Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-05-21 / 39. szám

1930 május 21.

TOLNAMEGYÉI ÚJSÁG

3

Qgszos kérését as Üzletvezetőség annál inkább is figyelembe veszi, mert «s Szekssárd megyei városnak is jelentős érdeke.

— Anyák napja óa szülői értekezlet.

fi szekszárdi jiolg. fiúiskola nagyszáma közönség jelenlétében vasárnap,

18-án as intését tornatermében tar- tóttá az anyák napját igen kedves és tartalmas műsorral, melyet már azért is közlünk, mert a szereplők áthatva a nap jelentőségének érzésétől mindannyian kitettek magukért. 1. As ifjúsági énekkar a Himnuazszal nyitotta meg az ünnepséget. 2. szám volt a Vöröskeresztes parancs, szavalta Vass József I. o. t. 3. Vöröskereszt, irta Sajó S., szavalta Klésli István IV. o. t. 4. A vöröskereszt története, felolvasta Timár József IV. 4), t.- 5. A hét törpe, irta Erdődy E., szavalta Mihály András IV. o. t. 6. Prológ. Diákjelenet, irta Sebő J., előadták Grósz József, Koszter Adám, Kuhl József, Majoros Imre, Pettrits István, Reiter Márton, Simon József, Schmidt József IV. o., Pirgi István és Nagy Ákos III. o. tanulók. 7. Induló, énekelte az ifj. énekkar. 8. Idegen sir, irta Farkas Imre, szavalta •Gőtz Tivadar. 9. Levél anyámnak, irta Váradi Imre, szavalta Stier Imre

III. o. t. 10. Az anya, irta Bodnár István, szavalta Dusenszky József

III. o. t. 11. Fogadalomtétel Mészáros István IV. o. t. előmondása után. Az ünnepély a Szózattal végződött, amely után a szülői értekezlet következett. Büttel Károly, az intézet igazgatója üdvözölte a jelenlevő szülőket, majd felkérte Götz Adám tanárt, hogy tartsa meg alkalmi beszédét. Götz tanár megemlékezve az igazgatónak a januári szülői értekezleten tartott beszédéről, melyben a gyermekek céltudatos nevelését fejtegette, ismertette a polgári iskola fontOB szerepét a mai nehéz létharcban az ipari és gazdasági pályákra készülő ifjak érvényesülésének sikeréhez. A szülői értekezlet végén az igazgató meghivta a szülőket a tanév végén tartandó összefoglaló ismétlésekre, továbbá a rajz- és kézimunka kiállításra, valamint tájékoztatta őketajövő tanévi behatásokról.

— Analfabéta tanfolyam berekesz- ÍÓ86 Dombóvárott. A Dombóvári Róm. Kát. Olvasókör rendezésében 1929. novembertől mostanáig analfabéta- tanfolyam volt, amelyet a kör. főtitkára, dr Piukovich Sándor reál- gimn. tanár vezetett. Ennek a tanfolyamnak most volt a záróvizsgája, amelyen Magyar Béla pápai kamarás, Tóm. kát. plébános elnökölt, mig Tolna vármegye népművelési bízott aágát Reiczi Péter népművelés titkár képviselte. A tanfolyamra eredetileg beiratkozott 17 hallgató, akik közül időközben elköltözött 7, úgyhogy vizsgálaton állott összesen 10, kik közül 9 megfelelt és igen szép haladásról nyújtott tanubizony ságot. A vizsgáló bizottság a tanfolyamrendezőnek elismerését fejezte ki a sikerért és eredményes munkásságért, a hallgatóság nevében pedig az előadó fáradozásáért Pallay Anna mondott köszönetét.

— Anyák napja Tamásiban. Megható és lélekemelő ünnepély keretében tartotta meg a tamási polg. isk. Ifjúsági Vöröskereszt csoportja május J2-én, vasárnap az „ Anyák napjá“ t. Az anyákért felajánlott szt. misével kezdették a napot. Délután gondosan összeállított műsor keretében ünnepeltek, amikor szebbnél-szebb szava latok, énekszámok, rövidke színdarab 8 a tanárelnök beszéde, mind-mind az édesanya önfeláldozó, heroikus szeretetét, a nő eszményi hivatását dicsőítette. Az ünnepély legmeghatóbb mozzanata az édesanyák megajándékozása volt, amikor minden gyermek vagy a saját kézimunkáját, vagy megtakarított fillérjeiből vásárolt csekélységet nyújtotta édesanyjának s hogy mélységes szeretetüknek tana jelét adják, felajánlották ünnepélyes fogadalmukat édesanyjuknak. E nap közelebb hozta a szülőket, a gyermekeket az iskolához s hogy mennyire átérezték e nap jelentőségét, bizonyították a szemekben felcsillanó meghatottság könnyei.

— Halálozás. Rápp Gáspár a Murgai Polgári Olvasókör vezető tagja a világháború egyik szépen dekorált hőse a harctéren szerzett súlyos betegsége következtében f. hó 13-án 37 éveB korában meghalt.

— A közúti közlekedés u] rendje. A belügyminiszter által a közúti közlekedés rendjének egységes szabályozásra kiadott rendelet jóréBze f. hó 17-én életbe lépett. Ezen időtől kezdve tehát az, alábbi szabályok irányadók. 1. Ha a jármüvek olyan utkeresztezésnél, vagy utkanyarulat- nál találkoznak, ahol a közlekedést hatósági közeg nem irányítja, a bal felől jövő járműnek fő és mellék útvonal keresztezésénél pedig a fő útvonalon haladó járműnek a többi jármüvei szemben elsőbbsége van.

2. Minden közlekedési eszköz vezetője köteles a lassítást a haladás irányának megváltoztatását és a megállást karjával vagy készülékkel megfelelő módon és kellő időben jelezni. 3. Az úttesten a gyalogosok teati épségének védelme a vezetők legfőbb kötelessége ugyan, azonban gyalogosok is kötelesek az úttesten a legnagyobb figyelemmel a forgalom zavarása nélkül áthaladni. 4. Állatok csak az úttest bal oldalán hajthatók. Állatokat csoportosan csak megfelelő számú hajcsár hajthat. 5. Minden kerékpárt fel kell szerelni elől színtelen üvegü lámpával, hátul jól látható helyen piros prizmával. 6. Az állati erővel vont és kézikocsikat elől a jármű jobb oldalán legalább egy fehér világitó testtel kell megvilágítani. Városokban a kézikocsikat hátul piros prizmával is fel kell szerelni. Csengővel csak szánba fogott lovakat lehet ellátni, de a szánt jobb oldalán egy fehér világító testtel szintén meg kell világítani.

— Szlnelöadás Kistengelyen. Közkívánatra vasárnap harmadszor adták elő nagy sikerrel Kistengelicen Szigligeti Cigány népszínművét. A darabot nagy hozzáértéssel Zsigmond Elemérné és Csizsák János áll. tanító rendezték. A szép díszleteket Pataki Imre jegyző festette. A szereplők közül külön dicséret illeti meg: Csankó Sárikát, aki igaz átérzéssel játszotta Rózsi nehéz szerepét. Linka Jánost, aki Zsiga cigányt kitünően alakította. Dreszmann Istvánt, aki Gyuri szerepében tűnt ki jó játékával. A műkedvelő gárda többi tagja is a nézőközönség teljes elismerését érdemelte ki.

— Lábát törte a lépcsőn. Weigan Ádám 47 éves dörypatlani lakos a bonyhádi piacra kukoricát szállított és kocsijával behajtott egy vendéglő udvarába. Maga közben bement a vendéglő helyiségébe, ahol frissítőt vett magához. Mikor az étel és ital elfogyasztása után az udvarra akart menni, hogy lovait megetesse, a lépcsőn lelépve elesett és a ballábát eltörte. Bevitték a megyei kórházba.

Legszebb ajándék

A KÖNYV

de csak a MOLNÁR-féle R.-T. kötésében, Szekszárd

TELEFON 11.

— Egy vasutas súlyos balesete.

Súlyos sérüléssel végződő vasúti el- gázolás történt szombat este Ujdombó- vár állomáson. Ssita István kocsi- rendező, aki a vonatok kocsisorainak az összeállításán és egymáshoz való kapcsolásán dolgozott, megcsúszva a tolató koosisor alá esett és a vonat kerekei az egyik lábát lemetszették.

A szerencsétlenül járt embert a szolgálatban volt vasúti tisztviselők részesítették első segélyben, majd megérkezett az állomásra a pályaorvos is, aki ideiglenes kötést tett a lábára és elrendelte, hogy a sebesültet a mentőautóval a kaposvári kórházba szállítsák.

Steiger fakereskedőnél egy métermázsa vágott kemény tűzifa házhoz szállítva 4 pengő 50 fillér. Telefon 46.

— CsődönkivUli kényszeregyezségek. Illés János szakcsi vegyeskereskedő csődönkivüli kényszeregyezség megindítását kérte. A törvényszék vagyonfelügyelőnek dr Balogh Miksa ügyvédet nevezte ki. Ugyancsak megindult a kényszeregyezségi eljárás özv. Korn Gusztávné felsőiregi bőrkereskedő ellen is. Vagyonfelügyelő dr Király Gáza ügyvéd.

— Életunt aggastyán. Id. Weisz Henrik, 80 éves, íelsőnánai lakos, 15-én az udvarukon levő kútba ugrott. Mire hozzátartozói az öreget megtalálták, már halott volt. Weisz több mint egy éve az ágyához volt kötve, teljesen tehetetlen volt s ez az állapot annyira elkeserítette, hogy végzetes tettét elkövette.

— Felakasztotta magát egy létrára.

Jankó János 47 éves bátaBzéki lakos az elmúlt héten a tanyájában egy létrára felakasztotta magát és meghalt. Búskomorság okozta tettét.

— Meglopott ruhakereskedő. Rosenspitz Adolf ozorai szabó és ruha- kereskedő észrevette, hogy raktárából időközönként egy-egy öltöny eltűnik. Mikor az ellopott ruhák értéke meghaladta már a 350 pengőt, Rosen- spitz az esetről jelentést tett a csendőrőrsön, ahol bejelentette az általa gyanúsítottak nevét és lakását is. Az őrsparancsnok azonnal kiküldte a járőrt és a csendőrök elő is állították Bakos Lajos 20 éves és Csinkán Dezső 19 éves ozorai szabósegédeket. Ezek részben be is vallották a lopásokat és meg is nevezték az orgazdákat is, akiknél az eltulajdonított ruhákat értékesítették. Kránitz Ferenc 26 éves ozorai fuvaros bevallotta, hogy Bakostól ruhát vett, noha tudta, hogy az lopásból származott. Farkas Imre 25 éves ozorai szabóiparos szintén beismerte, hogy Bakostól egy nadrágot vásárolt. A vizsgálat mind a négyük ellen folyik.

— Mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Szoksz árd. Telelőn 91.

— Agyonrugta a 16. Bárdi István 22 éves pálfai lakos 17-én délután

I dr Mészöly Lajos cecei körorvost kocsin vitte haza. Útközben a lovak egy szembejövő autótól megriadtak. Bárdi leugrott, hogy a megvadult lovakat megfékezze, de csak egy I lépést tehetett, mert mihelyt leugrott, az egyik ló hasbarugta. A súlyosan megsérült fiatalembert rögtön beszállították a szekszárdi kórházba, ahol sérülésébe még az éj folyamán belehalt.

— Megnémult a szekszárdi Remete kápolnában. Ágoston Jánosné 67 éves

I szekszárdi lakost szombaton reggel a Remete kápolnában imádkozás közben szélhüdés érte, összeesett és teljesen megnémult. Az öreg asszonyt bevitték a szekszárdi Horthy Miklós I kórházba. Állapota reménytelen.

— Ismeretterjesztő előadások befejezése. Dr Piukovich Sándor dóm- j bóvári reálgimn. tanár most fejezte I be azt a hazafias ismeretterjesztő I előadássorozatot, amelyet Tolna, Ba- ' ranya és Somogy vármegye területén vállalt. Legutoljára Hőgyészen, Kur- dón és Szakályon értekezett nagy- száma hallgatóság jelenlétében és élénk érdeklődés mellett a régi és a mai Magyarorszáréi. Az első helyen Simon József polgári iskolai igazgató, I a második helyen Stark Mihály róm. kát. kántortanitó, a harmadik helyen Réber Ferenc főjegyző mondott kö- szünetet az előadónak, aki az 1929— 30. évi oiklusban 55 ismeretterjesztő előadást tartott.

— Letartóztatták Pécsen Pauer Emilt. Egy mohácsi vállalkozó szellemű fiatal ember a nehéz pénzszerzést felhasználta arra, hogy Mohácson, Dombóváron és Szekszárdon a megszorult embereknek hangzatos címeken igen olcsó kölcsönöket hirdessen s mindenhárom helyen nagy mennyiségben röpcédulákat osztott ki. Üzletfeleivel a kölcsön megszerzésének költsége fejében biankó váltót íratott alá, amelyet utólag kiállított, I a pénzt felvette, természetesen a kölcsönből ezután nem lett semmi. A pécsi kir. ügyészség több feljelentésre a vállalkozó szellemű urat gondozásába vette. Szekszárdon nem sikerült nagyobb visszaéléseket elkövetni, mert lapunk annak idején felhívta a rendőrség figyelmét ezen üzelmekre. A hatóság fellépésére ezután a mohácsi bankár ügynökei jónak látták továbblépni. Ezt az alkalmat is megragadjuk arra, hogy figyelmeztessük a kölcsönkeresőket, hogy ne üljenek fel hangzatos hirdetéseknek, mert 7—71/*0/0*08 kölcsönöket nem igen tudnak még a legprímább bonitásu emberek sem szerezni, nemhogy hiszékeny kisgazdák. A megyebeli intézetek kifogástalanul töltik be a hitelnyújtás terén feladatukat s minthogy ők nem tudnak csodákat produkálni, úgy nem tudnak a hangzatos jelszavu hitelköz- vetítők sem. Kívánatos tehát, hogy kellő óvatosággal fogadjuk az ily olcsó kölosönajánlatokat, amelyeket ha átszámolunk kisül, hogy bizony jóval drágábbak, mint a megyebeli intézetek által nyújtott hitelek.

— Egy diák súlyos balesete. Bondi István a szekszárdi Bezerédj felsőkereskedelmi iskola III. évfolyamának tanulója 15-én a Verbőozy-utca folytatását képező lépcsőn lefelé menve megcsúszott és oly szerencsétlenül esett el, hogy jobb lábán bokatörést szenvedett. A szerencsétlenül járt fiú lábára dr Novák Miklós egyetemi m. tanár a kórházban gipszkötést alkalmazott. Otthon ápolják.

— Ellopták a kerékpárját. Mialatt Szűcs János kajdacsi lakos Kölesden bement Tarján Gyula kereskedésébe karbidot venni, kinthagyott kerékpárját ismeretlen tettes ellopta. A tolvajt keresik.

Összeférhetetlen gazdasági cseléd. Wallner Józsefné, gyapapusztai lakos, feljelentette Kosaras Ferenc gazdasági cselédet, aki őt saját lakása előtt minden ok nélkül fellöktt, reá baltát fogott és azzal fenyegette, hogyjbelőle paprikást fog főzni. Az odaBietetl I munkások a dühöngő embertől ide- ! jében elvették a baltát. Az eljáráe I folyamatban van ellene.