Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-12 / 29. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 április 12, Sodronykeritás • Ágybetét • Kapuk • Ajtók Rotkaynál a legolcsóbban készülnek Szekszárdim 313 Árjegyzék ingyen és bérmentve. MODERN RÁDIÓK 6—18 havi részletre szakszerű felszereléssel, hosszú garanciával Fámán Sándornál Szekszárdon Rádió- és elektrotechnikai vállalat Korzón, a nagytrafik mellett. - Tel. 139. busával bevetni, amennyi saját szűk' Bégletét fedezi s a megmaradt földeken ipari növényeket termesssUnk. Nagyon' helyesen cselekedett Mayer János földmivelésttgyi miniszter, amikor reámutatott ennek a kívánalomnak pasztán teoretikus mivoltára. Sehol a világon sem tudták a termelést egyszerűen kormányrendeletekkel átszervezni. Különösen nehéz feladat volna ez hazánkban, ahol a földmivelő nép konzervativizmusa közismert. Gondolni sem lehet arra, hogy ilyen körülmények között egymillió kisgazdát kommandirozzunk, reájuk parancsolva olyan termelési ágakat, melyeknek szakszerű megtanulásához megfelelő időre van szükség. Magyarország átmeneti időket él most. Ilyen átmeneti időnek kell tekintenünk mindazokat a tüneteket, amelyek mutatkoznak. A magyar búza a mi legértékesebb kincsünk. Badarság volna lemondani annak termesztéséről az adott dekonjukturális viszonyok mellett. Mi igenis keresztültörjük magunkat ezeken a nehéz időkön s ha bajok mutatkoznak is, azokért nem a kormányt tesszük felelőssé, mert a krízis oka nem a hiányos kormányzati intézkedésekben keresendő, mivel jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági válságnak világgazdasági és külpolitikai okai vannak. Tolna uűrmesye repülőgépe. Mióta Magyarország régi határait egyharmadára zsugorította Trianon halálosnak szánt ölelése, a művészet, tudomány ób a sport az a hármas nagy energiaforrás, amely a magyar erőt túlsugározza a papirhatárokon és a világhír magasságában hirdeti a magyar halhatatlanságot. Á három közül most a sportról van szó. A, sportról, amelynek nemzet- nevelő hatását lehetetlen nem felismerni, hiszen a békeszerződés óta minden sportdressz a hazaszeretetnek közös egyenruhája. A sportrepülésről van szó, amelynek a magyar nép áldozatkészségéből egymásután teremnek gépei, nőnek hangárjai, hogy — mint a sport minden terén —- ebben a versenyágban is világvonalban szálljon a magyar trikolor, ha már a trianoni békeparancs értelmében a honvédelemből kitiltották a repülőgépeket. Tolna vármegye repülőgépéről van szó, amelynek lelkes szervezkedés indult a „megteremtésére". Ahhoz kicsi és szegény az ország, hogy „gyártson“ pénzzel, az üzletért — itt teremteni kell könnyel, vérrel, a jövőbe vetett hit magotbontó erejével és az áldozat élethozó tüzével. És él a hit és lobog már a kis tttzünk! Az első gallyakat egyszerű j emberek, gyári munkások hozták megható megnyilatkozással. Hozták a csekély heti bérükből és diákok, kisdiákok a saines golyókra és tilos cigarettára spórolt zsebpénzükből. Ezek a sorok most azért indulnak útra, hogy ebben a vármegyében mindenki hozza el a maga kis gallyát, aprófáját, hasábját, hogy méltóképen lobbanhasson fel az erőnk tüze. Nem messzire. Csak a megye határáig 1 Ott már várja a más megyék, más városok tüze. Hogy egyesüljenek, ha nem előbb, hát később, de egyszer egészen bizonyosan, ezek a ma még szétszórt apró tüzek... sporttüzek ... müvészettüzek... tudománytüzek... egyetlen hatalmas lángözönné, melyben felégnek a mai határok. A szomszéd Baranya megye már épiti az első hangárt, Pécs propellere Ae ötezerhatszász lelket számláló decsi róm. katolikus hitközség, amelynek tagjai Decs, őcsény és Sárpilis területén laknak, templom hiányában a decsi katolikus iskola egyik tantermében tartotta az Istentiszteletet. A jórészt vagyontalan, szegény emberekből álló testület anyagi erők hiányában templomot nem tudván építeni, annak idején IV. Károly királyhoz, mint legfelsőbb kegyurhoz fordult és kérte, hogy a község határában levő katolikus eredetű téré- ziánumi uradalom jövedelme terhére rendelné el a templom, a papiak és az iskola megépítését és a kegyúri terhek viselését. A boldog emlékű király a kegyúri terheknek az uradalom részéről való viseléséhez nem járult hozzá, azonban elrendelte, hogy a terézi- ánumi uradalom kétszáznegyvenezer koronát bocsásson az említett célra a decsi r. k. hitközség rendelkezésére. Az uradalom a 240.000 koronát az 1924. évben a decsi katolikusok javára be íb fizette a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjához, azonban az egyházközség ezt a néhány aranykoronányi összeget nem tekintve jogosan megállapított igényei kielégítésének, kérvénnyel fordult a katolikus közalapokat kezelő vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a katolikus célvagyon jövedelméből tegye lehetővé a decsi templom felépítését és adjon illetmény- földet a plébánia részére. Közben Virág Ferenc pécsi püspök, aki szekszárdi esperes korából közvetlenül ismerte a decsi katholikusok lehetetlen helyzetét, hivei számára megvette a felszámolt Dunántúli Egyesitett Hengermalmok nemrég épült több emeletes malomépületét a hozzá tartozó hatezeröles telekkel együtt, hogy ott a malom átalakításával az Isten háza felépíthető legyen. | már majd egy éve itt zug a fejünk felett: Tolna megye sem maradhat el, hiszen minden gép, amely ennek a csonka országnak az áldozatkészségéből épül, minden gép, amely startvonalat talál ezen a „héke“- paragrafasokkal agyontüzdelt földön, minden kis magyar gép a felkelő nap sugarán zúg a szebb jövő felé. A hazafias célra felajánlott adományokat és a gyűjtések eredményét lapunkban közölni fogjuk. Eddig a következő összegekről számolhatunk be: Március tizenötödiki gyűjtések Bonyhádon: Zománcgyár 100, Bony- hádvidáki Takarék és Gazdaszövetségi Bank 100, Bonyhádi Takarék 100, Polgári Casino 34.04, Protestáns Kör 9 92, Izr. Nőegylet 9*83, Iparos Kör 2*45, R. Kath. Kör 6*46, Zománcgyári munkások 8 70 és 14 30 P. Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter — amint megbízható helyről értesülünk, — a napokban már aláírta a rendeletet, amellyel a decsi templom létesítésére nyolcvanezer pengőt bocsátott a hívek rendelkezésére és egyúttal az iránt is intézkedett, hogy a Teréziánum orbói uradalmából ötven hold föld hasit- tassék ki a decsi róm. kath. plébánia részére. A szekszárdi kir. közalapítványi felügyelőség a napokban már ki is írja a versenytárgyalást a templom megépítésére, melynek munkáit a szekszárdi m. kir. államépité- szeti hivatal fogja ellenőrizni. Az elfogadott és felsőbb helyen is jóváhagyott tervek szerint a malom- épület födelét, a közbenső emeletek födémgerendáit lebontják és leszednek másfél emeletnyi falat is. A megmaradó falrészt a régi anyaggal befödik és az igy előálló templomhajóhoz hozzá építik a szentélyt, a sekrestyét, valamint a kórust és a tornyot. A programm szerint a templomot az ősszel már át is akarják adni rendeltetésének, ami annál inkább is lehetséges, mert a malomfalak 8—9 évesek és teljesen szárazak lévén, a hajó kiszáradására nem kell várni. A decsi plébániához tartozó római katolikus híveket nagy örömmel töltötte el a kultuszminiszter elhatározása, amely lehetővé teszi, hogy a a rozoga iskolaépület tantermei helyett az év végén már templomban dicsérhessék az Urat. A hitközség egyébként a következő években a templom mellett elterülő hatalmas telken modern elemi iskolát és tanítói lakást is szeretne építeni, mert a mostani iskola nemcsak egészségtelen, hanem a közel száz iskolába járó gyermek számára szűk is: tehát rendeltetésének nem felel meg. HORTOBÁGYI JUHTURÖ Őriz. Magyar Telszüvetkezetl Küzdőm Budapest, I., Horthy niklóa-ut 119—121, A vármegyei gazda- gyűlés. A virágvasárnap délutánjára tervezett vármegyei gazdagyülés iránt megyeszerte óriási az érdeklődés. A Szekszárdi Kisgazda Egyesület által kezdeményezett gazdamegmozdulásnak részesei a 'kisgazdákon kívül a közép- és a nagybirtokosok is, akikre kivétel nélkül nagy súllyal nehezedik a mostani áldatlan gazdasági helyzet. Da nemcsak a gazdák kiküldöttei jelennek meg itt, hanem a társadalomnak úgyszólván minden rétege, hiszen a mezőgazdasági termények értékesítésének válsága kihat minden osztályra, iparosra, kereskedőre és az értelmiségi pályákon működőkre egyaránt. A gazdagyülésen tehát épen ezen sokoldalú vonatkozásainál fogva meg fognak jelenni, illetve képviseltetni fogják magukat a legkülönbözőbb foglalkozást űző csoportok hivatalos küldöttségei is, mert mig jelenlétükkel egyrészt dokumentálni kívánják az ország alappillérét képező mezőgazdaság munkájára való ráutaltságukat, másrészt a gazdamegmozdulással való együttérzésüknek is kifejezést óhajtanak adni. A gyűlésen dr. Pesthy Pálnak, az Országos Kisgazdapárt elnökének a vezetésével részt vesznek: dr. Éri Márton, dr. Den ez Ákos, dr. Klein Antal, dr. őrffy Imre és dr. Zlinszky István vármegyebeli képviselők, továbbá dr Szabó Sándor országgyűlési képviselő, az Országos Földmives Szövetség elnöke, Csizmadia András, az orosházi kerület országgyűlési képviselője. A Magyar Távirati Irodát Heflar István szerkesztő, a „Föld“ cimü kisgazdaujsá- got Jelfy Gyula, az ismert fotóriporter képviseli. Az országgyűlési képviselők és a vidéki vendégek fogadtatása délután fél 3 órakor lesz a vasútállomáson, ahol a vármegyei gazdaközönség nevében a Szekszárdi Kisgazda Egyesület elnöke fogja dr Pesthy Pált, mint az Országos Kisgazda és Földmives Párt elnökét és a gyűlésre érkezett összes vendégeket üdvözölni. A válaszok elhangzása után a fogadásra megjelent közönség menetoszlopokba formálódva a városház elé vonul, ahol három órakor kezdetét veszi a népgyülős. Ezen a gyűlésen a múlt lapszámunkban már említett kisgazdaszónokokon kívül fel fognak szólalni az összes országgyűlési képviselők, valamint a középéé a nagybirtokosok, továbbá a mezőgazdasági kamara kiküldöttei is. Hisszük, hogy vármegyénk gazdatársadalmának ez az impozánsnak ígérkező megmozdulása hamarosan erélyes és fontos intézkedésre serkenti a kormányköröket, mert be kell látniok, hogy komoly és nagy bajoknak kell lenni akkor, ha Tolna, vármegye gazdái, akik az ország agrikulturájában közismerten a legelső klasszist képviselik, panaszaiknak messze hallható módon kívánnak hangot adni. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□na ! PhilipsFábián Sándorul Rád! ifit 18 havi részletre H. a megye legeli! rddiávfillnlaídnűl vegyen! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IY., Egyetem-utca 5. - (fl Belpáros központjában) 60 eve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos. Nyolcvanezer pengő a decsi katolikus templom építősére.
