Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-07-16 / 55. szám
XII. évfolyam. szám ára 16 fillér« Szekszárdi 1930 julius 16. 55. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di): Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden eterdán él asotnbnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A diktolurűh diktatúrája. Az egész világ figyelme Finnország felé fordnl, amely a napokban sorsdöntő politikai események színhelye volt. A finn parasztfasoiz mus, az ngynevezett lapua mozgalom, amely egyfelől a nemzet érdekeinek és hagyományainak megvédésére, másfelől a nemzet érdekeit, sőt létét veszélyeztető kommunisták teljes kisöprésére irányait, végleges diadalra jutott. Megalakult az uj kormány, a lapua mozgalom egyik fővezérének kormányelnöksége alatt és ugyanekkor tizenötezer finn paraszt vonult példás rendben Helsinkibe, hogy demonstrálja a maga erejét és megmásíthatatlan akaratát. Nagyszerű tüntetés volt ez a néma felvonulás, fönséges a maga monstruózitásában. A szociáldemokraták sokat panaszkodnak a diktatórikus hatalommal uralkodó kormányokra, ebben egy követ fújnak a kommunistákkal. Természetesen diktatúrának nevezik még azt a kormányrendszert is, amely a nemzet érdekeire ügyelve alkotmányosan, de erélyes kézzel végzi feladatát. £1 kell ismerni azonban, hogy Európában ma csakugyan vannak diktatúrák. Fel kell vetni azonban a kérdést, amely különösen most, a finn eseményekkel kapcsolatban aktuális, hogy mi vezetett ezekre a diktatúrákra. A legelemibb jog, az önvédelem joga, amely ebben az esetben egyenlő a nemzet jogaival és érdekeivel: a kommunista veszéllyel szemben való védekezés. Védekezés egy diktatúrával, egy gonosz, nemzetietlen diktatúra ellen. Mert vájjon nézhetik-e ölhetett kézzel a kormányok, hogy a kommunista propaganda aláássa az egész országot és vesztébe sodorja a nemzetet, alkotmányával, múltjával éB minden hagyományával együtt. Hiszen minden kormánynak első sorban az a feladata, hogy nemzete fejlődését, polgári jólétét és nyugalmát biztosítsa. Es ha e célból a diktatúra fegyveréhez nyúl, megvan a mentsége, mert belekényBzeritették a diktatúrába. Szinte komikus, hogy épen azok az elemek sírnak leginkább a diktatúrák miatt, amelyeknek ideája a legzsarnokibb osztálydiktatura megteremtése. Példa erre Oroszország. Népkommunizmus ürügye alatt a legpéldátlanabb kegyetlenséggel nyom nak el minden szabadságjogot, úgy- hogy vérpadra kerül az, aki mást mer mondani és mást mer írni, mint amit a zsarnoki diktátorok parancsolnak. A kommunizmus a diktatúrák diktatúrája, mert még az a mentsége sines meg, hogy a nemzet érdekében és a nép akaratából nyúl diktatórikus fegyvereihez. Ami pedig az eszközeit illeti, éppen a finnországi események nyújtanak érdekes összehasonlítást. Helsinkiben csupán levetkőztettek a hazafias parasztok néhány tajtékozó kommunistát, hogy reájuk mérjék azt a huszonöt jótékony botot, amelyet már réges régen megérdemeltek, viszont Szovjet-Oroszországban az ellenzék legkisebb megmozdulása borzalmas vérfürdőkkel jár. És még egy tanulsága van a finnországi eseményeknek: ahol maga az állam- hatalom nem védekezik elég erélyesen a kommunizmus mindent elpusztító veszélye ellen, ott megmozdul a nép, a földjét művelő paraszt éB rákény- Bzeriti az államhatalmat, hogy védje meg a nemzetét a vörös veszély ellen. Jegyezzük meg, hogy mindez Finnországban történt, abban az országban, ahol az alkotmányos érzület és a szabadságszeretet tradicionális volt és ahol az alkotmánytörvény annyira alkotmányos és liberális, hogy a legtökéletesebb nemzetiségi, gondolati és sajtószabadságot intézményesíti. Nem lelkesedünk a diktatúrákért, de amikor a nemzet pusztulása és egy nemzeti irányú diktatúra között kell választani, senki se habozhat, akiben még egy szikrája is él a hazafias érzésnek. Értekezlet a szekszárdi strandfürdő ügyében. Nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap délelőtt a városháza nagytermében a strandfürdő létesítésére vitéz Vendel István polgármester által összehívott értekezlet, amelyen Szekszárd minden társadalmi rétege képviselve volt. Ott láttuk Jankó Ágoston főispánt, dr. Hagymássy Zoltán vm. főjegyzőt, Jakab László miniszteri tanácsos pénzügyigazgatót, Titze Oszkár vármegyei testnevelési felügyelőt, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, dr. Eramolin Gyula vármegyei tiszti főorvost, Tamás Viktor reálgimn. igazgatót stb. Vitéz Vendel István a szép számban összegyűlt értekezletet üdvözölve, ismertette Szekszárd lehetetlen fürdő- ügyét, amelyen a jövő nemzedék egészsége érdekében sürgősen segíteni keli. A Csörgető Szekszárd közönségének egyetlen nyári fürdője, poros dülőut mentén a várostól távol fekszik és épen emiatt céljának nem felel meg. Bent a város területén kell tehát — úgymond a polgármester — olyan üdülőtelepet létesíteni, ahol állandóan friss víz, pormentes levegő és a szükséges megfelelő térség áll a közönség rendelkezésére. Víz és hely szempontjából akadály nincsen, mert a vasúti fasor mentén, az Iparos Székház mögött elterülő több ezer négyzetméter nagyságú városi területen a vízvezeték ártézi vizének felhasználásával annál inkább is meg lehetne a modern strandfürdőt építeni, mert egy-két ártézi kútnak a fúrása a közönség vízszükségletének a kielégítésére amúgy is szükséges. Midőn végül kijelentette, hogy egy ilyen, a modern egészségügyet szolgáló intézmény létesítése a város legnagyobb fokú segítségét maga mellett találja, felkérte Haidekker JánoB városi főmérnököt, hogy az általa készített tervezetet és annak építési költségeit ismertesse. Haidekker János terve 13,000 négyzetméter területen ötven méter hosszú és huszonöt méter széles különféle mélységű vasbeton vízmedence körül nyolc és fél méter homokozott strandot gondol, amelyet emeletesen építendő vetkőző fülkék, mint keri- | tés vennének körül, azonkivül diákok | számára zárható szekrényes közös I vetkőző létesittetnék. A ruhatárral, vendéglővel stb. ellátandó fürdő építési költségét Haidekker főmérnök 60—70.000 pengőre irányozta elő. Jankó Ágoston főispán szólt hozzá a kérdéshez, megállapítva, hogy ez a fürdő Ssekszárdon sürgősen létesítendő közszükséglet, amelynek jövedelmezősége kétséget nem szenved. Szerinte ezt a fontos közegészségügyi intézményt részvénytársaság formájában kell megvalósítani aképen, hogy maga a város is részvényes legyen az általa előállítandó közművek, valamint a telek értéke erejéig. Dr Dalin Jenő ügyvéd annál inkább is magáévá tette a polgármester eszméjét, mert ezt a fürdőt Szekszárdon, amely Trianon révén Magyarország egyik legnagyobb városa lett, közegészségügyi szükségességén kívül briliiáns üzletnek is tartja. Schneider Gábor ny. curiai bíró szerint maga a nyári fürdő csak fél megoldás lenne, mert egyidejűleg megfelelő gőz- és kádfürdőt is kellene építeni. Vitéz Makray Ferenc m. kir. posta- és távirdafelügyelő azt ajánlotta, hogy a mostani fürdőt kellene az alakuló részvénytársaságnak megszerezni és az épület, valamint a berendezés felújításával egyidejűleg a város szomszédos telkén bővíthető volna az uszoda a stranddal együtt. Dr Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos szólalt fel ezután, felemlítve, hogy Szekszárd ilyen irányú egészségügyi szükségletét kielégíteni eminens kötelessége a társadalomnak. Viszont kötelessége a leromlott és lezüllött fürdőt is megmenteni és a gyógyulást kereső betegek szolgálatába állítani, őmaga is a teljes fürdő létesítését és a Makray-féle eszmét pártolja, mert a gőzfürdőnek legalább is annyi létjogosultsága van Szekszár- on, mint a strandnak. Szabó János takarékpénztári elnök szerint a strand ügyét annál kevésbé lehet gőzfürdővel összekapcsolva megnehezíteni, mert Szekszárdnak van gőzfürdője, de strandja nincsen. Dr. Kramolin Gyula viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a gőzfürdőnek is van az igényeket jól, vagy rosszul kielégítő nyári uszodája, { tehát két fürdőnek egymást fojtogató * harcára nincsen szükség. Dr. Hoffmann János, a Társadalombiztosító Intézet szekszárdi ügyvdze* tőjének a szegedi és hódmezővásárhelyi példákra való hivatkozása után Tamás Viktor reálgimnáziumi igazgató szólalt fel és az ifjúság szükségleteinek kellő módon, kellő formában és kellő árakon való kielégítésére vonatkozóan intézett kérdéseket a polgármesterhez, felemlitvén, hogy az ifjúság nevelőinek Bzigoru utasításuk van arra, hogy az olyan fürdők látogatását, amelyeket férfiak és nők együtt használnak, ne engedjék meg. Vitéz Vendel István összegezte ezután a felszólalásokat és ajánlotta, hogy a strandfürdő részvénytársaság létesítésére válasszanak egy szükebb- körü bizottságot, melynek megtörténte után az értekezlet véget ért. CIOaddis a Kereskedelmi Kaszinóban. Az Omke szekszárdi szervezete az itteni kereskedőket folyó hó 14 én este 7 órára ülésre hívta össze, amely alkalommal Nádor Jenő, az Omke titkára aktuális gazdasági kérdésekről egy órán túl terjedő előadást tartott. A megjelent kereskedőket Müller Albert, az Omke társelnöke üdvözölte és bejelentette, hogy a szekszárdi és a hozzácsatlakozott vidéki szervezeteknek sikerült meghiúsítani Budapest polgármesterének azon tervét, hogy hetenként 2—3 napra terjedő kedvezményes utazás biztosíttassák a fővárosba utazóknak, amely igen jelentékeny veszteséget jelentett volna a vidék iparának és kereskedelmének, majd felkérte Nádor titkárt előadásának megtartására. Nádor Jenő beszéde elején hódolatteljes szavakban emlékezett Horthy Miklós kormányzó 10 éves kormányzói működéséről, amely működés szoros kapcsolatban van az állampolgárok szabadságjogával és a gazdasági konszolidáció megteremtésével. A névtelen adófizető mérlegét mutatta be és leszögezte, hogy a ma pénzügyminiszterét is azon gondolatoknak kellene irányítani, mint XIV. Lajos hires pénzügyminiszterét, Colbertet. Képezze az államhatalom gondoskodása tárgyát az is, hogy legyen az adózóknak miből fizetni az adókat. Elismeréssel emlékezett a kormány- hatalomnak azon nagy étieméiről, amellyel az ország pénzüg y\ szabadságát biztosították és a külföldi kölcsön megszerzésének lehetőségét is megfelelőleg alátámasztották. Foglalkozott a gazdasági krízissel, amely már nemcsak magyar, hanem európai, sőt világkrizÍB. Kitért a több fizetések jogosulatlanságára és hivatkozott e tekintetben Serédy, Popovics és a pénzügyi központ vezetőségének beszédeire és nyilatkozataira. Leszögezte, hogy mig nagy koncepciójú munkát tudnak végezni Klebelsberg és Vass miniszterek, addig a kereskedelmi miniszter mindig csak a trianoni
