Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-31 / 42. szám
XII. évfolyam. Szekszárdi 1930 május 31. 42. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl]: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden eterdán ée szombaton. Előfizetési dijak és, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija I pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Fiume útja — a feltámadás felé. Fiume, az Adriai tenger királynője évszázadokon át Magyarország kiváltságos városa volt, amelynek birtokáért évszázadokon keresztül versengtünk, Hamupipőke sorból, a kies halászfalu miliőjéből magunkhoz emeltük s minden jóval elhalmoztuk, amivel végül is világkikötővé varázsolhattuk a várost. Boldogságban fürdő, — kereskedelmében virágzó tengeri kikötő lett az egykor jelentéktelen partvidéki városka s dédelgetett, kiváltságos helyzetében évről- évre erősödött, mignem kormányzóság székelt a karszti sziklákra épített fehérpalotában, hogy a város minden szivedobbanását közvetlen közelről hallhassa a magyar nemzet. A város olasz és horvát lakossága boldog békességben élt a magyarsággal, mert hiszen a mindenkori magyar kormányok B a magyar törvényhozás vetélkedve törekedett arra, hogy az Adriai tenger gyöngyének fejealja mindig puhára legyen vetve. Jött a világháború s jött kegyetlen szabdaló késével a béke s a Pat- róna Hungáriáé emlőin naggyá fejlődött Fiúmét erőszakkal eltépték a magyar nemzet dédelgető öléről és nyelviségi jogon odaadták Horvátországnak. Még kisujjunkat sem tudtuk megmozdítani, hogy megvédelmezzük a „corpus seperatum“ ot, de a békeparancs az olasz nép akaratán derékbatört s az olasz D’Annunzio torpedókat vezényelt ki a fiumei öbölbe s ágyukat vontatott fel a citadellákra s a Fiúméra vonatkozó békeparancsot darabokra tépve a fegyver jogán Olaszországhoz csatolta a várost. Olaszország igyekezett fenntartani a kormányzati tradíciókat s ő is külön testként kezelte Fiúmét, de bármilyen nagy és hatalmas Olaszország, mégsem tudta elérni azt, hogy Fiume ne sorvadjon. Úgy látszott, hogy amit a magyar nemzet évszázadokon keresztül épített, azt a trianoni béke tiz év alatt tönkre teszi. Lassú sorvadás vett erőt az imént még virágzó világvároson s Mussolininek fájó szivvel kellett meg- , állapítania, hogy a Magyarország testéről letépett Fiume Magyarország nélkül elpusztul. A jugoszláv diktatúra mindent elkövetett, hogy Fiúmét szeparálja s hiábavaló volt a külön egyezmény, amely Magyarországnak kiváltságot biztosított a fiumei kikötőben, a sorvadást — romboló útjában — feltartóztatni nem lehetett. A béke- szerződés a csődök sorozatát nyitotta meg, de olyan katasztrófába csőd — talán — seholsem volt észlelhető, mint Fiume életében. Most a Duce rendelkezéseket lép- I tetett életbe, amelyek Fiúmét szabad- I kikötővé tették s ezzel, a visszatérő I élet szellője érintette meg a kikötő- I várost, azonban a világ népei fülébe a trianoni szerződéssel kapcsolatban egy vád csattan bele: a Bzép Adria- parti magyar kikötőnek, csak Magyar- ország adhatja vissza régi, eleven életét, az a Magyarország, „amelynek uralma alól Fiume felszabadult“. A trianoni békeszerződésnek végeláthatatlan, sok rendelkezése bontott fel évszázados tradiciókat s a szerződés tarthatatlansága már a világ ítélő— széke előtt általánosan ismert és elismert lett, de a Fiumével történtek különösen élénk bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy a körülmények a legszebb virágzásban élő várost is temetővé változtathatják. A reformfőldek árának revíziója. Orvosolt panasz. A háború utáni idők egyik legnagyobb szociális teljesítménye volt a földreformtörvény, mely által négy- százezer ember jutott földingatlanhoz. Amikor a reformot megalkották, az volt a főszempont, hogy segítsenek a kisemberek során, épen ezért méltányos árat állapítottak meg. Akkoriban a búza ára 30 pengő körül mozgott. Ott, ahol bírói egyezség alapján terményben állapították meg a föld vételárát, 27*60 pengős búzaárat vettek alapul, a rozs és árpa vételára pedig 22 pengőben volt megszabva. Ez a megállapítás 1928-ban teljesen megfelelt a termények akkori középárának, sőt annál bizonyos mértékben alacsonyabb is volt. Ekkor következett aztán be az amerikai nagy gabonaverseny következtében a búza és rozs áresése, amely körül mény rendkívül súlyosan érintette az uj földtulajdonosokat. A buzaértók csökkenése révén azok a kedvezmények, amelyek a földreform folytán birtokba juttatott kisexistenciákat lettek volna hivatva segíteni, sok tekintetben szétoszlottak. A falu körében jogos panaszok hangzottak el, melyeknek visszhangjuk lett idejekorán az egységes párt kebelében is. Még december folyamán foglalkozott ezzel a kérdéssel a kormánypárt, amikor öt tagból álló bizottságot küldött ki a panaszok tanulmányozására, megbízva azzal, hogy az ügyről jelentést tegyen. Ez most meg is történt azon az értekezleten, amelyen We- kerle Sándor pénzügyminiszter méltányolva az adott viszonyokat, olyan rendelet kiadására határozta el magát, amelyik 22 pengőre mérsékli a búzát s 15 pengőre a rozsot és árpát a reformföldek vételárával kapcsolatban. Ez a lényeges ármérséklés nagy könnyítést jelent az érdekeltek táborában, különösen akkor, ha figyelembe vesszük s vele párhuzamba állítjuk azt az alapot, amelyen a kor mány a búza árát rögziteni igyekszik. A panaszok orvoslása két irányban fog megtörténni. A pénzügy- miniszter rendelete egyrészt leszállítja a terményben megállapított földvételárnál az egyes terményáraknak átszámítási kulcsát, másrészt azok ban az esetekben, ahol a kataszteri tiszta jövedelem alapján kiszámított vételár különféle okoknál fogva kirívóan magasnak bizonyult, lehetőséget nyújt a vételárak revíziójára. A pénzügyminiszter nagyjelentőségű rendelete a végrehajtás ügyében is intézkedik. A községi elöljáróságok a helyi fÖldreformválasztmáDyok meghallgatása után, ott, ahol a rendelet értelmében ez indokolt és megengedett, a vételárak mérséklésére javaslatot fognak tenni. Nem volt könnyű dolog — bármennyire jogos volt is a panasz — a mai viszonyok mellett ezt a problémát ily kedvező megoldásra vinni. A legnagyobb elismerés illeti elsősorban az Egységes párt tagjait, akiknek odaadó érdeklődése és a falu problémáinak ismerete juttatta a pénzügyminiszter elé a földreform földek ügyét. De a hála, elismerés és köszönet legfőkép a kormány felé száll, ahol ismét tanujelét adták annak, hogy a kisemberek panaszait nemcsak ismerik, hanem gyakran súlyos áldozatokat is hoznak azok orvoslása érdekében. A reformföldek terén életbelépő revízió joggal ösztökélheti gondolkodásra a nemrég még panaszosok táborát, akik bizonyára azzal az érzéssel fogadják a kormány nagyjelentőségű elhatározását, hogy sérelmeik orvoslása és kívánságaik teljesítése érdekében nem a könnyelműen Ígérgető demagógia szavára kell hall- gatniok, hanem miként a reformföldek sorsa előnyös revíziója is mutatja, a komoly mérlegelés s a lehetőségek határain mozogva önmérséklettel és bizalommal párosult érzéssel a törvények keretein belül kell keresniök ügyük igazát. Ennek nemcsak a köz, hanem saját maguk is előnyeit látják. Az a tisztelet, amellyel Szekszárd katolikus hivő népe a magyar ifjúság példaképe, Szent Imre herceg iránt viseltetik impozáns módon nyilatkozott meg Áldozócsütörtök napján, amikor megkezdődött a helyi rendező-bizottság által előkészített Szent Imre jubiláns ünnepségek első sorozata. A város hazafias katolikus lakosságának nagy része egész leikével belekapcsolódott a jubiláris ünnepségekbe, amelyek első része olyan hatalmas megmozdulása volt a katolikus hívőknek, amelynek mását csak a legnagyobb egyházi ünnepeken láthattuk. A szépen feldiszitett szék szárd-belvárosi plébánia templomban Kiss Lajos apátplébános, kormányfőtanácsos mondott Berta Antal segéd- lelkész, Gábor Pál kórházi lelkész, Wagner János hittanár, valamint a gimnazista acolythuBok és thuriferek fényes asszisztenciája mellett főpapi misét, ahol ez alkalommal Jankó Ágoston főispán vezetése alatt megjelentek a megyei és az állami tisztviselők, vitéz Vendel István polgár- mester vezetése alatt a városi hivatalnokok. Ott láttuk a csendőrség és a vitézi szék tisztikarát, valamint a csendőrlegény séget is. Teljes számban vettek részt a főpapi misén a Katolikus Férfiliga, az Oltáregylet és a Mária kongregáció tagjai. Evangelium után dr. Brisits Frigyes, az országosan ismert nevű budapesti cisztercita tanár, az ünnep ségre felkért egyházi szónok ment fel a szószékre és igen nagy hatású, történelemfilozófiai mélységű, költői szépségű szentbeszédet mondott, öszszehasonlitó történelmi példákból mutatván ki, hogy az ázsiai pogány szilajságoktól megtisztult magyar lélek a Szent Imre herceg hófehér lelke és ez a magyar lélek európai viszonylatokban egyedül képviseli az abszolút tisztességet és az erkölcsi erőt. A magyar sorsot hasonlította ezután össze dr. Brisits kulturszom- szédaink sorsával, megállapítva, hogy nincs nép, ahol annyi vágy törne össze, mint nálunk, hogy nincs nép, amely oly sokszor temetne, mint mi éB nincs nép, amelynek olyan sokszor kellene újra tanulnia az életet, mint nekünk. És a magyar sorsnak szinte szimbóluma az élet színpadáról oly hirtelen eltűnt szent herceg, mert olyan a magyar élet, hogy CBak a futó csillagokat szereti, de nem az álló csillagokat, Végül a magyar tisztességből, erkölcsi erőből fakadó biztos reménykedéssel, a jövőbe vetett fanatikus bizakodással végződött a szent beszéd, mert hisz a nagy szenvedések pillanatában alkot magáról fogalmat és alkot örök életű dolgokat a magtár. Déli tizenkét órától hat óráig félórás turnusokban tizenkét különféle szekszárdi katolikus egyesület tartott — mindenkor papi vezetés mellett — hangos szentségimádáBt, amelyet az Oltáregyesület kezdett el és a Katolikus Férfiliga végzett be. Az egész délután tartott szentségimádásban sokan vettek részt olyanok is, akik a hitbuzgalmi egyesületek kötelékébe nem tartoznak. Este 6 órakor Kiss LajoB apátplébános a helybeli papság és dr. Szent Imre herceg első ünnepsége Szekszárdon.
