Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-07-23 / 57. szám
XU* évfolyam. Egyes szám éra 16 fillér! Szekszárdi 1930 Julius 23. 57. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dif: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megfalenlk minden Mardin éa ■sombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Fenntartással. A magyar nép veleszületett diplomáciai érzékét elvitatni nem lehet. Az átlag magyar ember, a politikai és diplomáciai érzéknek magaB fokával rendelkezik. A külföldre szakadt magyar, ha külföldi állampolgárságot szerez, csakhamar politikai tettekkel tényezőjévé lesz annak az országnak, amelynek állampolgárává lett. Ennek a tételnek igaz értékét és belső tartalmát a gyakorlati életben is megfigyelhetjük, mert az Amerikába kivándorolt magyarság, alkatelemévé íb jelentős tényezőjévé tudott lenni az Egyesült Államok politikai életének s diplomáciai érzékével és politikai iskolásottságával akárhányszor utat tudott törni magának a legfelsőbb diplomáciai tényezők környezetében is. Innen volt az, hogy az Egyesült Államok elnökei és szenátorai ismételten foglalkozhattak magyar vonatkozású kérdésekkel, mert az amerikai magyarság meg tudta válogatni az időt és a módot, amikor hazája ügyét az érdeklődés homlokterébe állíthatta. A magyar nép veleszületett diplomáciai érzéke nyilvánult meg akkor, amikor Franciaország tervéről, az Európai Egyesült Államok tervéről tudomást szerzett. A magyar nép élénken felfigyelt a páneurópai koncepcióra s már a terv felvetésének elő félidejében megalkotta magának véleményét. A magyar közvélemény várakozással tekintett a magyar kormány válaszjegyzéke elé, amelyet a Briand-féle tervezetre adni fog, most, amikor hiteles szövegében nyilvánosságra került a Franciaországnak adandó válasz, a magyar közvélemény teljes egyértelműséggel vallja, hogy a magyar kormány, a magyar közvélemény szive szerint adta meg a választ. A magyar kormány válaszjegyzé. kének gyakorlati jelentősége több pontban süriihető össze, de a válaszjegyzék vezérmotivuma mégis az az okfejtés, amely a nemzetek együtt működésének előfeltételéül a kölcsönös megértést, a kölcsönös megbecsülést a az egyenlő jogok igazságos megosztását tette — a válaszjegyzék tengelyévé. Politikai megértést és harmónikus együttműködést csak akkor lehet remélni, ha az európai államok egyesülésében az igazságosság érvényesül 1 Akkor lebet barátságos atmoszférát teremteni, ba az államok — egymástól szétválasztó, sőt egymással szembeállító ~ szerződéseiket az igazságosság követelményei szerint módosítják. Magyarország hajlandó az európai államok szövetségéről tárgyalni, úgy azonban, hogy a tárgyalás őszinte Ingyen s az őszinteség utjából el bárittassék az az akadály, amely akadályt nem a Briand-féle páneurópai szellem, hanem a háború fúriája szült s amely a páriskör- uyéki békékben testesült meg. A páriskörnyéki békék „státus quojatt mellett nem lehet remélni az európai népek és országok együttműködését. Aki tehát nem hazugságot, hanem igaz helyzetet akar teremteni, amelyre fel lehet építeni az Európai Egyesült Államok szikla- szilárd épületét, annak számolnia kell azzal, hogy a páriskörnyéki békék revíziója nélkül nincs európai kibontakozás, nincs nyugalom és nem lehet államszövetség a megmérgezett testű Európában. Hogy Briand nagy politikai koncepcióját tárgyalni és majdan megvalósítani lehessen, előbb alkalmas atmoszféráról kell gondoskodni s ez az atmoszféra az elvi kérdések tisztázása mellett bizonyos gyakorlati gazdasági alapok lerakása után képzelhető el s a nyugodt atmoszféra szükségletei közül nem hiányoz hat a nemzeti kisebbségek problémájának elrendezése; amely, elvégre egy épen olyan negyvenmilliós néptömeget érdekel és tart állandó feszültségben, mint amilyen negyvenmilliós nép Briand nemzete a francia, amelynek nevében a francia külügyminiszter fel akarja épiteni az Európai Egyesült Államokat. A magyar kormány válaszjegyzéke a magyar nép leikéből fakadt s annak minden sorával, minden meg- állapításával, minden magyar ember azonositja magát. A sárközi bodorvöm A „Tolnamegyei Újság* egyik legutóbbi számában neves írónktól Bodnár Istvántól egy nagyon aktuális és értékes cikk jelent meg „A sárközi viseletről*. — Minden népművészetet kedvelő olvasó örömmel és nagy érdeklődéssel olvaBta e sorokat, mert írója a legalaposabb ismerője a Sárköz népének. A múlt évben jelent meg értékes, novellás kötete, amely igen sokféle megvilágításban ismertette a sárközi nép múltját és jelenét. Mindig nagy örömmel vesszük Bodnár István írónk ismertető cikkeit annál inkább, mert amint írja: „kevés a szakember, az érdeklődő néprajzi tudós, aki a sárköziek néprajzát ismeri*. E legutóbbi ismertetésében azt az óhajtását fejezi ki, hogy a kiveszőben levő sárközi népipari hímzések megmentésében nagy segítségre lehetnek az urinők, akik a mai divat terén tudnák alkalmazni a sárközi himes dolgot. „Mert ha látja ez az egyébként derék magyar nép, hogy mennyire megbecsü ik az ő kezefonta és hi mezte remek dolgait, nem fogja ész nélkül utánozni a mai tiri divatot, hanem maga is visszatér önmagahoz, a még keresetforrásnak is kitűnő régi sárközi divathoz, a gyönyörű eredeti magyar hímzésekhez, a remekbe készült házi szőttesekhez . ..“ A cikk írójának épen ezt a nagy- í szerű óhajtását kívánja megvalósítani I a Magyar Asszonyok Nemzeti Sző* vétségé Szekszárdi Szövőtanfolyama azzal, hogy már évek óta készíti, szövi és küldi még külföldre is a szép patyolatfehér, áttetsző lenge ségü bodor vásznat, meg az úgynevezett „bíbort*. A sárkösi nép a háború alatt és után elhagyta ennek a szép vászonnak a szövését. Egyrészt a háboru- okozta pamut hiánya, másrészt az ezzel járó lasBU, nagy türelmet igénylő munka, de legfőképen az uj „módi* kiszorította a bíbor viseletét és készítését. A háború alatt nem tudták a hozzávaló pamutot Indiából behozni és igy a sárközi nép a hosszú évek alatt leszokott annak szövéséről s igy lassan elfelejetették a készítését. Már csak néhány Öreg asszony fáradozik a bodorvászon kéziszövésével. A fia talabb generáció nem veszi magának azt a fáradtságot, hogy ilyen vesződséges munkával foglalkozzék. Hogy azonban ennek a szép vá szonnak előállítása feledésbe ne menjen, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Szekszárdi Szövőtanfolyama az abhoz értő hadiárva leányokkal a gyorsvetélős szövőszékeken már évek óta nagy mennyiségben késziti a szép bodorvásznat és a mai modern kézimunka és ruházat minden szakmájában nagy sikerrel alkalmazza. Mi is tulajdonképen a bodorvászon ? Szép, fehér, lenge anyag, vékony és mégis tartós. Igen jól mosható, sőt minél többet mossák, annál szebb. Használatban nem gyürődik s ami a legfőbb tulajdonsága: évtizedekig eltartó erős anyag. Sokan már jól ismerik, mert a sárköziek évszázadok óta készítik. Európa déli részén lakó török és balkán népek BZŐtték már régi idők óta s a törők hódoltság idejében ismerték meg hazánkban is. Idegen nyelven „száda* a neve, de a Bárközi nép bodorvászonnak nevezi szép bodrosságáért. A Sárközben a nép ebből készítette ősidők óta a fehérneműjét, ablakfüggönyeit, halotti szemtedőjét. A szekszárdi vásárokon halomszámra árulják a régi bodorvászon ingvállakat, „röpikéket* — mert most már nem divat, most már a selyem kell „röpinek* — a régi bodort és bíbort vegye meg az úri nép! Veszi is és divatcikké vált. Gyönyörű függönyök, ágyteritők, nyári ruhák kerülnek ki belőle. A Mansz. Szekszárdi Szövőtanfolyama az elmúlt évek folyamán igen sok kiállításra küldötte el a szövőtelepén készült bodorvásznat. A bajai kiállításon egy magasrangu angol hölgy meglátva a hu lámosan elrendezett sok száz méter fehér bodorvásznat, igy kiálltott fel: „Nini, az én szép török vásznam, hogy keiül ez ide?* Akkor jött erre felé; Törökországból utazott haza. Azonnal vitt is magával nagy mennyiséget és azóta lelkes propagálója kttb földön a bodorvászonnak. Hogy a sárközi nép e szép vásznát minél szélesebb körben ismeijék és szeressék, de hogy a magyar leányokat arra neveljük, hogy a magyar hásiipar készítményeit viseljék, a Mansz. azövőtanfolyamáról leányiskolák részére küldenek kézimunkák, ruhák céljára bodorvásznat. A miskolci, ceglédi, soproni, nyíregyházi, nagykanizsai, a budapesti Ami- zani Intézet stb., stb. iskolák növendékei csoportképeket kü’döttek saját himezte bodorvászon ruháikról, fényes bizonyítékául annak, hogy a magyar háziipari készítményt milyen lelkesen támogatják. A Mansz. népipar-mentő munkáját kiterjeszti a külföldre is. Hollandia, Amerika sok nagy városába ismerősök utján sok képet, mintát mutatott be a készítményeiből. Nemrégen a németalföldi főkonzul kereste fel érdeklődő soraival a Mansz. szövő- tanfolyamát és kérte a bodor vászon mintákat. Folyó évi junius 6-án nyílott meg Canadában egy nagy kiállítás, amelyen báró -Jósika Miklósné — Erdélyből odaköltözött főúri nő -— mutatta be magyaros lakásberendezését. Ugyanakkor a Bárközi bodorvászonból nagy mennyiséget állított ki, hogy megismertesse a magyar vásznat. Clevelandban lakó ismerős magyarok gyakran kérik a szép vásznat ruháknak,függönyöknek. Abban a sok milliós városban is nagy az érdeklődés a magyar háziipari munka iránt. Egy londoni gyermeknevelő intézet igazgatónője a budapesti kiállításon látta meg a bodorvásznat s abban felismerte azt az anyagot, amelyet ők eddig Damaskusból rendeltek. A Mansz. közbenjárására ezután Magyarországból rendelik a bodorvásznat. Azzal, hogy a Mansz. tanfolyama évek óta szövi és terjeszti a bodorvásznat és az abból készült kézimunkákat, igen sok hadiárva leánynak és hadiözvegynek ad mindennapi kenyeret. Ettől eltekintve, arra törekszik, hogy a magyar ifjúsággal, a serdülő leányokkal megszerettesse a magyar hásiipar termékét. Magyarságunkat ne csak hangoztassuk, hanem cselekedeteinkkel is bizonyítsuk be azt. Inkább ne vásároljunk semmit, hogysem külföldi áruért adjuk ki a pénzünket. Erre nincs is szükség. Van már minden téren hazai anyag annyi és olyan, ami teljesen pótolja a külföldi készítményeket, sőt azoknál szebb is. Példa erre a sok külföldi megrendelő, akik innen örömmel szerzik be a mi szép magyar munkáinkat. Az észszerütlen fényűzést — amely annyira hatalmába kerítette a mostani idők nőit -— épen azzal törjük le, ha olyan anyagokat használunk, melyek itthon készülnek, olcsóbbak az idegen anyagoknál és mégis megfelelnek a jóizlésnek, hasznosságnak. Mit ér a divatos selyemrnha, ha nem I tartós ? 1 Azt nem lehet jól kimosni ' többször, mert hamar elszakad. Már
