Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-08-20 / 65. szám

1930 augusztus 20.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

— A Külsősomogyi Református Egyházmegye háromszázéves jubileuma. Szeptember 9 én és 10 én Dombóváron ünnepli meg a somogyi és tolnai egyházközségekből alakult Kül- sősomogyi Református Egyházmegye fennállásának háromszázéves évfordulóját. A jubiláns ünnepen Ravasz Lászlóval, a dunamelléki egyházkerü let püspökével az élükön megjelennek az egyházmegyék esperesei, lelkészei, tanárai és tanitói, valamint a tanács- birák és egyházgondnokok, akiknek soraiban ott lesznek: gróf Téleky József, gróf Ráday Gedeon, gróf Teleky Tibor, Benedek Sándor a közigazgatási bíróság másodelnöke, Mándy Sámuel, Huszár Dezső, dr Kálmán Jenő képviselők és a református egyház sok más előkelő kép viselője.

— Szent Imre tisztelete Tolna vármegyében. Most, amikor Imre hercegnek, a szentté avatott királyfinak halála kilencszázadik évforduló ját ünnepli az országgal együtt egész Európa katolikus népe, nem lesz érdektelen megemlékezni róla, hogy Szent Imre, vármegyénk több helyén megkülönböztetett tiszteletben részesül. Szent Istvánnak birtokai voltak To'na vármegyében és az írások szerint azok meglátogatásakor kíséretében volt Imre fia is. Talán ilyen, majdnem évezredes emlék következménye, hogy Döbrököz, Diósberény, Dunakömlőd és Nagyvejke plébánia templomai régi idők óta Szent Imre képét helyezték a főoltárra. így kap csolódik össze Szent Imre herceg vármegyénkkel és őt, mint az ifjúság védőjét, hazánk uj nemzedékének pátronusát nagyobb meghatottsággal is ünnepelhetjük.

— Előléptetés. A kormányzó őfő- méltósága a vallás- és közoktatás' ügyi m. kir. miniszter előterjesztésére Ujsághy Géza szekszárdi m. kir. áll. reálgimnáziumi tanárt a VI. fizetési osztályba nevezte ki.

— Pap választás. Dunaszentgyör gyön f. hó 17 én választották meg Joó András nagydorogi lelkész és dr Kovács-Sebeatény Endre felsőházi tag elnökléBével tartott egyházközségi közgyűlésen Kátai Endre kormányfőtanácsos, ref. lelkész utódját. A választási küzdelemből, mint már múlt számunkban jeleztük, Palcsó László nágocsi lelkész került ki győztesen.

— Megerősítés. A m. kir. vallás ás közoktatásügyi miniszter Simon József hőgyÓBzi állami polgári fiú ,és leányiskolái megbízott igazgatót igaz gatóa minőségben végleg megerősi tette.

— Kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Urlika Emília tolnai, Arany Olga ujdombó vári és Bolláné Lthotzky Emma ka- talinpusztai helyettes állami tanítónő két mostani állomáshelyükön meg- hagyáeuk mellett rendes állami néptanítókká nevezte ki.

— Tanltóválasztás. A szemcsédi községi iskolaszék folyó hó 16-án 'tartott tanitóválasztó ülésen a szemcsepusztai községi iskola tanítónőjéül Miklós Anna eddigi helyettes tanítót választotta meg egyhangúlag.

— Pénzügyi áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter dr Barabás István és Péger István pénzügyi fogalmazókat Paksról, illetve Duna- föld várról a szekszárdi pénzügy igazgatóság központjába, Ruzbícs Lajosné kezelőt pedig a mohácsi m. kir. adóhivatalhoz áthelyezte.

N

qajazs

valamint füzetek, Iskolatáskák

legjutányosabban beszerezhetők

a MOlhflR-télert.i‘;,VSÉ

SZÉK SZÁRI), KASZ1NÓBAZÁR • TELEFON SZÁM: 37.

Postai megrendelések a beérkezés napján intézteinek el

— Dr őrffy Imre a községek önállóságának növeléséről. A ba- latonföldvári pártértekezlettel kapcsolatban megírtak, hogy az egységespárt dr őrffy Imre szekszárdi kép viselő kezdeményezése folytán hosz- szabb idő óta foglalkozik a községi közigazgatás reformjának kérdésé vei, mert a kerületekben különböző panaszok és kívánságok merültek fel, hogy a nehézkes községi közigazgatást gyorsabbá tegyék. A községi jegyzők úgyszólván az ország min den községében túl vannak halmozva munkával és részben a jegyzők teher mentesítésére, részben pedig az eljárások egyszerűsítésére gondol az egységespárt azzal a reformmal kapcsolatban, amelyet a községi közigazgatás terén a kormány meg akar valósítani. Ismeretes, hogy az egységespárt balatonföldvári értekezletén őrffy Imre javaslatára bizottságot küldött ki, hogy megvizsgálják a községi közigazgatás menetét és össze- gyüjtsék azokat az adatokat, amelyeknek alapján megreformálni kívánják a községi közigazgatást. Rubinek 1st ván, őrffy Imre, Csák Károly, Szabó Sándor, E. Szabó Géza, Udvardy János és Gyulay Sándor lesznek a bizottságnak a tagjai és ők a parlament nyári szünete alatt a községek nagy részét végigjárják és személyesen győződnek meg arról, hogy melyek azok az okok, amelyeknek következtében bizonyos késedelmek állanak elő a községi közigazgatásban. Az összegyűjtött adatokat azután a párt bizottsága feldolgozza és a belügyminisztérium kodifikáló osztályának közbenjöttévei fogják a megfelelő reformintézkedéseket életbeléptetni. A bizottság munkájáról dr Őrffy Imre országgyűlési képviselő a következőket mondotta egy fővárosi napilap munkatársának: „A községi közigazgatásnak két nagy hibája van, amelynek következtében sürgős reformra van szükség. A községek vezetőjének hatásköri önállót- lansága ugyanis kiöl minden felelősségérzetet, mert a legkisebb, legjelentéktelenebb ügyekben íb a főszolga bíró hozzájárulása szükséges és ez nagy időveszteséggel és munkapazar- lásaal jár. Szükséges, hogy a község vezetőjének önállóságát emeljék ée ebből a szempontból revízióra van szükség a községi közigazgatásban. A másik ok, hogy az állami köz- igazgatás körébe tartozó olyan feladatokkal van agyonterhelve a jegyző, amelyek legalább is másodrendű feladatok és ezek mellett a teendők mellett háttérbe szorulnak azok az elsőrendű községi feladatok, amelyek megoldása elsősorban a jegyző kötelessége. A bizottság munkája és az egységespárt törekvése oda irányul, hogy a jegyzőt visszaadják a községeknek és a jegyző munkásságát

elsősorban a községi ügyek megoldására állítsák be, nem pedig olyan adminisztrációs munkába, amely más állami szervek kötelessége volna.

A bizottság ebben az irányban dől gozik. Közvetlen kapcsolatot teremt a jegyzőkkel és azok bevonásával fogja megtárgyalni mindazokat a kér déseket, amelyek a községi közigazgatás reformjához szükségesek. Az ősszel előreláthatóan rendelkezésünkre fognak állani az összes szükséges adatok és megtörténik a közigazgatás reformja.0

— A szekszárdi római katolikus iskolaszék újjáalakítása. A szék szárdi római katolikus iskolaszék és hitközségi tanács megbízatása lejár ván, az egyházi hatóság az uj-tanács választásának idejét szerdára, azaz Szent István napjára tűzte ki. A választást a belvárosi római katolikus elemi iskolában két bizottság előtt tartják délelőtt 9 órától délután 4 óráig. A hitközség minden tagját felkéri, hogy szavazati jogával élni szíveskedjék.

— Éber Sándor sikere. Az árpádházi szentek kiállításán a Nemzeti Szalón ezüstérmét a szekszárdi származása Éber Sándor neves bajai festőművész nyerte Szent Imre eredeti freskójával. Ugyanezen a kiállításon keltett feltűnést leányának, Éber Ancinak tizenhat alakos „Szent Imre a fiatalság között0 cimü kompozíciója.

— Kirendelés. A vallás és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Laky István oki. gazdát a szekszárdi köss. gazdasági népiskolába ideiglenes óraadóul rendelte ki.

— Helyettes tanító választás. A németkéri. róm. kát. iskolaszék az 1930—31. évre szabadságolt tanító helyetteséül Ádám Imre oki. tanítót választotta meg.

— Az adók és illetékek lerovása a vármegyében. Jakab László miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatónak a közigazgatási bizottság előtt tartott beszámolója szerint az év első felében Tolna vármegye adózói leróttak 1,396.862 P állami adót, julius hóban pedig 96.918 pengőt a folyó évi 4,971.069 P kivetésre és igy az esedékessé vált hátralék 2,447.659 P, ami a múlt évi eredményt tekintve 21 985 pengővel kedvezőbb. Nem ez az eset azonban a forgalmi adóknál. A múlt év első hét hónapjában ezekből 470.344 P folyt be az idei 437.718 pengővel szemben. Az illetékeknél még kedvezőtlenebb a helyzet, mert a múlt évi 1,147.248 pengős lerovás helyett most csupán 830.641 P az illetékbevétel. Visszaesés -tehát a forgalmi adónál 32.625 P, az illetékek nél 316.607 P. Aggasztó a pénzügy igazgató véleménye szerint, hogy az előirányzattal szemben 87 százalékra tehető hátralékot 5 hónap alatt kell behajtani.

— Városi küzgyülés. Szekszárd város képviselőtestülete f. hó 19-én délután a városháza nagytermében rendkívüli kösgyülést tart az alábbi tárgysorozattal: 1. A gazdasági

ismétlőiskola által eddig használt 4734 négyszögöl nagyságú ingatlan eladása. 2. A községi iskola alap tulajdonát képező ingatlanból 20 katasstrális hold nagyságú területnek kisebb parcellákban való eladása és ezzel egyidejűleg a községi iskola alap részére özv. báró Sohell József - nétől 20 katasztrális hold megvétele és erre az önálló gazdasági népiskola örök használati jogának biztosítása.

3. A esendő risk ólai ut kövezése tárgyában megtartott újabb versenytárgyalás eredménye. 4. A csatári iskolai építés utófelülvizBgálatáoak bejelentése. - A Mikes uccában 55 fm. hosszúságú szennyvízcsatorna meg építése. 6 Koreczki Etel kérelme közterület megvétele iránt.

— Megszűnő pénzügyőri szakaszok. A pénzügyminisztérium a dunaföldvári és bitaszéki pénzügyőri szakaszokat november hó 1 ével beszüntette és az ezekhez tartozó köz ségeket a szomszédos paksi, tolnai, bonyhádi és szekszárdi szak ászokhoz csatolta.

— Kitüntetés. Az országszerte tartott Goldberger féle Bamberg kirakatverseny alkalmából a helyi Kron Salamon Fia divatáru cég ezüst és bronz éremmel lett kitüntetve. A közönség figyelmébe ajánljnk, hogy ezen régi cég kirakatait tekintse meg.

— Eljegyzés. Süss Rózsika Kalocsa, Engel Alfréd fakereskedő Szekszárd, jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)

— Szarvas- és vaddisznócsordAk a kalocsai érseknradalom Dunaerdejében címmel lapunk julius hó 23-iki számában egy közlemény jelent meg, melyet mi a velünk csereviszonyban levő „Független Magyarság0 cimü bajai napilapból vettük át. A közleményre vonatkozóan most illetékes helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az érsekuradalom erdeiben ma sincs több vad, mint amennyi az előző években szokott lenni, mert túlzás, hogy a szarvas és vaddisznó el nem képzelhető arányban elszaporodott volna az érsek Danaerdejében és hogy ez a körülmény okozná a szomszédos községek vetéseiben a hatalmas vadkárokat. A helyenként okozott nagyobb károkat az érsekuradalmi ügyészi hivatal nyilatkozata Bzerint az idézi elő, hogy a Közalapítványi Uradalom a községekkel határos erdejét kizárólag a községek felől kerítéssel látta el, anélkül azonban, hogy az egész közalapítványi erdőt bekerítette volna. így aztán az a vadállomány, amelyik eddig a közalapítványi erdőkből 28—30 kilométer hosszban járt ki, a kerítés végén az érsekuradalmi erdőkre szorul és azokon keresztül látogatja meg a községi vetéseket. Információnk Bzerint erősen túlzott a közleménynek 100—300 főből álló szarvascsordára vonatkozó része, mert ekkora állomány az érsekuradalmi éB a közalapítványi erdőkben egyáltalán nincsen és ugyancsak túlzás az is, hogy gróf Zichy Gyula érsek vadszeretete és a természet iránt való rajongása akadályozná meg a szarvasok okszerű kilövését, mert az érsek már évek óta minden évben adott ki rendeletet a fölös számú 50—50 db tehén kilövésére és ennek a rendeletnek az uradalmi erdőmérnökök eleget is tettek. Az uradalom egyébként e tekintetben is annyira betartja a törvényes rendelkezéseket, hogy a földmrvélésttgyi miniszter nem jöhetett abba a helyzetbe, hogy a vadállomány •sökkentésére az érsekséget figyel-