Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-04 / 78. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 4. Hölgyek figyelmébe!!! Hellas selyemharisnya — 5’— Hellas florharisnya vékony 3 50 Hellas florharisnya vastag 4*20 Rl ídió • villany • Kerékpár * Sportcikkek fi í ibiän Sándor rúdlű ^ eiehtrofectinihai vállalatnál >zek szár don, a nagy trafik mellett. — Telefon 139. A Hellas harisnyák lartóssága és szép- aége mieden más gyártmányt felülmúl. A gyár minden párért teljes garanciát vállal. — Tegyen egy próba- vásárlást, soha nem fog más gyártmányt vásárolni. KStöftt áruk nagy választékban. Tolnamegyei egyedárusitás: Diamant József divatáruháza 855 Szekszárd (Korzó) Szabadságharcnak dicsőséggel teljes napjai a legmélyebb emberi érzések, a legnagyobb fájdalom akkordjaival értek véget. Az örök magyar átok akkor nem választott szét ben ntlnket, hanem inkább egyesitett, de az osztrákok magyargytllölete mindennél nagyobb volt és elbuktunk. Ez az elbukás dicsőséggel teljes volt, de sohasem gyógyuló sebet ütött a magyar sziveken. Amikor féktelen dühében még az orosz hatalom sem tudta feltartóztatni az osztrák bosszúálló ármányt, kegyetlen embertelen séggel végeztette ki az aradi tizenhármat. Arra nem gondoltak, hogy a 13 kiömlött vérétől a szabadság iája tere- bélyesebb lesz. A 13 testét megölték, de a lelkűk halhatatlanná vált. Az ő halhatatlan lelkűk ösztönzött bennünket további cselekvésekre. S ami kor az elalélt nemzet már feleszmélt kábultságából, ismét elbuktunk. Ennek a bukásnak az egész nemzet martirja lett. Az aradi Golgothát tündökletes királyi kastély váltotta fel: Trianon. Ma, amikor minden érző magyar szivet az aradi 13 gyászos emléke tölt be, százszorosán fáj, hogy ők, a szabadság héroszai még halálukban sem pihenhetnek szabad földben. — Arad, a Golgotha oláh kézen. De azért nem szabad elcsüggednünk, Október hatodiké legyen a nagy mementó,ieami bennünket mindig emlékeztet. Emlékeztet az aradi vértanukra, de jusson eszünkbe ugyanakkor Trianon is. Higyjük, hogy a magyar gyász és fájdalom nem tarthat már soká. Az aradi 13 megdicsőült teste nem nyugodhat idegenben. A gyászos szövét nekek lángját örömtüzeknek kell majd sirjaikon felváltani. Addig pedig nézzünk dacos magyar tekintettel a trianoni határon fekvő aradi Golgotha felé és az ott kivégzett 13 életéből és halálából merítsünk hitet és erőt, ha élni akarunk ! Kozáry Jenő. HÍREK. ___ Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Október 6. Kísért megint az emlék néma búja, Hogy nagy-sötéten ismét ránkboruljon, Tizenhárom sír fölrémlik ma újra Egy elrabolt, szent, ősi városunkból. Tizenhárom sír a vesztett hazából, Melynek jövője zordon, éjsetét, Tizenhárom sír, mely jajdulva vádol És fölszaggatja múltúnk mély sebét. Borús lelkünkre fojtó csüggedés tör És gyász siráma száll a légbe szerte ... De ránk tekint a csillagfényes égből S szent biztatást ad a mártírok lelke. S míg bánatunk nagy éjén átragyogva Szívünkbe újra visszaszáll a hit, Tizenhárom szent, drága sírhalomra Elküldjük hálánk hű virágait. Babay Géza. Kell emlékeztető. Október 5. — Aurél. — 1784-ben meghalt Ányos Pál költő. — 1825- ben született Csokonyán caiktaplócai Xantus János etnográfus és utazó. — 1895-ben megnyitották a pécsi uj színházat. — 1908-ban Bulgária — mely addig Törökország hübéras fejedelemsége volt — önálló, független királysággá proklamálja magát s I. Eóburg Ferdinánd a bolgárok első királya. — 1923 ban Törökországot Angorában — uj fővárosában — köztársasággá nyilvánították.—1929 ben Goldenberg Abrahám revolveres merényletet követett el Vajda-Vojvod Sándor román belügyminiszter ellen. — Pozsonyban dr Tuka Béla volt egyetemi tanárt a cseh bíróság — hazaárulás címén — 15 évi fogházra ítélte. Október 6. — Brúnó. Tamás ap. 1666 ban Zrinyi Péter, Wesselényi nádor, Lippay hercegprímás és Ná dasdy Ferenc titkos szövetséget kö töttek a német kormány ellen. (Wesse lényi-féle összeesküvés) — 1849 ben Aradon a 13 vértanú kivégzése. — Batthyány Lajos gróf kivégzése Pesten az „Uj épület“ mögött. — 1860 ban született Kótajon Kövesi Albert színműíró. — 1892 ben meghalt Tennyson angol költő. — 1927 ben Budapesten leleplezik a Horvay János által készített Kossuth-szobrot. Az ünnepi beszédet gróf Apponyi Albert mon dotta. Október 7. — Amália. — 1807 ben Fulton Róbert amerikai mechanikus első útja gőzhajóval. — 1810-ben született Nagy Ignác iró és hirlapiró, — 1853-ban Pesten született Károlyi Árpád történetíró. — 1865 ben megnyílt a debreceni kőszinház. — 1879 ben Andrássy és Bismarck aláírták a német—osztrák-magyar szövetségi szerződést (kettős szövetség). 1919- ben Horthy Miklós Őfőméltósága, mint fővezér meglátogatta Szekszárdot. 1921-ben Horthy Miklós kormányzó meglátogatta a szerb megszállás alól felszabadult vidéket s Bátaszéken fogadta a vármegye vezetőségét. — 1928 ban Horthy Miklós kormányzó résztvett Gyönkön a hősök szobrának leleplezésén. Ha középiskolai végzettséget óhajt, irat* be'f Walter magttntantolgam levelező oktatására, úgy a tananyaggal saját lakóhelyén elkészülhet. Bővebb felvilágosítást nyújt a Walter magántanfolyam igazgatósága Budapest, Vili, Rákóczi ut 51. Időjelzés. A szekszárdi meteoro'ógiai állomás 1930 szeptember 25—október 1-i fa), jegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 25'5 C° szeptember 29-én. minimum: 12 0C° szeptember 26-án. Csapadék: eső: 0'3 mm szeptember 28-án. » 11 mm szeptember 30-án. összesen 1*4 mm. A növekvő légnyomás október 1-én este 9 órakor 18*8 Cu mellett 7566 mm-en áthaladva tovább emelkedett. — A kormányzóné Szekszárdon. Illetékes helyről értesülünk, hogy a Horthy Miklós-kórház f. hó tizen- kettediki felavatására a kormányzóval együtt Szekszárdra érkezik a főméltóságu asszony is. Itt említjük meg, hogy a felavatási programmnak a kabinetirodával leendő végleges megállapítására Szévald Cbzkár alispán és dr Treer István kórházi igazgató-főorvos f. hó 3 án Budapestre utaztak. — A táblai elnök Szekszárdon. Dr Félix Antal, a pécsi kir. ítélő tábla elnöke szeptember 30-án Szekszárdra érkezett és a törvényszéken különböző intézkedéseket tett az igazságszolgáltatás egyszerűsítésére vonatkozó uj törvény életbeléptetése kapcsán. — Hivatalos látogatás. Dr darás- porpóci D a r á s Sándor vallás- és közoktatásügyi miniszteri főtanácsos Vanyek József számelienőr kíséretében a dombóvári kir. kát. reálgimnázium igazgatói ügykezelésében háromnapon át tartó váratlan rovan- csolást végzett, amelynek eredményeként a tapasztaltak felett a legteljesebb elismerésének adott kifejezést. Ugyanezen intézetben dr B o h n Ferenc miniszteri szakfelügyelő a test- gyakorlásban elért előmenetelt vizsgálta felül. ártott a postának. Megtörtént, hogy a kiskanizsai földesur órákig váratta a révnél mert »nem nézi azt többre akármilyen más, vásári vagy szalonnás szekérnél«. Nem sokkal voltak jobbak az állapotok viziutainknál is. A folyók szabályozatlanok voltak és inkább akadályul, mint eszközül szolgáltak a közlekedésnek. Legnagyobb hajózható folyónkon, a Dunán, a hajózás számos akadályba ütközött. Alsóvégen a Vaskapu szirtjei zárták el a keleti államokkal való érintkezést, felső végen pedig Bécs árumegállitási joga nehezítette meg a nyugati államokkal való érintkezést. Ilyenek voltak a közlekedési állapotok, midőn 1825 szeptember 27-én átadták Angliában a forgalomnak a stackton—darlingtoni vasutat, a világnak első közforgalmú vasutját, a legújabb kornak ezt a világcsodáját, melyhez hatásában csak a könyv- nyomtatás feltalálása hasonlítható. A könyvnyomtatás által szárnyai nőttek az eszmének. A vasút által óriási távol ságok hozattak közelebb egymáshoz. A vasút keletkezését a kőszénbányászat mozdította elő. A szénbányák ugyanis már régen szükségét érezték annak, hogy nagyobb tömé geket tudjanak kellő időben rendeltetési helyükre juttatni és ezirány- ban már a XVI. század óta állandóan kísérleteztek. Az első pálya két hosszirányú gerendából állott, ame lyen négy alacsony hengeralaku bányakocsit emberi erővel toltak. Érdekes, hogy Angliában a kőszén bányászása ellen is nehézségeket támasztottak. Azt állították ugyanis, hogy a kőszénfüst ragadós betegség okozója; úgyhogy egyes helyeken a kőszéntüzelés büntetés terhe alatt tilos volt. To werben egy férfit azért húztak kinpadra, mert a szomszédjának levegőjét kőszénfüsttel megron tóttá. Még 1603-ban a parlament azt a határozatot hozta, hogy Londonban a parlamenti ülések ideje alatt tilos a kőszéntüzelés, hogy a jelenlevő lovagok egészsége ne forog jón veszélyben. Ennek ellenére a kőszén használata és ennek követ keztében annak bányászása mindinkább tért nyert. A fanyompályából fejlődött ki 1767 ben a vaspálya, mikor is a fagerendákra vaslemezeket helyeztek. Ennek kettős eredménye mutatkozott. Egyrészről az anyaguk jobb és tar- tósabb volt, mint a fagerendáké, másrészről a kocsi és a pálya közötti súrlódás is lényegesen csökkent. Természetesen azonnal tapasztalták, hogy ugyanazzal a vonóerővel jóval nagyobb terhet tudtak vontatni, mint annak előtte. A vaslemezek tökéletesítéséből származtak a vassínek, melye két csakhamar keresztgerendákra fektettek és megvolt a kereszttalpfás vágány, mely ma is használatban van. Alkalmas kitérők segítségével a teherkocsik átmehettek a közútra és vissza. A vaspálya tehát megvolt. Ettől függetlenül történt a vasút lelkének, a lokomotivnak kifejlődése. Ehhez a lehetőséget a gőzgépnek 1769-ben Jammes Watt által történt felfedezése és szabadalmaztatása adta. Az első gőzkocsit Cugnot francia tüzértiszt ágyuk vontatására, közúti alkalmatosságnak szánta és 4 km-es sebes séggel haladt, de első kísérlete alkalmával pórul járt vele. Párisban neki futott egy falnak és azt bedöntötte. Utána a vas Murdock, ahogyan Cornwall lakói a Watt és Boulton gépgyárának óriási termetű és erejű üzemi mérnökét hívták, Redruthben 1786-ban szabad óráiban kis gőzkocsi modelt készített. Az egyláb magas kis gőzkocsit előbb a szobájában próbálta ki, majd alkonyatkor kivitte az utcára is. Az eredmény meglepő volt. Alig gyújtotta meg a kis kazán alatt a spiritusz lámpát, a törpe kocsi oly gyors mozgásba jött, hogy a hatalmas szál ember nem volt képes utolérni. Csakhamar reá segítség kiáltásokat hallott és mikor a hang irányában sietett, az utszélen az ijedségtől szinte megdermedve a kis város papját találta, aki a tüzes, soha nem látott alakú sziszegő, vele szemben nagy gyorsasággal száguldó szörnyeteget a megtestesült ördögnek vélte és a rémülettől majd meghalt. Harmincöt évvel a gőzgép feltalálása után 1804 ben Trevithik angol mérnök jött először arra a gondolatra, hogy a vasúti vágányon alkalmazza a gőzgépet szállításra. Érdekes, hogy első kísérlete fogadásból történt. — A nyugtalan természetű Trevithik 1804 ben déli Walesbe a penny-darani vasműbe jut. Ezen a Erzsébet Királyné Szálló Budapest HL, Egyetem-utca 5. ~ (H Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávóházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! __________35 Szabó Imre, tulajdonos.