Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-01-29 / 8. szám

8. szám. .. * Egyes szám ára 16 fillér. ffi évfolyam. , Szekszárdi 1930 január 29. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre ____— 6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. ki van szolgáltatva ismét annak, hogy a hordárszegény sárbogárdi vasútállomáson hidegben, sárban kény­telen kiszállni vagónjából, hogy a pár perc múlva induló pécsi gyorsban, amelynek fülkéit meglehetősen meg töltik Jugoszláviából, Baranyából, Somogyból és Dél-Tolnából utazók, nagynehezen helyet biztosítson ma­gának. Jól tudjuk, hogy ez az indo­kolás csak ürügy, a tulajdonképeni ok az sem, amit a sárbogárdi, Szekszárddal rivális állomás hir­det, hogy a rövid idő alatti át­kapcsolás következtében az átkap­csoló személyzet forrásáéi sérülé­seknek van kitéve, hanem tisztán az, bogy ezen elsőrangúéi tás dacára is, baja-— bátaazék—szekszárdi út­vonalon oly régi mozdonyokkal bo nyolitja le az államvasut üzemét, amely a nagyobb terjedelmű és sú­lyosabb Pulmannkocsi terhét nem birja és amelynek gőzfejlesztése arra sem alkalmas, hogy erősebb hideg esetén a fűtési szolgálatot kellőleg el­lássa. Tudomásunk szerint Bajától Sárbogárdig állandóan megtelik a baja—bátaszéki közvetlen kocsi és annak beszüntetése tehát ebből a szempontból komoly érvnek nem te­kinthető. Amidőn rámutatunk ezen, az Ál­lamvasutak vezetőségének Tolna vár­megye lakóival szemben iíjmét érez­tetett méltánytalanságára, — azon véleményünknek adunk kifejezést, hogy a Vármegye és Szekszárd városa vezetőségének nem szabad ily ürügyeket egyszerűen akceptálni, hanem teljes befolyásukat latba kell vetni, hogy e vidék lakossága vasúti politika szempontjából is ugyanazon elbírálásban részesittes- sék, mint Pécsnek vagy más megye székhelyének vidéke. Nem kételke­dünk abban, hogy Főispánunk, Al­ispánunk és Polgármesterünk min­dent megtesznek ezen igazságtalan és tarthatatlan állapot megszünteté­sére és nem engedik, hogy a vasút vezetősége ürügyekkel intézze el ezt a kérdést, ahelyett, hogy a sok száz utas egészsége és kényelme szempont­jából más mozdonnyal bonyolittatná le a forgalmat. A vitézi szék műsoros délutánja. H mostoha gyermekek. Tolna vármegye lakói a vasúti po­litika mostoha gyermekei, nem csak a jelenben, hanem azok voltak a múltban is. Lehet ugyan, hogy a múltban a mellőzésekben nagy része volt vármegyénk vezetői és a lakos­ság indolenciájának is, mert néhai nagyképeBségü Bartal Bélát kivéve, Senki sem törődött úgy a megye- gyűlésen, mint azonkívül megyei vas­úti összeköttetésünkkel. Hangosak voltak a megyegyülések a politikai vitáktól és bizony a közgyűlés leg­nagyobb része unatkozva hallgatta Bártal Bélának, igaz nem szónoki rátermettséggel, de annál több tar­talommal telitett felszólalásait. Hozott is a vármegye határozatot, fel is ter­jesztették azt az illetékes minisz­tériumokhoz, de senki sem feküdt bele szívvel, lélekkel, hogy a megye eme határozatainak érvény is szferez- tessék. — Mindenki belenyugodott, hogy a rétazilas—szekszárd—báta­széki vonal kis vicinális vasút ma­radjon, amely órákhosszat tartó dö­cögőssel bonyolította le 60 kilométe­ren a személyforgalmat. A beavatot­tak arról beszéltek, hogy a Duna- gőzhajózási Társaságnak, amelynek részvény többsége igen előkelő kezek­ben volt, érdeke az, hogy a Duná­val párhuzamosan ne építtessék ki egy elsőrangú vasúti vonal, amely a legrövidebb ut lett volna Bartal Béla stratégiai meglátásában, hogy az ak­kori Monarchia, az örök háború gyu- fészkébe, Szerbiába és Hercegovinába röpíthesse a közös hadsereg katonáit. A háború mindenben igazolta Bartal Béla nagy elgondolását és a háború után a csonkaorazág igyekezett is a nagyországnak megyénk vasúti po­litikájában elkövetett erős mulasz­tásait helyrehozni. Közel két éve, hogy a sárbogárd— szekszárdi vasúti vonal elsőrangusit- tátott és a közelmúltban megindult a szekszárd—bátaszéki vonal átépí­tése is. Ez év tavaszán kellene a nagyobb mozdonnyal járó gyorsabb személyvonatoknak megindulniok, a mely Bácskának, Baranya egyrészé- nek és Tolna tekintélyes vidékének lakóit gyorsabban kötné össze a kul­turális és gazdasági élet úgyszólván kizárólagos gócpontjával, Budapest­tel. Örömmel láttuk ezen munkála­toknak végzését és komoly remény ébredt fel bennünk, hogy az Állam­vasutak intézősége szakított a múlt-' tál és vidékünk gazdasági vérkerin­gését uj vasúti politikával teszi élén­kebbé. És íme azt látjuk, hogy ez évben is megismétlődött az az intéz­kedés, amelyet a múlt évben tisztán az abnormális magas hideg miatt nagynehezen megtudtunk magyarázni, hogy ezen útvonalról elvitték ismét a közvetlen kocsit azzal az indoko­lással, hogy nincs kellőleg kihasz­nálva. A Budapestről reggel indúló vonat és a Szék szárúról a délután indúló vonat utazó közönsége tehát Amint a fővárosnak mindig leg­látogatottabb bálja a vitézi szék bálja, amelyen ott van az egész or­szág minden rendű számtalan kép­viselője, Ugyanúgy Szekszárdnák is legjobban sikerült farsangi eseménye szokott lenni a vármegyei vitézi szék táncmulatsága. Ott látjuk. minden al­kalommal a vármegye összes társa­dalmi rétegeinek küldötteit, mert hisz ez a gyönyörű intézmény rangra és foglalkozásra való tekintet nélkül, a hangos demokratizmus elveinél sok­kal tökéletesebben és testvéries sze­retettel egyesíti magában a társa­dalom legderekabb embereit, a vér­zivatar poklában megacélosodott jel­lemeket. A köztük lévő szeretetteljes viszony ez alkalommal úgyszólván családostul összehozza őket és a vitézi rendnek az egész társadalom­tól méltán kijáró tisztelet folytán velük van ott minden, a közéletben vezető ember. Ez a pompás és különösen a szó­rakozni vágyó fiatalságtól már várva- várt bál azonban a rendkívül nyo­masztó gazdasági viszonyokra való tekintettel elmaradt és helyette — mint azt vitéz Tihanyi Szilárd vár­megyei székkapitány elöljáró beszé­dében elmondta — műsoros délutánt rendeztek a vitézek, amelyet a Szék- szárd-Szálló nagytermében fesztelen vacsora és jól sikerült rögtönzött táncmulatság követett. A vármegyeháza nagytermében tar­tott műsoros délutánja egy bájos fiatal leánynak, Bodroghy Boriaké­nak zongorajátékával kezdődött. S. Rachmaninow: Prélude Op. 3. No. 2. szerzeményét, majd Gaál F. Barca- rolóját adta elő nagy művészi kész­séggel. Utána vitéz Zerinváry János, j a bonyhádi reálgimnázium tanára, a I kiváló cserkésztiszt és nagy sikere­ket felmutató leventenevelő olvasta fel a magyar cserkészcsapatnak az Arrove parkban és Londonban töl­tött táborozásáról szóló rendkívül érdekes visszaemlékezését, amelyet nagy figyelemmel hallgatott a közön­ség, hiszen az ott hallott esemé­nyekre minden magyar valóban na­gyon büszke is lehet. A felolvasást követő tapsvihar elülte után vitéz Szentlőrinczy Géza dr, a hires báta­széki hegedűművész orvos lépett a dobogóra és vitéz Zerinváry János gyönyörű zongorakisérete mellett he­gedülte Hubay Jenő „Hullámzó Bala­ton“ cimü csárdajelenetét. Vitéz Szentlőrinczy dr. sokkal ismertebb művésze hangversenyeinknek, sem­hogy hosszasabban kellene róla meg­emlékeznünk. Mint mindig, moBt is magával ragadta hallgatóságát. Vitéz Molnár Józsefné Boldus Magda zon- gorázta ezután a közönség hálás tap­saitól jutalmazva Liszt Erdőzsongását, majd a szűnni nem akaró tetszés­nyilvánításoknak engedve, egy Liszt rhapszódiát játszott ráadásul. Majd vitéz Tóth Márton tanitó szavalta el nagy hatással Gyula diáknak „Apák­nak mondom“ és „Hol kerekedik“ cimü hazafias költeményeit, Bodroghy Boriska következett ezután ób a műsor e számaiban mint énekesnő mutatkozott be. Schubert: Die Stadt, Brahms: Vergebliches Ständchen, Szé­kács : Fülembe cseng egy dal és Lavotta R.: Mezei bokréta cimü da­lait énekelte vitéz Zerinváry János kiváló művészies zongorakisóretével. A valóban sokat ígérő tehetségnek mutatkozó művésznőnek ráadást. is kellett adnia. A Kósza felhők cimü j népdalt énekelte nagy hatással, és az I énekét maga kisérte zongorán. A hangverseny befejezőszáma, ko­ronája vitéz Szentlőrinczy dr. hegedű- játéka volt. Lavotta Primitiálisát hegedülte szédületes biztosságu vir­tuozitással, majd ráadásul az Océkay bilgadéros szerenádjával kedveske­dett az őt melegen Ünneplő közön­ségnek. A műsoros délután közönsége szi- nültig megtöltötte a megyeháza nagy­termét és pompásan mulatott az azt követő összejövetelen is. Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselő­testülete e hó 25-én, szombaton dél­után 4 órakor vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt rend­kívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok nagy szám- ^ mai jelentek meg. Á polgármester ismertette először a Ferenc közkór­ház üzemei tartozásainak engedmé­nyeséséről szóló előterjesztését, mely­ből megállópitották, hogy a várme­gyei közkórház 4000 P vizdijjal, 700 P jégszámlával és 14.197 P áramdijjal tartozik a városnak. A képviselőtestület a pénzügyi és vil­lanytelepre felügyelő bizottság együt­tes javaslata alapján elhatározta, hogy a város ezen követelését a Szekszárdi Takarékpénztárra átengedményezi és feljogosította a polgármestert, hogy az összeg felvétele végett váltót állít­hasson ki és azt felvehesse. A kór­ház köteles tartozása után kamatot fizetni. Ezután Tóth Pál városi főszám- vevő tett előterjesztést az üzemek folyószámla tartozásai ügyében. A képviselőtestület tudomásul vette, hogy a polgármester a villamos- és jégmü, valamint a vízmű terhén fenn­álló tartozásokra váltófedezetet adott. Ugyancsak váltófedezettel egyenlítet­ték ki a szekszárdi Ferenc közkór­háznál létesitett transformátor árát is, amely mű építési költségeit az ez évi költségvetésben elő is irányozták. A közgyűlés harmadik tárgya a Világ Filmszínház vigalmi adójának és villanydijának megállapítása volt. Dr. Ca. Papp Jenő közigazgatási ta­nácsnok ismertette a polgármester­nek a pénzügyi és villanytelepre fel­ügyelő bizottság együttes vélemé­nyére alapított javaslatát, amelyben rámutatott arra, hogy a mozi a kö­zönség gyérebb látogatottsága miatt a múlt évben elfogyasztott villany- diját teljes összegében lefizetni nem tudta, a vigalmi adó eddigi kulcsát pedig a megváltozott gazdasági vi­szonyokra való tekintettel fenntar­tani nem lehet. A képviselőtestület a Világ Filmszínház múlt évi hátra­lékos vigalmi adójának felét elen­gedte, másik felére, valamint a vil­lany dij tartozására 3 évi részletfize­tési kedvezményt adott. Kimondotta egyben a képviselőtestület, hogy jö­vőben ezen üzem vigalmi adóját havi 100 pengő általányösszegben köteles megváltani és a motorikus áramdiját

Next

/
Thumbnails
Contents