Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-10-11 / 80. szám

4 % TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 11. Gyümölcsfát 944 szőlővesszőt 8tb. közismert príma minőségben szállít Unshvárg Sándor Nagykörös Kérjen árjegyzéket Viszonteladásra keresek olyan növény- kedvelőket, kik fenti cikkeknek a közsé­gükben való eladását jutalékra vállalnák. Csak komoly, közbecsülésnek örvendő urak levelét várom. — Jutalék 10 % szintjeit keresztmetszetekben és fel­vételekben ; a bányából való kőzet- gyűjteményt és azokat a berendezé­seket meg készülékeket, amelyek a föld gyomrában dolgozó bányászok nyugodt mankójának a megkönnyí­tésére és a biztosítására valók. • >, A délután második felében az egyik kilátóhegyre, a Csiszártetőre kapaszkodtunk fel. Innen az alattunk elterülő vidékre nagyszerű kilátás nyilt. Egyik oldalon sötét erdőktől övezetten a bányatelep egy-egy meg­villanó része, — mögöttünk a Dobogó meg az Ördögnyereg,—előttünk pedig a síkon elterülve Szászvár, Máza, Nagymányok, Tófű, Hegyhátmarőc, — odább Győré, Izmény — még messzebb távoli körvonalakban Hant meg Bonyhád látszottak, mint egy-egy égre néző szem, amelyeknek a tekin­tetében sok-sok kérés emelkedik a természet végtelen hatalmú Alkotója felé, hogy fakadjon élet a magyar föld minden magvetője két dolgos kezének a munkája nyomán és legyen áldás a magyar élet minden munkásá­nak a mindennapi kenyéren. Körülöt­tünk hallgatott az árnyas, lombos tölgyes; felettünk pedig mindennek a koronájaképen kék színében tisztán ragyogott az égbolt, rajt aranylott legszebb ékköve: a Nap. Ebben a környezetben lelkűnkbe a gondolatok és érzések sokasága tolult. A teremtés megszabott rendjében a maga helyét betöltő ember meleg fészkeit, a soha nem pihenő munka műhelyét láttuk — odalent — és az emberi sors legfőbb Urának, minden itt lent- való munkánk örök Irányítójának a nagy-nagy erejét éreztük — odafönt. A szivünkben mélyen megrezdült egy húr és felsóhajtott a lelkünk: Isten álld meg a magyart! A Csiszártetőről a bányatelep kis lakóházai, virágos kertjei között ebédlőhelyünkre mentünk vissza. Mire odaértünk, már közelgett indulásunk ideje. Rövid pihenő után diákjaink (a sapkájuk mellett tölgyfalevéllel) útrakészen sorakoztak. Vezényszóra „yigyázz^-ba merevedett a sok ki­pirult arcú diák és akkor előlépett Misalai István IV. évfolyamú tanuló, hogy a többiek nevében'is a szek­szárdi felső kereskedelmi iskola min­den diákjának az igaz köszönetét adja viszonzásul Bukovszky János bányafőmérnöknek és munkatásainak mindazért a fáradságért, felvilágo­sításért és szépért, jóért, amivel ezt a kirándulást számukra oly tanul­ságossá és kellemessé tenni szívesek voltak. Már alkonyodott, amikor zárt so­rokban Máza-Szászvár állomás felé elindultunk. A poggyászt moBt is kocsi vitte; a diáksereg víg volt: felcsendült hát a magyar nóta. En­nek a hangjai mellett gyorsabban múlt az idő, könnyebb volt az ut, amely Szászváron keresztül a vasút­állomásra vezetett. Tizenkilenc óra lehetett, amikor a vonatunk elindult velünk hazafelé és közel volt már a 21, amikor SzekBzárdra megérkez­tünk. Előbb nótaszó, utóbb pedig a Hősök szobra előtt való tisztelgő el vonulás jelentette, hogy — itthon vagyunk. Azután — elcsendesült minden. Hogy útjáról beszámoljon és az édes otthon puha ölén megpihenjen, lel­kében egy tanulságos kirándulás szép emlékeivel hazafelé igyekezett a ke­reskedelmi iskolai diák. —z—r—f. Tolna vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottságának évi rendes ülése. Tolna vármegye Iskolánkivüli Nép­művelési Bizottsága f. hó 9-én dél­előtt 10 órakor tartotta meg évi rendes ülését Szévald Oszkár alispán elnöklete alatt. Pontban 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést Szévald Oszkár alispá­nunk, ki meleg szeretettel mutatott rá a népművelés fontosságára gazda­sági, nemzeti, kulturális és sociális szempontból, kiemelte fontos nemzet- fenntartó erejét és a megjelenteket üdvözölvén, meleg szívélyességgel üdvözlé dr Barcsánczy Lukács pest- vármegyei népművelési titkárt, kit a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium küldött ki előadás tar­tására, nemkülönben szives szavakkal köszöntötte Geszti Lajos budapesti Veres Pálné leánygimnáziumi tanárt, ki meghívásunkra eljött, hogy a filmoktatás a felnőttek oktatása köré­ben cimen előadását megtartsa. Az ülést megnyitó klasszikus szép elnöki beszédet lelkes éljenzés és taps követte, mely után Reitzi Péter népműv. titkár mutatta be a múlt évi beszámolást, majd a múlt évi számadást, melyeket a közgyűlés jóváhagyóan tudomásul vett. Ugyan­csak Reitzi Péter népművelési titkár előadásában megállapította a jövő évi munkarendet, mely szerint 2000 ismeretterjesztő előadás, 10 analfa­béta, 10 elemi ismeretterjesztő, 10 általános ismeretterjesztő és 10 köz­művelődési tanfolyamot vett tervbe a bizottság (mely számok előrelátható­lag emelkedni fognak), 30 dalárda segélyezését s az 50 népkönyvtár kezelőinek a forgalom mérvéhez ké pest jutalmazását határozta el. En­nek megfelelően -határozta el, hogy több helyütt rádiót éB vetítőgépet szereztet be, majd megállapította a jövő évi költségvetést is. A titkári előterjesztések után dr Bocsánszky Lukács pestvármegyei népművelési titkár tartotta meg közel 1 órás előadását, melynek bevezető- | jében történelmi visszapillantást ve­tett a boldog magyar múltra, majd a mai sivár jelenből egy jobb jövő képét festette meg, melyet a nép­művelés nagyban elő fog segíteni. Ismertette a népművelés országos, vármegyei és községi szervezetét s statisztikai adatokban tárta föl a népművelés terén vezetőszerepet játszó Pestvármegye népművelési munkáját. (Természetes, hogy ott, ahol egy fél­millió pengőt tudnak áldozni e szent célra, az eredmény is más, mint nálunk, ahol 20—25 ezer pengő az az összeg, melyet vármegyénk és községeink együttesen e célra fordít­hatnak s mi mégis örömmel látjuk, hogy nem maradtunk el, mert az eredmény anyagi erőinket felülmúlta. Szerkesztő.) A többször tetszésnyilvánítással fo­gadott értékes előadás után alispá­nunk mondott köszönetét az előadó­nak. Miután indítvány nem adatott be, alispánunk lelkesítő szavakkal zárta be a gyűlést s a megjelentek a „Világ" mozgószinházba vonultak s ott meghallgatták Geszti Lajos székesfővárosi gimnáziumi tanár elő­adását a film szerepéről a felnőttek oktatása terén, majd ugyancsak ő tartott mintaelőadást a Balatonról, mozgóképpel kísérve. A mindvégig tanulságos és szép előadást nagy figyelemmel kísérte a hallgatóság, mely után dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, ügyvezető elnök köszönte meg az előadónak értékes, szép elő­adását, de egyúttal köszönetét mon­dott a Magyar-Hollandi Kulturgazda- ság rt.-nak, amely az előadásnál hasz­nált művészi kiállítású filmeket díj­mentesen bocsátotta a bizottság ren­delkezésére. Miután még a Magyar- Hollandi Kulturgazdaság figyelmes­ségéből tolnamegyei filmeket pergettek le, a mindvégig értékes közgyűlés déli */4 2 órakor véget ért. Midőn a nagysikerű és páratlanul meleg érdeklődés közepette lefolyt közgyűlésről rövidesen ezekben szá­molunk be, kívánjuk, hogy a lelke­sedéssel megkezdett kulturmunka szép eredményeket is hozzon. Gyűjtés Tolna »úrmesye repülőgépére. Október 12-én két város került országos jelentőségű ünnepség közép­pontjába. Mindkét helyen megjelenik a kormányzó a feleségével együtt. Szekszárdon résztvesz a nevével éke­sített vármegyei közkórház felavatá­sán és az ünnepi aktus végeztével elutazik Pécsre, ahol ugyanazon a napon szentelik fel a repülőtér uj hangárját és elnevezik a három sport- repülőgépet Pécs város, Baranya vármegye és Bárd Miklós nevéről. A magyar aviatika fejlődésének mérföldköve a pécsi repülőtér létesí­tése, mert az ottani akció sikerén keresztül az egész magyar közvéle­mény a magyar aviatika égető prob­lémái felé fordult. Pécsnek ma repülőjárata, pilótaiskolája, három sportgépe, gyönyörű repülőtere, mo­dern hangárja és aeroklubja van. Félév alatt hetvenezer pengő gyűlt össze erre a célra Pécsett és Bara­nyában és megalakulván a Baranya— pécsi Aero Club, a pilótaiskola növen­dékei már egyedül, oktató nélkül is bravúrosan repülnek. Ennek az áldozatos munkának meg kell ismétlődni Tolna vármegyében is. Nem hisszük, hogy a hazafias áldozatkészség nálunk ugyanazt ne tudná produkálni, amire a szomszéd törvényhatóságok képesek voltak. Hiszen Baranya vármegye és Pécs ebben a tekintetben nem állanak egyedül: Kaposvárnak is van repülő­tere és pilótaiskolája. Vármegyénkben már régebben megindult a mozgalom, hogy mi is belekapcsolódhassunk a légi járatok hálózatába, azonban eddig Srzsébef Királyné Szálló Budapest HL, Cgyefem-ufca 5. — (fl Belváros központjában) 60 éY6 a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó holyo. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözőié. Egypincér-rendszer. Polgári áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents