Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-08-02 / 60. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 augusztus 2. B B B B Valóban művészies portréitokat, gy mek-, csoport-, inteneur-, architekű felvételeket készít ertura 0(3 BBS SS BBS (300 00000153 B B B B B B B B B NOGEKi fűhercegi udvari fényképész. Vidéki meghívásokra — kiutazom. Amateurmunkákat vállalok. Szek8zárd, Széchenyi u. 28 (Molnár-féle ház) 45 B a B B B B B B B B B B B B B B SSSBBBSBBSBBS BBSSSS® ejtették ezután meg és tudomásai vették, hogy a helyi érdekeltségek a tolnamegyei 26.000 katasstrális holdat kitevő saőlötulajdon egyes hegyközségeinek képviseletében a következőket jelölték: /. A szekszárdi borvidékről: Balremetei hegyközség: Birner István ; balpzrásztai hegyközség: vitéz Makray Ferenc; leány vári hegyközség: Barsi János; palánki hegyközség : Matzon Béla; bartina—bödői hegyközség: dr Kuncser Jenő; jobbremetei hegyközség : Ulrik József; bakta—bartinai hegyközség: Wolff Arnold; előhegyi hegyközség: Reicht Sándor; cinka— gesztenyés—szilfán alóli hegyközség: Untermtlller Lajos. II. A vidéki hegyközségek részé ről; Paks—csámpai hegyközség: Schneider Géza; Paks nagyközség: Hoffmann Ádám Grttnwald; paks— ■csámpa—dunaszentgyörgyi érdekeltség : Vincze László Dunaszentgyörgy. III. A hivatalból megalakított hegyközségek részéről: A bátasséki hegyközség: Pongrácz Lajos; decsi hegyközség: Asztalos János. A jelölések elfogadtatván, az elnöklő dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző bejelentette, hogy ezeken kivill hivatalból tagjai a tanácsnak : Tolna vármegye alispánja, Szek- szárd város polgármestere, a paksi és a szekszárdi járási főszolgabiró, a pécsi kerületi szőlészeti és borászati felügyelő és az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnöke, vagy titkára. A tanács ezután, minthogy joga van magát öt taggal kiegészíteni, Ptialaíí fürdője elkészül... néhány kanál Lux dús habjában kimoshatja lenge selyemfehérneműit, harisnyáit, keztyűit. Lux szappan- - pehely langyos habja minden piszkot old és újjá varázsolja holmijait. A selyem- és múselyemipar gyárosai ajánlják a lenge testi fehérneműnek naponta levetés után való mosását, mondyán, hogy az ilyen kezelés a fehérnemű élettartamát lényegesen meghosszabbítja. meghívta tagjai közé Szeghy Sándor szekszárdi gyógyszerészt, Antal Pál ny. közalapítványi felügyelőt, Borosa Zoltán uradalmi főintézőt, Hradek Dénes vármegyei gazdasági felügye löt és Frei János birtokost. Ezek igazolása után áttértek a vezetőség választására. Elnökké megválasztották Szeghy Sándor gyógyszerészt, alelnökké Birner István árvaszéki ülnököt és az Országos Szőlészeti és Borgazdasági Bizottságba tagul delegálták Boross Zoltánt. A vármegyei hegyközségi tanács titkárává pedig Hayth Ferenc ny. szőlészeti és borászati felügyelőt jelölték. A titkárt ngyanis a tanács kijelöli, a kinevezés és alkalmazás joga az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarát illeti meg. A megválasztottak nevében Szeghy elnök mondott köszönetét a bizalomért és röviden ismertette jövő működése programm- ját is. Dr Őrffy Imre a londoni konferencián. Az interparlamentális unió ezidei konferenciáján, melyet Londonban tartottak — amint már jeleztük — . részt vett dr őrffy Imre, a szek- • szárdi kerület képviselője is. Munka I társunknak sikerült dr őrffyvel még bazajövetele előtt érintkeznie s tőle jjindem felvétel sikepfln Ha szép művészi fényképet vagy fénykép- nagyitást óhajt, keresse fel Borsula fotőműfermét Szekszárdon Vidékre bárhova meghívásra kisautómmal kiutazom. Sürgönyeim: Borgula, Szekszárd Telefon: 17 Számos kitüntetés és elismerő levél úgy a konferenciára, mint Rother- mere lordra nézve igen érdekes információt kapnia. őrffy szerint a konferencia a nemzetek parlamentjeinek kiküldöttjei tekintetében — sajnos —• vajmi kevés egységet mutatott s az elért eredmények is mögötte maradtak az előző évek hasonló konferenciáinak. Őrffy szerint nemcsak a világ, de Európa népeinek egységes frontja is nagyon messze van. Talán messzebb, mint valaha. Különös nyomatékkai mutatott rá őrffy Rothermere lord ama nyilatkozatára, amely végre megcáfolta azok állításait, akik a lordot a magyar kormány politikai ellenségeként tüntették fel. Úgy szónoklataiban, mint magánbeszélgetések során gróf Bethlen István politikája mellett foglalt a lord állást, óva intve Magyar- országot attól, hogy gazdasági nyomorúságában, mely rossz tanácsadó, politikai kísérletekbe bocsátkozzék, A lordnak ez az állásfoglalása határozott és kétséget nem tűrő volt s alkalmas arra, hogy nála egyesek kis pecsenyéiket tovább ne sütögessék. Munkatársunknak egyébként alkalma volt meggyőződni arról is, hogy őrffy Tolna megyére és Szekszárd városára nézve igen nagy jelentőségű tárgyalást is folytatott Londonban, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát azonban őrffy időelőttinek I jel zette. Azok a primitív rovásjelek, vagy még az 1501 bői való csikszentmik- lósi, vagy az 1668-ki enlakai székely feliratok is nem jelentenek valami fejlett ősmagyar irodalmat. A rovás írással az egyszerű pásztornép inkább a mai gazdasági könyvelést végezte el. Sok gazda, vagy számadó, még az én gyerekkoromban is igy jegyezte fel barmai számát, vagy az alkalmazottai s ő közte való elszámoláshoz szükséges adatokat. A falusi korcsmáros pedig az elfogyasztott ital mennyiségét. Mindezek tehát legfeljebb a mai nap is szokásos »auf- schreiben« őskorát jelentik! De más népeknél is óriási időbe került az, amíg az egyiptomi, vagy legrégibb kínai képírás mellett a betűírás nyeri el a pálmát s megszületik a papirusz háncsra irt első könyv, jobban mondva könyvtekercs és később a pergamenbe, vagy fára, viaszlapra, kala- musszal, vagyis irónáddal s az érc, vagy kőtáblára véséssel való irás s az összehajtogatott pergament lapokból a legelső kódex. A gondolatnak ilyen maradandóbb megrögzítése óriási forradalom az emberiség történetében. A tudósnak mponál, hogy agyának elgondolása | századokra, sőt évezredekre is elraktározható a feljegyzésekkel. Ha már az akkoriak nem is, de mai orvos utódaik büszkék lehetnek az egyiptomi szent Embrére, a tizenhat kötetes gyógyászati könyvre, vagy a 3500 esztendősnél is régibb Re- ser-ka orvosi receptjeire. A fáraók hatalmas gúlái tele vannak az őket dicsőítő papirusz tekercsekkel. S talán a későbbi római s más császárok, de a nagyobb, jobban mondva, gazdagabb római polgárok is tőlük tanulták el a fizetett udvari poéták és történetírók alkalmazását, akik aztán természetesen a fizetség arányához szabták ódáik, vagy más prózai dicsői téseik hosszúságát. Görögországban és a nagy római birodalomban hamar is divatba jött a kézirat, később a tekercsből álló könyvek szerzése. Egész irodák foglalkoznak a másolással s valóságos könyvkereskedelem fejlődik ki ezáltal. Egyébként már az egyiptomiak, föníciaiak is foglalkoztak könyvárusitással. S Nagy Sándor idejében Athénben és az általa K. e. 331 ben alapított Alexandriá- | ban rendes könyvvásárok voltak. Ott állott a világhirü Museion, állítólag 1 700 ezer és a Serapeion 200 ezer | tekercsből álló könyvtárával, amelyek K. e. 48 ban, a Pompejus híveinek leverésekor támadt tűzben, majd a K. u. 389 ben, az arabokkal való harcokban s később 868 ban, a török- hóditáskor semmisültek meg. Régi megállapítások szerint már Arpádházi királyaink közt is voltak könyvkedvelők. Mert a kereszténység felvétele után minálunk is derekasan megindult a szerzetesi klastromokban a másolási munka, úgyhogy ma is százegyre tehető a reánk maradt kódexek száma. Firenzéből Vespa- sianó de Bisticci 45 írnokkal foglalkozó kodexgyára állandó szállítója a humanista püspökök, Vitéz János, Pannonius, Bakócz Tamás, Báthory Miklós, Váradi Péter, Kálmáncsehi Domonkos püspököknek s magának Mátyás királynak is. De a magyar könyv renaissance-a voltaképpen Mátyás királlyal kezdődik. Felix Ragu- sánus vezetésével állítólag 30 másoló működött udvarában. De ezen kívül egyre-másra adja a rendeléseket a leghíresebb római, bolognai, firenzei mestereknek, úgyhogy, amint mond ják, évi 30—35 ezer aranyat is köl tött volna könyvtárára. így születnek meg a későbbi miniatűr festészet előhírnökeivel, a pompásabbnál pom- pásabb iniciálékkal, keretrajzokkal, és más, remekbe készült könyvdiszi- téssel ékeskedő Korvinák. A könyvmásolási munka, a könyvek vallásos tisztelete, de meg a pergamen drágasága miatt is jóidéig a papság kezében volt, de a IX. századbeli, részben pamutból s a XIII. századi, rongyból készült papír feltalálása után, mások is foglalkozni kezdenek vele. A könyvekkel való házalás, illetve vásározás szokása a XIV- ik században már Magyarországba is eljut Mátyás alatt 1464-től a mohácsi vészig nagyon sok könyvkereskedő telepszik meg állandóan is, Budán. Sok lenne nevüket felsorolni, igy vármegyénket érdeklőén csak azt említem meg, hogy volt közöttük egy — Sessárdiai, (talán Szekszárdi?) nevezetű is. Valószínű, hogy a Mátyás udvarával való összeköttetés csábította oda őket, részük lehet tehát nekik is abban, hogy oly hamar európai hírűvé válik Mátyás királynak egyébként csak 2—3 ezerre becsült könytára, amelynek selyembársonyba, vagy pompás renaissance aranyozásu, sötét kecskebőrbe kötött Srzsébef Királyné Szálló Budapest, IP., Egyetem-utca 5. — (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávóházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.
