Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-04-19 / 31. szám

keresztfa, vérző töviskorona, égzengés, földindulás, vagy a fékevesztett tömegek kiabálása — de béke, nyugalom nincsen.

Nincs itt még az igazi erkölcsi megújhodás sem. Mily sokan vannak, akik nem okultak, akik még most is egy idejét múlta ideológia hamis vágányán akaiják előbbre vinni a nemzet ügyét — ha ugyan egyáltalán gondolnak a nemzetre, akik az ősi vagyont csak tékozolni tudják, de annak kötelességeit Bem nem ismerik, sem nem teljesitik, akik minden szociális megértés hiján vonakodnak rálépni arra a hidra, amely a társadalmi osztályokat elválasztó ür fölött boltozódik. Rablás, csalás, hamis bukás, sikkasztás, orgyilkosság : hol van itt az igazi lelki megújhodás?

Es az igazi, általános, belső lelki megújhodás csak akkor fog elkövetkezni, ha a sírjából föltámadt Krisztus a lelkekben is föl fog támadni, ha az ő kegyelmének fénye elhomályosítja a csalóka délibábokat és imbolygó Iidércfényeket, ha az ő akarata szab törvényt az egyénnek és a családnak, az országnak és az egész társadalomnak, ha az ő szeretető egyenlíti ki azt a különbséget, mely most még elválasztja a népet a néptől, a nemzetet a nemzettől, az osztályt az osztálytól, az embert az embertől.

Majd ha ez a Krisztus itt lesz a szivekben, akkor lesz a mi husvé- tunk, a mi föltámadáBunknak ünnepe.

Az aMItiS megoldása.

Irta: dr. Gratz Gusztáv v. b. t. t., ny. külügyminiszter.

Magyarország gazdasági helyzete ezidőszerint rendkivül súlyos. Tar tani lehet attól, hogy válságossá fajul, ha nem BÍkerül a gazdasági bajok ellenszerét megtalálni, A válság legmélyebb oka kétségkivül a mező- gazdasági termékek értékesítésének útjában álló nehézségek mindjobban mutatkozó halmozódása.

Nem tudok egészen igazat adni azoknak, akik azzal teszik túl magukat ezeken a nehézségeken, hogy itt egy világszerte érezhető jelenségről van szó, amely hibánkon kívül következett be és amellyel szemben tehetetlenek vagyunk. Ellenkezőleg, azt

Párisién Grill

VI., Paulay Ede ucca 35.

(Kamara szinház épületében)

Budapest

/ műsoros mulatóm >

^■Kezdete Vili órakort 414 —íWl 11W il wgfl i SS

hiszem, hogy gazdasági politikánk- 1 nak az az iránya, amelyet az autonom j vámtarifa megalkotásával kezdtünk meg, hibás volt és hogy ezek a hibák most bosszulják meg magukat. Már akkor is azok közé tartoztam, akik figyelmeztettek arra, hogy bármily szükséges ób fontos legyen jövő gazdasági fejlődésünkre nézve iparunk fejlesztése, van egy még ennél is fontosabb gazdasági feladatunk és ez az, hogy gazdasági termésfeleslegeink elhelyezését minden körülmények között biztosítsuk.

Akkor, mikor gazdasági politikánknak uj, nézetem szerint hibás, alapjait leraktuk, a mezőgazdasági termékek értékesítése Európa kiéhezett voltára való tekintettel nem ütközött különösebb akadályokba. De már akkor előrelátható volt, hogy ez az állapot nagyon is múlandó lesz. Előrelátható volt, hogy a háborúban elpusztult hajóür lassanként) pótlása után a hajófuvardijak megint annyira le fognak szállni, hogy az olcsóbb amerikai búza el fogja árasztani sz összes enrópai piacokat. Számolni kellett azzal, hogy a tőlünk délre és keletre fekvő államok mezőgazdasága az ottani agrárreformok befejezése után megint fokozni fogja a maga termelését. És mindig tartani kellett attól, ami még nem következett be, de bármely időpontban bekövetkez- hetik, hogy Oroszország a mostani politikai zavaroknak leküzdésével lassanként szintén ismét gaboaakiviteli országgá fog válni és ki fog szorítani bennünket még azokról az európai piacokról is, ahol jelenleg termékeinket annyira- amennyire értékesíteni tudjuk.

Amennyire osztom tehát azoknak az álláspontját, akik a mai gazdasági válságnak ha nem is egyetlen, de egyik főokát az eddig követett gazdasági politikának hibás voltában keresik, annyira nem tartanám helyesnek, a mostani helyzetből a kivezető utat ennek a gazdasági politikának egyszerű megváltoztatásától remélni. A gazdasági élet terén nem lehet a rósz- szül begombolt kabátot egyszerűen újból kigombolni. .Minden gazdasági rendszer uj tőkebefektetésekre ösztönöz. A mostani gazdasági politikának védelme alatt sok millió értékű tőke nyert elhelyezést az iparban. Számos uj vállalat alakult és a mi tőkeszegénységünk mellett lehetetlen volna felelősséget vállalni az olyan gazdasági irányváltozásért, amely ezeket a tőkéket, vagy ezeknek egy tetemes részét megsemmisítené. — Emellett nem is látom ma már a lehetőségét annak, hogy az ipar rová sira tett kereskedelempolitikai enged

| mények fejében mezőgazdaságunk ré*

[ szére értékes előnyöket biztosithat- I nánk. Ez lehetséges lett volna nyolc évvel ezelőtt, ma azonban már azok az országok, amelyekre ebben az irányban gondolhatnánk, annyira fejlesztették a maguk mezőgazdaságát, annyi tőkét fektettek beléje — jórészt hitelek alakjában, amelyek a földbirtokot terhelik, — hogy a maguk részéről nincsenek már abban a helyzetben, hogy kapuikat a mi kivitelünk számára lényeges mértékben megnyissák. Ugyanabban a helyzetben vannak, mint mi. Amint mi nem akarhatjuk, hogy az iparban elhelyezett uj tőkék elpusztuljanak, ngy Ők sem nyugodhatnának bele abba, hogy a mezőgazdasági befektetések alakjában felhasznált tőkék megsemmisüljenek,

A megoldás egyetlen lehetősége, hogy európaszerte változás következzék a vámpolitika irányában. Erre meg is van a lehetőség. A Népszövetség hosszabb idő óta azon dolgozik, hogy az európai államok vagy azoknak egy nagy része egy gazdasági szövetségbe foglaltassák össze azon az alapon, hogy a szövetséghez tartozó államok, ha nem is mondanak le teljesen arról a vámvédelemről, amely nélkül termelésük bizonyos ágai azonnal elsorvadnának, egymással szemben alacsonyabb vámvédelmet alkalmaznának, mint a szövetségen kívül álló országokkal szemben. Ha ezt a rendszert a mi mezőgazdaságunk szempontjából végiggondoljuk, akkor ez arra vezetne, hogy a mi mező gazdasági termékeink alacsonyabb vámok lefizetése mellett mehetnének ki a velünk gazdasági szövetségben álló országokba, mint a szövetségen kívül álló államok, pl. Amerika termékei. Ezzel az európai termékek a gazdasági szövetség határain belül bizonyos előnyösebb helyzetbe jutnának a tengerentúli mezőgazdasági termékekkel szemben és ez az előny elég jelentékeny volna arra, hogy saját termékeink ezen a területen az olcsóbb amerikai tömegtermeléssel versenyezhetnének. Mezőgazdaságunk így ismét védett piacra tehetne szert, mint ahogy ilyen védett piaccal az osztrák-magyar gazdasági területen rendelkezett. Ily védett piac nélkül meg nem állhat és ha nem sikerül ily védett piacra szert tennie, akkor a jelenlegi gazdasági válság enyhülése nem várható.

A kilátások arra, hogy egy ilyen gazdasági együttműködés vagy szövetség az európai államok egy része között létrejöjjön, nem kedvezőtlenek. Abban a programmban, amelyet a Népszövetség a már említett tárgyalt D

E , £

HELLER Q újdonság BÁRSAJT § DERBY E B

R Y

lások részére felállított, első helyen szerepel annak biztositása, hogy az európai mezőgazdasági államok termésfeleslegei az ipari államokban elhelyezést nyerjenek. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1927. év óta munkásságának legnagyobb részét az európai gazdasági koopoerácio gondolatának megvalósítására koncentrálja. Azonkivül a különböző államokban külön intézmények is alakultak (legközelebb egy ilyen intézet Magyarországon is meg fog alakulni), amelyeknek célja a gazdasági kooperáció gondolatának előkészítése azokban az államokban, amelyek az eszmének hívei, hogy abban az esetben, ha a Népszövetségben vagy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarában folytatott tárgyalások az ott érvényesülő érdekek különbözősége folytán meghiúsulnának, létezzék egy olyan szervezet, amelyből az ellentétes érdekeket képviselő és a gazdasági együttműködés eszméjével szemben ezért idegenkedő államok nincsenek képviselve, ahol tehát nincsen módjukban, a közeledésre törekvő országok akaratát megbénítani.

Mindezek a tárgyalások, amelyek az utolsó időben sürü egymásutánban követik egymást, Magyarország szempontjából a legnagyobb fontossággal bírnak, mert az ő eredményüktől függ, hogy mezőgazdasági válságunkkal meg fogunk-e birkózhatni vagy nem. Kívánatos volna azonban, hogy Magyarország ezekben a tárgyalásokban a maga szempontját világosan és határozottan ennek a nagy feladatnak figyelembevételével állapítsa meg. Jelenleg ez nem mindig történik így, sőt igen sok ily irányú tárgyaláson magyar részről olyan szempontok kerültek előtérbe, amelyek, bármily fontosak legyenek is öamagukban, a mező- gazdasági válság megszüntetéséhez kapcsolódó nagy érdekekkel szemben mégis csak másodranguak. A magyar gazdasági közvéleménynek kell felébrednie annak tudatára, bogy ezekben a tárgyalásokban Magyarország gazdasági jövőjéről van szó. Jaj nekünk, ha ezt az alkalmat érdekeink megvédésére elhanyagoljuk.

Használja a hazai

forrásvizet, ha v e s e- baját gyógyítani akarja. 417 Dr. Kövér, főorvos. VezérképYiselet:

Ásványvíz Kereskedelmi Rt, Budapest, VI., Király uccá*12