Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-18 / 82. szám
1930 október 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 pUMiuim ■u,. j. ■■ ——1 ■ ■■■ ■ j --------■ „ „jr—n KT Az |sz! és téli évadra heérkezett újdonságaink ~&í Hölgy és lányka Tweed Férfiruha- és kabátNyúlszőririchtjnpaun félikabátok Gosfumekelmék szövetek kalapok 7 cipők >■ Legújabb női, férfi, fia és leánvha kötött Pulloverek, mellélnyek, Sweatterek ■< { P1BHITZEB JŐZSEF ti FIAI Srubáia, SZEKSZÁBDOH Ozv. Apponyi Sándorné grófod szerdán délelőtt féltiz órakor lengyelt kastélyában váratlanul szivszélhüdés- ben elhunyt. A halál híre nagy részvétet váltott ki nemcsak Tolna megyében, hanem aa egész országban, mert a magyarság nagy mecénása iránt minden magyar mélységes tisztelettel viseltetik. A nagyasszony halálának meglepő hirére Száváid Oszkár Tolna vármegye alispánja a megyeházára és Apponyi Sándorék nagylelkűségéből épttlt és kincset érő gyűjteménnyel életrehivott szekszárdi múzeum épületére gyász- lobogót tűzetett ki. özvegy Apponyi Sándorné grófné született Esterházy Alexandra grófnő 1856 január 18-án született Pozsonyban. Szülei Esterházy Ernő gróf és Tengoborska grófnő voltak. 1878-ban férjhez ment Apponyi Sándor grófhoz, aki a diplomáciai szolgálatból kilépve, ekkor tért vissza Magyarországra, hogy magát teljesen a Magyarországra vonatkozó régi külföldi irodalom gyűjtésének és a magyar tudományos törekvések támogatásának szentelje. Apponyi Sándornak évtizedes tudományos munkájában és a magyar I tudomány érdekében nagy anyagi áldozatokát követelő mecénásságában I mindvégig hű és megértő segítőtársa volt' felesége. Maga is nemcsak kedvelője, hanem munkása volt a művészetnek. Akvarelljei, portréi nem közönséges művészi tehetségről tesznek bizonyságot. Apponyi Sándorék buda- | pesti otthona épen úgy, mint a den- i gyeli kastély egyik központja volt a ' kilencszázas évek irói és művészvilágnak. Tevékeny része volt abban, hogy Apponyi Sándor élete alkonyán magyar szempontból páratlan értékű gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, amelyért a nemzet háláját az 1925. évi I. törvénycikkben rótta le. Férjének halála nemcsak, hogy nem szakította meg, hanem még erősebb^ tette a kapcsolatot Apponyi Sándorné és. a magyar tudomány között, amidón 1926 augusztus 29.én kelt adományozási okiratával a Magyar Nemzeti Muzeum Apponyi Sándor gróf Alapitványá-t létesítette. Ennek adományozta a férjétől örökölt 3300 katasztrális hold földbirtokon kívül a lengyeli kastélyt is. a benne levő műkincsekkel együtt. Hogy milyen nagy veszteség Apponyi Sándorné váratlan halála az egész országra, annak fényes bizonyítéka, hogy a kormányzó és Bethlen István gróf miniszterelnök részvéttáviratot intézett a megboldogult közelállójához, Hoyos Mariette grófnőhöz Lengyelre' és Hómann Bálint* hoz, a Nemzeti Muzeum főigazgatójához, akihez Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is hosszabb részvét- táviratot intézett. A halálesetről a Magyar Nemzeti Muzeum a következő gyászjelentést adta ki: „A Magyar Nemzeti Muzeum mély megilletődéssel tudatja, hogy nemes* lelkű jótevője a „Magyar Nemzeti Muzeum Apponyi Sándor gróf Alá* | pityányáa*nak megteremtője, Nagy- ■ méltóságú Apponyi Sándorné grófné, született Esterházy Alexandra grófnő úrnő, folyó hó 15-én áldásos életének 75. évében váratlanul elhunyt. Földi • maradványai folyó hó 17-én, pénte ken délután 1 órakor fognak a lengyeli kastélyban a római katolikus ' egyház szertartásai szerint beszen - teltetni s a családi sírboltban örök nyugalomra helyéztétnl. Nemes emlékét soha sem múló hálával és kegye* lettel fogjuk őrizni." Az igazi magyar nagyasszony , temetése ma, pénteken, déji, 1 Órakor lesz. Ekkoy kísérik utolsó útjára a lengyeli sírbolthoz, amely pár óra múlva magába zárja Tolna vármegye két büszkeségét,' a magyar kultúra örök emlékűi, két fejedelmi bőkezü- ségü támogatóját. A temetésen a kormány képviseletében Klebelsberg Kunó gróf miniszter vesz részt, a Múzeumot Hómann Bálint fogja képviselni, Tolna vármegye részéről Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, aki koszorat is helyez a vármegye névé i ben a ravatalra, jelennek meg, azonkívül igen sokan adják meg a vég- I tisztességet Budapestről és Tolna vár megyéből, meg a környékbeli lakosság köréből, mert a melegérzésü grófné nemcsak a kiváltságosok, a tudomány és művészet halottja, hanem a szegény népé is, amelynek szintén igazi és bőkezű segítője volt. Ismeretes, hogy lengyeli kastélyában a háború alatt nagyobb csecsemőotthont létesített. A temetés lefolyásé* I ról lapunk szerdai számában fogunk beszámolni. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország l MAGYAR HÉT. A sok bámult* kincses árut, Amit csak gyárt idegen kéz, Szürke, hitvány rongynak lássuk, Melyre magyar hidegen néz. Magyar munkás keze-müve Ne legyen az utolsó itt, Becsüljük meg lelkesülve Bölcsőtől a koporsóig. Magyar Hét-ben lássunk büszkén Kibuggyanó csodaforrást. Áldott vize romok üszkén Csörgedezzék tova folyvást. Szomjunkat majd elolthatja, Míg folyammá dagad árja S diadallal befogadja A jövendő óceánja. BABAY GÉZA. Hett emlékeztető. Október 19. — Joel. Lucius. — 1745-ben meghalt Swift Jonáthán angol irő, a Gulliver írója. — 1845- ben született dr Klug Nándor orvos- tanár Kottérbachon (Szepes vm.) — 1868 ban született Csurgón Bosznay István festőművész. 1869-ben Budapesten született Góth Sándor színművész. — 189ß ban meghalt Iványi Ödön író és hírlapíró. — 1919-ben a budapesti Zeneakadémia Zeneműerőnek, szépségnek, összhangnak és nagyságnak. Enélkül tört árbocu, kormánynélküli hajóroncs hánykó- I dása a zajló hullámokon. Rámutatott továbbá arra, hogy az ember csak Krisztus szépségének napfényénél ismerheti meg saját értékét és nagyságát is. Csak, ha szembeáll ezzel az örökszép típussal és öntudatosan formálja önnönmagát erre a mintára, érheti, el az emberi tökéletesség magásságát. Á legtöbb I embernél Krisztus ragyogó egyénisége egy száraz, katekizmus! sémává zsugorodott össze. Pedig Krisztus a világnak az élete. Sok ezer évnek ádventjéből lép elő ez az égből alá- szállott Isten, aki azonban Ember, is, sőt par excellence Ember, a legszebb és legtökéletesebb. Jellemében nincs semmi túlzás, egyoldalú fanatizmus és elrajzoltság; egyensúlyozott, har- mónikus, méltóságteljes és mindenek- felett erős. Szép, mint a napsugárban izzó vidék, vagy mint a tengernek titokt^jjes mélysége. Győz a lelkeken és a kedélyeken, nem erőszakkal, hanem a szeretet szelíd hatalmával, mint a napsugár győz a színeken, melyeket kigyujt, a harmat a bimbón, amelyet felcsókol, ö az Ut, Igazság és az Élet. ő a mi napunk, léikéből kiáradó fényben, ezen a láng- utón, arany ár adáson úszik fej hozzá á mi lelkünk és béleszédül 'gyönyörü ■ ség'ének, jóságának, irgalmasságának, kegyességének sugárzó örvényébe, kinyitnak a szomjas szirmok és isz- szák az Ő szellemét, lelkét s megtelnek viruló élettel, egészséggel és erő vei. Krisztus nem mítosz, és nem legenda, hanem történelem és valóság, hús és vér. Ember a mi fajtánkból. Nyitott szemmel járja a világot. Meglátja annak minden báját és szépségét, mélységesen tud gyönyörködni a kis virágban. Szereti a háborgó tengert, a sejtésekkel telehintett pusztaságot, a néma, lélekkel átjárt éjszakákat. Milyep meleg szívvel ölelte magához a kisdedeket s mennyi szépséget látott meg azokban a tiszta ragyogásu, mélytüzü gyermekszemekben. Velünk járt a szenvedések utján is. Az Olajfák hegyén porban vergődött, égett arcán az árulás csókja, megnemértés és hálátlanság keresztre szögezte. S a legszörnyübb pillanatokban is milyen fölényes és majesz- tétikusan nyugodt volt! A klasszikus művészet remeke a pajzsán haldokló Gallus, a megtört szenvedés jelképe, a katolikus világnézet remeke a ke reszten meghalt Jézus Krisztus, a megtörhetetlen erőnek örök szim- boluma. Ezzel a Krisztussal kapcsolatban kell lenni minden kornak, népnek és embernek. »Mondjatok egy kort — Írja Chamberlainé —*amelyiknek nem lett volna Krisztusra úgy szüksége, mint egy falat kenyérre és egy ital vizre?« A Krisztust megelőző évezredek zajlása feléje iramodott s ott porzottak széjjel a tajtékzó hullámok a Golgothának szikláinál. Krisztus óta, pedig minden sírjába hanyatló századnak ez volt a vallomása: Csak egy kérdés van és egy felelet — Krisztus 1 Nélküle sem nemzet, sem egyes ember kérdéseit és válságait megoldani nem tudja. Vele és benne erősek, hatalmasak, életképesek vagyunk, nélküle utfélpp, rongyosan, szánalmasan kuporgó koldusai az ösztövér, elfonnyadt és kiapadt életnek. A nagy emberi méltóságból azonban óriási felelősség is származik. Méltó módon élni és az Istentől adott értéket nem devalválni. Az embernek az örökkévalóság távlatában kiemelkedő értékével nagy és szent ethikai kötelességek is vannak összekapcsolva. Nevezetesen, hogy az emberi értéket és méltóságot másban is észrevegyük és megbecsüljük. — Érezzük az egymáshoz való tartozást, Krisztusban való egységet. Nem járhatjuk az életet, mint jégcsapok, melyek maguk körül mindent meg- dermesztenek, hanem vándorló lángoknak kell lennünk, akik mindenhol világítanak és melegítenek. Fölséges, mámorositó gondolat a testvériség, de ez nem lehet csak jog, hanem kötelességgé is kell emelkednie. Ha embertársam testvérem, akkor nem tűrhetem, hogy az nyomorban tönkremenjen és elpusztuljon. Hiszen ez megfojtja a lelkét és mint szikla nehezedik annak szárnyaira s nem engedi, hogy a szenvedések és könnyek mélységéből Isten vigaszának és erősítő kegyelmének magasságaira emelkedhessék. Szegénység mindig lesz, de nyomornak, amelyben odavesz test és lélék, lenni nem szabad 1 Azt írják a lapok, hogy a kultur- országokban körülbelül tizenöt millió a munkanélküliek száma. Mit jelent ez? Azt, hogy az az erő, amely tevékenység után éhezik, tétlenségben sorvad, hogy azok akarok és kezek, melyeknek kenyeret kellene szerezni, törni és osztani — bénák, hogy azok a lelkek, amelyeknek napsugaránál életbimbóknak kellene kinyílni — söGqésxséaes haj */ 1 .fi.' titka ELIDÄ SHAMPOO darabja 30fillér.
