Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-01-29 / 8. szám
8. szám. .. * Egyes szám ára 16 fillér. ffi évfolyam. , Szekszárdi 1930 január 29. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre ____— 6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. ki van szolgáltatva ismét annak, hogy a hordárszegény sárbogárdi vasútállomáson hidegben, sárban kénytelen kiszállni vagónjából, hogy a pár perc múlva induló pécsi gyorsban, amelynek fülkéit meglehetősen meg töltik Jugoszláviából, Baranyából, Somogyból és Dél-Tolnából utazók, nagynehezen helyet biztosítson magának. Jól tudjuk, hogy ez az indokolás csak ürügy, a tulajdonképeni ok az sem, amit a sárbogárdi, Szekszárddal rivális állomás hirdet, hogy a rövid idő alatti átkapcsolás következtében az átkapcsoló személyzet forrásáéi sérüléseknek van kitéve, hanem tisztán az, bogy ezen elsőrangúéi tás dacára is, baja-— bátaazék—szekszárdi útvonalon oly régi mozdonyokkal bo nyolitja le az államvasut üzemét, amely a nagyobb terjedelmű és súlyosabb Pulmannkocsi terhét nem birja és amelynek gőzfejlesztése arra sem alkalmas, hogy erősebb hideg esetén a fűtési szolgálatot kellőleg ellássa. Tudomásunk szerint Bajától Sárbogárdig állandóan megtelik a baja—bátaszéki közvetlen kocsi és annak beszüntetése tehát ebből a szempontból komoly érvnek nem tekinthető. Amidőn rámutatunk ezen, az Államvasutak vezetőségének Tolna vármegye lakóival szemben iíjmét éreztetett méltánytalanságára, — azon véleményünknek adunk kifejezést, hogy a Vármegye és Szekszárd városa vezetőségének nem szabad ily ürügyeket egyszerűen akceptálni, hanem teljes befolyásukat latba kell vetni, hogy e vidék lakossága vasúti politika szempontjából is ugyanazon elbírálásban részesittes- sék, mint Pécsnek vagy más megye székhelyének vidéke. Nem kételkedünk abban, hogy Főispánunk, Alispánunk és Polgármesterünk mindent megtesznek ezen igazságtalan és tarthatatlan állapot megszüntetésére és nem engedik, hogy a vasút vezetősége ürügyekkel intézze el ezt a kérdést, ahelyett, hogy a sok száz utas egészsége és kényelme szempontjából más mozdonnyal bonyolittatná le a forgalmat. A vitézi szék műsoros délutánja. H mostoha gyermekek. Tolna vármegye lakói a vasúti politika mostoha gyermekei, nem csak a jelenben, hanem azok voltak a múltban is. Lehet ugyan, hogy a múltban a mellőzésekben nagy része volt vármegyénk vezetői és a lakosság indolenciájának is, mert néhai nagyképeBségü Bartal Bélát kivéve, Senki sem törődött úgy a megye- gyűlésen, mint azonkívül megyei vasúti összeköttetésünkkel. Hangosak voltak a megyegyülések a politikai vitáktól és bizony a közgyűlés legnagyobb része unatkozva hallgatta Bártal Bélának, igaz nem szónoki rátermettséggel, de annál több tartalommal telitett felszólalásait. Hozott is a vármegye határozatot, fel is terjesztették azt az illetékes minisztériumokhoz, de senki sem feküdt bele szívvel, lélekkel, hogy a megye eme határozatainak érvény is szferez- tessék. — Mindenki belenyugodott, hogy a rétazilas—szekszárd—bátaszéki vonal kis vicinális vasút maradjon, amely órákhosszat tartó döcögőssel bonyolította le 60 kilométeren a személyforgalmat. A beavatottak arról beszéltek, hogy a Duna- gőzhajózási Társaságnak, amelynek részvény többsége igen előkelő kezekben volt, érdeke az, hogy a Dunával párhuzamosan ne építtessék ki egy elsőrangú vasúti vonal, amely a legrövidebb ut lett volna Bartal Béla stratégiai meglátásában, hogy az akkori Monarchia, az örök háború gyu- fészkébe, Szerbiába és Hercegovinába röpíthesse a közös hadsereg katonáit. A háború mindenben igazolta Bartal Béla nagy elgondolását és a háború után a csonkaorazág igyekezett is a nagyországnak megyénk vasúti politikájában elkövetett erős mulasztásait helyrehozni. Közel két éve, hogy a sárbogárd— szekszárdi vasúti vonal elsőrangusit- tátott és a közelmúltban megindult a szekszárd—bátaszéki vonal átépítése is. Ez év tavaszán kellene a nagyobb mozdonnyal járó gyorsabb személyvonatoknak megindulniok, a mely Bácskának, Baranya egyrészé- nek és Tolna tekintélyes vidékének lakóit gyorsabban kötné össze a kulturális és gazdasági élet úgyszólván kizárólagos gócpontjával, Budapesttel. Örömmel láttuk ezen munkálatoknak végzését és komoly remény ébredt fel bennünk, hogy az Államvasutak intézősége szakított a múlt-' tál és vidékünk gazdasági vérkeringését uj vasúti politikával teszi élénkebbé. És íme azt látjuk, hogy ez évben is megismétlődött az az intézkedés, amelyet a múlt évben tisztán az abnormális magas hideg miatt nagynehezen megtudtunk magyarázni, hogy ezen útvonalról elvitték ismét a közvetlen kocsit azzal az indokolással, hogy nincs kellőleg kihasználva. A Budapestről reggel indúló vonat és a Szék szárúról a délután indúló vonat utazó közönsége tehát Amint a fővárosnak mindig leglátogatottabb bálja a vitézi szék bálja, amelyen ott van az egész ország minden rendű számtalan képviselője, Ugyanúgy Szekszárdnák is legjobban sikerült farsangi eseménye szokott lenni a vármegyei vitézi szék táncmulatsága. Ott látjuk. minden alkalommal a vármegye összes társadalmi rétegeinek küldötteit, mert hisz ez a gyönyörű intézmény rangra és foglalkozásra való tekintet nélkül, a hangos demokratizmus elveinél sokkal tökéletesebben és testvéries szeretettel egyesíti magában a társadalom legderekabb embereit, a vérzivatar poklában megacélosodott jellemeket. A köztük lévő szeretetteljes viszony ez alkalommal úgyszólván családostul összehozza őket és a vitézi rendnek az egész társadalomtól méltán kijáró tisztelet folytán velük van ott minden, a közéletben vezető ember. Ez a pompás és különösen a szórakozni vágyó fiatalságtól már várva- várt bál azonban a rendkívül nyomasztó gazdasági viszonyokra való tekintettel elmaradt és helyette — mint azt vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei székkapitány elöljáró beszédében elmondta — műsoros délutánt rendeztek a vitézek, amelyet a Szék- szárd-Szálló nagytermében fesztelen vacsora és jól sikerült rögtönzött táncmulatság követett. A vármegyeháza nagytermében tartott műsoros délutánja egy bájos fiatal leánynak, Bodroghy Boriakénak zongorajátékával kezdődött. S. Rachmaninow: Prélude Op. 3. No. 2. szerzeményét, majd Gaál F. Barca- rolóját adta elő nagy művészi készséggel. Utána vitéz Zerinváry János, j a bonyhádi reálgimnázium tanára, a I kiváló cserkésztiszt és nagy sikereket felmutató leventenevelő olvasta fel a magyar cserkészcsapatnak az Arrove parkban és Londonban töltött táborozásáról szóló rendkívül érdekes visszaemlékezését, amelyet nagy figyelemmel hallgatott a közönség, hiszen az ott hallott eseményekre minden magyar valóban nagyon büszke is lehet. A felolvasást követő tapsvihar elülte után vitéz Szentlőrinczy Géza dr, a hires bátaszéki hegedűművész orvos lépett a dobogóra és vitéz Zerinváry János gyönyörű zongorakisérete mellett hegedülte Hubay Jenő „Hullámzó Balaton“ cimü csárdajelenetét. Vitéz Szentlőrinczy dr. sokkal ismertebb művésze hangversenyeinknek, semhogy hosszasabban kellene róla megemlékeznünk. Mint mindig, moBt is magával ragadta hallgatóságát. Vitéz Molnár Józsefné Boldus Magda zon- gorázta ezután a közönség hálás tapsaitól jutalmazva Liszt Erdőzsongását, majd a szűnni nem akaró tetszésnyilvánításoknak engedve, egy Liszt rhapszódiát játszott ráadásul. Majd vitéz Tóth Márton tanitó szavalta el nagy hatással Gyula diáknak „Apáknak mondom“ és „Hol kerekedik“ cimü hazafias költeményeit, Bodroghy Boriska következett ezután ób a műsor e számaiban mint énekesnő mutatkozott be. Schubert: Die Stadt, Brahms: Vergebliches Ständchen, Székács : Fülembe cseng egy dal és Lavotta R.: Mezei bokréta cimü dalait énekelte vitéz Zerinváry János kiváló művészies zongorakisóretével. A valóban sokat ígérő tehetségnek mutatkozó művésznőnek ráadást. is kellett adnia. A Kósza felhők cimü j népdalt énekelte nagy hatással, és az I énekét maga kisérte zongorán. A hangverseny befejezőszáma, koronája vitéz Szentlőrinczy dr. hegedű- játéka volt. Lavotta Primitiálisát hegedülte szédületes biztosságu virtuozitással, majd ráadásul az Océkay bilgadéros szerenádjával kedveskedett az őt melegen Ünneplő közönségnek. A műsoros délután közönsége szi- nültig megtöltötte a megyeháza nagytermét és pompásan mulatott az azt követő összejövetelen is. Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselőtestülete e hó 25-én, szombaton délután 4 órakor vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok nagy szám- ^ mai jelentek meg. Á polgármester ismertette először a Ferenc közkórház üzemei tartozásainak engedményeséséről szóló előterjesztését, melyből megállópitották, hogy a vármegyei közkórház 4000 P vizdijjal, 700 P jégszámlával és 14.197 P áramdijjal tartozik a városnak. A képviselőtestület a pénzügyi és villanytelepre felügyelő bizottság együttes javaslata alapján elhatározta, hogy a város ezen követelését a Szekszárdi Takarékpénztárra átengedményezi és feljogosította a polgármestert, hogy az összeg felvétele végett váltót állíthasson ki és azt felvehesse. A kórház köteles tartozása után kamatot fizetni. Ezután Tóth Pál városi főszám- vevő tett előterjesztést az üzemek folyószámla tartozásai ügyében. A képviselőtestület tudomásul vette, hogy a polgármester a villamos- és jégmü, valamint a vízmű terhén fennálló tartozásokra váltófedezetet adott. Ugyancsak váltófedezettel egyenlítették ki a szekszárdi Ferenc közkórháznál létesitett transformátor árát is, amely mű építési költségeit az ez évi költségvetésben elő is irányozták. A közgyűlés harmadik tárgya a Világ Filmszínház vigalmi adójának és villanydijának megállapítása volt. Dr. Ca. Papp Jenő közigazgatási tanácsnok ismertette a polgármesternek a pénzügyi és villanytelepre felügyelő bizottság együttes véleményére alapított javaslatát, amelyben rámutatott arra, hogy a mozi a közönség gyérebb látogatottsága miatt a múlt évben elfogyasztott villany- diját teljes összegében lefizetni nem tudta, a vigalmi adó eddigi kulcsát pedig a megváltozott gazdasági viszonyokra való tekintettel fenntartani nem lehet. A képviselőtestület a Világ Filmszínház múlt évi hátralékos vigalmi adójának felét elengedte, másik felére, valamint a villany dij tartozására 3 évi részletfizetési kedvezményt adott. Kimondotta egyben a képviselőtestület, hogy jövőben ezen üzem vigalmi adóját havi 100 pengő általányösszegben köteles megváltani és a motorikus áramdiját
