Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-10-01 / 77. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 október 1. ÉRTESÍTÉS! «« Értesítem a n. é. vásárlóközönséget, hogy a Kaszinóbazár épületében (volt Boros és Társa gépflzlet helyén) IMF" cipőáruházat nyitottam. Minden törekvésem odairányul, hogy dús raktáramból a legjobb és legszebb női*, férfi-, leányka-, gyermek-, sport-, hö- és sárcipővel a legolcsóbb áron szolgálhassam ki a t. vevő- közönséget. Nagy választék harisnyákban l-An. é. vásárló- közönség szives jóindulatú pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel Női- és fériicipök 14 P-tfll ! CipőártlháZ Sándor, Szekszárd. DEBULAY IMRE lakatosipar-nzleteSzekszárdim Tokoréktozliel Vizuezetél Csatornázd 9 f s Egy tannló felvétetik I nehéz munkájában mindenkor hazafias buzgalommal fogjuk támogatni, Végül Laki Zoltán bonyhádi Bzolgabiró korai haláláról emlékezett meg a főispán és indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a kiváló tisztviselő érdemeit jegyzőkönyvileg megörökiti. A főispán napirend előtt Hesz Lajos kölesdi főjegyzőnek mellére tűzte a kormányzó által adományozott IV. osztálya és Farkas Ferenc dombóvári bírónak az V. osztálya magyar érdemkeresztet. A hossza és tiszteletre méltó közszolgálati mait atán kitüntetett fanctionárinBok meleg ünneplése ób köszönő válasza atán áttért a közgyűlés a napirend letárgyalására. A vármegye alispánja időszaki jelentése volt az első pont, amelynek tárgyalásánál elhatározták, hogy a jelentésben foglalt javaslatok szerint felír a vármegye a népjóléti miniszterhez a hátralékos bába- képazdei ápolási dijak megtérítéséért és kéri, hogy ezt a kérdést a népjóléti és kaltasztárca egymásközt mielőbb rendezzék. A kórház építése körül fáradozott tisztviselők érdemeinek elismerése atán Simontsits Elemér vbtt. kért szót és a következőket mondotta: Simontsits Elemér felszólalása. A vármegye alispánjának időszaki jelentését a kisgyülés javaslatához képest szó nélkül elfogadnám, ha épen ezen időszak alatt, amelyre ez az időszaki jelentés kiterjed, olyan jelenségek elő nem adták volna magukat, amelyek mellett hallgatással el nem mehetek. Történt tudniillik, hogy Dunaföld- vár községben előfordult visszaélésekkel kapcsolatban a mi vármegyénk alispánját egyes budapesti hírlapokban igaztalan támadások érték, hogy a mi vármegyénk alispánját az ország közvéleménye előtt méltatlanul meghurcolták. Ezekkel a támadásokkal szemben az alispán ur tiszta lelkiismerettel bíró tisztviselőhöz méltón járt el, amennyiben a támadó cikkek megfogható büntetőjogi alapot nem szolgáltatván arra, hegy igazságát a királyi bíróságok előtt kereshesse, hírlapi polémiába nem bocsájtkozott, hanem nyugodt lelkiismerettel bevárta ezt a mai közgyűlést és mostani időszaki jelentésében az ő illetékes birájának jelentette be, hogy az említett visszaélések okából a vétkes közeg ellen ’a fegyelmi eljárást elrendelte. A dolog érdemére nézve tehát ezzel a bejelentéssel a követelményeknek elég van téve, a meghurcoltatásokkal megbillent erkölcsi igazság azonban még nincs helyreállítva. Ameddig van egészséges közéleti etika, ameddig van értelme és értéke a közéleti tisztességnek, ameddig a közéletben súlyt fektetünk az egyéni becsületességre és a köztisztviselői reputáció sértetlenségére, sőt tovább megyek, ameddig mi, Tolna vármegye közönsége, a mi jó hírnevünket az ország közvéleménye előtt féltékenyen őrizzük: addig felfogásom szerint ilyen esetben a törvényhatóságot illeti a szó. A törvényhatóságon van a sor, hogy ezekkel a támadásokkal szemben kinyilvánítsa, hogy azon a fehér paláston, amelyet bizalmának jelképe gyanánt a választáskor az alispán ur vállaira borított, nem lát foltot; hogy megmondja az alispán urnák, és az alispán uron keresztül a vármegye minden egyes tis (viselőjének, hogy ameddig kötelességüket híven teljesitik, addig Tolna vármegye közönségét mindenkor maguk mellett fogják találni. Hogy ezek az én szavaim ne maradjanak a levegőben elhangzó szavak és hogy az az intenció, amely azokban kifejezésre jutott és amelyet helyeslésükből ítélve magukévá tenni látszanak, a közéletben megszokott formát ölthessenek, indítványozom, mondja ki a vármegye közönsége, hogy Szévald Oszkár alispán ur iránt változatlan bizalommal viseltetik és őt bizalmáról továbbra is biztosítja, A helyesléstől többszöl’ félbeszakított beszéd végeztével a főispán állandó taps és tetszésnyilvánítás közben enun- ciálta a közgyűlés határozatát, amely elégtételt szolgáltatott a méltatlanul meghurcolt alispánnak. Az ezt követő frenetikns éljenzés után Szévald Oszkár alispán meghatottan, sokszor elcsukló hangon ekként köszönte meg a bizalomnyil- vánitást: szobrokat készíttetett. Az ő halhatatlan érdeme az, hogy Shakespeare összes müvei magyar nyelven megjelenhettek. Állandóan összeköttetést tartott fenn az írókkal, buzdította és támogatta őket s így nem csoda, hogy mikor 1894 október 8 án meghalt, az egész magyar irodalmi és tudományos élet őszinte lelkesítőjét nemeslelkü mecénását siratta benne. A Kisfaludy Társaságnak tizezer forinttal alapitó tagja volt, mely ezért hálából nagyterme számára megfestette arcképét. A Magyar Tudományos Akadémiának tizezer forintot hagyott mathematikai müvek díjazására. Hálás kegyelettel emlékezett meg anyai nagybátyjáról, kinek tekintélyes vagyonát köszönhette, a lengyel születésű Baranovszky Miklósról, kinek a hamburgi temetőben nyugvó hamvai fölé díszes síremléket állíttatott s melyre Arany Jánossal íratott egy hosszabb sirverset. így került Arany János sirverse a hamburgi temetőbe, ahol még az CBak nemrégen egy pár évvel ezelőtt még fellelhető volt. Az irodalom pártolása mellett Tömöri Anasztáz maga is szorgalmasan Írogatott. Cikkei a Vasárnapi Újságban, a Magyar Sajtóban, az Akadémiai Értesítőben, a Falusi Gazdában, a Nemzetben jelentek meg, melyekben I különféle tárgyakról értekezik. Nagyon érdekes és irodalomtörténeti szempontból értékes a naplója, melyben a különféle Írókkal és tudósokkal való találkozásait és szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit örökíti meg. Kár, hogy csak kéziratban van meg. Két önálló kötete is megjelent. Emlékkönyv a magyar irodalomból, Pest, 1852 és Elemi mennyiségtan, Pest, 1854. Áldozatkészségéért a Magyar Tudományos Akadémia 1858 december hó 15 én levelező tagjának választotta. így formált a magyar föld a régi görög család sarjából magyar irót, magyar tanárt és a magyar irodalom önzetlen mecénását. Emléke élni fog mint jóttevőé, ki nemcsak élete mun kásságát, hanem idegen országból szerzett, örökölt vagyonát is szeretettel adta oda családja uj hazájának azért a nagy szeretőiért, mellyel az ! keblére ölelte és fiává fogadta. Hálatelt szívvel, meghalva fogadom a vármegye közönségének ezt a nem várt, nagyon jóleső elhatározását; — örömmel és telkemet felemelő megnyugvással, mert ezzel az akaratnyilvánítással eddigi hosszas munkásságomnak szeplőtelenségét, közéleti szereplésemnek tisztaságát és hivatali működésemnek igazságosságát elismerni méltóztattak. Hálámnál nagyobb és mélységesebb a köszönet, amely ebben a pillanatban lelkem fohászaként száll el ajkamról, mert úgy érzem, hogy a bizalom, amelynek mindenkor boldog birtokosa voltam, a tisztelt Törvény- hatóság részéről ma minden eddiginél teljesebb erővel nyilatkozott meg és ez megbántott lelkemnek megnyugvást és az általam betöltött magas állásnak a legtökéletesebb szatiszfakciót adta. Isten áldja meg ezért az indítványt tevő Kegyelmes Urat és a t. Törvényhatósági Bizottságot, amely azt elfogadta. Én viszont ígérem, hogy ez a bizalom lesz további odaadó munkásságomnak legerősebb talizmánja. A meghatott hangon elmondott beszéd után a közgyűlés közönsége melegen ünnepelte az alispánt. A számonkérőszékről készült jegyzőkönyvnek, valamint a közigazgatási bizottság első félévi jelentésének tudomásul vétele után betöltötték a közigazgatási bizottságból az 1930. év végén kilépő tagok helyét. A közgyűlés határozata folytán a közigazgatási bizottság tagjai lettek: gróf Apponyi Rezső, Döry Frigyes, Kiss Lajos, dr Pesthy Pál, Schneider Gábor. Újjáalakították az igazo’ó választmányt, amely a következő tagokból áll. A főispán kijelölése alapján : dr Pesthy Pál és Kiss Lajos rendes tagok, dr Martin József póttag; az alispán kijelölése alapján; Simontsits Elemér vbtt., gróf Apponyi Károly rendes tagok és Szeghy Sándor póttag ; a törvényhatósági bizottság választása alapján : Schneider Gábor és Siposs Ernő rendes tagok és Szakách Ernő póttag. Sor került a kijelölő bizottság újjáalakítására is, úgyhogy a jövőben a következők foglalnak helyet a bi zottságban: Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Koefély Ödön, Leopold Kornél, Perczel Béla, Schneider Gábor, Tóth Henrik. Kiegészítették a dunaföldvári adó- felszólamlási bizottságot Polgár Ferenc kisbirtokossal, majd a tiszti főügyész helyetteséül kijelölték Zsig- mond Ferenc dr. szekszárdi ügyvédet. Előléptették dr Kaszás György szolgabirót a VIII. fizetési osztályba és Mósa Péter vm. aljegyzőt második személyi pótlékban részesítették. Tudomásul vették egyúttal nevezettnek, aki szolgálattételre a belügyminisztériumba volt berendelve és nemrégiben kineveztetett belügyminiszteri segédtitkárrá, a vármegyénél viselt állásáról való lemondását. Ezután dr Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvosnak működési pótlékot szavaztak meg. Dr Ittunt Adóm ír tQzlfakereskedése és faoprltútelepe Szekszárd, Keselyűs! ut. — Telefon 21. bis Mindenféle kemény és lágy hasáb és dorong tűzifa (kétéves vágású száraz1 fa) legolcsóbb napi áron és kedvező fizetési feltételek mellett házhoz szállítva kapható. — Megrendelések Fekete Géza — a telep vezetője — Wosinsky Mór ucca 26. szóm alatti lakásán is eszközölhetők. A n8hav[részletre» 4 vehet mindennemű Philips készüléket hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SOMMER BÉLA mechanikusnál Szekszárd, Oaray-tér. Telefon 51. A miniszteri leiratok során tudomásul vették a belügyminiszternek a madridi közigazgatási kongresszuson való részvételről sióló ügyiratát, valamint a vallás- és köz. oktatásügyi m. kir. miniszternek a szekszárdi m. kir. állami bábaképzó intézet átalakítási költségeinek a vármegye által történt viselése ügyében a vármegyéhez intézett leiratát. A törvényhatóság ugyanis 32.000 pengő költséggel a bábaképző intézet céljaira átalakíttatott egy épület- szárnyat, amely jelentékenyen kibővülve, 60 betegágyat és 30 inter- nátusi ágyat foglal magában. Az állam az épületért bért nem fizet, azonban a bábaképzőben ápolt betegek ápolási diját teljes egészében beszolgáltatja a kórháznak. Azonkívül az állam fizeti az orvosi kart, a fő- bábát, az ápolószemélyzetet és a portást. Ugyancsak az állam rendezte be a műtőket, az orvosi lakásokat, valamint az állam szerezte be az intézet teljes műszerkészletét. Az állam gondoskodik a nyomtatvány- szükségletről és az ő tulajdonát képezi a tancélokat szolgáló helyiségek berendezése is. A kisgyülés javaslatai elintázóseképen jóváhagyta a törvény- hatósági bizottság a vármegyei háztartási alap, a vármegyei közúti alap 1931. évi költségvetését, hozzájárult a Magyar Földhitelintézettől felvett 700.000 pengős kórházi építési kölcsönnek meghosszabbításához, a gyámpénztári és egyéb vármegyei pénzeknek 1931. évre a szekszárdi pénzintézetekben való elhelyezéséhez. A bekötőutak építési programjának tárgyalása alkalmával Perczel Béla felsőházi tag az alispán tárgyilagosságát külön is hangsúlyozva, a pro* gramba venni kérte a bony bád—apar— lengyeli ut majos—apari 7 5 km szakaszának kiépitését. Kaufmann plébános Mucsi község utépitésének érdekében szólalt fel, mig Takács Gyula a dunaszentgyörgy—faddi bekötőút fontosságára mutatott reá. Szévald alispán felelt a felszólalásokra és kilátásba helyezte mind a három kérelem teljesítésének lehetőségét. A javaslat elfogadása után elhatároztatott a vármegyei közúti alap számára egy motoros úti hengerlőuek, két öntöző kocsinak és két darab utfelszakitó gépnek a vétele, valamint a közúti alap tulajdonát képező két darab teherautónak és pótkocsijának eladása. Letárgyaltatott azután a szekszárd—keselyüsi közút 2 km szakasza átépítési munkálatainak el- hagyása és az ezen címen felvett 43.000 P terhére egyes th. útszakaszok kavicsolása, valamint a kórház építésénél szükségessé vált burkolati munkák elszámolása. Efintézték Becbt Ödön főszolgabíró, Spettl Imre irodafőtiszt, Lendvay József és Takács István utkaparók nyugdíjazását, megállapították özvegy Kovách Aladárné özvegyi nyugdiját, helyesbítették Lizák Ádám utkaparó nyugdiját és Klein Ilonának életjáradékot szavaztak meg. Elfogadták a hordójelzési szabályrendelet módosítására vonatkozó és az Ocsény községben önálló orvosi állás megszervezésére és a szekszárdvidóki orvosi
