Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-01-18 / 5. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 2 MODERN RÁDIÓK 6—18 torol részletre szakszerű felszereléssel, hosszú garanciával Fábián Sándornál Szekszárdon Rádió- 6s elektrotechnikai vállalat Korzón, a nagytrafik mellett. - Tel. 139. a képet sötétebb színekkel is. Tévedtem én is nem egyszer. Mentségem, hogy legtöbbször minden irányadó tényező hasonlókép tévedésbe esett velem együtt. Az utólagosan jelentkezett próféták persze ma mást mondanak — ők akkor is mindent előre láttak és tudtak . . . Tévedtünk, amikor az agrár- proletáriátus nehéz kérdését a földreformmal megoldani véltük: a probléma ma is súlyosan nehezedik ránk. Tévedtünk, amikor gazdasági életünk fejlődésében kelleténél jobban bíztunk s hittünk a magyar polgári elemek anyagi helyzetének mielőbbi megjavulásában. Ma látjuk, hogy súlyos krízisbe jutottunk s hogy mindenkit irgalom nélkül feleletre kell vonnunk, aki a közháztartások vezetésében a konokul keresztül vitt takarékosságot nem tartja szem előtt. De ha rám is olvashatják a tévedést egyben-másban, azzal a váddal aligha illethetnek, hogy nem vettem komolyan hivatásomat, hogy nem dolgoztam eleget s végül, hogy nem követtem el mindent a magyar közélet nagy belső ellentéteinek elsimítására. Ezt a meggyőződésemet senki el nem veheti. S ez magában is elég-nekem ahhoz, hogyha szükség lenne még rám, — tovább dolgozzam. Csak fokozza munkakedvemet az a bizalom, amelyet tiz év óta választókerületem többsége részéről élvezek. Izenem is: sohasem fogom elfelejteni, hogy tiz év előtt lépcsőt tettek alám, amely lehetővé tette mindazt, amit fent elmondtam és hogy azóta is kitartottak mellettem. Azt, amit ezzel szemben szükebb hazám és választóim érdekében eddig tettem, nem tekinthetem ellenszolgáltatásnak. Tartozásban vagyok még és maradok is. Ezt mással, mint szívből jövő hálával nem viszonozhatom. Soruadnak a népek. Az emberiséget sohasem érdekelte annyira a legközelebbi jövő, mint most, a nagy világégés utón. Ez a nagy orkán valóságos határvonalat jelent a világ történetében s minél inkább távolodunk e vérzivatartól, annál inkább láthatjuk, hogy menynyire megtépte, marcangolta az emberiséget. Noha minden nép és nemzet nem volt aktiv részese a világháborúnak, hogy abban nem vett részt, mégis láthattuk, hogy mind az öt világ-' rész harcolt egymás ellen s az öt kontinens katonái küzdöttek a frontokon. A francia és az angol nemzet a gyarmatokon toborzott katonaságot és a frontjaikon minden fajtájú népek harcoltak. S mint a régebbi történelem is bizonyitja, a harctér minden időkben nagy ismerkedési alkalom volt, mert az ember az ellenségben is becsüli az embert, hogyha megszűnik a harc és tisztuitabb érzéssel néz felebarátjára. S alig fejeződött be a világháború, már is voltak olyanok, kik Európa államait az északamerikai Unióhoz hasonló államszövetségben akarják egyesiteni. Persze arra gondolni, hogy a mai kiélesitett viszonyok és nemzetközi kapcsolatok között Európa népei egy európai Uniót alkossanak, merész dolog, sőt hova-tovább még nehezebb lesz ezt a gondolatot meg valósítani, mert Európában aligha fogják feledni nemzeti, faji és nyelvi jogaikat, s a kis nemzetek — minő a magyar is — soha sem fognak lel kesedni egy ily Unió eszméjéért, mert ez lassan a kis nemzetek nyelvi halálát jelentené. De jelentené az Unió a magyar haza mai megcsonkitottságának megszilárdítását, amit mi magyarok, ha élni akarunk, nem fogadhatunk el alapul; s ha mégis szóba kerülne, ngy csakis a régi határok visszaállítása után beszélhetnénk ily kérdésről, miután a trianoni béke minden igazságtalanságát reperálták velünk szemben. Igaz, hogy az Unió az újabb háborúkat kiküszöbölné, de mi az „örök békéért“ — ami úgyis csak álom — nem lelkesedhetünk, mert ameddig megrablottaknak érezzük magunkat, addig mi a rablókkal testvérek nem lehetünk. Hogy Európában valaminek történnie kell az bizonyos, mert a mai állapot nemcsak gazdasági életünket teszi tönkre, hanem elsorvasztjta az egyes nemzeteket is. A nemzeteknek ez az elerőtlenedése a gyermekáldástól való irtózatbán is nyilvánul. Mig a világháború előtt Németországban minden ezer lakosra 36 gyermekszületés esett, a világháború után már csak 19, aminek folyománya, hogy mig 1901 ben 853 ezer lélekkel haladta meg a születések száma a halálozások számát, addig 1928-ban már csak 433 ezerrel, vagyis a felére csökkent a születések száma. Ennek következménye, hogy ma Olaszországban, hol ezer lakosra 27 szülés esik s a halálozást a születések száma 468 ezerrel múlja felül, nagyobb a szaporulat, mint Németországban. A németeknél 7«el több születés esik minden ezer halálozásra, az angoloknál 5 tel több s a franciáknál alig 2-vel több, minek folytán ma Franciaországban mindössze 70 ezerrel több a születés, kába káka kerül nagy csomóval, a botrányos hirek írójának ablakai mocsári hirvirággal ékesitendők. A színház ablakai szünet alatt árvácskákkal diszitendők, a sziniidény alatt a pipacs jön a helyébe (mert ez áll legközelebb a ripacshoz). A politikai pártállások is feltüntetendők a virágdíszben. Az ellenzékiek kizárólag hazai tulipánnal, a kormánypártiak a napraforgóval díszítsék ablakaikat, mig azok, kik politikailag kevésbé állhatatosak: a kétlakiak többszinü virágaival ékeskedjenek. A büszke ősnemesek a burgonyanövónyt válasszák, mert annak értékese, a java a földben van. Értelmes kereskedők a maszlag bóditó virágaival diszitsék kirakataikat; a borkedvelők borvirággal jelentkezzenek, mig az antialkoholisták valamely vízinövényt applikáljanak. A lányos mamák Bella- donnát, vagy egyéb pártás virágot tegyenek közszemlére, mig a fiatal házasok a gólyahir kedves virágához folyamodhatnak. Férjek, kik feleségeiket fürdőbe küldték, szalmavirágot választanak. A nyelveBprós, sárkányvirág, vagy a mérges pulykaorr rögtön elárulják majd, hogy a lakásban anyós uralkodik. Nyugdíjra megérett közalkalmazottakat az Útilapu fogja méltóan képviselni. Aggszüzek ablakába a későn virított kökény kínálkozik, amely tudvalévőén, ha dér csípi — savanykás lesz. KülönHORTOBÁGYI JÜHTOlí Mindenütt kaphatói Termelj. 1930 január lg. Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklós-ut 119 _l2] mi nt a halálozás a így bizony Francia- ország alig tudja fenntartani népesedési egyensúlyát. Csonka hazánkban ezer lakosra 28 születés és 17 halálozás esik, vágyig a születések száma 72 ezerrel múlja felül a halálozásokét. Da nálunk igen nagy a csecsemőhalálozás, mert mint. egy minden 100 élve született csecsemő közül 17 meghal élete első évében, ami tetemesen lerontja népesedési statisztikánkat. Sajnos, hogy az utóbbi években es a csecsemőhalálozás más országokban is jelentékeny, igy Cseh-Szlovákiábau 15, Ausztriában 14, Németországban 13, Belgiumban 9 az északamerikai Egyesült Államokban 8, Svédországban 6 s Hollandiában 5 csecsemő hal meg minden 100 élveszületett közül. A szláv népek az utóbbi években nagy erőgyarapodást mutatnak, igy Cseh-Szlovákiában 23 születés esik ezer lakosra s 170 ezerrel több a születések száma a halálozásokéval szemben, Lengyelországban pedig 32 születés esik ezer létekre s 479 ezerrel több a születések száma a halálozásokénál. Ez a szaporulat legmeglepőbb az oroszoknál, hol 1724 ben 13 miliő volt a lakosság száma, 1762 bsn 19 millió, 1796 ban 29 millió, a napóleoni háborúk idején 30 millió s 1897 ben már 64, mig 1914 ben 170 millió ember lakott Oroszországban. A háború és a forradalmak 30 millióval csappantották a lakosok számát, de a megmaradt embertömegei ma is erősen szaporodnak. Nagy Oroszországban 1000 lakosra esik 47 születés s igy 3'3 millióval múlják felül a születések a halálo- I zásokat, mig Európa többi államai- • ban együttesen csak 3 millióval. Amerikában 1800-ban 5 millió 300 I ezer ember élt a mai Uoió területén ben is reprezentálja a népdal szövegét: .„Zöld a kökény, majd megkékül, Nem leszek szerető nélkül...“ Tőkepénzesek aranyvirágot helyeznek ablakukba ...... Vendégem megakadt egy pillanatra s én siettem — szóhoz jutva — megzavarni. — Uram, és ön milyen virágot ^választ az egyéniségéhez? — Óh Uram — szólott ő hirtelen komorrá vált hangon én már választottam magamnak egy gyönge virágszálat, öt hónapja, hogy megnősültem s most már az asszony az ur az én házamban. Engem legjobban ez a cserép jelképezhet, melyet annyiszor vágott a fejemhez, őt pedig egy feslett rózsa szimbolizálja. Kérdőjellé fanyarodott arcom megnyugtatásául folytatta nagy lélekzet- vétel után virágosnyelvü barátom: — Uram, ezt már csak önnek privátim és személyes okulásra mondom el: engem csúnyán becsaptak a házassággal. Apósom a leányához egy tehermentes házat is ígért hozományba. Es képzelje, most, házasságom ötödik hónapjában tudtam meg, hogy nem tehermentes . .. — De azért — folytatta újra felvidulva — remélem, hogy a tavasszal meginduló virágdiszitési akciónak hatalmas lendületet adtam. Ugyanezt adtam én is a virágdiszitési akció tanácsosának. Astor. A magyar dal. A magyar dal e szent földön születik lenn, Fel az égbe szárnyal innen S gyönyörűséggel hallgatja az Isten. Nincs párja e dalnak a föld kerekén. Zendülni ha hallom, úgy érezem én: Sok népe e földnek mily árva, szegény. Arathat a harcban ezer diadalmat, Alapíthat nagy birodalmat, — Nem örülhet a lelke ily isteni dalnak Áldott a magyar dal örökre nekünk, Ha zendül a hangja, búbajt feledünk, Dalunkra mi mindég büszkék lehetünk. Ránk sújthat ezerszer mindegyre dörögve Vad népek erőszakos ökle, Miénk marad a magyar dal örökre. Ajkunkról az égig szárnyaljon a dal És mint csodaszép, zengő diadal * Hirdesse világgá: él még a magyar! Dabay Géza. Beszélgetés virágnyelven. Megnyílt a szerkesztőség ajtaja s kopogás nélkül belépett rajta a város egy jól ismert alakja. Kabátja min- denik gomblyukában, kalapja karimáján s mindkét kezében 1—1 virágcsokor. S mielőtt üdvözölhettem volna kedves és váratlan vendégemet, már beleült karosszékembe, rágyujI tott egyetlen szivaromra s a sietéstől I nagyokat szuszogott. — Minek köszönhetem e nem várt kitüntetést ? — kérdeztem vendégemtől, miután a meglepetéstől magamhoz tértem. — Virágos kedvem hozott ide — válaszolt vendégem, bodor füstöket fújva reám. — Lelkes hive vagyok a városi virágkultusznak s én is buzgólkodni akarok a város feldíszítésében jó tanácsommal. Az ablakokból mosolygó virágok jelezni fogják, hogy „odabenn kedéllyel, szépérzékkel biró lelkek lakoznak“. De. még többet kell jelezniük. Az egyéniséget, az ember sajátos énjét. Uram 1 fő az individualizálás. És ön ismer engem 1 Én is egyéniség vagyok I Milyen érdekes, milyen eredeti lesz, ha minden ablak virága a hivatal, vagy a lakó egyéniségét fogja jellegesni. Igen, beszélni fognak a virágok. És ily irányban akarok szolgálni önnek és a város közönségének önzetlen tanácsokkal. A fogháznak ráccsal ellátott ablakaiba ártatlan, napfényt kerülő liliomok helyezen- dők, vagy mákvirág. A városháza ablakaiba aloe helyezendő, amely Tudvalévőén 100 esztendeig szunnyad. A rendőrséget valami szemes növény, például bab képviseli. A városszépitő bizottság nebántsvirág mezébe Öltő zik. A lapszerkesztők ablakai is stílszerűen diszitendők. A kritikus abla-
