Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-06-14 / 46. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Egy-két szó a tornavizsga után. Irta: vitéz Molnár József. Egy esztendővel ezelőtt volt. A maga fiatal lelkének egész odaadáséval, tiszta szivének minden izgalmával az évvégi tornavizsga nagy és nemes erőpróbájára készült napsugaráé, verőfényes júniusi nyárban két intézetnek: a szekszárdi reál- gimnáziumnak és felső kereskedelmi iskolának az ifjúsága. Amikor ennek a nemcsak külsőségeiben mindig meg kapó, hanem a belső tartalmában is értékes mérkőzésnek már-már ott álltunk az előestéjén, akkor az első pillanatokban szinte hihetetlenül hangzó, döbbenetes hirnek a hallatára megtorpant ez az ifjúság és vele megtorpantunk mi is: ennek az ifjúságnak a tanárai és két nap múlva utolsó útjára kísértük ki vitéz B i c s k e y Szilvesztert; azt, akinek a nagy erőpróba legfőbb intézőjének kellett volna lennie, de aki a mindnyájunk sorsát irányitó örök Akarat rendeléséből akkor már — földi gondoktól menten — az örökkévalóság útjain járt. Amikor a gimnázium udvarán körül- álltuk az ő sötét ravatalát, nem volt a mi szivünkben más érzés, mint a fájdalom és amikor a temetőbe ki- kísértük és ott elföldeltük az ő szomorú koporsóját, nagyon mély nyomot vágott bele a mi lelkűnkbe annak a hiánynak az érzete, amelyet ebben a városban minden gyászolók és siratók között leginkább éreztünk mi, akik őt testestül-lelkestttl, egészen a magunkénak tudtuk és mondhattuk: az ő tanársorsának osztályosai és az ő gondjaira is bízott ifjúság. Azután már hiába vártuk őtl Hiába várta a sportpálya is: azon ő nem adott már utasításokat többé; a gyep zöldje sem lett a tőle vezetett diák sereg fehér tornaingjeitői színesebbé. Mély csendesség ülte meg a nagy mérkőzés helyét; a tornaigekhez nem nyúlt hozzá senki: tavaly nem volt tornavizsga és ezért lett a reálgimnázium, meg a kereskedelmi iskola életében minden másban való teljességnek ellenére mégis csonka az 1928/29. esztendő és ezért lett kielégítetlen az a várakozásunk, amely lyel annyian nézünk mindig az ifjúság testi fejlődését elevenen ób beszédesen kifejező tornavizsgák elé. Egy esztendőnek kellett eltelnie, hogy ez a várakozás kielégülheBsen. Pünkösd hétfőjén vonult fel az intézeti zászlókkal az élen szemet, lelket gyönyörködtető rendben a vásártéri sportpályán a két intézet ifjúsága. Ezen a felvonuláson jólesett látnunk a közönség részéről megnyilvánult azt az érdeklődést, amelyet az ifjúság minden megmozdulása nemcsak megérdemel, hanem amelynek ott, ahol a jövő számára magyar ifjúság nevelődik, minden esetben meg is kell nyilvánulnia. Ez az érdeklődés nemcsak jólesik, hanem biztat, bátorít és lelkesít is. Eonek az érdeklődésnek a látása és tudata áthatja az érzékeny diáksziveket, betölti azokat bizalommal, eltölti lelkesedéssel és vissza nem fojtható, kikivánkozó erővel viszi, ragadja a kitűzött cél falé. A közönség részvételének az ifjúság lelkére gyakorolt ennél a nagy hatásánál fogva csak örülni tudunk, ha visszagondolunk arra, hogy pünkösd hétfőjén Szekszárd városáén kívül a vidéknek a közönségét is oly szép számban láttuk együtt, hogy mindenkinek a befogadására a fedett ülőhelyek száma elégtelennek bizonyult. E miatt többen talán szenvedtek a kényelemben, de ezért talán kárpótlást is nyertek a mindvégig érdekes küzdelemben. Nem szándékom, hogy ennek a küzdelemnek : a tornavizsga részleteinek a leírásába bocsátkozzam (az olvasó közönség annak eredményeiről e lap múlt számának a hasábjairól értesült); nem kívánok foglalkozni a küzdelem közben a közönség soraiban támadt egy-két érdekesebb mozzanattal sem (bár ezekből is össze lehetne szedni egy bokrétára valót) : én néhány összehasonlító eredményről számotadni szeretnék csupán. Pünkösd hétfőjén este, amikor már csend ült a sportpálya felett, amikor annyi diákszobában CBak a torna- vizsgáról eBett a szó és folyt a beszéd, én régi írások közt böngészgettem. Elővettem a kereskedelmi iskolának 1923/24. évi értesítőjét, meg a Tolnamegyei Újságnak 1924. junius 14-iki és a Dombóvári Hírlapnak 1924. junius lö iki számát és visszagondolva a hat évvel ezelőtt Dombóváron lefolyt megyei tornaversenyre, a föléledő emlékek jóleső érzésével ha8onlitgattam össze az akkori és az idei pünkösdön (mert pünkösd ünnepe 1924-ben is junius 8-án és 9-én volt) elért eredményeket. Ennek az összehasonlításnak a nyomán egy-két érdekes és talán nem teljességgel érdektelen megállapításra ju tottam. Annak előrebocsátásával, hogy Dombóváron 60 és 800 m-es síkfutás nem volt, a távolugrásban pedig csak az alsó osztályosokból összeállított 16 os csapatok versenyében, de felső osztályosok számára kiirt versenyben nem folyt a küzdelem, az idei tornavizsgának többi számára vonatkozó ez a néhány megállapítás a következő: 80 m. síkfutás III—IV. o.: 100 m. „ _ _ _ 4x 100 m. staféta: _ _ Magasugrás: _ _ _ Súly lökés: _ __ _ __ Di szkoszvetés:_ __ _ Ce relyvetés: __ — . __ 80 m. síkfutás III—IV. o.: 100 m. * _ __ __ 4x 100 m. staféta: _ _ Magasugrás: _ _ _ Sulylökés: _____ Diszkoszvetés: _ _ _ Ce relyvetés: _ _ _ 1930 : I. Kögl, gimn. ______ 10 mp. I. Mateidesz I., kér. _ _ _ _ _ 12 mp. I. Kereskedelmi _ _ _ _ _ _ 51.2 mp. II . Gimnázium _ _ _ _ _ __ 55.2 mp. I. Kuklic gimn. _ _ _ _ _ _ 155 cm. I. Zarubay gimn._ _ _ _ _ _ 10.55 m. I. Nemes gimn. _ _ _ _ _ _ 33.10 m. I. Frömberg gimn. _ _ _ _ _ 41.90 m. 19 24; I. Kardos, Győnk, gimn. _ _ I. Mateidesz S-, kereskedelmi _ I. Bonyhád, gimn. VII. _ _ II . Szekszárd, gimn. VII. _ _ II. Schvirián, Szekszárd, gimn. _ (I . Günther, Dombóvár, gimn. _ I. Parthy, Bonyhád, gimn._ _ I. SzQcs, Szekszárd, gimn._ _ I. Weber, Bonyhád, gimn._ _ _ 10.9 mp. _ 12.2 mp. _ 52.2 mp. _ 55.4 mp. _ 152.5 cm. _ 160 cm.) _ 10.69 m. _ 28.22 m, _ 36.60 m. bé r ugyanannyival lett hat évvel ezelőtt első, mint amennyivel az idén Nagy Lajos (kereskedelmi) csak harmadik lett. Nem lesz talán érdektelen annak a megemlítése sem, hogy az idei 100 m-es síkfutásban első Ma- teidesz István (az 1924 ben győzött Mateidesz Sándor édes öccse) — amint az összehasonlítás mutatja — az idén 2 másodperccel legyőzte a hat év előtti testvérbátyját. Ezeknek az eredményeknek a látása hittel tölthet el bennünket ifjúságunk testi fejlődése iránt. Az az ifjúság, amelyik ezeket az eredményeket nemes küzdelemben elérve, valójában két esztendő lankadatlan munkájáról adott beszámolót, — ez az ifjúság nemcsak azt mutatta meg, hogy néhai tanárának, vitéz Bicskei Szilveszter- nek a hagyományait híven őrzi a lelkében, hanem megmutatta azt is, hogy mostani vezetőjének, Ács Sándor testnevelési tanárnak a szándékait megérti és megfogadja, azokat becsülettel követi és az ő útmutatása nyomán fölfelé emelkedő ívben halad abban az irányban, amely a jövőt illetőleg szép reményekre jogosít és ezekben a reményekben az ideihez hasonló újabb lelki gyönyörök biztató ígéretét hordozza magában. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Heti emlékeztető. Judíub 15. — Szentháromság vasárnap. Jolán. — 1607-ben Leidenben született Rembrandt. — 1829-ben született Szász Károly író és műfordító.—1892 ben Budapest „székesfőváros“ lett. — 1893 ban meghalt Erkel Ferenc zeneköltő. — 1896 ban Marconi szabadalmat kapott a drót- tálán táviratozásra. — 1925 ben Bernadettéit, a lourdesi csodák hősnőjét szentté avatták. Junius 16. — Reg. sz. Ferenc. — 1313-ban született Boccaccio olasz költő. — 1657 ben Huygens bemutatta az általa szerkesztett első ingaórát a holland rendeknek. 1829 ben született Pesten gróf Ráday Gedeon büntetőjogász. — 1881-ben megjelent a Budapesti Hirlap első száma. — 1922 ben gróf Klebelsberg Kunó drt vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki a kormányzó. — 1928-ban ünnepelték Márkus Miksa 40 éves újságírói jubileámát. Junius 17. —Rajner. Laura. Manuel. — 1719-ben meghalt Addison angol költő. — 1822-ben született Rajecen Frivaldszky János zoologus. — 1868- ban született Budapesten Márkus Miksa, az Újságírók Egyesületének elnöke. — 1894-ben Siómaros kisközség emelte az első Kossuth Bzobrot. Junius 18 — Efrém. Arnold. Leona. 1815 ben Napoleon utolsó csatája (a Waterlooi csata). —- 1868 ban született Magyarország kormányzója: vitéz nagybányai Horthy Miklós. 1916-ban meghalt Vértessy Jenő iró és műfordító. — 1921-ben meghalt Schnitzer Ignác műfordító, & Cigánybáró egyik szövegírója. Junius 19. — Űrnapja. Gyárfás. — 1790-ben a francia forradalom eltörölte a címeket és rangokat. — 1818-ban született Ujfalussy Krisztina költőnő.— 1828-ban született óbecsén Than Mór festőművész. — 1867-ben Miksa mexikói császárt (Ferenc József öcséi) a felkelők kivégezték Queretáróban. — 1902-ben született Budapesten Nagypál Béla karnagy. — 1924 ben futották Alagon az első magyar Derby t. — 1927-ben vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1930 junius 14. A budapesti érseki Kath. Reálgimnáziummal kapcsolatos RákócziRolléfiiumban most vétetnek fel bennlakó növendékek Buda legszebb villanegyede. (II., Keleti Károly ucca 37.) jelenlétében leleplezték a dunaföld- vári hősök szobrát. Junius 20. — Szilvér. Rafael. Metód. — 1722-ben a pozsonyi ország, gyűlés törvénybe iktatta a „pragmatics sanctio“ t. —1819 ben született Tóalmáson Brovszky Sándor festőművész. — 1820 ban született Csákó Zűgmond iró. — 1881 ben Béga- szentgyörgyön született Szentgyörgyi István festőművész. — 1889-ben meg. halt gróf Széchenyi Lajos, a budapesti szent Imre-kör első elnöke. __ 19 27- ben megjelent Lord Rothermere cikke a Daily Mail-ben: „Magyar- ország helye a nap alatt.“ Junius 21. — Alajos. Julián. __ 17 81-ben meghalt Párisban Poisson Simon francia matematikus. 1828-ban meghalt Moratin spanyol költő. __ 19 08-ban megalakult .Budapesten az Országos Közművelődési Tanács. __ 19 28- ban meghalt Ballagi Aladár ny. egyet, tanár, történettudós. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1930 junius 5—11-iki feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 30'3C° junius 11-én. minimum: 10*5 C° junius 8-án. Csapadék: nem volt. A légnyomás junius 11-én este 9 órakor 24'0 C° mellett 755*9 mm-re emelkedett. Azontúl tovább emelkedett. — Dr Pesthy Pál köszönő levele. Dr Pesthy Pál ny. igasságügyminisz- ter, a gyönki kerület országgyűlési képviselője meleg hangú levelet intézett a gyönki Iparosok és Kereskedők Körének vezetőségéhez, megköszönve az érdeklődést és részvétet, melyet az egyesület a kerület képviselőjének súlyos betegsége és operációja alkalmával kifejezett. — Virág püspök legújabb képe. Ferencz Lajos, a Szekszárdról Pécsre költözött fiatal festőművész Kiss Lajos kormányfőtanácsos, szekszárdi apátplébános megbízásából a szekszárdi plébánia szalonja számára megfestette Virág Ferenc pécsi megyéspüspök portréját. Az olajfestmény, amely kihallgatási pózban ábrázolja a pécsi egyházmegye főpásztorát, a sok reményre jogosító művész nagy haladásáról teBZ tanúbizonyságot és az általunk ismertek között a legjobban sikerült, megszólalásig hű, pompás hasonmása Virág püspöknek. — A Győr—Veszprém—Dombóvári H. É. V. közgyűlése. Folyó hó 12 én tartotta Budapesten a Győr—Veszprém—Dombóvári Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság Kádár Gusztáv igazgató vezetése alatt rendes évi közgyűlését, amelyen többek közt részt- vettek Ugrón Gábor v. b. t. t., ny. belügyminiszter, Jekelfalussy Zoltán v. b. t. t., nyug. fiumei kormányzó, Horváth Lajos veszprémmegyei alispán és Tolna vármegye közönségét Száváid Oszkár alispán képviselte. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését és a tiszta nyereség----w — - -------- — —- — —w Eb ből az összehasonlításból az tttnik ki, hogy az idei pünkösd, az egyet* len en ylökés kivételével, minden számban jobb eredményt hozott, mint a hat év előtti — pedig akkor nem két intézet, hanem a megye minden iskolája vetélkedett az elsőségért és kereste a babért, tehát minden ver| senyzőt fokozott mértékben hevített és I tüzelt az a gondolat, hogy képességeinek és erejének a legjavát fejtse ki és vigye bele a küzdelembe. Ktt- | I lönösen szembetűnő a diszkoszvetés i I ered ményj avatása; a gerely vetésé pedig még világosabb less akkor, ha ' I meggondoljak, hogy a bonyhádi We
