Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-07-16 / 55. szám

XII. évfolyam. szám ára 16 fillér« Szekszárdi 1930 julius 16. 55. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di): Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden eterdán él asotnbnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A diktolurűh diktatúrája. Az egész világ figyelme Finn­ország felé fordnl, amely a napok­ban sorsdöntő politikai események színhelye volt. A finn parasztfasoiz mus, az ngynevezett lapua mozgalom, amely egyfelől a nemzet érdekeinek és hagyományainak megvédésére, másfelől a nemzet érdekeit, sőt létét veszélyeztető kommunisták teljes ki­söprésére irányait, végleges diadalra jutott. Megalakult az uj kormány, a lapua mozgalom egyik fővezérének kormányelnöksége alatt és ugyan­ekkor tizenötezer finn paraszt vonult példás rendben Helsinkibe, hogy de­monstrálja a maga erejét és meg­másíthatatlan akaratát. Nagyszerű tüntetés volt ez a néma felvonulás, fönséges a maga monstruózitásában. A szociáldemokraták sokat panasz­kodnak a diktatórikus hatalommal uralkodó kormányokra, ebben egy követ fújnak a kommunistákkal. Ter­mészetesen diktatúrának nevezik még azt a kormányrendszert is, amely a nemzet érdekeire ügyelve alkotmá­nyosan, de erélyes kézzel végzi fel­adatát. £1 kell ismerni azonban, hogy Európában ma csakugyan vannak diktatúrák. Fel kell vetni azonban a kérdést, amely különösen most, a finn eseményekkel kapcsolatban ak­tuális, hogy mi vezetett ezekre a diktatúrákra. A legelemibb jog, az önvédelem joga, amely ebben az esetben egyenlő a nemzet jogaival és érdekeivel: a kommunista veszéllyel szemben való védekezés. Védekezés egy diktatúrá­val, egy gonosz, nemzetietlen dikta­túra ellen. Mert vájjon nézhetik-e ölhetett kézzel a kormányok, hogy a kommunista propaganda aláássa az egész országot és vesztébe sodorja a nemzetet, alkotmányával, múltjával éB minden hagyományával együtt. Hiszen minden kormánynak első sor­ban az a feladata, hogy nemzete fej­lődését, polgári jólétét és nyugalmát biztosítsa. Es ha e célból a diktatúra fegyveréhez nyúl, megvan a ment­sége, mert belekényBzeritették a dik­tatúrába. Szinte komikus, hogy épen azok az elemek sírnak leginkább a dik­tatúrák miatt, amelyeknek ideája a legzsarnokibb osztálydiktatura meg­teremtése. Példa erre Oroszország. Népkommunizmus ürügye alatt a leg­példátlanabb kegyetlenséggel nyom nak el minden szabadságjogot, úgy- hogy vérpadra kerül az, aki mást mer mondani és mást mer írni, mint amit a zsarnoki diktátorok paran­csolnak. A kommunizmus a diktatúrák diktatúrája, mert még az a mentsége sines meg, hogy a nemzet érdekében és a nép akaratából nyúl diktatórikus fegyvereihez. Ami pedig az eszközeit illeti, éppen a finnországi események nyújtanak érdekes összehasonlítást. Helsinkiben csupán levetkőztettek a hazafias parasztok néhány tajtékozó kommunistát, hogy reájuk mérjék azt a huszonöt jótékony botot, ame­lyet már réges régen megérdemeltek, viszont Szovjet-Oroszországban az ellenzék legkisebb megmozdulása borzalmas vérfürdőkkel jár. És még egy tanulsága van a finnországi ese­ményeknek: ahol maga az állam- hatalom nem védekezik elég erélyesen a kommunizmus mindent elpusztító veszélye ellen, ott megmozdul a nép, a földjét művelő paraszt éB rákény- Bzeriti az államhatalmat, hogy védje meg a nemzetét a vörös veszély ellen. Jegyezzük meg, hogy mindez Finnországban történt, abban az országban, ahol az alkotmányos érzület és a szabadságszeretet tradicionális volt és ahol az alkotmánytörvény annyira alkotmányos és liberális, hogy a legtökéletesebb nemzetiségi, gon­dolati és sajtószabadságot intézmé­nyesíti. Nem lelkesedünk a diktatúrákért, de amikor a nemzet pusztulása és egy nemzeti irányú diktatúra között kell választani, senki se habozhat, akiben még egy szikrája is él a hazafias érzésnek. Értekezlet a szekszárdi strandfürdő ügyében. Nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap délelőtt a városháza nagy­termében a strandfürdő létesítésére vitéz Vendel István polgármester által összehívott értekezlet, amelyen Szekszárd minden társadalmi rétege képviselve volt. Ott láttuk Jankó Ágoston főispánt, dr. Hagymássy Zoltán vm. főjegyzőt, Jakab László miniszteri tanácsos pénzügyigazgatót, Titze Oszkár vármegyei testnevelési felügyelőt, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, dr. Eramolin Gyula vármegyei tiszti főorvost, Tamás Vik­tor reálgimn. igazgatót stb. Vitéz Vendel István a szép szám­ban összegyűlt értekezletet üdvözölve, ismertette Szekszárd lehetetlen fürdő- ügyét, amelyen a jövő nemzedék egészsége érdekében sürgősen segí­teni keli. A Csörgető Szekszárd kö­zönségének egyetlen nyári fürdője, poros dülőut mentén a várostól távol fekszik és épen emiatt céljának nem felel meg. Bent a város területén kell tehát — úgymond a polgármester — olyan üdülőtelepet létesíteni, ahol állandóan friss víz, pormentes levegő és a szükséges megfelelő térség áll a közönség rendelkezésére. Víz és hely szempontjából akadály nincsen, mert a vasúti fasor mentén, az Ipa­ros Székház mögött elterülő több ezer négyzetméter nagyságú városi területen a vízvezeték ártézi vizének felhasználásával annál inkább is meg lehetne a modern strandfürdőt épí­teni, mert egy-két ártézi kútnak a fúrása a közönség vízszükségletének a kielégítésére amúgy is szükséges. Midőn végül kijelentette, hogy egy ilyen, a modern egészségügyet szol­gáló intézmény létesítése a város legnagyobb fokú segítségét maga mellett találja, felkérte Haidekker JánoB városi főmérnököt, hogy az általa készített tervezetet és annak építési költségeit ismertesse. Haidekker János terve 13,000 négyzetméter területen ötven méter hosszú és huszonöt méter széles kü­lönféle mélységű vasbeton vízmedence körül nyolc és fél méter homokozott strandot gondol, amelyet emeletesen építendő vetkőző fülkék, mint keri- | tés vennének körül, azonkivül diákok | számára zárható szekrényes közös I vetkőző létesittetnék. A ruhatárral, vendéglővel stb. ellátandó fürdő épí­tési költségét Haidekker főmérnök 60—70.000 pengőre irányozta elő. Jankó Ágoston főispán szólt hozzá a kérdéshez, megállapítva, hogy ez a fürdő Ssekszárdon sürgősen létesí­tendő közszükséglet, amelynek jöve­delmezősége kétséget nem szenved. Szerinte ezt a fontos közegészség­ügyi intézményt részvénytársaság formájában kell megvalósítani aképen, hogy maga a város is részvényes legyen az általa előállítandó köz­művek, valamint a telek értéke erejéig. Dr Dalin Jenő ügyvéd annál inkább is magáévá tette a polgármester esz­méjét, mert ezt a fürdőt Szekszárdon, amely Trianon révén Magyarország egyik legnagyobb városa lett, köz­egészségügyi szükségességén kívül briliiáns üzletnek is tartja. Schneider Gábor ny. curiai bíró szerint maga a nyári fürdő csak fél megoldás lenne, mert egyidejűleg megfelelő gőz- és kádfürdőt is kellene építeni. Vitéz Makray Ferenc m. kir. posta- és távirdafelügyelő azt ajánlotta, hogy a mostani fürdőt kellene az alakuló részvénytársaságnak megszerezni és az épület, valamint a berendezés fel­újításával egyidejűleg a város szom­szédos telkén bővíthető volna az uszoda a stranddal együtt. Dr Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos szólalt fel ezután, fel­említve, hogy Szekszárd ilyen irányú egészségügyi szükségletét kielégíteni eminens kötelessége a társadalomnak. Viszont kötelessége a leromlott és lezüllött fürdőt is megmenteni és a gyógyulást kereső betegek szolgála­tába állítani, őmaga is a teljes fürdő létesítését és a Makray-féle eszmét pártolja, mert a gőzfürdőnek legalább is annyi létjogosultsága van Szekszár- on, mint a strandnak. Szabó János takarékpénztári elnök szerint a strand ügyét annál kevésbé lehet gőzfürdővel összekapcsolva meg­nehezíteni, mert Szekszárdnak van gőzfürdője, de strandja nincsen. Dr. Kramolin Gyula viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a gőz­fürdőnek is van az igényeket jól, vagy rosszul kielégítő nyári uszodája, { tehát két fürdőnek egymást fojtogató * harcára nincsen szükség. Dr. Hoffmann János, a Társadalom­biztosító Intézet szekszárdi ügyvdze* tőjének a szegedi és hódmezővásár­helyi példákra való hivatkozása után Tamás Viktor reálgimnáziumi igaz­gató szólalt fel és az ifjúság szük­ségleteinek kellő módon, kellő formá­ban és kellő árakon való kielégíté­sére vonatkozóan intézett kérdéseket a polgármesterhez, felemlitvén, hogy az ifjúság nevelőinek Bzigoru utasítá­suk van arra, hogy az olyan fürdők látogatását, amelyeket férfiak és nők együtt használnak, ne engedjék meg. Vitéz Vendel István összegezte ezután a felszólalásokat és ajánlotta, hogy a strandfürdő részvénytársaság létesítésére válasszanak egy szükebb- körü bizottságot, melynek megtörténte után az értekezlet véget ért. CIOaddis a Kereskedelmi Kaszinóban. Az Omke szekszárdi szervezete az itteni kereskedőket folyó hó 14 én este 7 órára ülésre hívta össze, amely alkalommal Nádor Jenő, az Omke titkára aktuális gazdasági kérdések­ről egy órán túl terjedő előadást tar­tott. A megjelent kereskedőket Mül­ler Albert, az Omke társelnöke üd­vözölte és bejelentette, hogy a szek­szárdi és a hozzácsatlakozott vidéki szervezeteknek sikerült meghiúsítani Budapest polgármesterének azon ter­vét, hogy hetenként 2—3 napra ter­jedő kedvezményes utazás biztosít­tassák a fővárosba utazóknak, amely igen jelentékeny veszteséget jelentett volna a vidék iparának és kereske­delmének, majd felkérte Nádor tit­kárt előadásának megtartására. Nádor Jenő beszéde elején hódo­latteljes szavakban emlékezett Horthy Miklós kormányzó 10 éves kor­mányzói működéséről, amely működés szoros kapcsolatban van az állam­polgárok szabadságjogával és a gaz­dasági konszolidáció megteremtésével. A névtelen adófizető mérlegét mutatta be és leszögezte, hogy a ma pénzügy­miniszterét is azon gondolatoknak kellene irányítani, mint XIV. Lajos hires pénzügyminiszterét, Colbertet. Képezze az államhatalom gondos­kodása tárgyát az is, hogy legyen az adózóknak miből fizetni az adókat. Elismeréssel emlékezett a kormány- hatalomnak azon nagy étieméiről, amellyel az ország pénzüg y\ szabad­ságát biztosították és a külföldi köl­csön megszerzésének lehetőségét is megfelelőleg alátámasztották. Foglal­kozott a gazdasági krízissel, amely már nemcsak magyar, hanem európai, sőt világkrizÍB. Kitért a több fizeté­sek jogosulatlanságára és hivatkozott e tekintetben Serédy, Popovics és a pénzügyi központ vezetőségének be­szédeire és nyilatkozataira. Leszö­gezte, hogy mig nagy koncepciójú munkát tudnak végezni Klebelsberg és Vass miniszterek, addig a kereske­delmi miniszter mindig csak a trianoni

Next

/
Thumbnails
Contents