Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-07-09 / 53. szám

XII. évfolyam. Egyes szám ára 16 fillér. Szekszárdi 1930 július 9. 53. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. | Szerkesztő* SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 102. j a lap megjelenik minden werd*n ée »zombaton. Előfizetési dij: | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Félévre ______6 pergő. | Egész évre______12 pengő. | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hird etések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Megszavazták a bolettalavaslatot. A képvisélőház pénteki tízórás Ülésén Wekerle Sárdor pénzügyminisz­ter nagyhatású beszéde után úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a gabonaértékesitő törvény­javaslatot. A szocialisták, akik a vita folyamán óvatosan kerülték a szakszerű kérdéseket, csak azért, hogy annál fürgébben éB belterjeseb ben csiholják ki a törvényjavaslatból a politikai elemeket, miután látták, hogy színpadias küzdelmük amúgy is hiábavaló s a Ház többsége helyesli és lelkesedéssel szavazza meg a gabonaértékesitő javaslatot, kivonul­tak a Házból a Ház karzatán ülő párttitkár intésére. Kivonulásuk után, ami demonstrációnak bizony elég szánalmas volt, konstatálható lett, begy a polgári pártok rég nem tanúsítottak olyan egységes maga­tartást és megértést, mint épen a bolettajavaslatban. Mindenesetre nagy hatással volt a Ház egész közönségére Wekerle beszéde és főleg ennek tudható be, hogy alig akadtak egye­sek, akik nem nagy helyesléssel állottak volna a bolettajavaslat mellé. Bár a pénzügyminiszter beszéde egészen szakszerű volt és abban ismételten felhozta mindazokat az érveket, amelyek a törvényjavaslat előterjesztését indokolttá teszik, a beszéd szelleme és hangulata egészen felvillanyozta a Házat és annak egyes passzusaira ismételten megnyilatko­zott a legnagyobb elismerés és meg­értés. Wekerie fejtegetéseiből éiesen kivilágított, hogy maga is kiváló gazda és mint ilyen, teljesen tisztában van a mezőgazdaság összes problé­máival, jelentkezzenek azok a világ bármely részén. Amerikai Egyesült Államok és Kanada gazdasági orga­nizációival épugy tisztában van, mint a kontinentális államok buzavédő- vámos rendszerével s amikor okfejté­sek nyomán arra a konklúzióra jutott, hogy a mi mezőgazdaságunkat csak azon a módon lehet a krizis kátyújá­ból kirántani, amint ezt az általa benyújtott gabonaértékesitő törvény- javaslat teszi, a Ház megnyugvással fogadta az ösbzos javasolt intézkedé­seket, mert Wekerle koncepciózus okfejtései mindenkit meggyőztek azok helyességéről. Aki ezt a beszédet meghallgatta, vagy figyelemmel el* olvassa, jóhiszeműen nem állíthatja többé, hogy fejnélküli volna a kor­mány gazdasági politikája, vagy hogy az pláne kapkodó lenne. A magyar mezőgazdaságot nem lehet elszigetelni a többi európai, különösen a szom­széd államok gazdasági életétől, A kormány nem hezitál — mondja Wekerle — hanem alkalmazkodik ahhoz a politikához, amelyet környe­zetünkben folytatnak azzal a célzattal, hogy berendezkedéseink és program- műnk által megelőztessenek az elle­nünk irányított gazdasági programotok és intézkedések eredményei. Nem támadunk senkit, de védekezünk mindenki ellen b ennek a védekezés nek a mai viszonyok mellett egyetlen módja és lehetősége az, ami a törvény­javaslatban van. Ezért a törvény­javaslatot nem szabad sem párt­kérdésnek, sem politikai kérdésnek F. hó 3 án vonultak ki a tolna- megyei cserkészek a vármegyei cser­késztáborba táborozásra PakB mellé. Nóta, mosoly, jókedv mindenfelé. Tréfálkozás közben is szerényen folyt a munka s estére már a tábortűznél folyt a csevegés a napi munkáról, sátorcBinálásról. 4-én, 5-én a napi­rend szerint folyt az élet. 6-án reg­gel már serényebben kezdődött a napi munka. Korai kelés után rendezke- dés, sátortakaritás : ünnepre készül a tábor. Ma lesz a tábor ünnepélyes megnyitása. Bend is van, mint min­dig ! Percre készen minden. Ebéd ntán kis vártáivá megérkezik a paksi leventezenekar. Az árbócokra fel­húzzák a trikolort s lassan gyülekez­nek a paksi érdeklődők. — A sok gyerek és felnőtt egyaránt siet az erdőbe, hogy részese legyen az el­következendőknek. Délután 5 óra ntán érkezik meg a vármegye autóján dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző, a cser­késztábor ezidei elnöke, dr Klein Antal, a tolnai kerület crazággy. kép­viselőjével, dr Kaszás tb. főszolga­bíróval, Tarisznyáé Gerő főjegyzővel. Itt látjuk dr Grosch József paksi ügyvédet, vitéz Makray Ferenc szek­szárdi postafőnököt, a paksi állami polgári fiúiskola tanári karát Olasz Károly igazgatóval az élén, majd a paksi elemi iskolák tantestületeit, a leventeoktatókat a járási leventeveze­tővel s számos előkelőséget a paksi társadalomból. Rövid pár perc múlva érkeztek meg autón dr Halmos Andor, vármegyénk kir. tanfelügyelője éB giáki Huszth Aladár m. kir. bánya- tanácsos, nagymányoki bányaigaz- gató, cserkészUnácsi tagok. A cserkészek felvonulnak, kürtszó vigyázzt jelez, a tisztek leadják Faludi t A szekszárdi Levente Egyesület nagy ünnepet ült vasárnap. Egész évi megfeszített munkájának érettre termelt gyümölcseit mutatta be a nagyközönségnek. Reggel 6 órakor zenés ébresztővel vonultak végig a városon, majd fél 8 órakor istentisz­teleten vettek részt, hogy leróják há­lájukat a Mindenhatónak a múltban elért eredményekért és kérjék segít ségét a további nagy, nemzetépitö munkára. 9 órakor az atlétikai elő- mérkőzések kezdődtek, majd 11 óra­kor ünnepélyes bevonulás volt a pol­gári fiúiskolába. Az Ünnepnap . fontosabbik része tekinteni. A magyar mezőgazdasági krízisen gyorsan kell segíteni és ezért félre kell tenni minden politikai taktikázást éB meg kell a magyar mezőgazdasági életnek mindazt adni, ami a krizis elhárítására szükséges, úgy amint azt a törvényjavaslat teszi. Ferenc táborparanosnoknak a 6 dr Hagymássy Zoltán táborelnöknek a jelentést. Ezután dr HagymásBy Zol tán táborelnök történelmi visszapil­lantásokban gazdag, nagyon érdekes, izzó haztfiasságu beszédet intéz a cserkészekhez, megnyitva a tábort. A Hymnus hangjai rekesztik be a hivatalos Bktust, mely után megtekin­tik a sátorokat a a cserkészek játé­kait. Majd megjelenik vitéz Székely Sándor caerkésztiszt és megvendégeli a paksi és dunakömlődi társadalom adományából a cserkészeket. Vig hangulat, tréfa, móka s lassan elérkezik a vacsora, mely után a Duna partján kigyullad a tábortűz. Mese, nóta, majd hirtelen — mikor a tűznél észreveszik Huszth Aladár bányatanácsost és dr Halmos Andor tanfelügyelőt *— lelkes ünneplésben részesítik őket, van éljenzés, tapsolás. Mindketten kedves beszédben köszö­nik meg a cserkészfiuk szeretetét. Da múlik az idő, a vendégek hazatérnek, kialszik a tábortűz, a cserkészek is pihenőre térnek s csak az őrszemek ügyelnek, bogy baj ne érje a tábort s a komisz szúnyogokat alaposan kifüstölik tömjénnel, hogy a pihenő s egy szép, kedves emlék­ről álmadosó cserkészeket ne hábor­gassák még ezek sem álmodásukban. A táborban Szekszárd, Bonyhád és Paksról 140 ifjú van éa Hőgyész és Dombóvárról néhány vendég cser­kész ; a bonyhádiak vitéz Zerinváry János, a paksiak vitéz Székely Sándor es a szekszárdiak Faludi Ferenc tanárok vezetése alatt állanak. Naponként sokan ellátogatnak ide Dunakömlődről, Paksról és szeretettel veszik körül a jobb magyar jövő lelkes fiait. azonban délután, sajnosán kevés kö­zönség jelenlétében zajlott le. Ezek körében azonban ott láttuk az ifjú­ság, a nemzetalkotó leventeintézmány lelkes barátait, vitéz Vendel István polgármestert, Titzd Oszkár várme­gyei testnevelési felügyelőt, Uirik Józsefet, a Levente Egyesület érdem­dús elnökét,. Schneider Jánost, a Levente Egylet társelnökét, Bordás Árpád rendőrkapitányt, a kapitány­ság vezetőjét, Fischer Károly járási testnevelési vezetőt, a csendőrség tisztikarát és sokan másokat az in­tézmény barátai közül. Pontosan fél 5 órakor történt meg A tolnamegyel cserkésztábor megnyitása — Kiküldött tudósítónk jelentése. — A szekszárdi Levente Egyesület háziversenye. a felvonulás a eportp&lyára. — A Levente Egyesület zenekarának üte­mére felvonult az öt századból álló zászlóalj a leventetüzoltókkal együtt. A délceg leventesereg hivatásának teljes tudatában, büszkén, délcegen vonult fel az előtte álló nemeB ver­senyre. A menetet a kerékpáros sza­kasz zárta be. A felvonulás után a zászlóalj arccal a tribünnek szemben, oszlopvonalban fejlődött fel, majd a parancsnokának jelentése után Titze Oszkár vármegyei testnevelési fel­ügyelő megszemlélte a leventéket. A szemle után felhangzott a zenekarban a magyar „Hiszekegy0, mely beve­zetője volt a versennyel egybekötött ünnepségnek. A szívből jövő magyar fohász után vitéz Vendel István pol­gármester tartotta megnyitóját. A nap erejéből előtörő isteni erők — kezdte beszédét a polgármester — sárgává teszik a megye rónáit és ennek eredméuyeképen, a kasza csapásai alatt lehull a napi életfenn­tartáshoz szükséges kalász. Ezt a nehéz munkát, mely kévét köt a kalászból, a magyar erő, a magyar izom végezte. A termés eredménye, hogy a nemzet gazdasági élete uj életre támad éa csonka hazánknak nj életet, uj reményt nyújt. —• Ti is eljöttetek, hogy az évközben elvég­zett nehéz munkátokat kévékbe kös­sétek, 8 igy szolgáljátok a nemzetet. Minden egyes levente munkájára nagy szükség volt. Az ifjúság egye­déiből alkotott összesség munkájának gyümölcse uj életet kölcsönöz ennek az életnek. Legyen a ti munkátok ragyogó példája a nemzet összetartásának. Ne felejtsétek el amit tanultatok, mert kincs ez úgy a ti, mint a haza ré­szére, hiszen eljö az idő, mikor hasz­nát veszitek annak, amit tanultatok. Adja Isten, hogy mielőbb úgy legyeo. Á nagy tetszéssel fogadott beszéd után felcsendült a „Fel, fel vitézek a csatára0 induló közismert és vér­pezsdítő dallama, melynek ütemeire a jövő reménysége, szebbnél szebb sza­badgyakorlatokat mutatott be, majd az egyes atlétikai számokban a döntő mérkőzések következtek, melynek tartama alatt a csendőrség, kerék­páros leventék és tűzoltók szórakoz­tatták a közönséget ügyesebbnél ügye­sebb mutatványaikkal. A közönségnek nagyon tetszettek a pompás, tetszetős és pontos mutat­ványok, amelyek egyaránt dicsérik a leventeoktatók lelkes munkáját és a derék leventéknek a minél nagyobb sikerre törekvő, minden dicséretet megérdemlő szorgalmát. A díjkiosztás után Schneider János, a Levente Egyesület társelnöke mon­dott magas szárnyalása záróbeszédet. Köszönetét mondva az elért szép eredményekért, arra figyelmeztette a leventéket, hogy az ország érdeké­ben mindenikük együtt dolgozzék, mert a fiatalság az az erő, amely feltámasztja az áléit országot. A mélyen lélekbe markoló szavak után kihirdették a versenyeredménye

Next

/
Thumbnails
Contents