Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-07-30 / 59. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 16 filler. Szekszárd, 1930 Julias 30. 59. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre ______6 pengő, | Egész évre_____12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden eserdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A, hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A Tolnmnesyel UHU munkatúrsn Szekszfiid fölött. Szombaton és vasárnap este nem mindennapi látványosságban volt része Szekszárd lakosságának. Alighogy besötétedett, megjelent a város fölött a Schmoll* gyár 9 hengeres, 120 lóerős aeroplánja és fülhasit ó szirénájával fölverve a város monoton csendjét, mindenkit arra kényBzeritett, hogy önkéntelenül is a magasba tekintsen és nézze az Európaszerte ismert Schmoll cipőtisztító pasztának a repülőgép alján piros és fehér fény ben váltakozóén előtűnő villanyos reklámjait. A Schmoll-gyár a város fölött tervezett szombat és vasárnapesti reklámrepüléséről már napokkal ezelőtt értesítette szerkesztőségünket. Ugyanakkor meghívott bennünket, hogy vegyünk részt aeroplánján a Szekszárd fölötti légi kiránduláson és nézzük meg, milyennek látszik az általunk ismert város és környéke a magasból. A gép szombaton délelőtt Sióagárd mellett szállt le. Este 7 órakor volt a megbeszélt találkozásunk Eirják Istvánnal, a gép pilótájával. Percnyi pontossággal indultunk a Szekszárd- Szálló előtt várakozó autóval az ideiglenes repülőtérre. Alig félórai ut után feltűnt a hatalmas vászonhangár, mely alatt teljesen elkészítve várt már a német gyártmányú „Pelikán" tipusu gépmadár. A szerelők hamar előkészítik a felszállásra a gépet. Kiguritják a hangárból. Felrakjuk a pilótasapkát, szemüvegeket és beszállásra készülünk. A pilóta az utolsó pillanatban egy kis cédulát tesz elém, hogy Írjam alá. Megborzongok. A végrendeletem volt, melyben örököseimet értesítem, hogy a gyár a halálomért semmi kártérítéssel nem tartozik. Kirják István személye azonban megnyugtat és beszállunk, hisz ő ma már megbízhatóságáról közismert repülő, ki a harcterek nehéz feladatai után a Légi- forgalmi rt.-nak volt hosszú évekig pilótája. A motor hatalmas berregéssel jelezte a begyújtást és a karcsú gépmadár egy kis bevezető síkfutás után kecsesen szállt föl a levegőbe. Hamarosan elhaladunk Sióagárd fölött és máris feltűnnek Szekszárd kivilágított utcái és nagyobb épületei. A világszerte hires vörösbort ontó szőlőhegy aljában mint játékskatulyák hatnak az Újváros házai, melyek közül kiemelkedik a felülről is gyönyörű formájú a gótikus templom. Majd a vén Bartina előtti téren a belvárosi templom tűnik elő őb tőle balra, mint valamely az ókorból ittfelejtett görög templom, a vármegyeháza terül el a régi vár helyén. Közelebb érve a Garay-tér palaszürkéjét felváltja a kaszinókért és a sétatér zöld foltja, melyet a bazársor, majd a gimnázium, a pénz- hgyigazgatóság és a Nemzeti Bank palotája szegélyez. Látjuk azután a ▼áros legnagyobb épületcomplexumát, a kórházat, amelynek kivilágított ablakai úgy hatnak, mintha valami mesepalotát néznénk. Elhaladunk a Felső ucca felett és az a benyomásunk, mintha alpesi táj hegyszakadékba épült faluját néznők. Vissza- jövet látjuk a belvárosi templom felől a gemenci ut nyílegyenes vonalát, amelynek szélein ott pislognak a villanyvilágítás Szent János-bogárkái. És amint igy a magasban körültekintek, különöB gondolatok kerge- tőznek agyamban. Fölöttem a kigyuló csillagok vakitóan éles fényükkel, előttem a város alig pislogó lámpáival. Szeretnék még följebb szállni. Föl, föl, egészen a csillagokig, hogy minél távolabb legyek attól a sötéten pislogó -földtől, honnan csak a mo csárnak', a fertőnek az undok szaga száll felém. Itt a magasban egész más világ van. Mindent be lehet látni, bár sötét van, de mégis mindent világosan ki lehet venni. Mily más innen az élet, a megfigyelés, a valóság. Különös érzés fog el. Itt lenni állandóan a magasban és innen nézni az embereket. De nemcsak nekem, hanem minden újságírónak. Ide kellene feljönnie mindnek, hogy a mocsárból addig emelkedjenek, míg elérik azt a kristálytiszta légkört, ami nélkül nincs tárgyilagos kritika, nincs elfogulatlan újságcikk. Ma, mikor a panamabotrányok sorra pattannak ki, kétszeresen szükség lenne erre a helyzetmagaslatra, hogy sok érdekhajhászó, a nagyközönséget félrevezető, az elégedetlenséget állan dóan szitó ujságirók megtalálják azt Juüns hó 12 ón megjelent 54. számunk terjedelmes cikkben ismertette a folyó hó 16-án törvényerőre emel* kedett gabonajegyet (bolettát) és an nak a gabonaforgalomra vonatkozó fontosságát. Szolgálatot vélünk teljesíteni olvasóközönségünknek, midőn a tárgyra visszatérve könnyen érthető formában juttatjuk az érdekeltekhez a törvénynek kérdésekben és feleletekben összeállított kivonatát, amely felvilágosítja a termelő gazdaközönséget arról, miképen kell gabonaeladás alkalmával a saját érdekei védelmében eljárni. 1. Ml a gabonajegy? A gabonajegy olyan értékjegy, a melyiknek 3 P értékű szelvényét a termelő az általa eladott búza, rozs és kétszeres minden métermázsája után kapja. 2. Mi a gabonajegy-törvény célja ? A gabonajegy-törvény célja az, hogy segítsen a termelőn azzal, hogy az eladott búza, rozs és kétszeres minden métermázsája után a mindenkori eladási áron felül még égy 3 P | az utat, amire rá kell térniök. Megtalálják azt az utat, amit a hivatásuk tőlük megkíván. Néhány megtévedt ember bűnéért, emberi gyarlóságáért nem szabad mindent dobra verni és az eseményeket úgy kiszínezni, hogy a tekintélytiazteletet teljesen romba- döntsék és a felelősségtartozás hangoztatásával közéleti és politikai vezetőinket a külföld előtt is ferde megítélésbe állítsák. Nem ezt kell cselekedni. Hanem igenis, mindent a magasból tekintve, az igazságosság állandó vonala mellett, de a tárgyilagosság és mérséklés nélkülözhetetlen fékjével és irányításával bírálva kell az újságírónak tekinteni az eseményeket és mint az élet tükörképe, az újság ne a torzképet, hanem a valóságnak megfelelő valódi képet mutassa. Ily körülmények között a közönség részéről a megérdemelt tekintély, tisztelet és szeretet minden oldalról meglesz, de amellett azt a szolgálatot is megtesszük, hogy a külföld előtt amúgy sem a legrózsásabb színben tündöklő hazánkat még a valóságnál is feketébb színben nem tüntetjük fel... De ezek a gondolatok megszakadnak, elhagyjuk a várost és a hatalmas reflektor irányában hamarosan elérjük a repülőteret. A rossz terepen a leszállásnál, amint földet érünk, egy kis baj támad, a faroktartó cső vek elgörbülnek a nagy eséstől. A sikeres leszállás után boldogan jöttünk vissza a városba. Vasárnap este megismétlődött a repülés és ismét hosszú ideig gyönyörködhettünk a ritka éB különös élvezetben. Mester Kálmán. értékű gabonajegy-szelvényt is juttat neki. Árpa, tengeri, zab és a többi gabonanemüek után gabona- jegy-szelvény nem jár. 3. Hány részből áll a gabonajegy ? A gabonajegy két részből áll éspedig a gabonalevélből és a szelvényből. A szelvényre rá van nyomtatva a „Szelvény“ szó, a bélyeg pedig a jobb felső sarkában van elhelyezve. 4. Ki kapja meg a gabonajegy- szelvónyt ? A gabonajegy-szelvényt az a termelő kapja meg, aki búzát, rozsot, vagy kétszerest elad. Az ilyen termelő métermázsánként 3 pengőt érő gabonajegy-szelvényt kap, az illető gabonanemü rendes forgalmi (tőzsdei, helyi piaci, vagy szerződés szerint kikötött) árán felül, tehát azon az áron felül, amelyet a termelőnek kapni kellene akkor is, ha a gabona- jegy-szelvény nem volna. A gabonaárból a gabonajegy-szelvény értékét levonni nem szabad. I Termelőnek számit az a mezőgazdasági munkás (cseléd, arató stb.) is, aki a járandósága fejében kapott búzából, rozsból vagy kétszeresből a felesleget eladja. 5. Kitől kapja a termelő a gabonajegy-szelvényt ? A gabonajegy szelvényt az köteles a termelőnek átadni, aki a termelőtől az illető gabonanemüt megvásárolja. A termelőnek vigyáznia kell arra, hogy ne a gabonalevelet, hanem a szelvényt adják át neki, mert csak a szelvény használható fel adófizetésre, illetőleg csakis a szelvény váltható ba készpénzre, a gabonalevél nem. 6. Milyen esetekben Jár még a gabonajegy szel vény és milyen esetekben nem Jár? A gabonajegy szelvény a termelőnek nemcsak akkor jár, ha a búzát, rozsot vagy a kétszerest eladja, hanem akkor is, ha ezeknek a gabona- nemüeknek a tulajdonát más módon ruházza át, például haszonbér stb. fejében. Nem jár a szelvény a termelőnek a következő esetekben: a) Hányad-részes (feles, harmados stb.) haszonbérlet esetén az átadott termény- hányadrész után; b) az után a gabona után, amelyet a mezőgazdák egymás között mező* gazdasági, vagy háztartási célra ruháznak át. c) az után a gabona után, amelyet a mezőgazda a gazdasága részére végzett munkateljesítményért szolgáltat ki, például cselédjének konvencióba, arató cséplőréBzre, summásá-' nak, csordásnak, kanásznak, pásztornak, bakternek, mezőőrnek és más efféle személyeknek járó illetmény fejében szolgáltat ki; d) az után a gabona után, amelyet a mezőgazda a lelkésznek, tanítónak, az egyház más alkalmazottjának, vagy a községi alkalmazottaknak javadalmazás címén szolgáltat ki; e) az után a gabona után, amelyet a vámőrlésre jogosult vámőrlés dija fejében a malomnak átad. 7. Haszonbérfizetés esetében mikor jár gabonajegy-szelvény? Ha a haszonbér természetben jár, több esetet kell megkülönböztetni, amelyekre vonatkozóan a községi elöljáróság ad felvilágosítást. 8. Mire használhatja fel a termelő a gabonajegy-szelvényt? A termelő a tulajdonába került gabonajegy-szelvényeket községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) előirt állami, vármegyei és községi (városi) köztartozásának (adóinak stb.) kiegyenlítésére használhatja fel. 9. Mikor lehet a gabonajegy-szelvényt készpénzre beváltani? A gabonajegy-szelvényt a termelő | készpénzre akkor válthatja be, ha a I folyó évre a községi elöljáróságnál I (városi adóhivatalnál) előirt köztartoTájékoztató a bolettáról.
