Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-07-26 / 58. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 julius 26. Parim víz BTÓcrltaUint használva” f»ltün3 ^ hatású: rendellenes gyomorsav- *jj képződésnél, gyomorhumt, a* epevezeték Idült hurutja után fel­lépő sárgaság, idült bélhurat, gegeligcsö és hörghurut, valamint hólyaghurut eseteiben. Vezérképviselet:!' ~ Áaványviz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI., Kirily uooa 12. kedelem előbbrevitele da fallonditáse érdekében vállalnia kellene. Ebbél is világos, hogy a kereskedelmi iskola minél előbb való önálló elhelyezését nem egyedül az iskola (esial együtt aa ifjúság és az érdekelt szülők), hanem egyúttal a helyi kereskedelem jól felfogott érdekei is megkívánják és sürgetik. Immáron elodázhatatlan szükségesség ez, mert csak igy válik lehetségessé, hogy az eddig kifejtett ténykedésein tulmenve, az iskola fel­adatainak azt a másik felét is be­tölthesse, amelyből ezúttal csak egy részt említettünk. A tizedik év küszöbén talán nem volt egészen hiábavaló ez a bevezető, amelyet azzal a gondolattal folyta­Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérem, szíveskedjék nekem megengedni, hogy becses lap- jinzk hasábjain én is hozzászólhassak a szekszárdi „strandfürdő" kérdésé­hez. Úgy vélem, hogy e kérésemhez némi jogot ad, hogy csekélységem volt az, aki a kérdés nagy fontos­ságára a Tolnamegyei Újság 1924. évi májas hó 24 i számában meg­jelent : »Fürdőt Szekszárdnak U cimü cikkemben első ízben matattam rá s ugyancsak én voltam az, aki a dolgot a gyakorlati megoldás ntjára tereltem. A Szekszárdi Turul Sport Egylet vezetősége teljes mértékben felismerte a fürdő létesítésének agy sport-, mint közegéBZségi jelentőségét, ami­kor lelkes közreműködésével lehetővé tette, hogy a város határában levő Csörgető mellett strandfürdő léte­süljön. Nem a sportegyleten, sem pedig a közönség részvétlenségén malott, hogy a csörgeiéi Turul Strandfürdő nem tölthette be hivatását. Rövid virágzás atán további fejlődésének atját szegte, hogy a városnak be kel­lett szüntetni autóbuszüzemét, minél­fogva a várostól 3Vs km-re fekvő Csörgetóra a rendszeres közlekedés az odavezető utak elhanyagoltsága miatt lehetetlenné vált. íme ez a körülmény okozta azt, hogy most ismét felvetődött a strand­fürdő kérdése, holott tulajdonképen van már strandfürdőnk, mely a célnak teljesen megfelel, hiszen a Csörgető bájos fekvésénél fogva kel­lemes kirándulóhely is. Csak a hozzá vezető utakat kellene karban tartani s akkor a közlekedés kérdése íb magától megoldódnék. Mindennek dacára nem tartom fölöslegesnek az uj fürdő építését, mert a csörgeiéi strandfürdő a város­34 fíftéres do6óz elegendő ár harisnyához! tunk tovább és fejezünk be, hogy az illetékes tényezők bizonyára meg­találják majd az alkalmas módot arra, hogy Tolna vármegyének egyet­len felső kereskedelmi iskolája a köz érdekében eddig is kifejtett munká­ját — önálló és végleges elhelyezés­ben — minél hamarabb fokozott mér­tékben folytathassa. —z—r—f Milyen lényén az ul szekszárdi közfürdő ? A világ vezető karisnyagyárosaí ajánlják a harisnyáknak naponta, levetés után Lux-Dan való azonnali mosását, mert ez a harisnyák élettartamát lényegesen megkoaaaahmtga. Mindenfmás csak felmegoldást jeient s csak farra lenne alkalmas, hogy versenyével elsorvassza a meglevő fürdőintézményeket. Az uj közfürdőnek az egészség- ügyi és kényelmi szempontokon kí­vül sportérdekeket is kell szolgálnia. E tekintetben az építkezés kivitelé­nél igen nagy körültekintéssel kell eljárni Mindenekelőtt a legfontosabb elv legyen a hely gondos kiválasz­tása. Az olyan telek, amely poros és nagyforgalmu utak közelében fek­szik. flirdőénitéara rí? v általán nem HORTOBÁGYI juhturó Tejszövetkezeti Központ Budapest. 4. postafiók 20. alkalmas. A fürdő épületét angol kerttel kell körülvenni és a környé­ket fásiteni kell. De arra is ügyelni kell, hogy a létesítendő uszoda a sportszerű méreteknek megfeleljen. Az egészségi szempontok mellőzése a fürdőző közönség testi épségére nézve nagy veszedelmet rejt magá­ban, a sportszempontok elhanyago­lása pedig a szép fejlődésnek indult uszósportot fosztaná meg létfeltéte­leitől. Az uj közfürdő kereteit természe­tesen az anyagi lehetőség korlátái Bzabják meg, de a célkitűzés meg­győződésem szerint nem lehet más, mint az állandó jellegű és teljes üzemű fürdő létrehozatala, amely minden­esetre anyagilag is jövedelmezőbb vál­lalkozás lenne, mint az egyetlen idényre szorítkozó nyári (strand) fürdő. Fogjon hát össze a város ve­zetése mellett az egész társadalom, lépjenek sorompóba a helybeli pénz­intézetek és bocsássák rendelkezésre a szükséges tőkét e nélkülözhetetlen intézmény megteremtésére 1 Vagyok Szerkesztő úrhoz igaz tisz- teleitől T Szekszárd,. 1930. julius 20. Dr. Babits István. Éjjeli autókarambol Szekszárd főutcáján. tói meglehetős távol van, a régi uszoda és gőzfürdő pedig elavult berendezésénél és szűk voltánál fogva céljának és a közönség igényeinek többé meg nem felel. Meg kell azonban jegyeznem, hogy helytelenül gondo'ják némelyek, hogy egy terjedelmesebb betonmedence elkészítésével, nagyobb mennyiségű homok Bzéthintésévei és néhány kabin felállításával már készen lesz a „modern strandfürdő". (Vannak olyanok is, akik a strandfürdő jellegét abban látják, hogy ott a férfiak és a nők együtt fürdőnek 1) Strandfürdő alatt eredetileg csupán tengerparti föveny- fürdőt értettek; a fogalom csak később bővült ki a folyó- és tóparti főveny- fürdőkre. Világos tehát, hogy igazi strandfürdőt Szekszárd városának belterületén a természetes feltételek hiányában létesíteni nem lehet. Égető szükség volna azonban egy olyan közfürdőre, melyben megfelelő nagyságú szabad- és fedett uszoda s korszerű berendezéssel ellátott gőz-, kád és zuhanyfürdő is van. Nyugat- európa hasonló, de kisebb nagyságú városaiban is mindenütt valóságos fürdőpaloták emelkednek, amelyek óriási látogatottságnak örvendenek. E téren a háború óta hazánk városai is jelentékeny fejlődést tanúsítottak; Szekszárdnak sem szabad tehát el­maradnia, ha lépést akar tartani a kultúra és a haladás utján. Azt hiszem, nem kell rámutatnom e helyen a modern közfürdő létesi tésének közegészségügyi, társadalmi és sportszempontból való szükséges­ségére, de h mgsulyoznom kell, hogy amikor fürdőépitésről van szó, akkor a cél csakis egy ilyen teljes, mo dern berendezésű közfürdőnek a létesítése lehet, mert az u. n. „strand­fürdő" egymagában nem elégítheti ki egy Fejlődni akaró város müveit közönségének kulturális igényeit. — Súlyos baleset történt [szerdán hajnalban Szekszárd központjában, a Séden áthaladó úgynevezett hármas- hid közelében, ahol egy szabálytala­nul hajtó autó elütött egy vele szembe­jövő kocsit, amelynek utasai meg­sérültek. Az eset egyébként a követ­kező. Szerdán éjfélután félkettőkor sétakocsikázásra indult a Qaray-térről egy társaság, amely Hahn Bála asztalos, bórautótulsjdonos Fiat kocsi­ján Tolna felé igyekezett. A volánnál maga Hahn Béla ült, mellette dr Mikula Dezső szekszárdi ügyvéd, mig a hátsó ülésen dr Juhász Béla a Nemzeti Bank tisztviselője, Blázsik Károly orvostanhallgató és Dús Samu városi tűzoltóparancsnok foglalt helyet. Mikor az autó a Garay-térről sebes iramban felfutott az úgynevezett hármaBhidra, ahelyett, hogy tovább is szabályosan bal oldalon haladt volna, hirtelen irányt változtatott és az ut jobb oldala felé tartott, ahol abban a pillanatban szemben találta magát egy úri fogattal, amely Groisz Ottó szekszárdi gazdasági szakiskolai igazgató vendégeit: Steiner-Boda László szekszárdi takarékpénz­tári főkönyvelőt és Klotild leányát hozta haza Palánkról Szekszárdra. Hahn Béla látva a veszedelmes hely­zetet, ki akarta kerülni a szabályo­san haladó fogatot, irányt akart vál­toztatni, azonban minderre kevés volt már az idő és az autó belerohsnt a fogatba. Bár a soffőr fékezett, az ösz- szeütközés nem volt elkerülhető és a fogat, amelynek utasai Rohonczy Mihály kocsissal együtt lezuhantak az utteBtre, felborult. Az autó utasai, akiknek az összeütközés következté ben elájult Dús Samu tüzoltóparanca nokon kívül nem történt bajuk, rög­tön Steiner-Bodáék segítségére siet­tek és ijedten konstatálták, hogy Steiner-Bcda Lászlónak megsérült a jobb karja, leánya pedig a magas kocsiról arccal a kövezetre zuhanva súlyosan megütötte magát. Mindket­tőjüket bevitték a kórházba, ahol dr Kalmár sebészorvos megállapította, hogy Steiner Boda jobb felkarja a könyök fölött eltörött és hogy a nyílt törés egyelőre csak ideiglenes kötés­sel látható el. A súlyosan sebesült főkönyvelő­nek a kórházban való elhelyezése ntán Steiner Boda Klotildot, aki mell* és hasüregi bántalmakról panaszko­dott, megröntgenezték, de mert az átvilágítás belső szétvek sérülését nem mutatta, haza kisérték és most otthon ápolják, mert a kiállott ideg­izgalmak ágyba döntötték. — Az éjfélutáni baleset színhelyén ezalatt Trapp rendőrfelügyelőhelyettes veze­tésével megjelentek a rendőrök, akik összeállították a baleset ada­tait és elhívták Eisler Manó városi állatorvost, hogy az összeütközés folytán megsérült lovakat vizsgálja meg. Eisler állatorvos megállapította, hogy az egyik lovat, egy értékes amerikai trabbert az autó szügyön ütötte és emiatt súlyos belső sérülése­ket szenvedett. A pompás állat pár órai kínlódás után megdöglött. Ké­sőbb odaérkezett vitéz Fazakas Pé­ter dr rendőrfogalma^ó is, kihallgatta ! az eset szemtanúit a vallomások- j ból rekonstruálta a balesetet és meg* ■ vizsgálta úgy a teljesen összetört ko- | csit, mint az autót, amelynek a htt­Srzsébef Királyné Szálló Budapest, IV«, Egyetem-utca 5. — (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene^ Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos...

Next

/
Thumbnails
Contents