulás áll be életében, ekkor adják elő a „Tatárok Magyar- országon“ cimtt drámáját Pesten, óriási sikerrel. S ez a siker Kisfaludy Károlyt az írói pályára tereli, előadott szindarabjai pénzhez is juttatják. Tíz évig ő látja el a magyar színészetet ezután színdarabokkal s egy sereg magyar típust alkot azokban, minő a „Csalódásokban“ Mokány alakja. Sokat tanul sikereinek hatása alatt s a költészet minden jelentős ágát műveli. Bátyja hatása alatt már ifjúkorában versel- get s dalai közül több ma is közismert. Elégiái közül örökéletü a „Mohács“. Novellái s balladái szintén közkedveltek voltak. 1822-ben megjelenteti az „Aurorát“, mely maga köré csoportosítja az akkori kor sok Á Rádió • Villany • Kerékpár* Sportcikkek FáblánSíndor rádió «• elektrotechnikai vállalatnál Széké zár don, a nagy trafik mellett. — Telefon 139. Ismerte az európai nagy nemzetek irodalmát, felszívta azok formáit és elemeit s ezeket, mint kész oltóanyagot ültette át a magyar irodalomba, miáltal hatalmas hatáBt tudott gyakorolni a nálánál fiatalabb írói nemzedékre. Nem sokat irt, hiszen önálló költeményeinek száma 100 ra tehető, ezekből 31 lírai költemény, 33 népdal utánzat, 23 elbeszélő költemény, közöttük néhány ballada, epigramma b xénia; szinpadi müveinek száma 25, míg humoros, részben szatirikus novelláinak száma 11. Előtte, mint Ba lassa Bálint, s utána Csokonay, Petőfi, Arany mind felülmúlják Kisfaludy Károlyt verselés*ben, de nagy érdeme, hogy előtte nem volt senki, kinek költészetében a haza sorsa, a szülőföld szeretető, a magyarság múltja és jelene oly megkapó közvetlenséggel és őszinteséggel csendülne ki, mint Kisfaludy Károly költészetéből s nincsen senki előtte, aki a népköltés termékeinek irodalom nemesitő szerepét oly élesen felis merte volna, mint ő s ezzel Petőfi talaját készítette elő s ha még azt, hogy előtte nem volt senki, aki oly könnyed humoroB elbeszélő volt, mint ő, s aki úgy fel tudta a magyart rázni, mint ő, úgy éreznünk kell, hogy nem volt közönséges ember, ki lángra tudta lobbantani a „magyarság lel kének hamu alatt, immár alig-alig izzó pici parazsát. A lángrakapott tűsből egy újabb évtized múlva a nemzeti költészet orkántüze támadt és e hatalmas tüzek ma is világítanak, melegük jótékony enyhénél a supermodern költészet szimbolikus képeinél fázó nemzeti lélek ma is melegszik.“ Legyen ezért mindörökre emléke áldott! Elfogták dr Dómján Lajost, a régóta keresett kommunistái. A szomorú múltú kommUn gyászos emlékei elevenednek fel a vármegyében annak hallatára, hogy tizenegy évi körözés után hurokra került a gyilkossággal, rablással és lázadással terhelt dr Dómján Lajos vádbiztos, aki hetekig tartotta rémületben Tol* nának és környékének hazafias érzésű lakosságát. A szekszárdi ügyészség fogházába beszállított dr Dómján Lajos tulajdonképen egyetemes orvostudor és volt gyakorló orvos, aki az 1919. évi junius havában volt ellenforradalom kitörésekor Szamuelly Tibor és Pogány József népbiztosok megbízásából leutazott a tolnamegyei ellenforradalom elfojtására és Tolnán, Faddon, Gerjenben a vörös diktatúra által megyénkbe leküldött terrorcsapatok mellett mint politikai biztos és vádbiztos működött. Bár bűntetteinek jórésze be van bizonyítva, teljes bűnlajstroma még nincB összeállítva. Hiszen elég volna róla annyit is tudni, hogy különösen nagy tevékenységet fejtett ki az azóta Sopronban már halálra ítélt és kivégzett Kellner terrorcsapatparancs- nők oldalán, ahol bő alkalma nyílt a kegyetlen tettek egész sorozatának az elkövetésére. A már eddig is rendelkezésre álló adatok szerint ő állította a tolnai véBztörvényszék elé dr Baranyai László 29 éves bogyiszlói körorvost, a lángoló hazafiasságu ellenforradalmárt és Vass József 19 éves faddi születésű pénzügyőrt és ezt a két derék embert az 1919. évi junius hő 29-én a tolnai kaszárnya előtt az ő vádja alapján lövették agyon tiz terroristával. Ugyanakkor más gazságot is cselekedett. A terrorcsapatok Érsek- csanádon három nappal előbb gyilkolták meg Ssuprics György 23 éves huszártisztet és a szerencsétlen fiatal ember hulláját a családja hazavitette Gerjenbe, hogy otthon, a birtokon temettesse el. Mikor ezt dr Dómján megtudta, az egész családot letartóztatta, Tolnára kisértette és ott két hétig fogva tartotta, hogySzupricsék felejthetetlen halottjuk temetésén részt ne vehessenek. Míg a családtagokat lezárták és kínozták, dr Dómján a gerjeni Szuprics-kastólyt kiraboltatta. Tudvalevő, hogy Tolna és Mözs lakossága örömmel várta volna a vörös uralom bukását és nyíltan rokonszenvezett az ellenforradalmi mozgalommal. Ezt a magatartást megtor- landó, dr Dómján Tolnára és Mözsre nagy hadisarcot vetett ki és azt a vörös terrorcsapatok segítségével kíméletlenül be is haj to tik. — Tolnán ellenforradalmárok után kutatva, letartóztatta Dobrik póstafőnököt és Schneringer Gyula bankhivatalnokot és mindkettőjüket saját hatáskörében halálra is Ítélte. Hosszú ideig kegyet lenkedett velük és aljas komiszko dásai, kínzásai főleg arra irányultak, hogy vallomást csikarjon ki belőlük a tolnai ellenforradalmi mozgalom vezetőit illetően. Hosszas kegyetlen kedései eredménytelenek maradván, meggondolta magát és megkegyelmezett áldozatainak, akiket később élet- fogytiglani börtönre ítélt és beszál- littatott a szekszárdi fogházba. A kommün bukása után természetesen megszökött és a megszállott Bátaszéknél a demarkációs vonalat átlépve, szerb megszállott területen húzódott meg. Utóbb Belgrádba ment, ahol a magyar hatóságok által kiadott körözőlevél alapján letartóztatták, de rövid fogvatartás után szabadon bocsájtolták. Minthogy Belg- rádból kiutasították, Szarajevóba utazott, de ott is lefülelték. Pár napig volt a szarajevói rendőrségen, ahonnan szovjetpénzek segítségével menekült. A Vörösök segítségével sikerült neki cseh megszállott területre jutnia, de ott sem volt szerencséje, mert Pozsonyban ip letartóztatták és a csehszlovák államból kiutasították. Bajorországba ment ezután, de Münchenben is a rendőrség foglya lett. A berlini szovjetkövetság közbenjárására azonban szabadon bocsájtot- ták és megengedték neki, hogy Berlinben lakhassák. Berlinben egy ideig orvosi gyakorlatot folytatott, de mert Magyar- országon szerzett orvosi oklevele Németországban nem volt honosítva, kuruzslás miatt megindult ellene az eljárás és a berlini hatóságok meg is büntették. Arra nem lévén pénze, hogy a berlini egyetemre beiratkozzon és néhány különbözeti tárgyat lehallgasson, igy diplomáját ott nosz- trifikáltassa, újságíró lett és Berlin ben egész mostanáig ebből a foglalkozásából élt. Dr Dómján onnan jó ideig nem adott magáról életjelt. Pár nappal ezelőtt azonban Miskolcon lakó édesanyja látogatására hazaérkezett. Megtudta ezt dr Gaál Dezső vezető szekszárdi királyi ügyész és kedden délután telefonon felhívta a miskolci rendőrkapitányságot, hogy dr Dom- jánt az ellene kibocsátott és még ér vényben levő elfogató parancs alap ján tartóztassa le és szállíttassa Szék- szárdra, ahol ellene gyilkosság, rablás és lázadás miatt folyik az eljárás. A miskolci államrendőrség bámulatos gyorsasággal intézkedett az ügyben és dr Gaál Dezső királyi ügyész telefonfelhivása után egy félórával később dr Domjánt már őrizetbe is vették, majd átkisérték a miskolci királyi ügyészség fogházába azzal, hogy ott intézkedjenek a Szek- szárdra szállítás ügyében. Szerdán délután szuronyos börtönőrök kíséretében, megvasalva érkezett dr Dómján Szekszárdra, ahol dr Gaál Dezső vezető királyi ügyész nyomban hozzákezdett a kihallgatásé hoz. Ez az egyelőre csak tájékozódó kihallgatás a késő esti órákig tartott és azután dr Gaál kihirdette az előzetes letartóztatásról szóló vég zést, melybe a su'yos bűntettekkel Kiszedték o néresfosdt... Erős méreg a nikotin, szivnek tüdőnek, idegrendszernek konok ellensége Védje egészségét és szívjon nikotintól mentesített dohány« gyártmányt A NIKOTEX-szivar és cigaretta minden trafikban kapható. terhelt orvos belenyugodott. Időközben dr Gaál Dezső királyi ügyész aki maga intézi dr Dómján bünperét intézkedett arról is, hogy a CBend’ őrség azonnal indítsa meg a helyszíni nyomozást, amely hivatva van a teljes bűnlajstrom összeállítására. Dr Gaál különben csütörtökön délután kiutazott Tolnára, hogy a csendőrség nyomozó munkáját ő maga irányítsa és a tolnai községházán ő is kihallgassa azokat a tanukat, akik . a letartóztatott orvos viselt dolgaira vonatkozóan felvilágositást tudnak adni. Tolnáról hasonló célból Faddra és Gerjenbe fog átmenni, Dr Gaál Dezsőnél Tolnán eddig hetvenen jelentkeztek, hogy tanúvallomást tegyenek dr Dómján viselt dolgairól. Ezek közül csütörtökön máris több egyént kihallgatott, akik szemtanúi voltak a tolnai kivégzéseknek és igen terhelő vallomásokat tettek. A királyi ügyész kihallgatta azonkívül Muraközy tolnai tüzérkapitány feleségét is, aki húga a terroristák által legyilkolt Szuprics György huszártisztnek. A bűnügy nyomozásával párhuzamosan folyik dr Dómján kihallgatása, amelyről azonban az ügy mostani stádiumában a királyi ügyészség fal világosi* tást nem adhat. Dr Dómján Lajos — amint érte- sülünk — a proletárdiktatúra kitörése után azonnal a magyar szovjet szolgálatába lépett. Weiner népbiztossal az 1919. évi március hó végén Bécsbe küldték és ott megbízásához képest kommunista agitációt fejtett ki. Később ugyancsak Weiner népbiztossal együtt résztvett abban a munkában is, amellyel Ausztria forradalmasitására a budapesti bol- seviki kormány megbízásából nagymennyiségű osztrák kékpénzt hamisítottak. Hell emlékeztető. November 23. — Kelemen. — 1763-ban meghalt Prévost abbé, francia iró. 1821 ben született Bálványosvár- alján Bartalus István zenetörténeti iró. — 1864-ben született Solymossy Sándor főiskolai tanár, folklorista. — 1869 ben született Poulsen Waldemár, a dróttalan táviró feltalálója. — 1880- ban Komáromban született Ráskai Ferenc iró és költő. — 1918 ban Károlyi Mihály kabinetjében ellentétek merülnek föl, gróf Batthyányi Tivadar kilép a kabinetből és a Nemzeti Tanácsból is. November 24 — Emma. — 1632- ben született Spinoza Benedek holland filozófus. — 1713-ban született L. Sterna angol iró. — 1853-ban megalakult az Erdélyi Muzeumegylet. — 1883 ban született Drégely Gábor mérnök, iró, ssjnműiró. I I Erzsébet Királyné Szálló I Budapest HL, egyetem-utca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávóházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári áraki % 35 Szabó Imre, tulajdonos.
