Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-04-19 / 31. szám

1930 április 19 Csak tárban tabletták csak as eredeti cső* magolásban a Bayer* keresettel valódiak. Mindenféle pótszert uta­senki, aki képviselte volna a magyar Írókat, a magyar olvasóközönséget. Én álltam ott csendes meghatódott- sággal s egy marék földet szórva az uj kis fekete koporsóra, adtam át talán hívatlanul, de szívből és lélek­ből a szükebb szülőföld, Tolna vár­megye üdvözletét és hódolatát. Még csak azt jegyzem meg, hogy a pantheon parcellában nyertek el­helyezést Apáthy István dr. egyetemi jogtanár hamvai is, ki szintén Tolna vármegye szülöttje s kiről múlt év augusztusában emlékeztem meg e lap hasábjain, születésének százados év* fordulója alkalmával. GOLGOTHA. Az útja, mely a Golgothára vitt, ígéret útja égbe, mely vezérel, Bevonja azt a hit világa fénnyel S ráhinti a remény virágait. Az útja, mely a Golgothára ment, Keresztjárásnak kínkeserves útja, A tőrjeit saját szivébe fúrta, De benne jajtalan megbújt a csend. Nem ember az, ki ígyen tűrni tud, Csak Istent vértez így Isten malasztja, S jajra csak Isten ajkát nem fakasztja Fájó halálnak gyötrő szenvedése. Csak Isten megy így a halál elébe, Hogy égbe tárjon embernek kaput. Brandeiszné Frey Melanie. F6IM& 0 vármegyében. Múlt pénteken virradóra a vármegye nyugati részén északról déli irány­ba húzódó földrengés volt, amely három percig tartott. A rengés fő- fészke Gyönkön és Dombóvárott, to­vábbá a körülöttük lévő községek­ben: Regölyben, Döbröközön, Pád­ban, Kurdon, ódalmandon volt. Erős rengést éreztek azonkívül a somogy­inegyei Szilben is. Kocsolán is igen erős volt a rengés. Ott először este tiz óra tájban rendült meg a föld, de az egész alig tartott néhány másodpercig. Sokan nem is akarták elhinni, hogy földrengés ingatta meg a lógó lám­pákat és a falra akasztott edényeket. Mindamellett sokan nyugtalanul tér­tek éjjeli pihenőre. Ez a nyugtalanság nem is volt in­dokolatlan, mert éjjeli háromnegyed háromkor újból megismétlődött a föld­rengés, amely sokkal erősebb és hosz- szantartóbb volt, mint az esti. Haj­nali háromnegyed három órakor arra ébredtek az emberek, hogy inog az ágyuk, sőt többen azt mondják, hogy olyan erős volt a földmozgás, hogy az ágyukból kiestek. Ugyanakkor megmozdultak a falakon az órák, a képek és néhány percig úgy látszott, mintha össze akarna omlani minden. A megrémült emberek kiszaladtak a lakásukból. Kocsolán 8—10 kémény ledőlt, a gyengébb szerkezetű házak falai megrepedeztek. A földrengés végén erős földalatti mo rajlás hallatszott, amely mindinkább halkult. A morajlás megszűntével kezdett a közönség a károk után ku­tatni. Szerencsére, az előbb említett kéményösszeomlásokon kívül egyéb TOLNAMEGYEI IJJSAG 7 HÚSVÉTI NAGYTAKAHITÁSHOZ ! CSAK A KÉK DOBOZBAN VALÓDI 1 AMIT KIMÉRVE ÉS NYITVA ÁRULNAK AZ NEM LUXI baj nem történt és emberéletben sem esett kár. Regölyben és környékén, valamint Gyönkön két erős lökést éreztek, ki sebb földalatti morajlás kíséretében. A lakásokban a bútorok megmoz­dultak és a falakról, valamint a szek­rényekről a tárgyak lezuhantak. Dombóváron es Ódalmandon szin­tén igen heves volt a földrengés, amely az álmukból felriadt emberek közt nagy riadalmat okozott. Dombóváron az erős morajlás kíséretében jelent­kezett reDgés 8 percig tartott. A Föld­rengéstani Intézet szerint itt ritkán szokott előfordulni földrengés és ez ' most hihetőleg nem is fog megismét- I lődni. Hlelőtt fegyvert vásárol kérje be rendkívül előnyös árajánlatunkat 1 SKAB A és PLÖKL fegyver-, lőszer- és sportáruháaa BUDAPEST 432 VI., Vilmos császár-ut 33 vezett 8 cserkészcsapat száma újabban a kir. tanfelügyelő kezdeményesésére megnövekedik. Felhívására most ala­kult és igazolás alatt van a szekszárdi áll. polg. fiúiskola cserkészcsapata. Megbeszélések vannak a szekszárdi iparostanoncok cserkészcsapatának, az Ipartestület által való megalakí­tásáról is ugyancsak a tanfelügyelő elhatározásából. Sőt 1 amint a leg* utóbbi pedagógiai szemináriumi elő­adásokból megtudtuk, egy széles propagandát indított meg tanfelügye­lőnk, az elemi iskolai tanulókból megalakítandó cserkészapródok meg­szervezésére vbnatkozólag. Tehát megvan minden jó akarat a mozgalom terjesztésére, a vármegyei cserkészet kitűnő vezetői gondoskodnak a moz­galom feladata és céljai ismertetéséről, a tanügyi hatóság pedig gondoskodik arról, hogy iskolák és erkölcsi testü­letek a cserkészetet felkarolják. Ily előrelátó gondoskodás mellett nem kell félteni a vármegyei cser­készetet, lelkes vezetők, lelkes munka­társak és lelkes cserkészek képezik : jövő boldogulásunk alapját! B. K. HÍREK. Lapunk legközelebbi száma április hő 26-án jele­nik meg s igy szerdai (23-iki) számunk elmarad. Cserkészet Tolna vármegyében. Akik a folyó hó 6-án résztvettek Bonyhádon, a vármegyei cserkészek közgyűlésén, gyönyörrel hallgatták Meyer Lajos pápai kamarás, tolnai plébános a vármegyei cserkészintéző bizottság elnökének magasszárnyalásu, férfias önérzettől duzzadó, hazafiasén gondolkodó, cserkész szeretettől átita­tott elnöki beszédét, amellyel részint a közgyűlést bevezette, részint azt irányítani kivánta, részint pedig a cserkész intézményt, annak célját s jövő feladatát ismertette. Ennek az elnöki beszédnek a nyomán önkéntelenül eszünkbe ötlik: vájjon van-e még ebben az országban ember, aki nem érti, vagy nem tudja mi is az a cserkészet ? Ha van ilyen egyén, akkor hallgassa meg a tolna­megyei elnök egy beszédét és meg­tanulja rögtön, hogy a pedagógiával s a serdülő ifjúság nevelésével foglal­kozók miért olyan tántoríthatatlan hívei a cserkész mozgalomnak. Ha pedig nincsen ilyen személy, akkor arra gondolunk, miért nem cserkész mindenki, vagy legalább is, miért nem terjeszkedett eddig már jobban el ez a mozgalom ? Tagadhatatlan tény, hogy a mai modern pedagógia legszebb és legna­gyobb vívmánya a jellemnevelés terén a cserkészet. Igaz, fáradságos egyéni munkát kíván, mert a nevelő minden cserkésszel személyenként külön külön foglalkozik. Ezért lassú a nevelő munka s hosszadalmas. De az ered- | mény annál feltűnőbb: a nevelő és I neveltje között korbeli s társadalmi, I állásbeli különbségek eltűnnek, egy feltétlen barátságos, mondhatnék ' pajtásias viszony alakul ki nevelő és neveltje között, a feltétlen bizalom, a megbízás és a megbecsülés alapján, de sohasem a tolakodó bizalmaskodás, vagy a kellő tiszteletadás rovására. Jellemes embert nevel a cserkészet, a ki nem forrott, de jószándéku egyénben felébreszti az önbizalmat. Az öntudatosság alapján a cserkészet Istent, hazát s embertársát szerető egyént nevel. Mert a cserkész vallásos, hazafi s minden felebarátját szerető, aki szereti magyar vérét ép úgy, mint a német, angol, kínai, japán, vagy hindu cserkésztestvérét. A magyar cserkésznek ezeken az általános cserkésztörekvéseken felül egy speciális feladata is van, a végtelenségig szeretni hazáját, élni, halni a magyar földért ób minden gondolattal dolgozni a szebb jövőért. Minden cselekedetét egy irredenta gondolat hatja át, ez is Nagy magyar • országért van! Ez a nagy honszeretet az, amely a magyar cserkészvezetők beszédeiből mindenhol és mindenkor kiderül. A magyar cserkész egyúttal honmentő is, reménybeli boldogabb jövendőnk ifjú harcosa! Ezeket az elveket s nevelő célt csak a kisebb személyü csoportokban lehet célszerűen keresztül vinni, ezért lassú a munka. Nagyobb tömegben az egyéni nevelés nem talál alapot. A lassúbb munka miatt kevesebb az eredmény, tehát kevés a cserkész. Szerencsére, a vezető állásban levő s a nevelést irányító hivatottaink kezdettől fogva felismerték a cserkészet értékét. így vármegyénk népoktatás- ügyének kitűnő vezére, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő is, aki teljes szivvel-lélekkel támogatja a mozgal­mat. A vármegyében eddig beszer­Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Keli emlékeztető. Április 20. Husvétvasárnap. Tiva­dar.— 1820-ban született Pálffy Albert iró. — 1882 ben meghalt Downban Ch. Darwin. — 1927-ben Budapest és Páris között megindult a közvet­len telefonforgalom. — 1912-ben meg- nyilt a szolnoki uj színház, melyet azután a forradalmak alatt össze­lőttek s 1926-ban átalakítottak és renováltak. — 1918-ban Bécsben meg­halt 70 éves korában a nagy Girardi. Április 21. Húsvéthétfő. — 1862- ben a budai Népszínházban az első magyar operett, Bényei—Állaga: „A szerelmes kántoru bemutatója. —• 1879-ben a magyar és osztrák csapa­tok megkezdték Bosznia megszállását. — 1888-ban a „A bolygó hollandi0 bemutatója a budapesti Operában. —­1910- ben meghalt Tvain angol iró. Április 22. Szótér és Kájusz. — 1577 ben meghalt Telegdi Miklós pécsi püspök, az elBŐ nagyszombati nyomda megalapítója. — 1766-ban született Staél francia Írónő. — 1906 ban a Képzőművészeti Társulat gróf And- rássy Gyulát elnökké választotta. — 1911- ben Kolozsvárott Szentgyörgyi István 50 éves színművészeti jubi­leumát ünnepelték. Április 23. Béla.— 997 ben Adal­bert püspök, ki Szent Istvánt meg­keresztelte, vértanúhalált halt. — 1564 ben született Stratfordban és 1616-ban ugyanezen napon meghalt Shakespeare. 1779 bsn Mária Terézia Fiúmét Magyarországhoz csatolja. — 1793-ban megindult a bécsi Magyar Mercurius című újság. — 1867-ben született Budapesten dr. Báldi Izor.

Next

/
Thumbnails
Contents