Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-09-20 / 74. szám
TGLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 szeptember 20. SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben ( JSCerfceii . j fiietési 'feliéi el etc Szekszlrd Nagyszálló Garay-tér 8. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolrjju): Szekszárdi-utca 14. Dunafóldyáron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 Kemény János, Pázmány rokona, önéletrajzában feljegyezte ézt s idézi a nagy érseknek azt a mondatát, hogy Erdélyben magyar fejedelem legyen és floreáljon, még ha protestáns is, különben a gallérunk alá köp a német. Tisza István, nemzetünk s egyházunk nagy fia, a Károlyi forradalom mártírja, 1913-ban a pozsonyi református templom felszentelésekor fényes beszédben apostrofálta ezt a históriai tényt s akkor feljegyeztem a kővetkező nyilatkozatát: „Pázmány Péter századának legkimagaslóbb jelleme és Bethlen Gábor minden tekintetben méltó kortársa, a katolicizmus és a protestántizmus legexponáltabb harcosai épen ebben a városban, Pozsonyban módot kerestek és találtak arra, hogy baráti kezet nyújtsanak egymásnak s leveleztek íb egymással, hogy a magyar nemzet nagy problémájának megoldásában résztvehessenek. Ennek az egységes nemzeti érzésnek a mai korban is teljesen le kell győznie a súrlódásokat és megteremteni az észnek és a szívnek azt a harmóniáját, mely a vallásos érzésben és az isteni gondviselésben látja elvei diadalát.** Az egységes nemzeti érzésnek • történelmi folyamatát látom megnyilatkozni abban a viszonyban, mely Tisza István és a hercegprímás Csernoch János között kifejlett. Mindkettő törhetetlen bajnoka volt a felekezetközi békének s a közös irányú magatartásnak és munkának köszönhető az az eredmény, hogy a század kezdetén Ne temere pápai dekrétum és a Borromeus-féle enczik- lika által felkorbácsolt felekezeti hullámok akkor elültek. Tisza István élete, munkája és emlékezete kiirtljatatlanul él sziveinkben, de Csernoch János, a magyar kaiholikuB egyház feje is méltó arra, hogy protestáns oltárokon is égjen az ő emlékezetének tüze. A fővárosi egyetemi ifjúság Országos Széchenyi Szövetsége az 1914. évi április hó 24 én Széchenyi ünnepet ült a Köztelek nagytermében, melynek Csernoch János hercegpri- más, Petri Élek akkor egyházkerületünk főjegyzője, későbben boldog emlékezetünkben élő püspökünk s Zsilinszky Mihály, az ágostai hitvallású evangélikus egyház felügyelője, vpltak a vezérszónokai. Már ez a külső alakulás is útjelzője vplt a felekezetközi héJMnek, melynek lényege j felségesen dombprodptf ki pz elhang zptt beszédekből. Ezeknek ide vonat kopó részeit paó szerint idézem. é»te«ÍVT!7——?T Értesítem a n. á. vásárlóközönséget, hogy a Kaszinőbazár épületében (volt Boros és Társa gépOzlet helyén) SflF* * cipőáruimat *98 nyitottam. Minden törekvésem odairányul, hogy dús raktáramból a legjobb és legszebb női-, férfi-, leányka-, gyermek-, sport-, hő- és fárcppével a legolcsóbb' áron szolgálhassam ki a t. vevő- kÖzQijsegei. Nagy választék harisnyákban! — A n. é. vásárlóközönség szivesjöindüTalu pártfogását kérve, vágyok teljés tlszléíetfél Női- és férficipők 14 P-tlíM Gíp$áf lltláZ Síndor, Szektzírd. A hercegprímás beszéde : Az ideális barátság, mely a katolikus Széchenyit és a protestáns Wesselényit egyba- fíízte, példaképül szolgálhat a közös magyar hazában egymás mellett lakó hivő keresztényeknek, miképen kell a közös keresztény szellem és értékek ^egojtajmazására őszinte egyetértéssel együttműködőtök a egymást köl csőnöaen megbecsülniük. Petri Elek beszéde: Az őaminen ciája beszédében felvetett negyfoptos- ságu eszmét szivem egész melegével üdvözlöm s nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire szükséges az, hogy a sajnosán tapasztalható felekezeti szükkeblüség és türelmetlenség le- fegyvereztesaék és a határvillongások minden oldalról jóakaratulag kerül- tessenek. Minden egyháznak a maga körében megvan a maga nemes hivatása a hitélet fejlesztésében, hiszen sajnos, minden egyházban vannak nagy számban megmentendő lelkek. Én abban a jó reményben vagyok, hogy a most felvetett eszme termékeny talajra fog találni és meghozza közéletünkben is a maga üdvös és jó eredményét. Zsilinszky Mihály beszéde: „Aki a múlt század 30-as és 40 es országgyűléseinek vallásügyi tárgyalásaira visszagondol, az bizonyára meggyőződhetik arról, hogy ott két ellen-: tétes keresztény irány küzdött egymással és hogy a 40 es években a katolikus főnemesség és nemesség soraiban lényegesen megszaporodott azoknak a szabadelvű férfiaknak a száma, akik a hazában élő keresztény vallásfelekezetek közötti jogegyenlőségnek és viszonosságnak elveit hangoztatták. őeminenciája ezek közül ma két kiváló férfiúról emlékezett meg, Széchenyi Istvánról és Wesselényi Miklósról, akik fálretéve minden felekezeti különbséget és egymás vallásos hitét megbecsülve, belső baráti viszonyban éltek. Miüd a ketten hirdették, hogy nincs kárhozatosabb bűn, mint a vallási türelmetlenség, hogy szeressük Istent, mint a legfőbb bölcsaséget és szeressük felebarátainkat, mint tenmagunkat. Ebben van röviden összefoglalva az egész kereszténység lényege és az újabb társadalmi mozgalmak eszmei alapja.“ E nyilatkozatokhoz igazán nem kell kommentár, csak kiegészítésül fűzök ezekhez két megjegyzést. Egyik az, hogy Csernoch János a háború után is, egész haláláig buzgó apostola volt a felekezetközi békének. Röviddel halála előtt, a szentendrei harangszentelésen, ajkáról a következő erélyes szavak hangzottak el: „Nem fogom megengedni, hogy a felekezetek között az esetleg itt-ott féllobbanó békétlenség csóvái erőre kapjanak. A felekezetek tagjai teljesítsék a kötelességüket a templomban és a társadalmi életben s kezüket összefogva munkálkodjanak a haza érdekében. Mindnyájunknak egyformán teljes HufscAcnlmcAer Ödön ét Fin cégt. Mutchenbacher Jenő tOzifakeres- ..... . , kedése, cement-, beton-, mS£ő-gyára, síremlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyfirűk és hidáteresz-csövek ““idén átmérőiben, köttető, $eriiés- és kőoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cse^p, mintás ,és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolat! fehér és lsekkel kell szeretni ezt a csonka hazát, amelynek érdekeit nem szabad, bogy a vallási gyűlölködés lángjai veszedelmeztessók. Amíg én élek, piszém, hogy ez nem is fog bekövet kezni, mert én nem változom és amiként eddig is tettem, továbbra is a vallási béke szellemében akarok munkálkodni és igy akarok meghalni.“ A másik megjegyzésem az, hogy a most említett három egyházi férfiú közül ma már egyik sem él, de éjnek és élniök kell az utódok emlé kezeiében, mert egy nagy iró szerint csak azok halnak meg igazán, akiket elfelejtenek. Á felekezetközi béke apostolairól bizonyára nem fognak elfelejtkezni ezen a talajon, mely a vallásfelekezetek egyenlőségének és viszonosságának termőföldje, ahol bizonyára ma is felettünk lebeg Bezerédj István szelleme. Hiszen Bazerédj István mindig ostora volt a felekezeti türelmetlenségnek és egyik vezére a lelki- ismereti szabadság táborának. A vallás-ügyekben elfoglalt álláspontját abban a klasszikus mondatban tömöritette, hogy: „aki tiszta lélekből tiszteli a tulajdon vallását, nem kívánhatja elnyomni és megcsonkítani a másét. “ PstaKSwi területen Tolna meséhez oaló csatolása. Bogyiszló, amelyet a Vásárhelyiféle Dunaszabályozás évtizedekkel ezelőtt Pestmegyétől elválasztott, a törvényhozás intézkedésével nemrégiben Tolna megyéhez csatoltatott, mert a megváltozott geográfiái helyzet miatt a község minden érdeke vármegyénk- hez fűződik. Ugyanekkor Baja törvényhatósági jogú városhoz csatolták a pestmegyei Bajaszentistvánt, amely ma már a szó szoros értelmében össze van építve a megcsonkított Bács- Bodrog vármegye uj metropólisával, Bajával. Ezen átcsatolások során Bogyiszló község jelentékeny területveszteságet szenvedett, mert a bogyiszlóiak birtokának pár ezer holdja a Duna pestmegyei oldalán maradt és a birtokkomplexum közigazgatásilag részben Fajszhoz, részben pedig Éraekcsanád- hoz tartozik. Mivel ez a körülmény Bogyiszló község háztartásában bevételi hiányokat idéz elő, Tolna vármegye lépéseket tett az iránt, hogy a község kárpótoltassék. A kárpótlás módja az volna, hogy a pestmegyei oldalon maradt bogyiszlói területek helyett Bogyiszlóhoz csatoltassanak a kalocsai érsekségnek és a közalapítványi, valamint a teréziánumi uradalomnak a Duna tolnamegyei partja menten fekvő mindazon birtokrészei, amelyek geográfiái helyzete ugyancsak a Duna kanyarulatainak az átvágása folytán változott meg és ame- lyek jelenleg még pnindig Pest me gyéhez tartoznak. Ezáltal BogyiggU 7566 katasztrális holdat nyerne ób en- nek a területnek az adója* kárpótolni a községet azért a veszteségért amelyet a község a lakosság PeBtmegyá*. ben rekedt birtokainak elmaradt adója révén szenvedi. Ennek a Tolna megyéhez csatolandó területnek egv része Bri ászén t' istvánhoz^ Tartozván, Baja polgár- mestere ellenakciót indított, mert szerinte ezeknek a területeknek az átcsatolása nemcsak a pótadóalap csökkenését és az ott űzött haszonhajtó foglalkozások kereseti adójának elvesztését jelentené, de Baja felette hátrányos helyzetbe is kerülne a Duna tolnamegyei partjának elvesztésével. Baja egyébként erre vonatkozóan kérte egy tájékoztató értekezlet összehívását, amelyet Érsekc3&nádon már meg is tartottak. Ezen az értekezleten Baja kiküldöttei hivatkoztak arra, hogy az átcsatolás kérdésében a földtulajdonos és a közigazgatás együttes érdeke az irányadó és ezért nemcsak a földtulajdonos kalocsai érsekség meghallgatását kérte, hanem közigazgatási szempontból is a kérelem teljesítése ellen nyilatkozott. Véleményünk szerint a kérdéses területeknek Bogyiszlóhoz és ezen a réven Tolna vármegyéhez való csatolását mellőzni nem lehet. Az ész- szerűség ugyanis amellett szól, hogy a Duna tolnamegyei oldalán fekvő területek közigazgatásilag is dunántúli törvényhatósághoz, tehát hozzánk tartozzanak. Ha ez a kérdés a Duna szabályozása alkalmával nem rendez- tetett is, az még nem jogcím arra, hogy ez a képtelen állapot tovább is fenntartassék. Végül a méltányosság is azt kívánja, bogy a szegény Bogyiszló ne szenvedjen adóveszteséget azért, hogy a gazdag Baja még jobban gyarapodhassék. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930 szeptember 11—17-i feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 30'4C° szeptember 14-én. minimum: 127 C° szeptember 17-én. Csapadék: • eső: 0'2 mm szeptember 11-én. » 1'2 mm szeptember 14-én. összesen 1 ‘4 mm. A légnyomás szeptember 17-én este 9 órakor 20 4 C° mellett 7528 mm-re emelkedett. Emelkedése azontúl is tartott. HÍREK. Heti emlékeztető. Szeptember 21. Máté. — 1791-ben Bécsben született gróf Széchenyi István. — 1846 ban indul meg az első gőzhajó a Balatonon. — 1860-ban meghalt Schopenhauer. — 1874-ben felavatják az első aradi színházat. — 1883-ban először adják a pesti Nemzeti Színházban Madách Imre: Az ember tragédiáját. Szeptember 22. Móric. — 1770-ben szttj. Kiss János költő. — 1852-ben meghalt Clark Vilmos a Lánchíd tervezője. — 1863-ban született Verse- cen Herczeg Ferenc iró. Szeptember 23- Tekla. — Kr. e. 480 ban született Euripidész .tragédia
