Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-08-02 / 60. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 augusztus 2. mekes, 249 nyolcgyermekes, 113 kilencgyermekes, 50 tizgyermekes, 13 tiaenegygyermekes 10 tiaenkát- gyermekes, 3 tiaenháromgyermekes, 1 tizennégy élő gyermekes any» van és bejelentette, hogy az idén a 11—12 gyermekes anyák kspnak jutalmakat. Jankó Ágostonná főispánná ^ kórt ezután szót. Annak a megállapításával, hogy bár a vezetése alatt álló M. A. N. Sz. nem karitativ intézmény, kijelenti, hogy ez a szövetség mégis mindenütt ott kíván lenni, ahol a nemzet védelmét elő kell mozdítani. Mivel az akciót anyagiak nélkül támogatni nem lehet» egyesülete részéről 50 pengőt bocsát rendelkezésre oly célból, hogy az összeg ebben az évben egy anyának kiadas sék. Az értekezlet a főispán köszönő szavaival véget ért. StiandM—Uszoda. Irta: ÁC8 Sándor testnevelési tanár. Alakulóban van „Szekszárd és Környéke Strandfürdő R.-T.“ Ezt a címet hiányosnak tartom. Jobb lenne ez a név: „Szekszárd és Környéke Strandfürdő — Uszoda R. T.u, mert remélhetőleg uszoda is lesz, tekintettel az ifjúságra, mert hiszen maga sz egész akció nyomatéke ezen volt. Strandfürdő nem az ifjúságé, az a felnőtteké. A felnőtt lefekszik nyu godtan a homokba, vagy homokra napozni s ha felhevült, akkor bemegy a vízbe fürödni, illetőleg lehűlni. Az ifjúságnak úszás, játék, vizipoló, verseny kell és ne felejtsük el azt, hogy a játékszerü és ambíció buzdította mozgással jobban edződünk, mint a bonctanra alapított száraz svédtorna gyakorlatokkal. Jászapátin általam vezetett uszőegyesület főjövedelme uszóversenyek és vizipolómér- kőzésekből folyt be. A »strandfürdő<r szóra pedig a véleményem a következő. Egész bátran hívhatjuk strandfürdőnek a mesterségesen utánzott strandfürdőt is, mert a strandfürdőnél a lényeg ment a köztudatba és pedig a viz, a homok és a nap triumvirátusa. Ilyesfélére már van példa, sőt sokkal élesebb. Pld. Lawn Tennis, Lawn (angol szó) annyit jelent mint gyep. Tehát Lawn Tennis játék tulajdonképeni jelentése, labdatttögetés gyepes területen. Még ma is vannak ilyen Tennisz pályák, sőt Angliában gyep tenniszpálya bajnokságok. Ha a Lawn Tennisz játék megmaradt név\eg a cement pályán is, akkor megmaradhat a mesterségesen készített vízmedence és környéke is strandfürdőnek. — Még azt is állíthatjuk, hogy jogosan, mert a strandfürdő eredete nem más, mint: strand (ejtsd: sztrend) angol szó, annyit jelent: part, tehát strandfürdőzés a. m. vízpartján napozással összekötött fürdés. Tehát senki sem mond hatja azt, hogy ha én egy mesterséges medence pariján napsütkére zek, hogy nem strandolok. Hogy part ezelőtt régen csak természetes viz mellett volt, az nem befolyásolhatja a strandolás elnevezést a mesterséges viz mellett sem, mert annak íb van partja. Ezeket előrebocsájtva és felemlítve azt, hogy e Up hasábjain már kifejtettem azokat a szempontokat, amelyek kell hogy vezéreljék egy modern strandfürdő-uszoda építését: most testet öltetek a szempontokra és kész tervet, méreteket ajánlok s ezzel eleget vélek tenni a jó közügynek tartozó kötelességemnek s annak az esetleges szemrehányásnak, ami már megtörtént másutt uszoda- épitésnél, t. i. amikor rákerült a sor az uszoda használatára, akkor sült ki, hogy az uszoda mindenre jó, csak ép9n úszásra nem, s akkor jött a kritika meglepő felkiálása: „hát nem volt ebben a városban egy szakember, aki felvilágosította volna az épitőket, hogy egy medence, amelyik egyik végén sekély, a másik végén mély viz, az ma már nem uszoda. De nemcsak a közügynek tartozó kötelességemnek tartozom azzal, hogy tanácsom nyilvánosságra hozom, hanem tartozom két intézet uszósportja érdekének is, ahol évenként úszó- versenyeket kell tartanom. Már vannak olyan középiskolák, ahol az úszó- oktatás kötelező. Az alább közölt pályaméretek minden sportkritikát kiállanak és minden olyan követelményt magukban foglalnak, amit egy tökéletes modern strandfürdő-uszodától kivánni csak lehet. A méretezésnél a legnagyobb takarékosság vezetett s így a mély séget íb a lehető legkisebbre (de megfelelőre) szállítottam le. Az uszoda rajza a következő: II. III. I. A medence 25 méter széles és 50 méter hosszú, tehát olyan a külső mérete, mint amilyet eredetileg terveztek. Pontozott vonalakkal 3 terű letre osztottam. E három terület mélysége küiömböző. Az I. terület a stran- dolók helye, vagyis sekély, illetőleg fokozatosan mélyülő viz. Az I. terület hossza 35 m, szélessége 13 m, területe 455 m2. Tehát 455 fürdőző állhat a vízben úgy, hogy egyre 1 m2 esik. De mint később fogjuk látni, több is fog esni. E terület feneke a 35 méteres oldaltól, tehát szélesség ben lejt az uszoda hosszának közepe felé éa pedig 50 cm tői 1 m 30 cm-ig, szemléltetőleg kifejezve, egy közép, termetű egyénnek a térdétől kezdődve a hónaljáig ér a viz, ha befelé megy. A viz mennyisége 409'50 m3. A rajzon a II. terület a vizipóló pálya. Mérete 25X15 m. Mélysége 1 m 70 cm, tehát egy középtermetű embert épen ellep, ami azt jelenti, hogy a játékosok a leállásból való szabálytalan dobást nem tudhatják végrehajtani. — A viz mennyisége 637-50 m*. A III. számú terület az uszópálya. Természetesen folytatódik a vizipóló pályán keresztül és célja (50 m) a vizipóló pálya 25 m es o'dalánál van. Az uszópályának a vizipóló pályára eső részének a mélysége már megállapittatott, t. i. 1 m 70 cm. A III. terület mélysége mindenütt 1 m 50 cm, ami egy középtermetű ember nyakáig ér. Úszni jól lehet benne, úgyszintén nagy vízi fordulót is venni, de viszont le is lehet állani és igy a strandolók is használhatják. így tehát az egész uszoda a vizipóló-pálya kivételével úszni nem tudó felnőtt strandolóknak is rendelkezésére áll. összesen 875 m2. Ebből következik, — tekintettel arra, hogy a strandolók egyszerre nincsenek mind a vizben, — hogy 1000 személy egyszerre veheti igénybe a strandfürdő uszodát. A III. terület 12X35 m., tehát a vízmennyisége 630 m8 A strandfürdő-uszodába ősz* szesen szükséges 1677 m3 viz. De még a vizipoló pálya egy kisebb része 4 méterig mélyítendő a műugrásnak (a műugrás az uszóversenyek fontos és legszebb Bzáma). Erre elég ha az 1677 m3 kikerekitjük 1700 m3-re. Én azt hiszem, hogy e vízmennyiség és a városi főmérnök ur által tervezett uszoda vízszükséglete közt nem sok különbség lehet, talán még annyi sincs? I A vizipoló pályának a két 15 m es oldalainak közepén még 3 méter hosszúságban és 50 cm. szélességben kiszögelés van, ami a vizipoló kapu könnyű és a vizen kívül való elhelyezését biztosítaná, A pálya ilyetén való méretezésével eleget tennénk: 1. a strandolók, 2. az uszósport, 3. a vizipóló, 4. a műugrás, 5. a nagyobb jövedelmezőség szempontjainak. Est meg kell tenni, mert ez hozza meg a részvények kamatait, nem az orvos-Bzoba, masszőr-terem, büffé, emeleti terrasz. Ezeket fel lehet épi. kopár mező, a puszta ugar. Oda süt reá az Akadémia nagy alapítója, — Széchenyi István páratlan áldozat- készségének tüzes magyar napja. A régi klasszicizmus kiaszott rétjén nyílni kezdenek a virágok. Vörösmarty színes, uj költői nyelve illatos csokorként hull a nemzet ölébe. Az őt követő Garay beleviszi a magyar nőt a költészetbe, Kont kemény dacát a magyar lelkekbe. S a kuruc költészet magvetésének csirái ujult erővel bújnak elő a megporhált talajból. A nemzeti népies irány teljes diadalát üli Petőfiben, Aranyban, Tompában. Míg a mi tőzsgyökere- sen magyar Vas Gerebenünk, Jókaink, Kemény Zsigmondunk, Gyulai Pálunk s a többiek a magyar szép próza megújhodásának, sikerének bőkezű magvetői, sőt aratói. De miért folytassam ? 1 Az uj, sőt a legújabb irodalom magvetése még ma is tart. Meg kell várni a vetés beérését.. . Egyébként már e hevenyészett vázlatból is látszik a betű nek, a könyvnek a világkultúra előbbrevitelében betöltött, elvitázha- tatlanul nagy szerepe. Úgy olvasom, hogy a laki hegy nagy rádiófelvevőjének hatalmas vastornyai lenn, üveghegyben végződnek. Ilyenformán vagyunk a világ összes ujabbi haladásával is. Ami vívmány, uj felfedezés, kitalálás, annak alapja a picinyke betűi Ezen nyugosznak az emberi tudásnak óriási antenna-tornyai! Ne féltsük tehát a betűt, az irodalmat. A magyar nyomtatvány, a magyar könyv sorsa volt már máskor is szomorú, sőt kétségbeejtő. Meg kellett érnünk a gondolat szabadságának leigázását a — cenzúra által, amelynek rozsdás bilincseit csak az 1848 ki március 15 ki mozgalom bírta leverni. Állott már sajtónk a világboldogitónak hitt Marx tanok kikényszeritett szolgálatában is. De ezt is kibírta. Sőt utána még fel is virágzott legalább a magyar — könyv kötészet! A konjunktúra korszak megtollasodott nábobjai derűre-borúra vették a könyvet, de nem magáért a — könyvért, hanem szobadíszül. S az volt a legjelesebb magyar mű, amelynek legaranyosabb volt a — kötése! Egy azonban kétségtelen, az tudniillik, hogy a magyar könyvpiacon sok minden nincsen rendben. Helyes, jogosult tehát a magyar könyv érdekében megindult minden mozga lom, vagy mondjuk propaganda, ki vált ha annak támogatását a szuve rén első nagyhatalmasságnak ismert hölgyek tábora veszi a kezébe. Mert soha nem volt nagyobb szükség a magyar irodalom és könyv felkarolására, mint manapság. Nemzeti jövőnk nagy kérdése ez! Nagyon jól tudják azt a mi bennünket gúzsban tartó ellenfeleink, hogy miért zárják el kínai fallal uj határaikat a magyar könyvek és lapok elől. Azért, mert minden egyes magyar könyv, vagy ujságlap, a rajtunk végzett vivisectió* | nál, vagyis élve boncolásnál ama bizonyos orvosi csipesz, vagy kapocs, amely az elválasztott, még vérző test részeket a teljes összeforradásig ősz szetartja. Mi, a két puszta öklünkig lefegyverzett magyar nemzet, nem küldhetjük a szuronyok százezreit, a tankok, repülőgépek ezreit velük szembe, de érzik, tudják ők azt nagyon jól, hogy sokkal nagyobb haderő az, ha kulturfölényünk kipróbált hadseregét, az apró, kis ólomkatonák betümillióit menesztjük ellenük I Szeressük tehát a magyar könyvet, de nem a régi magyar módon. Pár évtizeddel ezelőtt valami ritka könyvet kerestem egy hercegi könyvtárban. Az öreg, tudós könyvtárnok elő hozta az egyetlen példányból álló katalógust. Abban meg is volt a könyv, hanem a helyén már hiában kerestük. Utam ugyanitt egy másik könyvtárba is elvitt. Ott is kértem a kérdéses müvet. Hát az engem kalauzoló tanár hozta is a könyvet mindjárt nagy diadallal. Származását ugyan már elárulta azonos kötése is. A kétségtelen bizonyíték azonban az lett, hogy a könyv sarkán levő eredeti exlibrist ügyesen beragasztó bőrdarab arról valami módon levált. Persze, siettem besúgni felfedezésemet a hercegi könyvtár tudós őrének, de a jóságos öregur csak legyintett a kezével: Tudom én azt kedves barátom, de hagyjuk. Mert ha Magyarországon minden egyes eltulajdonított könyvet visszakövetelnének s azt vissza is adnák, nagyon furcsán festenének nemcsak a magán-, hanem sok helyen a nyilvános könyvtárak is. Ne igy szeressük tehát a magyar könyvet, hanem a mi örök büszke ségünk, Apponyi Sándor gróf módjára. Félre rakosgatott filléreiből ő még, mint párisi diák, megkezdi a könyvek gyűjtögetését. Később úgyszólván összes ősi öröklött vagyonát arra áldozta, hogy nemzetét felbecsülhetetlen értékű könyvtárral gazdagítsa. Még most is látom az ő puritán, nemes alakját, amikor dolgozó szobájában dédelgetett unikum- jait rendezgeti s íróasztalánál reáhajolva inkunábulumaira, azoknak tartalmát, az ő jellegzetes nagy betűivel, kartonlapokra kivonatolja. Vagy, mikor bennünket, vendégeit végigvezet nagy könyvtártermén, hatalmas könyvszekrényei előtt, amelyek minden oszloptagozódása felett egy-egy mesés értékű etruszk váza díszelgett. Neki nem igen kellett még katalógus sem, ha valamelyik híres könyvét ^ látni akartuk. Keresés nélkül vette elő, úgy ismerte azok helyét. Szivéhez voltak nőve a könyvei 1 így szeressük tehát mi is a könyvet, persze a — magunk könyvét! Mert nem szabad elfelejteni, hogy a könyvet meg is kell venni! Nem az az igazi könyvszeretet, ha mohó sietséggel lapozgatjuk át a mások, a kölcsön, vagy közkönyvtárak könyveit. Ezzel még nem segítettünk sem az írón,
