Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-05-28 / 41. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG a szikla áll mellettünk! A világ leg­első énekkarának, a Budai Dalárdá­nak londoni üdvözlése alkalmával a hatalmas Anglia népszerű, nagy be* folyásával és tekintéllyel biró nemes lordja, Rothermere bátran hirdeti, hogy: „az igazság parancsszava és a világ békéjének a biztosítása egy­aránt követelik, hogy Magyarország helye a nap alatt újra biztosíttassák. A magyar erőre, magyar tehet* ségre, magyar knltnrára, magyar munkára és becsületességre annál inkább szükség van Európa keletén, mert egyre világosabban látszik, hogy a sok újonnan fabrikált állam között mégis csak az ezeréves Magyarország a legstabilabb államalakulat. Azt az értéket, amit Magyarország jelent az emberiség számára, nem lehet kitépni a világ életéből.. ,u Ezeket olvasva, lelki szemeimmel én látom és hallom, amint a Magya­rok Istene az ég kárpitjáról a trianoni határok felé a revíziót mennydörgi. Csak hit és kitartás legyen még egy darabig! Békés munkával folyó napjainkban jöjjünk erőt meríteni e szent helyre, a Hősök szobrához, hogy elraktározott, de állandóan ébren tartott keserűségünket majd alkalmas időben kamatostól kiönt- hesaük 1 Ne csüggedjünk, mert a borús magyar égbolton ezektől a szobrok­tól hajlik át a mi szivünkhöz a fel* támadás gyönyörű szivárványa. A békés, munkás 514 szekszárdi polgártásunk életének a haza oltárán történt feláldozása nem maradhat ered­mény nélkül, a martirvérükkel meg­termékenyített föld feltétlenül meg­tenni számunkra a szabadság virágát. A Hősök emlékünnepét használta? fel a Decsi Polgári Olvasókör arra, hogy most épült művészi szépségű nj székházát átadja rendeltetésének és a hősök ünnepét igy egybekötötte a közönség a kör felavatásával. Kilenc órakor kezdődött a felavató közgyOlóa a tagok nagy számának jelenlétében. Pörnyi István egyesületi elnök nyi­totta meg az ünnepi aktust és üdvö­zölve a vendégeket, valamint a meg­jelent tagokat, azt indítványozta, hogy a kör megépítése körül érdeme­ket szerzett dr órffy Imre ország­gyűlési képviselőt, Szongott Cdvin járási főszolgabírót és Neuschlosz- Knüszli Kornél építőművészt, az épület tervezőjét az egyesület tiszte­letbeli tagjaivá válasszák. Az indítvány egyhangn lelkes el­fogadása után a megválasztottak nevé­ben dr Orffy Imre mondott hatásoB beszédet, megköszönve a kör tagjai részéről nyilvánított megtiszteltetést. Arany Dénes református lelkész ismertette a Decsi Polgári Olvasókör történetét. Az egyesületet 33 évvel ezelőtt 24 lelkes decsi férfi alapította a Kossuth kul­tusz és a március tizenötödike gon­dolatának az ápolására. Az egyesület tagjai mindig lelkesen ápolták ezt a kultuszt,' tagjai folyton szaporodtak, Hgyhogy ma már 350 főből áll a számuk. Az egyesületi helyiség azután szűk lett, az igényeknek nem felelt meg és uj hajlékról kellett gondos­kodni. Az egyesület a saját erejéből csak igen szerény igényeket tudott volna kielégíteni. Azonban Órffy Imre olyan mérvQ támogatást eszközölt ki, amellyel meg lehetett épiteni azt a művészi értékű hajlékot, amelynek Isten imádása után mély áhítattal állunk e szobor előtt. Es íme, ez az, amikor a halál nem elmúlást és enyé­szetet, hanem örökkévalóságot jelent 1 A mi megkristályoaodott könnyein­ken épült, a Bzivünk tűsében formává olvadt, ezen szoborban van az a cso­dálatos isteni erő, amely egy pillanat alatt a szürke hétköznapokon is az előtte elhaladó polgár lelkét ünnepivé hangolja, amely az itt játszadozó gyermekekre gondos szemmel vigyáz és a munkától elfáradt felnőtt verej- tőkés homlokát érctekintetével is meleg szeretettel simogatja. A hősi halált halt polgártársaink szobra élettelen, néma és mégis meny­nyire beszédes, eleven útmutatás a számunkra, hogy miként bánjunk egymással mi árva magyarok 1 Lángban égő lelkem azt súgja, hogy eljön az idő, amidőn e szobor leszáll a talapzatáról, lába alatt dübö­rögni fog a föld és mi kivétel nélkül valamennyien vele megyünk a min­dennapi imádságunkba foglalt integer Magyarország visszaállitásáért! Adja Isten, úgy legyen !tf Az ünnepély vége. A felzugó tetszésnyilvánítás után a Polgári Daloskör énekelte el a „Marosmenti kis korcsmábana cimü irredenta éneket, majd a leventezene­kar a Hymnust intonálta. A közel egyórahosszáig tartó kegyeletes ün­nepség után szétoszlott a hatalmas tömeg, szivébe zárván a hősök iránti hálás emlékezésnek érzését és eltelve a költő eme gyönyörű mondásának reménységétől: „Nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért, s keserv­ben annyi hű kebel, szakadt meg a honért. “ I nincsen párja ebben a vármegyében. A kör történetének ismertetése után Arany lelkész megemlékezett mind­azokról, akiknek az uj hajlék létesí­tése körül érdemei vannak. A diszközgyüléB végeztével azután a közönség elénekelte a Kossuth-nótát, amelynek elhangzása után a közönség szétoszlott és elment a r. kát. és a ref. templomban tartott és a hősök emlékének szentelt istentiszteletre. Ezután folyt le a hősi szobor előtt a hösök emlékünnepe, amelyen Orffy képviselő mélyen a telkekbe markoló szavakkal emléke­zett vissza a magyar katonák hősies küzdelmeire, az elesett hősök itt maradt hozzátartozóinak szörnyű fáj­dalmaira. A képviselő megrázó erejű beszéde után megkoszorúzták a hősi emlékszobrot, majd kivonult a kö­zönség a református temetőbe, ahol Arany Dénes református lelkész emlé­kezett meg a hősök példátlan vér- áldozatáról. Az ünnepélyt közebéd követte, melyen dr. Haypál Sándor árvaszéki elnök vezetésével Szek- szárdról is többen megjelentek a szomszédos községek küldötteivel együtt. Szongott főszolgabíró mon­dotta az első pohárköszöntőt a kor­mányzóra, majd dr. órffy Imre adott kifejezést annak a kívánságnak, hogy az ország alappilléreit, talpkövét ké­pező földmives lakosság a hivatalos körök részéről a legnagyobb támo­gatásban részesüljön. Kijelentette egy­úttal, hogy a földmives lakosságot oly sok és súlyos bajának jobbra- forditásában maga is lelkesen támo gatja és hogy a kormány is mindent elkövet arra nézve, hogy a földmives- osztály sorsa megjavuljon. Este a lapunkban már közölt pro­gramúi szerint műkedvelő előadás volt. Folyton nagyobb arányokat ölt az a mozgalom, amelyet öt évvel ezelőtt kezdeményezett Rudnyánszky Ferenc huszárőrnagy, hogy a kisgazdaifjakat a helyes lótenyésztésre nevelje éB a kitenyésztett anyagot távlovaglásokon kipróbálja. Az idei, ötödik távlovag­lás pénteken reggel kezdődött, ami­kor Székesfehérvártól kiindulóan Tol­nán, Somogyon keresztül Hévízig fognak lovagolni. Útközben — mint azt a közölt programmban megírtuk — kisebb-nagyobb pihenőket tarta­nak. Ezeknek a távlovaglásoknak már Európaszerte jó hire van. Ennek bizonyságául nagyon sok külföldi szakértő jött el, hogy mindvégig résztvegyenek a távlovagláson, amely a külföldiek részére egyben egész különleges látványosság és tanul­mányút is. Ezúttal a legnagyobb érdeklődést a Mecklenburg-schwarini lovaregylet tanúsította a kisgazda- ifjak tanulmányútja iránt. Ez a német egyesület E. W. Lassen alelnököt, ennek feleségét, Hoffmann, Prömmel és Bötticher felügyelőket, Studemann, Tabel, Lan ésVathje kisgazda-lova­sokat küldte ki a távlovaglásra. Hollandiából H. Swagemakers gyáros a feleségével, Wy. H. Bollen föld­birtokos, M. B. de Rens és G. Baan Azu kisgazda-lovasok, Ausztriából Segur Artur gróf volt huszárezredes és Trautmannsdorf Mária grófnő, Finnországból Ritter dr né, Bulgáriá­ból Cristo Jordanoff indultak a kis­gazda-lovasokkal, természetesen, vala­mennyien, a hölgyek is, lóháton. Míg a kisgazdák közül eleinte csak Cegléd és Gödöllő állított ki egy-egy ilyen pompás lovascsapatot, addig ezidén már ott vannak a távlovag­láson Csongrád, Dömsöd, Kecskemét, Bócsa, Mikebuda, Moson vármegye, Székesfehérvár, Öcsöd és Orgovány lovas kisgazdaifjai is. A magyar urlovasok, akik nagy szeretettel nézik ezt a jó munkát, nem mulasztják el ezt a különleges alkalmat s mindig igen tekintélyes Bzámban vesznek részt a távlovaglá­sokon. Ezúttal vitéz Horthy István ny. tábornok, Bakos Géza dr föld birtokos és Bottka József őrnagy (Dunaföldvártól), vitéz Endre László főszolgabíró (a gödöllői csapat élén), Fáy István főispán (a kecskeméti csapat élén), vitéz Feördeös Vilmos ezredes, Smál Dezső főjegyző (az öcsödi csapat élén), Teleky Sándor gróf (Dunaföldvártól), Müller Sándor, a tatai Eszterházy grófi ménes igaz­gatója, Hatos Jenő alezredes, Reé István városi tanácsos (a székesfehér­vári csapat élén), Déry Zoltán alez­redes, Jékey László szabolcsi föld­birtokos, Száhlender Béla és felesége (Dunaföldvártól) vesznek részt a táv­lovagláson. Dr Orffy Imre, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, akinek a vasárnapot kerületében kellett töl­teni, csak hétfőn, 26 án csatlakozott urlovas társaihoz. A távlovaglás külföldi résztvevői a magyar urlovasokkal együtt Székes- fehérvárról már szombaton délután Dunaföldvárra érkeztek Reé István székesfehérvári városi tanácsos pom­pás árvalány haj as leventéivel. A lovasok fogadására Dunaföld­várra érkezett Szévald Oszkár alispán is a családjával, Kovács Alajos gazda­sági főtanácsos, a cisztercita-rend előszállási áradalmának kormányzója, Becht Ödön járási főszolgabiró, Prinz Ottmár folyamőrségi törzskapitány, zászlóaljparancsnok és a környék számtalan előkelő embere, akikkel együtt a távlovaglás résztvevői bele­kapcsolódtak a hősök emlékének a megünneplésébe is. A hősök szobra előtt Felállított lombsátorban Ambach Mihály esperes-plébános mondott ünnepi szentmisét, amelyen megjelen­tek az alispánékon kivül az összob turalovasok, a folyamőrség, a csend­őrség, tűzoltók, cserkészek, az isko­lák és ezrekre menő közönség. Ambach esperes lélekbe markoló szentbeszédben emlékezett meg a hazáért elhalt hősökről, a haza iránti hűségre intve hallgatóságát. A köny- nyékig megindító megeml ékezés után a haza sorsának jobbra fordulásáért mondott imát az esperes, amelyet & közönség fennhangon utána mondott. Mise után a dunaíöldvári leventék és a távlovaglásban résztvett vala­mennyi nemzet távlovasai megko szorozták a hősök emlékszobrát amely előtt diszmenetben elvonultak folyamőrök, csendőrök, tűzoltók, le­venték és cserkészek a dunaföldvári pompás leventezenekar indulóira. A disz menet után érkeztek át kom­pon a Danán a ceglédi stb. kis­gazdalovasok és míg ezek a táv­lovaglás résztvevőivel lovasoszlopokba felállottak, a sok ezer főnyi közön­ség elhelyezkedett a városháza előtti hatalmas téren és ott várta a lovasok impozáns bevonulását, amelyet Horthy István tábornok vezetett. A gyö­nyörű látvánnyal alig bírt betelni a közönség, amely nem győzte cso­dálni a pompásnál-pompásabb lova­kat, mert még a kisgazda leventék lovai is gondosan kiválogatott remek példányok voltak. Az alispán a városháza előtt fel­állított és a távlovagláson résztvett nemzetek zászlóival díszített és a kö­zönség ezreitől körülvett szónoki emelvényről üdvözölte az előtte festői csoportba fejlődött úrlovasokat és le­ventéket és az ősi magyar lovas­erények ápolásáért hálás köszönetét fejezte ki a vármegye közönsége ne­vében és a nagy fontosságú mozgalom vezetőinek. Vitéz Horthy István lovassági tá­bornok köszönte meg a szives üdvöz­lést az alispánnak, majd átadta a szót Rudnyánszky Ferenc őrnagy­nak, aki pompás szürke lován szo- borszerüen ülve az egész teret be­töltő érces hangon köszönte a vár­megye éB Danaföldvár lelkes fogad­tatását és megmagyarázta a közön­ségnek a kisgazda lovassportnak nemzetgazdasági fontosságát. A hivatalos fogadás után, amelyen a dunaföldvári leventezenekar nagy sikerrel szerepelt, a dunaföldvári cser­készek és leventék segítségével szál­lásaikra kalauzolták a vendégeket. Egy órakor a Stefánia mulatóban az úrlovasok tiszteletére pompás hal­ebéd volt, ahol az alispán a vendé­geket köszöntötte. Horthy tábornok válaszolt az al­ispán üdvözlésére és az ő beszédét követte Rudnyánszky Ferenc pohár- köszöntője, melyben a külföldi ven­dégeket éltette. A német Bötticher, a holland Swa- gemakers, a bolgár Jordanoff lelkes felszólalása után igen talpraesett és szónoki erejű felköszöntőt mondott Ócsay Gergely ceglédi kisgazda le­vente, aki akként nyilatkozott, hogy semmi sem tudja úgy felvillanyozni a leventéknek a lovassport iránti lel­kesedését, mint a lányok elismerő szavai, vagy a tőlük kapott egy szál virág. A kívánság azonnal valóra is vált, mert egy szép leány piros rózsát tűzött a mellére. S a földmives le­vente kifogástalan eleganciával csó­kolt kezet a rózsáért az alispán leányának; Szévald Juditnak. Ebéd után a társaság Kovács Jancsi hires cigányprímás aenekará­A Decsi Polgári Olvasókör ni székhazának felavatása. A daoántull távlovaglás résztvevői DanafOldvárou.

Next

/
Thumbnails
Contents