Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-10-22 / 83. szám

1930 október 22.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

Dr Babits Mihály székfoglalója a Kisfaludy Társaságban.

Irodalomtörténeti szempontból nagy* jelentőségű ülése volt a múlt hetekben a Kisfaludy Társaságnak. Babits Mihály, az uj utakon taposó modern irodalom felkent vezére tartotta szék foglalóját a múlt hagyományait hiven őrző Kisfaludy Társaságban. Már jó val öt óra előtt zsúfolásig megtelt a Magyar Tudományos Akadémia kis ülésterme, ahol a Kisfaludy Társaság szokta tartani felolvasó üléseit. Különösen számosán jelentek meg Babits Mihály hívei és irótársai, Móricz Zsigmonddal az élükön, A Kisfaludy Társaság tagjai közül megjelentek Berzeviczy Albert elnökön kívül Hegedűs Lóránt, Hegedűs Sándor, Nó- methy Géza, Ravasz László, Kéky Lajos, Sajó Sándor, Négyessy László, Aprily Lajos, Kenedy Géza, Kosztolányi Dezső, Sebestyén Károly.

A felolvasó ülés legérdekfeszitőbb pontja Babits Mihály székfoglalója volt. Babits Mihályt, mint ismeretes, a Kisfaludy Társaság Benedek Eleknek, a nagy magyar meseirónak és elbeszélőnek helyére választotta meg. A választást nagy vita és a Kisfaludy Társaság belső életében szokatlan harc előzte meg. Voltak sokan a tagok közül, kik bár elismerték Babits Mihály nagy költői tehetségét, irodalmi működésével nem tudták összeegyeztetni a Kisfaludy Társaság hagyományait.

A többség ellenben Berzeviczy Albert elnök vezetésével, hevesen védte álláspontját Babits Mihály jelöltsége mellett, s beválasztásával különösen azt a célt vélte szolgálni, hogy megszűnjék és eltűnjék az a nagy szakadék, mely a régi tradíciókat őrző és a múlttal teljesen szakítani akaró modern magyar irodalmat egymástól elválasztotta és elválasztja. És e cél, valljuk meg, a mai magyar problémák legszebb törekvései közé tartozik. Hiszen úgyis sajnálattal kell tapasztalnunk azt, hogy az elszakított részeken, Erdélyben és a felvidéken egy erős, mély talajból sarjadt magyar irodalom keletkezett, mely mindinkább önállósítva magát, szakitja el azokat a szálakat, melyek eddig az őshaza irodalmához kötötték. Tehát nem bir-e igen nagy fontossággal az, hogy mi itt maradék magyarok mindenben s igy az irodalomban is minél nagyobb egységet mutassunk fel? Igen. És ez nagy érdeme Berzeviczy Albertnek s az őt támogató tagoknak.

Babits Mihály székfoglalója fontos lépést jelent a két irodalmat elválasztó akadályok ledöntésében. A vezér, a modern magyar irodalomnak Ady Endre utáni vezére, bebizonyította azt, hogy tisztelője a hagyományoknak és irodalmi múltaknak. Székfoglalójában nagyon meleg és kedves hangon emlékezett meg Garay Jánosnak és Vörösmarty Mihálynak szekszárdi találkozásáról s meghatódoitan emlitette meg, hogy ennek a két költőóriásnak az emlékét hozta ő fel mint kis diák Szefárdról, mely az ő pátriája. Az őszinteség férfias hangján vallotta meg, hogy uj utakon jár, de viszont mint mentséget állította e mellé a világ nagy változásait, melyek úgy a politikában, mint a társadalmi, valamint az irodalmi életben uj követelésekkel lépnek fel. Ezt ugyan már régibb költőink is megérezték s nagyon helyesen hozta fel például Vörösmarty szerelmi líráját, Petőfi szabadságszeretét és Arany János parasztságát, mint kiváló példáit a magyar irodalom európaiasságának.

Székfoglalója során a fiatal költő

rajongó szeretetével emlékezett meg nagynevű elődjéről Benedek Elekről, kinek kedves meséi gyermekkorának legszebb emlékei közé tartoznak s kivel mint felnőtt férfi s már elismert költő tisztelő barátságot is köthetett. Benedek Elek emlékével kapcsolta össze a költészetet, mely szerinte lassan már elveszti jelentőségét s a népszerűségét és lassan holt nyelvvé lesz. .„Én mégis a költészettel jövök“ — ezek Babits szavai — s egybe- füzve felolvasásával, felállva szavalta el, mély gondolatokkal felékesitett és az őszt aposztrofáló szép költeményét.

Szűnni nem akaró lelkes taps kö vette Babits Mihály székfoglalóját, mely után Berzeviczy Albert üdvö zölte a felolvasót s adta át neki a Kisfaludy Társaság díszes oklevelét. Berzeviczy Albert avató beszédében vázolta azt a küzdelmet és harcot, mely Babits Mihály beválasztásával felverte & társaság csendes és békés berkeit. És azon határozott reményének adott kifejezést, hogy Babits Mihály eddigi szép pályafutása díszéül fog szolgálni a Kisfaludy Társaságnak s bízik abban, hogy Babits Mihály, ki most már székfoglalójával is bizonyította azt, hogy örömmel

fogadta a társaság megtisztelő beválasztását, ápolója lesz azoknak a szent hagyományoknak, melyeket a Kisfaludy Társaság immár száz éve ápol és őriz. Babits Mihály mélyen meghatva fogadta Berzeviczy elnök üdvözlő szavait s azokat megköszönve, utalt székfoglaló szavaira és ismételten fogadalmat tett arra, hogy fő-’ törekvése lesz a társaság szellemében munkálkodni.

Mindenki, aki csak jelen lehetett a felolvasó ülés ezen szép aktusánál, nagy örömmel vette tudomásul a mindkét oldalról elhangzott szavakat. Érezte mindenki azt, hogy itt a magyar irodalom egy nagy fontosságú eseménye játszódott le, mely előbb vagy utóbb éreztetni fogja jótékony hatását. — Babits Mihálynak fényes és nem mindennapi költői teremtő ereje s a Kis faludy Társaság tisztes tradíciói ölelkeztek itt egybe, hogy együtt indul janak el a további harcra, melyben az irodalomnak kétségkívül nagy és fontos szerep jut.

Mint vármegyénket érdeklő körülményt jegyzem ide azt, hogy Babits Mihály a hatodik, vármegyénk szülöttei közül, ^iket a Kisfaludy Tár saság tagjai közé választott. E minőségben elődei: Garay János, Vas Gereben, Dömötör János, Tolnay Lajos, Váradi Antal. Kívánunk még neki sok sikert és a sikerekben megérdemelt örömet.

Károséi Pál.

fl szekszárdi iparosok és kereskedők tiltakozása a Bata*féie cipőgyár tériogialása ellen.

Vasárnap délelőtt tartotta a Szekszárdi Általános Ipartestület Szék- szárd kereskedőivel karöltve tiltakozó nagygyűlését az ellen, hogy a cseh Bata-fele cipőgyár Magyarországon le akar telepedni. André István kormánytanácsos; elnök ismertette az egész ország gazdasági életét izgalomban tartó ügyet és a cseh Bata vállalatnak azt a törekvését, amellyel a magyar lábbeli ipart és kereskedelmet tönkre akarja tenni és ajánlotta, hogy a Bata-gyárnak Magyar- országon való letelepedési engedély megadása ellen a nagygyűlés a leghatározottabban tiltakozzék.

Pirnitzer Ede szekszárdi kereskedő, az OMKE titkára szólott a kérdéshez és annak megállapításával, hogy a magyar kereskedők az őrállói és védelmezői a magyar iparnak, kijelentette, hogy úgy a magyar iparosnak, mint a magyar kereskedőnek is védekeznie kell az ellen, hogy ebbe az országba egy ellenséges in- dulatu gazdasági tömeggyilkos vállatat befurakodhassál

Két évvel ezelőtt — úgymond Pir nitzer Ede — a Bata-gyár Szek- szárdon is próbálkozott és Szekszárd, valamint Tolna vármegye részére a Pirnitzer céget akarta megnyerni lerakat létesítése céljából. A szekszárdi cég azonban a nagy anyagi előnyökkel kecsegtető és kockázat nélküli ajánlatot visszautasította és ez a visszautasítás megismétlődött akkor is, amikor Batáék nemrégiben újabb ajánlatot tettek Pirnitzeréknek.

Az ő hazafias gondolkozásukon megtört a csehek próbálkozása, mert nem akarnak a csehek uszályhor- dozói lenni és nem akarnak olyan tömegtermelési gyár létesítéséhez segédkezet nyújtani, amely iparosainkat nemcsak tönkreteszi, hanem megfosztja vásárlási képességüktől is. Mivel a kereskedő és iparos érdeke igy összekapcsolódik, a szekszárdi kereskedők megbízásából szinte tiltakozik a Bata-gyár megtelepedése ellen.

Ezután felolvasták a határozati javaslatot, amely többek közt ezeket mondja:

A Bata-gyár oly hatalmas gazdasági eszközökkel rendelkezik, hogy azzal nemcsak a kisipar, de még a hazai gyáripar sem tud megbirkózni és igy ez a virágzó iparág egyenesen halálra ítéltetik akkor, amikor a Bata cég beteszi az országba a lábát.

Ha a magyar kormány meghallotta néhány év előtt a magyar vasipar felzúdulását, amikor az amerikai Ford cég le akart itt telepedni, hisszük, hogy most is meghallja a magyar cipészipar jajszavát és megakadó lyozza a cseh iparnak a magyar ipar ellen intézett azt az alattomos támadását, mely 30.000 cipészkisiparos,

100.000 cipészsegéd existenciáját, de egyben 30.000 adóalany tönkretételét célozza és a munkanélküliséget tízezrekkel növeli. A magyar kormánynak — végzi a javaslat — semmi gazdasági előnyért sem szabad a Bata, de bármely más cseh céget letelepedni hagyni, mert a csehek meg akarják ölni a magyar ipart.

A határozati javaslatot Pirnitzer Ede újabb felszólalása után azzal a módosítással fogadták el, hogy a szekszárdi ipartestületnek, mint a vármegye vezető ipartestületének hivatkoznia kell arra is, hogy a Bata- gyár letelepedése az 500 munkással dolgozó megyebeli bonyhádi cipő gyárat és az ugyancsak 500 munkást és számtalan tisztviselőt foglalkoztató európai hirü simontornyai bőrgyár működését is erősen korlátozná. — Megyei érdek is tehát, hogy Batáék letelepedése megakadályoztassék.

Zsoldis János és Klein Kálmán fel-, szólalása után elhatározták, hogy a tiltakozó feliratot küldöttségileg nyújtják át Jankó főispánnak, akit megkérnek, hogy azt pártolólag juttassä a kormányhoz.

Heti emlékeztető.

Október 23. — Ignác. Györgyike. — 1823-ban született Lisznyay Kálmán költő. — 1863-ban kibontották a Balaton kifolyását elzáró töltést, miáltal a tó tükre 93 cm-t apadt és 90 000 holddal kisebb lett a tó. — 1873-ban Mencshelyen született Lám- pérth Géza költő. — 1918*ban a debreceni Tisza István egyetem felavatása IV. Károly király és Zita királyné jelenlétében. (A királyi pár utolsó nyilvános szereplése. — Gott- erhalte-botrány. — IV. Károly a debreceni nagytemplomban, melyben 1849 ben detronizálták a Habsburgokat.) — Gróf Károlyi Mihály lakásán Budapesten megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot.

Október 24. — Ráfáel. Salamon. — 1790-ben Pesten született Teleki József gróf történetiró. — 1795 ben Lengyelország harmadik felosztása. 1858 ban született Munkácson Kar- lovszky Bertalan festőművész. 1864- ben született Kiskunfélegyházán Móra István iró. — 1884-ben a Magyar Tudományos Akadémia elhatározta Arany János szobrának felállitását. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, gróf Thököly Imre és Mikes Kelemen hamvaival elindult Konstantinápolyból a „Kelet“ nevű hajó, hogy hazahozza a hamvakat. — 1926-ban a budapesti és pécsi egyetemeken tüntetés a numerus clausus miatt.

Október 25 — Mór. Blanka. Marcián. — 1790 ben az első magyar színtársulat előadása Budán a Várszínházban Kelemen László igazgatása alatt. — 1800-ban született Macaulay angol költő és történetíró. 1825-ben született Bécsben Strausz János zeneköltő. — 1866-ban meghalt Scitovszky János bíboros-herceg - prímás. — 1918-ban szétzüllött a front. 1921-.ben a. csehek Pozsonyban ledőntötték a Mária Terézia-szobrot. 1927-ben Londonban Lloyd George kijelentette, hogy a békeszerződések revíziója nincsen kizárva.

A Szekszárdi ZeneeMlet hansirersenye.

Szombaton eBte tartotta a Szekszárdi Zeneegyesület harmadik hangversenyét, melyen igen sokan vettek részt.

A tartalmas és magas nívójú hangversenyt Offenbach Jákabnak, az ötven évvel ezelőtt elhunyt világhírű komponistának Orpheus nyitánya vezette be A zenekar teljes egészében megoldotta a nehéz problémát, hogy Offenbach több mint száz müvének egyik legszebbikét a maga valóságában adja vissza a közönségnek.

A hatásos bevezető után dr órffy Lajosné száma következet, amely méltán koronája volt a zenedélutánnak. A lebilincselő megjelenésű úrasszony hatalmas teknikai felkészültségét oly brilliánsan ragyogtattá Chopin Bolerójának előadásával, hogy tökéletes művészit adott és eddigi sikereit messze tulhaládta Chopin ezen nehéz darabjának kiváló interpretálásával. Oly frenetikus tapssal jutalmazta a közönség a valódi műélvezetet nyújtó zeneszámot, hogy csak egy ráadással lehetett a felzugó tapsot elcsendesiteni.

Strausz Pizzicato polkája, bár a zenekar teljes tudását beleadta, a közönséget hidegen hagyta és igy a siker a hatással együtt ellaposodott.

Annál nagyobb sikere volt dr vitéz Szentlőrinczy Gázának, aki Polgár Margit zongorakiséretével Drdla: Álmodozását és Beethoven: Menüettjét hegedülve, frenetikus hatást ért