Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-09-10 / 71. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG i 1930 szeptember ÍO. ▲ * 18havi részletre ▼ Á ■ vehet mindennemű I Philips készüléket I I hangszórót, anódpótlót és egyenirányítót. SOMMER BÉLA mechanikusnál I Szekszárd, Oaray-tér. Telefon 51. I A fanév kezdetén. A tanév küssöbén állunk. E'mult a pihenés, a vakáció a megnyíltak ismét aa iskolák kapni, hogy egy munkás esztendőre hajlékot biztosít­sanak a tudomány szomjas ifjúságnak. És e nagy, sorsdöntő pillanatban éreznie kell minden magyar pedagó­gusnak, tanítson és neveljen bár milyen fokú iskolában is, hogy nagy, igen nagy érték, hatalmas kincs van a sáfárkodására, gondjaira bízva. A gyermek a szülő öröme, a család büszkesége, a jövő reménye. „A gyermek a nemzetnek a jövőbe ívelő ezivárványos hídja, a remény fia, a teljesedő ígéret Aki a gyermekkel törődik, nemzetének jövőjén dolgozik s munkájának eredményében túléli saját korát.“ Mert a gyermektől függ a nemzetek sorsa, a gyermek sorsa pedig azoktól, akik nevelését irányít­ják, tehát a szülőkön kívül főleg a tanítóktól és tanároktól. Az iskola lelki kohó, melyben izzik, edződik, alakul, tisztul a gyer­mek lelke s mint tiszta fém kell, hogy kikerüljön belőle, visszahagyva a salakot, a rossz tulajdonságokat. A nevelő tehát nem holt anyaggal dolgozik, hanem emberi lelket müvei, melyben isteni szikra van. Tehát a nevelői munka lélekformálás és mint ilyen, a legideálisabb munka, de a legfelelősségteljesebb is, és ebes lélek kell. Lélek nélkül a nevelő-oktató munka bürokratikus munkává sttlyed, eltűnik belőle a művészi s robotolássá válik. Az iskolában a lélek nélkül végzett mánkénak csak látszatsikere lehet, igazi értéke és eredménye a munkának CBak akkor van, ha a tanító és tanár igazán a leikéből ad a tanítványoknak, mert az oktató az emberi lélek formálásával foglal­kozik s így egész lelket kell bele­adni annál is inkább, mert az em­berek lelkén esett kárt rendesen helyre sem lehet hozni, kárt okozni pedig annál könnyebb. A gyermek lelke szárnyakat sze retne rakni, repülni szeretne és a tanítónak kell vigyáznia, hogy veszély nélkül röpíthessék a szárnyak a gyer­meki lelket s a szárnyakhoz a tanító­nak iránytűt is kell adnia a gyer­meknek, hogy a helyes utat el ne tévessze soha. A nevelés alapja legyen az okos szeretet, módszere a türelem, lelke sedés és önfeláldozás, célja az egész­emberré nevelés. A tanító-nevelő legfőbb irányitója az okos szeretet legyen, eszköze pedig a fejlett léleknek a fejlődő lélekkel való közvetlen érintkezése. Tudjon a nevelő alkalmazkodni a fejlődő, eleven gyermeklélekbez, szá­moljon a gyermek természetes és jó ösztöneivel, szálljon le hozzá, ha kell, hogy felemelje. A legnemesebb érte­lemben vett pedagógia a gyermeki lélek megfigyelésén, tanulmányozásán épül fel. Tanulmányozni kell a gyer­mek lelkét, meg kell ismerni a gyer­mek egyéniségét, értelmi fejlettségét, jellembeli tu'ajdonságát, gondo'kodas- mődját, magatartását, s arra kell törekedni, hogy megismerjük hibáit, fogyatkozásait s ezeket kiküszöböljük és jó tulajdonságait, hogy ezeket kifejlesszük. Nem szabad a gyermeki ÉRTESÍTÉS! 876 Értesítem a □. é. vásárlóközönséget, hogy a Kaszinőbazár épületében (volt Boros és Társa gépdzlet helyén) MT cipőáruházat “If nyitottam. Minden törekvésem odairányul, hogy dús raktáramból a legjobb és legszebb női-, férfi-, leányka-, gyermek-, sport-, hö- és sárcipével a legolcsóbb áron szolgálhassam ki a t. vevő- közönséget. Nagy választék harisnyákban! — A n. é. vásárló- közönség szives jóindulatú pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel nőí- és férficipők 14 p-töi i Cipőáruház slffiSaSkfzárd! ^Va*sJózsefdr!| Egy feldúlt ország romjain építő munka hőse Ő, Lelkében fellángolva ég lebirhatatlan őserő. Nagy ésszel s forró szívvel áll nehéz vezéri főhelyen, Minden nagy terv, mit lelke sző, előre — biztos győzelem. Munkás éltének szép delén orvul tört rá a zord halál, Nyugalmat, melyhez nem szokott, tán elsőízben most talál. A nemzet, mely szivébe zár s megőrzi szép emlékedet, Könnyezve int búcsút feléd: apostollélek, Ég veled! Babay Géza. lelket valami formába erőszakkal beleszoritaní, legyen a nevelő mód­szere egyéni úgy a tanító, de főként a gyermek szempontjából. Baden-Powel főcserkész azt mondja: „a gyermekek rugdalózó, féktelen temperamentuma, egészséges kacagása nem büntetendő cselekmény“. Ez legyen minden nevelő vezetőgondolata. A fiatal jókedv és az esetleges gyer­mekes meggondolatlanság tu'zásait atyai jóindulattal kell helyreigazitani, szeretettel irányítani a jóra a gyer ­meket s nem mindig gonosznak, rossznak látni a fiatalos megnyilatko­zást. A tanár, tanító nem egy gonosz­tevő rettenhetetlen bírája az iskolában, ki a bírói emelvényről soha nem ereszkedik le, hanem fölényes visel kedésével valóságos réme less a fiatalságnak, kit szeretni soha, de megutálni fognak csak tanítványai. A szeretet mellett legyen türelmes is az oktató. Sok fáradsággal, lemon­dással járó foglalkozás a pedagógusé, de aki eszményeket követ, aki nem­csak foglalkozásnak, nemcsak ke­nyérkeresetnek, hanem hivatásnak tekinti a nevelést, a lélekformál ást, az türelemmel, lelkesedéssel, önfel­áldozással gondozza a legszebb virá­got, a zsenge gyermeklelket s annak ez szép, tiszta örömöt adó foglalkozás. Lássuk azért, hogy kell egész em­berré nevelnünk a gyermeket? Ha Isten,, haza és embertársaink iránti szeretetre neveljük. Ezek legyenek tehát a nevelés terén legfőbb eszmé­nyeink. Kiinduló pontunk tehát Isten sze­retető : a vallás legyen s első gondunk a vallásos érzés és az istenfélelem erősítése. Amely ifjúság vallásos és istenfélő, annak a hite szent, erköl­cse tiszta, becsülete szeplőtlen, mun­kája lankadatlan, szive nemes s lelke bízni tudó. A vallásosság mellett a meg nem alkuvó hazaszeretetre nevelés Tegyen nevelő munkának vezető ideálja. Tör­hetetlen, munkás, tettekben megnyit- vánu'ó, bízó és hivő hazaszeretetre neveljük az ifjúságot, mert akkor a nagy ősökhöz méltó utódokat, uj ma­gyar ifjúságot, reménytnyujtó uj nem­zedéket nevelünk, amelynek leikéből a hősi erőfeszítés, a mostoha sorssal | való viaskodás felszínre hozza a ma- I gyár faj igazi kincseit, az akarat ! hojlithatatlan vasércét, a képzelet I tündöklő aranyát, az energia lobogó f szenét, az áldozat és gyász szintiszta ezüstjét. S ha így neveljük a gyermekeket, akkor még egy föladat vár reánk s ez az, hogy oltsuk szivükbe az egy­más iránti szeretetet is. Az összetartás és egyetértés, a fej­lett és egészséges szociális érzés, a mindenre kész, az önfeláldozó barát­ság felébresztése és megszilárdítása az ifjúság lelkében kiküszöböli belőle a gyűlölködést, irigységet, az egy­más oknélküli elgáncsolását, az ön­zést s végre is megszünteti nemzeti átkunkat: a visszavonást. Ezeknek az eszményeknek a gyer­meki telkekbe plántálásával egy szebb, dicsőbb jövő útját készítjük elő, mely­nek legbiztosabb támasia egy tett­erős, lelkes, öntudatos, testileg-lelki- leg edzett magyar ifjúság, mely lélek­ben tiszta és nemes, hitben erős, szeretetben gazdag, reménykedésben kitartó b munkában fáradhatatlan. A lélekformálás e munkája azon­ban nehéz, szinte művészi föladat elé állitja a tanítót. Ezt a nehéz, de szép munkát az iskola vállalja is a legtöbb esetben, de a szülőknek a nevelő munkájával együttérző közre­működése a legelső feltétele annak, hogy az iskola munkája eredményes is legyen. Mert, ba ez a megértő együttműködés hiányzik a szülők részéről, ha az iskola munkáját csak gáncs és kritika illeti a gyermek előtt, annak mindig a gyermek, a gyermeki lélek vallja kárát. Viszont a család és iskola megértő, egyöntetű együttműködése harmonikussá teszi a gyermeki lélek formálását, az ellen­tétes hatások pedig diszharmonikussá teszik a gyermeklelket. S ha még ráneveljük a gyermeke­ket, hogy szeressék egymást, ekkor megtettük kötelességünket. Nincsen egy nemzet, melynek gyermekei kell, hogy érezzék, hogy testvérek, mint a magyar nemzet. Ebben, hogy ma­gyarok vagyunk, benne van az el- hagyottság, a szenvedés, á küzdés érzete. Ne válasszon el minket se születés, se vagyon, se vallás, egyedüli mérték csak az legyen, hogy meny­nyire magyar. Ü3 valljuk magun­kat büszkén magyaroknak, — mert ebben benne van ezeréves történetünk minden dicsősége, bánata. De ez a dicsőség kell, hogy minden magyart, kicsit és nagyot, munkára serkentsen. A bánat, mely ezeréves A nagy melegben legkellemesebb üdítő italok: Málnaszörp Cltromszörp narancsszörp Ananűszszörp Trappista - sajt c. kilós kerékben 1 kg 2*20 Finom téli szalámi c. kilós rudban 1 kg 5'50 Finom tó friss pártáitól kávé kiméivé 1 kg 6'40 Meinl kávék eredeti csomagolásban és mindennemű fűszer- és csemegeáruk a legjobb minőségben és legolcsóbb árban kaphatók GAUZER ÁDÁIH cégnél Szekszárd * Telefon 31. Szállítás póstán és vasúton, csomagolás díjmentes. 856 történetünkből kiolvasható, egyúttal ígéret, serkentés, hogy higyjünk e nemzet jövőjében, feltámadásában, mert ahol erős a hit, ott — ha kell — csoda is történhet. Egymás megértése, megbecsülése, szeretető, kitartó, a kötelességteljesi* tés határán is túlmenő, lelkes haza- szeretettől áthatott munka, az Istenbe vetett szilárd hittel erősített törhetet­len bizakodás a nemzet szebb jövő­jében meghozza mindnyájunk leghőbb vágyát: Nagy Magyarország feltáma­dását. Ezzel a reménységgel, hogy peda­gógusainknak minden gondolata, tette, igyekezete ezt szolgálja s az uj tanév is közelebb viszi a magyart Trianon rabláncainak lerázásához, üdvözöljük a munkába álló nevelőket és tanulókat. Dr H. A. Közigazgatási bizottsági Diái. Tolna vármegye közigazgatási bi­zottsága szeptember 9-én S z é v a I d Oszkár alispán elnöklete alatt tar­totta rendes havi ülését. Az előadókon kívül megjelentek az ülésen a bizott­ság választott tagjai sorából Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János. Az ülés megnyitásakor Szévald Oszkár alispán, mint elnök az alábbi beszéd­del bejelentette azt a megdöbbentő veszteséget, amely dr Vass József ha­lálával a nemzetet érte. Egy fájdalmas nagy veszteségről kell meg­emlékeznem, mely a magyar kormányt, az országot váratlanul érte, mélységes gyászba borítván nemzetét. Tegnap a déli órákban, mint a futó tűz terjedt el mindenütt a lesújtó hir, hogy dr Vass József h. miniszterelnök, m. kir. nép­jóléti és munkaügyi miniszter hirtelen elhunyt. Az emberfeletti óriási mtínka felőrölte a még oly hatalmas, erős szervezetet, kialudt a kivételes nagy elme, amely oly sok nagyot Is hasznosat alkotott; megszűnt dobogni a szív, amely a népjólétért élt és hevfllt Meg sem tudjuk mérni a veszteség nagy­ságát, horderejét és kihatásait, melyek ezen nagy fenomén elmúlása által a magyar ha­zát érték. Mi, akik közvetlen közelről bámultuk az ő kivételes nagy képességeit, hatalmas mun­kásságát, a korszakalkotó törvényalkotásait, melyeket nagy szociális érzékkel, krisztusi szeretettel az elhagyottak, a gyámolitásra szorultak és a szegény nép nyomorának eny­hítésére, megmentésére és felsegitésére for­dított, aggódva állunk a nemzet nagy ha­lottjának ravatalánál és kérdezzük, hogy lesz-e, aki ezt a munkát utánozni tudja? Nem állhatunk meg csupán csak könnyes szemmel a nagy magyar ravatalánál, hanem annál a kapcsolatnál fogva, mellyel vele együtt működtünk a haza javára és boldo­gulására együtt dolgoztunk, a puszta meg- emlékezésen felül indítványozom, hogy “r Vass József miniszterelnök helyettes érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents