Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-25 / 84. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárd, 1930 október 25. 84. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szára 85 és 102. Előfizetési d!): Félévre _____ 6 pengő. | Egész évre — _ 12 pengő. F6 szerkeszt6: II. Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden sserdán és ssombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Bethlen István országmentő programmja. A minisztere'nők hétfői nagy beszédének hatalmas szónoki sikerén tnl jelentőséget és maradandó hatást biztosit a benne előterjesztett kormányzati programm gazdasági és pénzügyi komolysága. A bejelentett intézkedéseknek nagy bősége és gazdasága minden kommentárnál és méltatásnál jobban és erősebben bizonyítja a kormány gazdaságpolitikai programmjának komolyságát, jelentőségét és a miniszterelnöknek azt az elszántságát, bogy a világkrizis sodrába került Magyarország válságát leküzdje. A miniszterelnök beszédéből a kormány legközelebbi gazdasági programmja az alábbi körvonalakban bontakozik ki: Küzdelem a gabonakrízissel. A gabonajegy jelenlegi három pengőnyi összegének felemelése, melynek mérvét egy szakbizottság fogja megállapítani. Az iparcikkek olcsóbbitása és pedig az ipari vámok részleges mérséklésével, amelyért kárpótlásul az ipar a már benyújtott iparfejlesztési törvényben körülirt közvetlen segélyezéssel nyert kárpótlást. A kartelek ármegállapításában a magyar kormány beleszólást nyert. A falu népe már a legközelebb olyan olcsó szövet- és bőranyaghoz jut, amelyből ruházkodási szükségletét az eddigi áraknál 40—60 százalékkal olcsóbban láthatja e). A vidéki helyi viszonyok megisme rése céljából országszerte tanulmányi bizottság fogja megállapítani a szükséges intézkedéseket. A kereskedelempolitika terén. Bejelentette a miniszterelnök a magyar kormány hajlandóságát, akár egy gabona világkartelben való részvételre, akár préferenciális szerződések megkötésére, akár pedig regionális szerződések kötésére és a folyamatban levő, valamint a küszöbön álló külkereskedelmi szerződéses tárgyalások alkalmával hajlandónak fog nyilatkozni kereskedelmi viszonyainknak ilyen preferenciális rendszer alapján leendő megoldására a magyar mezőgazdaság érdekében. A kivitel fejlesztése érdekében márkásáéi törvényt csinálunk, hogy ezzel is emeljük agrártermékeink versenyképességét a külföldi piacon. A mezőgazdaság átszervezése érdekében nagyobb állami kölcsönt fogunk kontrahálni, mihelyt erre meglesz a lehetőség. A tejtermelést fokozni a tej-, vaj és sajtexportot növelni, a sertéstenyésztést fejleszteni és a sertésexportot szaporítani, továbbá a szeszgyártást is emelni óhajtja a kormány, amihez megfelelő organizáció és megfelelő hitel kell, amelyet megteremteni a kormány feladatának tart. Ahitelkrizis leküzdése. Az állami hitel terén a kormány el van határozva, hogy csak olyan hosszúlejáratú kölcsönt fog igénybe venni, amely a magyar közhiteinek a külföldön ártalmára nem válik. Minthogy a magyar állam hitele ma is változatlanul szilárd, az ilyen államkölcsön felvételének a külföldön különösebb akadálya nincsen. Addig nyugodtan bevárjuk azt az időpontot, amelyben az államkö'csönt kedvező feltételek mellett és a magyar állam hitelének teljes megóvásával kont- raháltatjuk. De közben az átmeneti hitelekkel és előlegekkel fogjuk megszerezni azokat az összegeket, amelyek a mai szükségletek fedezésére szolgálnak. Az állam beruházó tevékenységében ekként fennakadás nem fog fennállni. A mezőgazdaság és a kisipar ebben az esztendőben 200 5 millió pengő rövidiejáratu hitelhez jutott és a kormány ezután is kötelességének tartja, hogy a mezőgazdasági hitelt ilyen eszközökkel alimentálja. Amikor pedig lehetővé válik hosszúlejáratú hitel felvétele, a kormány rögtön gondoskodni fog arról, hogy ez meg is történjék. Az államháztartás egyensúlyának fenntartása. A magyar államháztartás egyensúlya nem ingott meg és ezt az egyensúlyt a kormány a jövőben is bizto S sitani fogja a következő intézkedő- I sekkel: A már megszavazott költségvétési csökkentésen túl a dologi kiadásokban a kormány további 20 millió pengőnyi redukcióra kér felhatalmazást a törvényhozástól. A személyi kiadásokban 10 millió pengőt kíván a kormány megtakarítani a kiküldetési dijak rendezésével. Törölni fogja továbbá a kormány az összesen 3‘7 millió pengőben költségvetésileg előirányzott tisztviselői jutalmat és segélyt. A folyó évben az üres állásokat a kormány nem tölti be, ami szintén tekintélyes megtakarítást eredményez. Ellenben a kormány a tisztviselői fizetéseket az eddigi tervek ellenére egyáltalán nem fogja redukálni. E helyett minden fixfizetésü alkalmazott, tehát úgy az állami, mint a magánalkalmazott kereseti adóját bizonyos kulcs szerint pótlékolni fogják. A tantiémadót progresszive fel fogják emelni akként, hogy* azt nem a vállalat fizeti, hanem az, aki a tan- tiémet élvezi. Ezenkívül a kormány semmiféle adóemelést nem tervez és a termelést semmiféle közteher emelésével megterhelni nem fogja. A jövő évi állami költségvetés kiadási odalát harminc millióval kívánja a pénzügyminiszter leszállítani és e célból az adminisztráció racionalizálása fog keresztülvitetni. Általános adóreformot a kormány a mai nehéz időkben egyáltalán nem tervez. fircképek. Irta: Károssi Pál. A nemzet funerátora. Jakab Ödönnek, legmélyebb érzelmű poétáink egyikének, van egy gyönyörű négysoros sirverse, melyet még 1895 ben irt s mely olvasható Is Szathmáry Árpádnak, a Vígszínház kitűnő művészének, a budapesti kerepési úti temetőben lévő síremlékén : Amig lejárt itt napjai sora, Egész élete deszkákon folya S most is, hogy sirba vitte a halál, Egész világa — egy pár deszkaszál. Ez a kis sirversike oda kívánkozik minden színész sírkövére, mert nemcsak kedves és megkapó, de mély igazságot rejt magában. A színésszel szemben a halhatatlanság nagyon mostoha. Mig élnek, a legnagyobb népszerűség, a legpazarabb ünneplés az osztályrészük, haláluk után pedig oly hamar lepi meg őket a feledés homálya, mint senkit a más művészetek művelői közül. A színpad mű vészei közül nagyon kevésnek jut jutalmul a halhatatlanság és az is nagyon Bzerény jellegű. . Ilyen elfeledett színész Vasvári Kovács József is.. Negyvenkét évig volt lelkes szolgája a magyar színpadnak. Komikus szerepeket játszott, leginkább népszínművekben lépett fel, ahol mint részeges kántor, cigány s hasonló szerepekben voltak sikerei. Nem volt kimagasló tehetség, de ezt pótolta becsületessége és nagy lelkessége. Kartársai nagyon szerették és megbecsülték benne az őszinte, szorgalmas és ambiciózus kollégát. A színészet történetében talán a legjobban Jancsó Pálra, a nagy komikus színészre emlékeztet egyénisége. Vasvári Kovács József is miként Jancsó Pál csak a színpadon volt színész, de mikor eltávozott a deszkák világából, más, komoly, ellentétes tárgyú gondolatok és törekvő sek töltötték meg lelkét. Miközben a színpadon a legkacag tatóbb szerepekben szórakoztatta a közönséget, az ő lelke a temetőket járta. Minden szabad idejét a temetőben töltötte. Ha valaki ott látta őt a temetők sírjai között szorgoskodni, nem gondo1 háttá azt, hogy komikus színész. Ha nevezetes ember halt meg, Vasvári Kovács József sohasem hiányzott a temetésről, ő vitte a halottas kocsi előtt a keresztet. Ez már olyan természetes dolog volt, hogy nem akadt senki, aki ezen kiváltságától megfosztanf próbálta volna. — Innen kapta a nevét is. Mindenki a nemzet funerátorának nevezte. Ne gondolja senki, hogy ez nála valamelyes rögeszme volt. Nem. Erős, törhetetlen magyar érzése, nagyjaink iránt érzett megbecsülése és kegye- letes hódolata vitte őt állandóan a temetőbe. Fekete magyar ruhában, ünnepélyes komolysággal végezte ezt a munkáját. A magyar halottkultusz első ápolója volt ő. Dj kegyelete a temeteseket túlélte. Lelkes, önzetlen gondozója volt nagyjaink sírjainak. Egyenes, magyaros lelke nem bírta elviselni azt, hogy nagyjaink sírján dudva és gaz tenyésszen. 1874-ben, mikor Szerdahelyi Kálmánnak, a hires szalonszinésznek hamvai fölé a kerepesi úti temetőben síremléket állítottak, Vasvári Kovács József elkérte az özvegytől, Prielle Kornéliától, a feleslegessé vált díszes fejfát s azt Bernáth Gazsinak, a kiváló humoristának jeltelen sírjára vitte. Mikor azután Bernáth sírját is kőemlékkel jelölték meg, ő vitte tovább a fejfát Sárossy Gyulának az „ Arany trombita“ nagy költőjének sírjára. Az ő buzgólkodásának volt az eredménye az, hogy Patikárus Ferenc sírjára díszes kőemlék került, melynek felavatásánál ő is mondotta az alkalmi beszédet. Szerény kis hajlékát a múltak ke- gyeletes emlékévé, múzeumává va rázBolta. Minden nagy temetésről volt valami kis emléke. Kossuth Lajos temetésén vitte utoljára a keresztet. A hatvankét éves öreg Bzinész már roskadozó léptekkel haladt a gyász- kocsi előtt. Ez volt utolsó ténykedése. Kevéssel ezután meghűlt s betegen az épen akkor megnyílt nagy- surányi szinészüdülőbe vonult, hol rövidesen 1894 október 2-án meghalt. Abban a koporsóban temették el, melyet még életében elkészíttetett s a magyar motívumokkal kifestett koporsót kartársainak és nagyszámú tisztelőinek sok sok koszorúja borította. Temetésére nagyon sokan utaztak le Nagysurányba, ahol a szi- nészBzövetség nevében Bányei M. István búcsúztatta el. Vasvári Kovács József törhetetlen magyar érzésű ember volt és ennek külső formában is kifejezést adott. Nemesi előnevét a legnagyobb öntudatos büszkeséggel viselte, a magyar ruhát soha le nem vetette, nagy kurucos hajat és szakáit viselt. így jelent meg a legnagyobb bátorsággal Zágrábban is, mégpedig abban az időben, mikor a felizgatott hor- vátok között nem volt nagyon tanácsos magyarsággal tüntetni. Irodalmi működése teljesen a temetőkkel kapcsolatos. — Elkészítette a budapesti kerepesi úti temető térképét és kevéssel halála előtt 1894-ben kiadta a század jelesebb magyar halottainak névsorát, melyeket nagy és széles jártasságra valló önálló gon- dolatu megjegyzésekkel kisért. Minden bizonyossággal legértékesebb szorgalmasan vezetett naplója, melynek érdekessége — kortörténeti szempontból nagyon jelentős. Ezt azonban nem adta ki s halála után családja vette birtokába. Minden kornak megvannak a maga érdekes alakjai. Ezek rendszerint halálukkal nyomtalanul semmisülnek
