Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-08-06 / 61. szám
XII. évfolyam. 61. szám. Egyes szám ára 16 fillér. _____ Szekszárdi 1930 augusztus 6. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre---------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Sz erkesztő: 6CHNEIDER JÁNOS. A lap megjalanik minden saerdán éa szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy.60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Vitéz Vendel polgármester nyilatkozata a szekszárdi aszfaltűgyröl. A Magyar Aszfalt Részvénytársaság budapesti központi irodájában a székesfehérvári panamák miatt szükségessé vált vizsgálóbírói házkutatás sál kapcsolatban a „Magyarság“ hosszabb cikkben foglalkozott ezen cégnek szekszárdi munkáival és megírta, hogy a Magyar Aszfalt Rt. dolgai Szekszárd város közgyűlését is foglalkoztatták. A cikk részletesen kitért a város közgyűlésén letárgyalt anyag pénzügyi vonatkozásaira, felemlítve, hogy mig az aszfaltozás négyzetméteréért Szekszárdon 18 pengő 80 fillért kel* lett fizetni, addig ugyanez a munka például a megye másik nagyobb helyén, Dunaföldváron jelentékenyen kevesebbe került, holott a dunaföld* vári aszfaltozást a Magyar Aszfalt Rt. körülbelül ugyanabban az időben végezte. A „Magyarság“ közleménye végül ,azt állította, bogy a 260.000 pengő értékű aszfaltozási munkát a Magyar Aszfalt Rt. versenytárgyalás nélkül kapta meg. A cikk konkrétumokat nem tartalmaz ugyan és visszaéléssel senkit névszerint nem vádol, azért Szekszárd városnak mégis védekeznie kell a benne rejlő gyanúsítások ellen, amelyek épugy vonatkozhatnak az önkormányzat tisztviselőire, mint az önkormányzat szervére, a képviselő- testületre. Erre vonatkozóan vitéz Vendel István polgármester az alábbi nyilatkozatot küldte a „Magyarság“ szerkesztőjének : „Szekszárd, 1930 augusztus 1. Igen tisztelt Szerkesztő Ur I B. lapjának f. évi julius hó 29-i számában „Szekszárdon is éleB harcok voltak a Magyar Aszfalt Rt. feltűnő Utépitései körül“ cím alatt megjelent cikk téveB adatokat tartalmaz, minélfogva kérem, hogy az 1914. évi XIV. te. értelmében a következő helyreigazításnak nb. lapjában megfelelő helyen helyt adni szíveskedjék: 1. Nem felel meg a tényeknek, hogy a Magyar Aszfalt Rt.-gal a szébanforgó aszfaltozási munkálatra nézve kötött szerződés versenytárgyalás nélkül adatott ki, hanem a város képviselőtestülete a versenytárgyaláson résat vett pályázók közül a legkedvezőbb ajánlatot fogadta el. 2. Nem felel meg a tényeknek az sem, hogy a vállalkozó cég által a 8349—1927. számú közgyűlési határozat alapján az 1006—1928. szám alatt megkötött szerződéssel végzett kérdéses munka 260.000 pengő ösz- Bzegről szólott, hanem annak összege lényegesen kevesebb. Az említett határozatot a város képviselőtestülete az illetékes szakbizottság meghallgatása után, a tanács javaslata alapján névszerinti szavazással egyhangúlag hozta meg és ezen határozat felsőbb hatóságilag is jóváhagyatott. Ezen ügyre vonatkozó összes iratokat betekiotés végett készséggel bocsájtom az igen tisztelt Szerkesztő Ur rendelkezésére. Kiváló tisztelettel vitéz Vendel István polgármester." U| Igazgatók. A tolnai katolikus plébániához tartozó elemi iskolákban 23 odaadó munkás, lelkes tanerő fáradozik. Mindegyik — mint azt már ismételten a hivatalos iskolalátogatók megállapították — hivatása magaslatán áll. Az iskolánkivüli népoktatásnak, közművelődésnek, közjónak is tehetséges apostolai, kivétel nélkül. A jónak, lelki nemességnek, önfeláldozó kötelességteljesitésnek, amiken épülni lehet, az élet és erkölcBnemesitő lelki értékeknek, az igazi nagy tetteknek ritkán van történetük. Az újságok ilyesmikkel kevésbé törődnek, mert hisz az ideg- és érzékizgató eseményeket szívesebben olvassák. A történelem is inkább a csapásoknak, hábornknak eseményeit örökíti meg. Ma ünnepeljük — ez újság lapjain is — a csendes kötelességteljesitést, a lelkiismeretes mindennapi mnnkát és példaképül állítjuk mindenki elé. Ez ugyanis a legfőbb istenszolgálat, ez a legderekabb hazafiság. Mint már röviden jeleztük olvasóinknak, a pécsi megyéspüspök Rochy János tolnai és Hága Antal szedresi kántortanitókat igazgatókká nevezte ki, Koch AlajoB esperes- plébános előterjesztésére. A tanítói munka értékét ritkán szokták felismerni, rendszerint kevésbe veszik, még kevésbé ünnepük. Vannak olyanok is, akik a tanítót másodrangn embernek tekintik. Pedig egyike a legértékesebb, legnemesebb, legelső élethivatásoknak, munkaköröknek. Az eszményekért, a nemesebb és szebb jövőért fáradoznak, ők az úttörők az emberies élet felé. Bizony cBak rátermett nagy egyéniségek tudnak igazán helytállani, megfelelni és eredményt felmutatni. Ilyen rátermett munkásai a tanügynek ez nj igazgatók. Évtizedes kipróbált munkájuk az iskolákban, az életben mestereknek mutatja őket. Az élet minden helyén — háborúban úgy, mint békében, ahová a Gondviselés állította őket — ritkaságszámba menő tehet- | ságükkel tűnnek ki. Mindenirányu I munkájukra kifelé is — dalárdavezetés, leventeoktatás, ÍBkolánkiviili előadások, hazafias ünnepélyrendezé- sek — az eredményesség bélyegét Útik, Közszeretetben álló, kiforrott egyéniségek, kik nem keresik az ttnnepeltetést, kik nem szemre, emberi tekintetekből, sőt csak nem is az észrevevésért, elismerésért dolgoznak, hanem Istenért, hasáért, lelki* ismeretükért s a lelkekért, a közért. S ezért munkájuk nyomán nemcsak a verejték, hanem sok-sok áldás is fakad. Helyes irányú, derék munká nak, lelkiismeretes kötelességteljesi- tésnek elismerése a Főpásztor kitün- tetőse, mely dicsfényt vet az egész tanítói karra is. Ilyen talpig jellemes, megbizható munkásokra van szüksége e csonka hazának, igy remélhetjük, hogy az igy nevelt uj nemzedék közelebb hozza a boldog, Nagy- magyarországot. Haul emlékeztető. Kisasszony hava = augusztus. Miért neVesték kisasszony havának? Bizonyos, bogy a boldogságos szűz Mária tiszteletére; de minthogy kisasszony napja a jövő hónapban lesz, ebben pedig Nagy Boldogasszony napja van ; miért nem nevezték Nagy Boldogasszony havának ? Nem elég világos. A rómaiak régen Sextiüs- nek hivták, mert hatodik hónap volt márciustól, a régi rómaiak első hónapjától, de azután a római tanács nevezte Angnstnsnak, Augustus római császár tiszteletére, mivel ebben a hónapban nagy dolgokat cselekedett. Ebben a hónapban a következő ünnepek vannak: I. Úr színe változása. Latinul: Transfignratio Domini. III. Kalixtus pápa előtt is volt ezen ünnepnek emlékezete, de mégis ő tette est általánossá, hogy a Krisztus halála előtt átváltozott. Alkalmatossága pedig ennek az volt, hogy ama dicsőséges magyar vitéz, Hunyadi János Nándor- fehérvárat a török ellen nemcsak megtartotta, hanem Mohamed császárt is megverte 1456 ban, mellyel az egész kereszténységet megörvendeztette. Augusztus 6-án ünnepük. Ezen az ünnepen a görög keletie,k ha reá esik böjtjük, a halat megeszik. II. Szent-Lőrinc napja. Lőrinc mártír volt Rómában, akiről írja Ambrósins, hogy mikor látá Sixtns püspököt vitetni a halálra, azt kiáltotta: „Hova mégy a fiad nélkül atyám ? 1“ A püspök azt parancsolta, hogy viseljen jól gondot az eklézBia kincsére. Melyet hallván az üldözők, kény szeri tették, hogy adja elő a kincset a császárnak; ő harmadnapot kívánt, hogy hadd gyűjtse egybe. Az alatt a koldusokat összegyüjtvén, azt mondotta, hogy ezek az eklézsia kincsei, mert amit ezeknek ád, az el nem vész, hanem az égben bőségesen visBzaadatik. Reménységükben megcsalatván az üldözők, erősen i megnehezteltek, elevenen megsütötték { Lőrincet vasrostélyon, aki midőn sütötték, hint nem érzett, hanem kedves gyönyörűséget és azt mondotta az ott álló Déoius császárnak a megsült oldaláról: „Már ez megsült, edd meg !“ Ott halt meg a 254-ik esztendőben. III. Nagy Boldogasszony napja. Melyet a boldogságos Szűz Mária mennybemenetelének emlékezetére augusztus 15 én ünnepelnek. Est az ünnepet hívják a görög- keletiek Szűz Mária elaluvása ünnepének, mert azt hiszik, hogy rendes és csendes halállal halt meg. Latinul: Festum Ascensionis vei assumptio- nis = Felmenetel vagy felvitetés ün • népének nevezik, mert úgy hiszik, hogy mikor eljött volna az ideje, hogy a Szűz Mária meghaljon, az apostolok az egész világról hozzá- gyültek, az Idvezitő is az angyalokkal hozzáment és az ő édesanyjának lelkét magához vette, testét koporsóba helyezve kisérték a Josafát völgyébe. Szent János apostol vivén kezében pálmaágat a koporsó előtt. Harmadnap múlva a Krisztus Bsent Anyjának testét leikével egyesitette, az égbe felvitte és jobb keze felől ültette. Bizonytalanok különben ez iránt a régi históriák; mivel 1-ször, némelyek azt hitték, hogy Szűz Mária halhatatlan volt és meg se halt, 2. hogy halandó volt, de elevenen felvitetett a dicsőségbe, mint Enoeh, 3. ismét máBok, hogy halandó volt, meg is halt, még pedig mártírként, mint meg volt jövendölve: „Altal- járja a tőr a te lelkedet“. Ki szerezhette ezt az ünnepet ? Az sem elég bizonyos, mert némelyek Mauritius császárnak tulajdonítják 586. esztendő tájban, mások Ludo- vicus Piusnak 818. esztendőben, melyet megerősített volna IV. Leó római pápa. Gelasius pápa a római gyűléssel együtt a boldogságos Szűz Mária felvitetését költött dolognak tartja, igy Írván7: „Liber, qui appel- latur Transitus Mariae, apocrifus“, vagyis: A könyv, melyet Mária mennybemenetelének nevesnek, költött. Asonképen ir arról Hieronimus is. IV. István király napja. A magyaroknak első keresztény királya, a keresztény vallásnak a magyarok között való megalapítója, miért is méltán nevezik magyarok apostolának. Született Esztergomban 969. esztendőben Gézától és Saroltától. Sokat munkálkodott a keresztény hitnek hazánkban való elterjesztésében, hol püspökségeket alapított. Templomokat építtetett, azokba jövedelmet és papokat rendelt. Meghalt 1038 ban. Szentek közé 1084-ben Boroztatott. Emlékezetére szenteltetett augusztus 20-ika. V. Bertalan napja. Krisztus tanítványainak egyike. Sokfelé prédikált, térített, mígnem elfogták és elevenen megnyuzták és testét Álba nevű városban eltemették. Idővel Rómába vitték és ott a Szent Bertalan templomában helyezték el.
