Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-30 / 33. szám
XII. évfolyam. szám ára 16 fillér. Szekszárd, 1930 április 30. 33. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre _______ 6 pengő. | Egész évre _____12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden iierd&n i* aiombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A vármegye rendkívüli közgyűlése. A szociális gondoskodás jegyében, a törvényhatósági bizottsági tagok méltóságteljes együttérzésével folyt le & hétfőre összehívott megyegyülés, amelynek a tárgysorozaton szereplő egyetlen tárgya a sürgős átépítésekre felveendő frankkölcsön megszavazása volt. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis a vármegyéknek ntépitési célokra a Magyar Országos Központi Takarékpénztártól rövidlejáratu svájci frankkölcsönt szerzett és ebből 615.000 franknyit biztositott igen előnyös, olcsó kamatláb mellett Tolna vármegyének. Szévald Oszkár alispán csütörtökön vette kézhez Budapesten a kölcsön feltételeire vonatkozó iratokat és a vármegye — hogy a dologszerető, nélkülöző kezeknek mielőbb munkaalkalmakat teremthessen, hétfőn már le is tárgyalta az ügyet és így a tervbe vett útépítő munkálatok mihamarább megkezdhetők lesznek. Ugyanekkor az alispán azt az indítványt terjesztette a törvényhatósági bizottsághoz, hogy a központi járás déli részén, különösen Bátán lévő nagy munkanélküliségre való tekintettel feliratilag kell kérni kormánysegélyt és kölcsönt a Szekszárd—hátai ármentesitő társulat számára, ahol a nyár folyamán körülbelül 600 munkást lehetne foglalkoztatni. A megyegyülés épugy helyesléssel foglalt állást az alispán indítványa mellett, mint ahogy a sürgős útépítésekre felveendő kölcsön ellen sem hangzott el tiltakozó szó. A megye gondoskodásáért választó- kerülete nevében is dr Dencz Ákos tamási képviselő mondott a törvényhatósági bizottságnak köszönetét. A kisfiyölés foglalkozott előbb 9 órakor kezdődött ülésén az üggyel, melynek minden részletét alaposan megvitatták és a bizottságok munkájának átvizsgálása alapján elhatározták, hogy a törvény- hatósági bizottságnak nemcsak azért ajánlják a kölcsön felvételét, mert feltételei előnyösek, hanem hogy mielőbb munkához juttassák a napszámból élő embereket. A törvényhatósági bizottság közgyűlését csak jóval féltizenegy óra után nyitotta meg Jankó Ágoston főispán és ismertetve a gyűlés tárgyát, azt is bejelentette, hogy szabályos időben és szabályos körülmények között két indítvány érkezett hozzá. Az egyiket Galli Kilián th. biz. tag adta be és ez szóról-szóra megegyezik azzal az indítvánnyal, amelyről a múlt közgyűlés már határozott. A másik az alispánnak az indítványa, amellyel arra kéri a th. bizottságot, forduljon feliratilag a kormányhoz, hogy a munkanélküliségen enyhítendő, adna kölcsönt a Szekszárd—bátai ár. mentesítő társulat védmüvein végrehajtandó munkálatokhoz. A th. bizottság az indítványokat illetően akként nyilatkozott, hogy a Galli Kilián féle beadvánnyal újból nem kíván foglalkozni, az alispán javaslatát pedig a tárgysorozat végén vitatja meg. A frankkölcsön. Polgár István tb. főjegyző adta ezután elő a vármegye által útépítési célokra felveendő svájci frankkölcsön feltételeit és ismertette az erre vonatkozó kötlevéltervezetet, amellyel a kisgyülés már foglalkozott és elfogadásra ajánlott. A kölcsön ügyét a kereskedelmi minisztérium tárgyalta meg a hitelt nyújtó Magyar Általános Takarékpénztárra], amely utépitési célokra nagyobb összeget bocsájt az ország rendelkezésére. A kölcsönből 615.000 svájci frank jutna Tolna vármegyére oly formán, hogy 86.000 svájci frank terhelné a kereskedelmi tárcát a kiépítés alatt álló és államosítandó baja—bátaszéki ut költségeire. A fennmaradó 529.000 svájci franknak egyharmada, vagyis 176.333 svájci frank, a bekötő útépítkezésekhez a kereskedelmi miniszter által elvállalt egyharmados állami támogatás szintén az államot terheli. A felveendő kölcsönből a vármegye terhe tulajdonképen 352.666 77 svájci frank, amelynek törlesztési fedezetéről az 1930., 1931., 1932. és 1933. évi közúti költségvetés keretében kell gondoskodni. — A bekötő utak építési költségeinek fedezésére fennmaradó összeg az eredeti terv szerint */s részben az államot, */& részben a vármegyét, */s részben pedig a községi érdekeltséget terhelné. Ezt a javaslat akként módosítja, hogy az utóbb emlitett % részt 8/e részben a törvényhatósági útalap viselje, mig az érdekelt községekre csupán 1/a rész hárulna. A kölcsönből a következő bekötö utak épülnének: 1. kajdacs—borjádi út 2'5 km 2. nagyszokoly—felsöiregi ut 4'180 km 3. kalaznó—hőgyészi ut 5*5 » 4. értény—koppányszántói ut 4*— » 5. harci bekötő ut 1*— » 6. murgai bekötő ut 1*5 » 7. gyulaj—kurdi ut 1*5 > amely összesen 20*180 km úthosszát jelent. Különös előnye a kölcsönfeltétel- nek, hogy ennek segítségével némileg enyhíteni lehet a nagy munka- nélküliségén le, mert most a nyáron, vagyis egy építési idényben lehet létesíteni mindazokat a munkákat, amelyeket a vármegye útépítő programmja három évre irányzott elő. A kölcsön maga a mostani pénzviszonyok közt nagyon előnyös, mert beleértve a 65/s°/o kamatot, a Vs0/0 folyósítási jutalékot és az l°/o svájci bélyegilletéket, csupán 7*4°/o ra rúg és ilyen feltételek mellett ma belföldi kölcsönt kapni nem lehet. Az indokolás végül még elmondja, hogy a kölcsön felhasználásánál az volt az irányadó szempont, hogy minél több község kapcsolta s- sók be a kiépített utak hálózatába és hogy segitve legyen különösen a tamási járáson, amelynek viszonyai a többi járás kiépített utai tekintetében kedvezőtlenebbek. A megejtett névszerinti szavazás során a javaslatot az összob megjelentek egyértelmű állásfoglalásával elfogadták. Dr. Dencz Ákos képviselő, a tamásiak követe állott ezután szólásra és midőn a nagystílű közgazdász éleslátásával rámutatott azokra az előnyökre, amelyeket a bekötő utak megépitése és az úthálózat szerves kapcsolatának létesítése nemcsak a megyére, de magára az országra nézve is jelent: választókerülete nevében is meghatottan köszönte meg azt a jóindulatot, amelyet a törvény- hatósági bizottság a tamási járás irányában tanúsít akkor, amikor ezt a vidéket is beköti a közlekedés ér- hálózatába. Élénk éljenzés követte Dencz Ákos nagy tetszést kiváltó lelkes szavait, amelyek után az alispán Indítványa került sorra. Szévald Oszkár alispán hosszabb beszédben adta elő, hogy helyszíni tanulmányai során milyen rettenetes és kétségbeejtő munkanélküliséget tapasztalt különösen Bátán, ahol körülbelül 600 földmunkás néz a legszomorubb helyzetben a nyár elé. Ezeken segítendő, — úgymond az alispán — feliratilag kellene a törvényhatósági bizottságnak a kormányt megkeresni, hogy a földmive- lésügyi tárca kölcsönt adjon a Szekszárd—Bátai Ármentesitő és Duna- védgát Társulatnak. — A társulat müvei ugyanis jelentékeny bővitésre és fenntartásra szorulnak, ezeket a munkákat azonban a gazdasági viszonyok mostohasága folytán társulati adóból végrehajtani nem lehet. Mivel létesítésük sürgős és 600 kubikosnak az egész nyáron át munkát adna, az államhoz kell fordulni kölcBÖnért és nagyobb nyomaték okáért a kérést magának a törvényhatósági bizottságnak kell előterjeszteni. Az alispán I javaslatát nagy helyesléssel egyhangúan elfogadták és ezzel a rendkívüli | közgyűlés véget ért. A Tolnainegyei Automobil ti Motoros Club alakuló gyQlóse Vasárnap, április hő 27-én a déli órákban a megye minden részéből, sőt a szomszédos Baranyából is nagy számban érkeztek az autó- és motorsportot űzők Bonyhádra. A főtér egyik szélén az oldalkocsikkal ellátott motorok, a középen az autók sorakoztak egymás mellé. Fehér- keztyüs rendőrök dirigálták az érkezőket a kijelölt helyekre, úgyhogy a főteret csakhamar egész autópark töltötte be. A Pécs-Baranyai Autóclub kiküldött titkárja konstatálta, hogy alakuló gyűlésen még ennyi résztvevőt nem látott. Déli 12 órakor dr Bartal Aurél ny. főispán az úri kaszinó nagytermében megnyitotta az alakuló közgyűlést és elsősorban Perczel Mihálynak és Faragó Józsefnek mondott köszönetét, akik az előkészítő munkákat végezték, majd Szévald Oszkár alispánt üdvözölte, aki szintén megjelent az alakuló közgyűlésen. Az elnök indítványára Faragó József felolvasta az aiap- szabálytervezetet, melyet a közgyűlés néhány stiláris módosítással egyhangúlag elfogadott. Az alapszabályok szerint az egyesület két tagozatból áll, még pedig automobil-clubból, melynek székhelye Bonyhád lesz és motoros-clubból, Szekszárd központtal. A club jelvénye megyei színekben viseli teljes címét. Alapitó tag lehet, aki 400 P tagsági dijat fizet, rendes tag az automobil tagozatban 5 P beiratási és évi 20 P tagsági, rendes tag a motoros tagozatban 5 P beiratási és évi 10 P tagsági, kedvezményes tag 3 évre ä 10 pengő, sporttag gyám- és iskolahatósági beleegyezés után 5 P beira- * tási és évi 10 pengő dijat fizet. Az ' alapszabályok szerint a club négy szakosztályt állit fel, még pedig: 1. autó-, 2. motor-, 3. motorcsónak és 4. repülőgép-szakosztályt. A tervezet elfogadása után következett az első tisztikar megválasztása. Egyhangúlag megválasztattak: elnöknek dr Bartal Aurél, társelnöknek Döry Frigyes, alelnöknek Szabó Lajos, ügyvezető igazgatónak Perczel József, ügyésznek dr Künsztler Kálmán, pénztárosnak Petermann Jakab, ellenőrnek Sommer Béla, titkárnak Faragó István, gazdának Bruck- mann Jenő, autószakosztályvezetőnek báró Jeszenszky Andor, motorszakosztályvezetőnek Faragó József. Azonkívül egyleti orvosok és választmányi tagok lettek megválasztva. A választás megejtése után Perczel József a következő indítványokat terjesztette az alakuló közgyűlés elé: a) Szerezzen be az egylet egy motoros servicét (motorbiciklit), mely minden tagnak szükség esetén rendelkezésre álljon. b) Tiltakozzon a MAC utján a vezetők kerületi orvos által való orvosi vizsgálata ellen és kérje, hogy ezt a járási orvosok is végezhessék. c) Kérje meg az államépitészeti hivatalt, hogy a veszélyes útszakaszok és helyek megjelölését gondosan végezze. A közgyűlés mindezen indítványokat a törzsválasztmánynak adta ki végrehajtás eéljából. Szóba került még mint távolabbi cél, az útvonalak mentén elhelyezendő telefonkészülékek, valamint javitó- garage felállítása is, de egyelőre csak mint tervezetek. Szólásra jelentkezett még a Pécs- Baranyai Áutóclub titkára, aki a j szomszédos vármegye Üdvözletét tolmácsolta, melyet dr. Bartal Aurél nyomban megköszönt.
