Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-09-20 / 74. szám

TGLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 szeptember 20. SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben ( JSCerfceii . j fiietési 'feliéi el etc Szekszlrd Nagyszálló Garay-tér 8. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolrjju): Szekszárdi-utca 14. Dunafóldyáron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 Kemény János, Pázmány rokona, önéletrajzában feljegyezte ézt s idézi a nagy érseknek azt a mondatát, hogy Erdélyben magyar fejedelem legyen és floreáljon, még ha protestáns is, különben a gallérunk alá köp a német. Tisza István, nemzetünk s egyházunk nagy fia, a Károlyi forra­dalom mártírja, 1913-ban a pozsonyi református templom felszentelésekor fényes beszédben apostrofálta ezt a históriai tényt s akkor feljegyeztem a kővetkező nyilatkozatát: „Pázmány Péter századának legkimagaslóbb jelleme és Bethlen Gábor minden tekintetben méltó kortársa, a katoli­cizmus és a protestántizmus leg­exponáltabb harcosai épen ebben a városban, Pozsonyban módot kerestek és találtak arra, hogy baráti kezet nyújtsanak egymásnak s leveleztek íb egymással, hogy a magyar nemzet nagy problémájának megoldásában résztvehessenek. Ennek az egységes nemzeti érzésnek a mai korban is teljesen le kell győznie a súrlódásokat és megteremteni az észnek és a szívnek azt a harmóniáját, mely a vallásos érzésben és az isteni gond­viselésben látja elvei diadalát.** Az egységes nemzeti érzésnek • történelmi folyamatát látom meg­nyilatkozni abban a viszonyban, mely Tisza István és a hercegprímás Csernoch János között kifejlett. Mind­kettő törhetetlen bajnoka volt a felekezetközi békének s a közös irányú magatartásnak és munkának köszönhető az az eredmény, hogy a század kezdetén Ne temere pápai dekrétum és a Borromeus-féle enczik- lika által felkorbácsolt felekezeti hullámok akkor elültek. Tisza István élete, munkája és emlékezete kiirtljatatlanul él sziveink­ben, de Csernoch János, a magyar kaiholikuB egyház feje is méltó arra, hogy protestáns oltárokon is égjen az ő emlékezetének tüze. A fővárosi egyetemi ifjúság Orszá­gos Széchenyi Szövetsége az 1914. évi április hó 24 én Széchenyi ünne­pet ült a Köztelek nagytermében, melynek Csernoch János hercegpri- más, Petri Élek akkor egyházkerü­letünk főjegyzője, későbben boldog emlékezetünkben élő püspökünk s Zsilinszky Mihály, az ágostai hitval­lású evangélikus egyház felügyelője, vpltak a vezérszónokai. Már ez a külső alakulás is útjelzője vplt a fe­lekezetközi héJMnek, melynek lényege j felségesen dombprodptf ki pz elhang zptt beszédekből. Ezeknek ide vonat kopó részeit paó szerint idézem. é»te«ÍVT!7——?T Értesítem a n. á. vásárlóközönséget, hogy a Kaszinőbazár épületében (volt Boros és Társa gépOzlet helyén) SflF* * cipőáruimat *98 nyitottam. Minden törekvésem odairányul, hogy dús raktáramból a legjobb és legszebb női-, férfi-, leányka-, gyermek-, sport-, hő- és fárcppével a legolcsóbb' áron szolgálhassam ki a t. vevő- kÖzQijsegei. Nagy választék harisnyákban! — A n. é. vásárló­közönség szivesjöindüTalu pártfogását kérve, vágyok teljés tlszléíetfél Női- és férficipők 14 P-tlíM Gíp$áf lltláZ Síndor, Szektzírd. A hercegprímás beszéde : Az ideális barátság, mely a katolikus Széche­nyit és a protestáns Wesselényit egyba- fíízte, példaképül szolgálhat a közös magyar hazában egymás mellett lakó hivő keresztényeknek, miképen kell a közös keresztény szellem és értékek ^egojtajmazására őszinte egyetértés­sel együttműködőtök a egymást köl csőnöaen megbecsülniük. Petri Elek beszéde: Az őaminen ciája beszédében felvetett negyfoptos- ságu eszmét szivem egész melegével üdvözlöm s nem tudom eléggé hang­súlyozni, mennyire szükséges az, hogy a sajnosán tapasztalható felekezeti szükkeblüség és türelmetlenség le- fegyvereztesaék és a határvillongások minden oldalról jóakaratulag kerül- tessenek. Minden egyháznak a maga körében megvan a maga nemes hiva­tása a hitélet fejlesztésében, hiszen sajnos, minden egyházban vannak nagy számban megmentendő lelkek. Én abban a jó reményben vagyok, hogy a most felvetett eszme termé­keny talajra fog találni és meghozza közéletünkben is a maga üdvös és jó eredményét. Zsilinszky Mihály beszéde: „Aki a múlt század 30-as és 40 es ország­gyűléseinek vallásügyi tárgyalásaira visszagondol, az bizonyára meggyő­ződhetik arról, hogy ott két ellen-: tétes keresztény irány küzdött egy­mással és hogy a 40 es években a katolikus főnemesség és nemesség soraiban lényegesen megszaporodott azoknak a szabadelvű férfiaknak a száma, akik a hazában élő keresztény vallásfelekezetek közötti jogegyenlő­ségnek és viszonosságnak elveit han­goztatták. őeminenciája ezek közül ma két kiváló férfiúról emlékezett meg, Széchenyi Istvánról és Wesse­lényi Miklósról, akik fálretéve minden felekezeti különbséget és egymás vallásos hitét megbecsülve, belső ba­ráti viszonyban éltek. Miüd a ketten hirdették, hogy nincs kárhozatosabb bűn, mint a vallási türelmetlenség, hogy szeressük Istent, mint a leg­főbb bölcsaséget és szeressük fele­barátainkat, mint tenmagunkat. Ebben van röviden összefoglalva az egész kereszténység lényege és az újabb társadalmi mozgalmak eszmei alapja.“ E nyilatkozatokhoz igazán nem kell kommentár, csak kiegészítésül fűzök ezekhez két megjegyzést. Egyik az, hogy Csernoch János a háború után is, egész haláláig buzgó apostola volt a felekezetközi békének. Röviddel halála előtt, a szentendrei harangszen­telésen, ajkáról a következő erélyes szavak hangzottak el: „Nem fogom megengedni, hogy a felekezetek között az esetleg itt-ott féllobbanó békét­lenség csóvái erőre kapjanak. A fele­kezetek tagjai teljesítsék a köteles­ségüket a templomban és a társa­dalmi életben s kezüket összefogva munkálkodjanak a haza érdekében. Mindnyájunknak egyformán teljes HufscAcnlmcAer Ödön ét Fin cégt. Mutchenbacher Jenő tOzifakeres- ..... . , kedése, cement-, beton-, mS£ő-gyára, sír­emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyfirűk és hidáteresz-csövek ““idén átmérőiben, köttető, $eriiés- és kőoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cse^p, mintás ,és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolat! fehér és lsekkel kell szeretni ezt a csonka hazát, amelynek érdekeit nem szabad, bogy a vallási gyűlölködés lángjai veszedelmeztessók. Amíg én élek, piszém, hogy ez nem is fog bekövet kezni, mert én nem változom és ami­ként eddig is tettem, továbbra is a vallási béke szellemében akarok mun­kálkodni és igy akarok meghalni.“ A másik megjegyzésem az, hogy a most említett három egyházi férfiú közül ma már egyik sem él, de éj­nek és élniök kell az utódok emlé kezeiében, mert egy nagy iró szerint csak azok halnak meg igazán, akiket elfelejtenek. Á felekezetközi béke apostolairól bizonyára nem fognak elfelejtkezni ezen a talajon, mely a vallásfeleke­zetek egyenlőségének és viszonossá­gának termőföldje, ahol bizonyára ma is felettünk lebeg Bezerédj István szelleme. Hiszen Bazerédj István min­dig ostora volt a felekezeti türelmet­lenségnek és egyik vezére a lelki- ismereti szabadság táborának. A val­lás-ügyekben elfoglalt álláspontját abban a klasszikus mondatban tömö­ritette, hogy: „aki tiszta lélekből tiszteli a tulajdon vallását, nem kíván­hatja elnyomni és megcsonkítani a másét. “ PstaKSwi területen Tolna meséhez oaló csatolása. Bogyiszló, amelyet a Vásárhelyi­féle Dunaszabályozás évtizedekkel ezelőtt Pestmegyétől elválasztott, a törvényhozás intézkedésével nemrégi­ben Tolna megyéhez csatoltatott, mert a megváltozott geográfiái helyzet miatt a község minden érdeke vármegyénk- hez fűződik. Ugyanekkor Baja tör­vényhatósági jogú városhoz csatolták a pestmegyei Bajaszentistvánt, amely ma már a szó szoros értelmében össze van építve a megcsonkított Bács- Bodrog vármegye uj metropólisával, Bajával. Ezen átcsatolások során Bogyiszló község jelentékeny területveszteságet szenvedett, mert a bogyiszlóiak bir­tokának pár ezer holdja a Duna pest­megyei oldalán maradt és a birtok­komplexum közigazgatásilag részben Fajszhoz, részben pedig Éraekcsanád- hoz tartozik. Mivel ez a körülmény Bogyiszló község háztartásában be­vételi hiányokat idéz elő, Tolna vár­megye lépéseket tett az iránt, hogy a község kárpótoltassék. A kárpótlás módja az volna, hogy a pestmegyei oldalon maradt bogyiszlói területek helyett Bogyiszlóhoz csatoltassanak a kalocsai érsekségnek és a közala­pítványi, valamint a teréziánumi ura­dalomnak a Duna tolnamegyei partja menten fekvő mindazon birtokrészei, amelyek geográfiái helyzete ugyan­csak a Duna kanyarulatainak az át­vágása folytán változott meg és ame- lyek jelenleg még pnindig Pest me gyéhez tartoznak. Ezáltal BogyiggU 7566 katasztrális holdat nyerne ób en- nek a területnek az adója* kárpótolni a községet azért a veszteségért ame­lyet a község a lakosság PeBtmegyá*. ben rekedt birtokainak elmaradt adója révén szenvedi. Ennek a Tolna megyéhez csato­landó területnek egv része Bri ászén t' istvánhoz^ Tartozván, Baja polgár- mestere ellenakciót indított, mert szerinte ezeknek a területeknek az átcsatolása nemcsak a pótadóalap csökkenését és az ott űzött haszon­hajtó foglalkozások kereseti adójá­nak elvesztését jelentené, de Baja felette hátrányos helyzetbe is kerülne a Duna tolnamegyei partjának elvesz­tésével. Baja egyébként erre vonatkozóan kérte egy tájékoztató értekezlet össze­hívását, amelyet Érsekc3&nádon már meg is tartottak. Ezen az értekez­leten Baja kiküldöttei hivatkoztak arra, hogy az átcsatolás kérdésében a földtulajdonos és a közigazgatás együttes érdeke az irányadó és ezért nemcsak a földtulajdonos kalocsai érsekség meghallgatását kérte, hanem közigazgatási szempontból is a kére­lem teljesítése ellen nyilatkozott. Véleményünk szerint a kérdéses területeknek Bogyiszlóhoz és ezen a réven Tolna vármegyéhez való csato­lását mellőzni nem lehet. Az ész- szerűség ugyanis amellett szól, hogy a Duna tolnamegyei oldalán fekvő területek közigazgatásilag is dunán­túli törvényhatósághoz, tehát hozzánk tartozzanak. Ha ez a kérdés a Duna szabályozása alkalmával nem rendez- tetett is, az még nem jogcím arra, hogy ez a képtelen állapot tovább is fenntartassék. Végül a méltányosság is azt kívánja, bogy a szegény Bogyiszló ne szenvedjen adóveszte­séget azért, hogy a gazdag Baja még jobban gyarapodhassék. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930 szeptember 11—17-i feljegyzé­seiből : Hőmérséklet: maximum: 30'4C° szeptember 14-én. minimum: 127 C° szeptember 17-én. Csapadék: • eső: 0'2 mm szeptember 11-én. » 1'2 mm szeptember 14-én. összesen 1 ‘4 mm. A légnyomás szeptember 17-én este 9 órakor 20 4 C° mellett 7528 mm-re emelke­dett. Emelkedése azontúl is tartott. HÍREK. Heti emlékeztető. Szeptember 21. Máté. — 1791-ben Bécsben született gróf Széchenyi Ist­ván. — 1846 ban indul meg az első gőzhajó a Balatonon. — 1860-ban meghalt Schopenhauer. — 1874-ben felavatják az első aradi színházat. — 1883-ban először adják a pesti Nem­zeti Színházban Madách Imre: Az ember tragédiáját. Szeptember 22. Móric. — 1770-ben szttj. Kiss János költő. — 1852-ben meghalt Clark Vilmos a Lánchíd ter­vezője. — 1863-ban született Verse- cen Herczeg Ferenc iró. Szeptember 23- Tekla. — Kr. e. 480 ban született Euripidész .tragédia

Next

/
Thumbnails
Contents