Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-09-24 / 75. szám
XII. évfolyam. 75. szám. Egyes szám ára 16 fillér. Szekszárdi 1930 szeptember 24. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Hafuanölmilliő hitel. A kormány elfogadta a budapesti nagy pénzintézetek ajánlatát, amely szerint a tisztviselői családházak építésére harmincmillió pengő hitelt ho csájtanak rendelkezésére. Ezzel csaknem egyidőben közölte a sajtó, hogy sikerült az ötmillió dollárnyi exporthitelt, amely ez év végén lejárna, hatmillió dollár összegben további két évre meghosszabbítani még pedig az eddiginél olcsóbb kamat mellett. Ebben a két rövid hirben nagyjelentőségű tény foglaltatik. Éspedig az, hogy olyan időben, amikor világszerte nehéz hitelhez jutni, a magyar kormánynak sikerült a közgazdasági élet részére közel 65 millió olyan hitelt szerezni, amelyért nem kívánnak állami garanciát sem és amely a gazdasági élet vérkeringésébe friss tőkét juttatva, a munkát és vállalkozást megindítja és megélénkíti. A harmincmillió pengőnyi épitke zési hitel lehetővé teszi, bogy a köz- alkalmazottak éspedig úgy a tisztviselők, mint a munkások is igen könnyű feltételek mellett nyújtott kölcsönpénzzel saját otthont építhetnek maguknak. Az építkezési hitel húsz év alatt törlesztendő 7 százalékos évi kamattal, a kötvények pedig 90 százalékos árfolyamon kerülnek kibocsájtásra, úgyhogy az építkező tisztviselők és munkások által fizetendő kamat netto 7 és fél százalék körül mozog. Ez a hitel arra képesíti az építkező közalkalmazottakat, hogy lakáspénzük átengedéséval húsz év alatt teljesen letörlesszék az építkezési kölcsönt. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy e harmincmilliós építkezés megindítása nagy mértékben fogja enyhíteni a munkanélküliséget, amely épen az építkezési iparokban a legnagyobb és legsúlyosabb. Az építkezés elsősorban Budapesten, Miskolcon, Pécsett és Sopronban fog megindulni, de azután a vidék több városában is hozzáfognak a családházak építéséhez. Igen nagy eredménynek mondható, hogy ez a harmincmillió igen kedvező építkezési kölcsön teljesen a belföldön kerül kihelyezésre, vagyis, hogy a belföldi tőke minden külföldi Begitség nélkül képes volt a maga erejéből megoldani a családházépit- kezés sürgős és súlyos szociális problé máját. Ezt a tényt nem lehet lekicsinyelni, mert hiszen mindig azt halljuk, hogy gazdasági helyzetünkben csakis a külföld segítségével tudunk boldogulni, mert itthon a tőkeképződés elenyészően csekély. Ennek a közfelfogásnak csattanó cáfolata a budapesti pénzintézetek harmincmilliós kölcsönnyújtása. Országunk hitelképességének örvendetes bizonysága továbbá az a készség, amellyel az amerikai bankárcsoport a folyó év végén lejáró ötmillió dollárnyi exporthitelt további két évvel meghosszabbította, sőt az eddigi ötmillión kívül még egy millió dollárral megtetézte. Ez a hitelezői készség igazolja, hogy a külföldi tőke minden gazda- l sági baj ellenére is teljes bizalommal van a magyar gazdasági élettel szemben és hogy magára nézve előnyösnek és célszerűnek tartja a magyarországi életbe hitelezőként bekapcsolódni. Ez a hatmillió dollár exporthitel arra szolgál, hogy a magyar termelőnek lehetővé tegye a kiviteli piacokon felvenni a versenyt a nálunk sokkal gazdagabb országokkal akként, hogy a magyar exportőr is képessé válik a magyar termékeket a külföldi piacokon hitelbe elhelyezni. Ilyen hitelezés nélkül ugyanis hiába volnánk olcsóbbak és hiába jobb a magyar termékek minősége is, mert a tőkeerős termelő országok exportja a világpiacon mindenütt igen könnyű hitelfeltételek mellett szállít. Versenyképességünk emelését jelenti tehát ez az exporthitel és a termelők ■ és exportkereskedők nagy hálával | viseltetnek Búd János kereskedelmi miniszterrel szemben, akinek körültekintő gondossága tette lehetővé az exporthitel e meghosszabbítását. Hatvanötmillió pengőnyi hitel előteremtése a nemzetközi pénzpiac mai állapotában valóban nem csekélység. Hogy a nemzetközi tőke Magyar- ország hitelképességét ennyire felbecsüli, az kedvező előjele a nagy állami beruházó kölcsön végleges sikerének. A kormánynak igen bölcs pénzügyi politikája az, hogy ezt a nagy államkölcsönt csakis a legkedvezőbb feltételek mellett fogja felvenni. Ezt az időt kivárni módjában áll, mert a legsürgősebb beruházó szükségletek fedezésére átmeneti hitelműveletekkel tud gondoskodni, amint ezt a mostani építkezési és exporthitel megdönthetetlenül bizonyítja. A bátaszékl községi elemi népiskola u! házának felszentelése. — Kiküldött tudósítónk jelentése. — Öröm az arcokon, örömkönnyes szemű szülők, víg gyermeksereg. Verőfényes, szép nap. Az emberek nagy tömege áll az uj iskolaépület előtt, várva az iskola felszentelésének ünnepét. Kevéssel fél 9 óra után begördül a kocsi, melyből dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Szongott Edvin, a központi járás főszolga- birája s az őket a vasúti állomáson fogadó Spehár Adorján főjegyző szállnak ki s a községházára mennek, megvárva az ünnepi nagymisét. Ezalatt folyik a sürgés-forgás az uj iskola épületében. — Felvonulnak Tóth Nándor és Földes László tanítók vezetése alatt a cserkészapródok, Lejtényi polg. isk. tanár vezetése mellett a leventék. A községi elöljáróság tagjai és a képviselőtestület gyülekeznek a községháza nagytermében, megkondulnak a templom haGömbös Gyula anyja a Ma gyermekkoráról. Vármegyénk a minap ismét országos érdeklődés központjába került, mert a kis Murga község átadta megbecsülésének teljét: a díszpolgári oklevelet szülöttének, vitéz jákfai Gömbös Gyula honvédelmi miniszternek. A parányi bájos községnek ez a maga egyszerűségében és intimitásában is olyan pompás ünnepe történelemmé lett és talán évszázadokig legnevezetesebb eseménye marad az ottani lakosságnak. Hiszen nemzedékről nemzedékre, szájról szájra száll majd a története a murgai tanító- lakban született gyermeknek, aki hatalmas képességei folytán egyik jelentős tényezőjévé vált a romhalmazzal borított ország újjáépítésének, majd vezetője és tábornoka a nemzet hadseregének. Szülőfaluja egyszerű emberei közt a legenda ködébe kerül idővel az alakja és életének tüneményes periódusai mind a helyi mondavilágot gazdagítják. Most, hogy a szülőfalu az ő an- náleseiben örök emléket emelt az ő Qagy fiának, mindenkit érdekelhet a vármegyében, hogyan telt el a virá gos hegyek közt fekvő kis faluban Gömbös Gyula gyermeksége, Murga Űrök büszkesége. Felkerestük hát a murgai ünnepély után a honvédelmi miniszternek szekszárdi rokonaihoz érkezett édesanyját, mondana el lapunk olvasó közönsége számára egyet- mást a fia gyermekkoráról. Rokonának, dr Zsigmond Ferenc ügyvédnek barokk hangulatú virágpompás házában fogad a nagyasz- szony. Épen kis unokáival, János fiának gyönyörű két árvájával, a kis Bandival és Sasával játszadozik. Vele van a menye, özv, vitéz Gömbös Já- nosné, a nászasszonya: özv. dr Földes Lászlóné és menyasszony leánya: Gömbös Linka. Lekötelező szívességgel áll rendelkezésünkre és hellyel kínál. Amint szembe ülök vele a virágos udvarban és előadom kérésemet, büszkeségtől boldogan mosolyog reám a homlokba Ívelő fehéredő haja alatt két vidám fényű szeme, derűs kifej ezésü arca és elkezd beszélni : Az én Gyula fiam ■— úgymond — olyan volt, mint más -"eleven eszü, egészséges gyerek: jókedvű, huncut, csintalan, aki folyton együtt hancu- rozott a falubeli gyerekekkel. Ezeknek azonban sohasem volt a szorosan vett pajtása, mert hogy-hogynem, azonnal fölébük kerekedett és parancsolgatott nekik. És azok mindig engedelmeskedtek is, mert olyan erélyes volt a fellépése, hogy még a nagyobbak sem mertek ellenszegülni. Nekem bizony sok bajom volt vele, mert makacskodott és amit egyszer a fejébe vett, abból nem akart engedni. Istenben boldogult szegény uram azonban jobban tudott vele bánni. Neki sohasem mert ellentmondani. Szigorú volt hozzá, de amellett olyan szeretetreméltó, hogy a gyerek rajongott érte. Egyszer például három éves korában a szőlőbe is utána szökött, csakhogy az apja mellett lehessen. Bár a világtól elzárt kis falunkban katonát sohasem látott, kicsiny kora óta mindig katona akart lenni. Talán úgy oltódott bele a katonáskodás utáni vágy, hogy az uram sokat mesélt neki a magyar dicsőségről, Vas vármegye közéletében előkelő szerepet vitt őseiről, az 1658. évben nemességet kapott jákfai Gömbösökről, akik a külömböző háborúkban tanúsított vitézségükkel sok dicsőséget szereztek a családnak. Különösen az a jákfai Gömbös foglalkoztatta a gyerek fantáziáját, aki inzur- gens kapitány volt. De sok katonatörténetet hallott az én murgai rokonaimtól is, akik büszkén emlegették, hogy szolgálhattak a hazának, így történt azután, hogy majdnem mindig katonásdit játszott és a nagy gyermekseregnek ő volt a parancsoló vezére. Ez a katonásdi akkor sem maradt el, mikor az uram az éles eszü gyereket — bizony elég korán — iskolára, tanulásra fogta. Ötéves korában sikerrel vizsgázott le az elemi iskola első osztályából és a vizsgán elnöklő kétyi evangélikus tiszteletes nagyon meg is dicsérte. Milyen boldog volt az én istenfélő, vallásos kisfiam, hogy ezen vizsgán az oltár előtt ő szavalhatott. Ezzel nagyon sokáig eldicsekedett még Sopronban is, mert az uramat nemsokára oda választották meg tanítónak. Sopronban ugyanaz maradt, aki Murgán volt: kemény elhatározásu, erős akaratú, szorgalmas és jól tanuló diák. Istenfélelme példás volt. Rajongó szeretettel csüggött kisebb testvérein. Ha vásár volt Sopronban, mindig kapott egy hatost, hogy vegyen magának valamit. Mikor elsőizben adtam neki a pénzt, egy kanalat vásárolt érte ajándékba — János öccsének. Persze, hogy újból adtam neki tiz krajcárt, hogy a maga vásárfiáról meg ne feledkezzék. Baj csak egy alkalommal volt vele a soproni lyceumban. De akkor is neki volt igaza és ő nem engedett. Sopronból a vakáció alatt gyakran hazajártunk Murgára, ahová ő, mint kis diák, mindig sokat vágyódott és ahol sokat volt együtt régi pajtásaival. Szeretne valamit tudni az olvasmányairól is ? Nohát nevetni fog: a komoly tudományos és történelmi munkák mellett falta a detektiv- regényeket.
