Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-03-19 / 22. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 március 19 Köztudomású igazság, h"y Rádiót • Villanyt • Fábiánnál szereltessen, akkor őrSme lesz benne! nak a Kálvárián levő sírjához, hogy koszornt helyezzen Ozora és Szenttamás dicső győzőjének porladó ham ■ vaira. Bölcskén. A bölcskei Szentandrás puszták és tanyák népe, leventéi és tanulóifjúsága közösen Ünnepelték március 15-ét a községi iskola helyiségében, ahol megjelent dr. Szakách Ernő kormányfőtanácsos, iskolaszéki elnök családjával, a „Miasszonyunk “ zárda tanárnői, Horváth Dénes szentszéki tanácsos, a községi ejőljáróság Béres Miklós főjegyzővel és a környék lakóinak szine-java. A tartalmas műsor gondosan összeválogatott költeményei, énekszámai, az iskolai ifjúság által előadott ssinmfi, nemkülönben a befejezésül bemutatott zenés szabadgyakorlat apró mozaikjaiból építette föl Kreskay János tanító, levente- főoktató a közben elmondott magas* szárnyalása hazafias beszédét. A kivétel nélkül jól sikerült müsorBzámok szereplői közül ki kell emelnünk Szakách Culika, Géringer József, Tatár Ilona és Rubica József szavalatát. Dombóváron. Délelőtt 9 órakor a róm. kath. templomban Magyar Béla róm. kath. plébános, pápai kamarás mondott ünnepi misét, de a többi vallásfele kezetek templomaiban is voltak istentiszteletek, Délelőtt 11 órakor a kir. kath. reálgimnásium tartotta ünnepségét a szinültig megtelt tornateremben. A nagyhatású ünnepi beszédet Vér Vencel igazgató mondotta. Ki emelte a márciusi ifjak lángoló haza* szeretetét, tettrevágyását és az ifjúságot a nagy magyar haza érdeké ben kifejtendő szorgalmas munkára buzdította. Neufeld Sándor VIII. o. t. elszavalta Agyagfalvi Kiss István: „A véres kardot körülhordozom“ c. költeményét, Rajnai Károly Vili. o. t. előadta Bind István VIII. o. t. zongorakisérete mellett Ábrányi Emil: „Mi a haza?“ cimü melodrámáját. Az énekkar négy számmal szerepelt (Hiszekegy, Isenet, Nemzeti dal és a Szózat) — A szt Orsolya-rendi zárda ünnepélyén Fodor Mária tanárnő volt a szónok. — Délután 3 órai kezdettel a hősök szobra előtt a leventék részére volt ünnepély, amely alkalommal dr. Piukovich Sándor szólt a márciusi ifjak kiváló erényéről és a leventék kötelességéről. Ugyanitt szavaltak id. Ujj József (Miskolci Ko- ▼ács Gyula: Árpád siri álma) és Tar Antal (Miklós vitéz, Üj március) leventék. — Ugyanakkor az ujdombó- vári állami elemi iskolában tartott ünnepségen Csonka Imre reálgimn. tanár mondott gyújtó hatású beszédet. — Este három helyen volt társas- vacsorával egybekötött ünnepély. A Nemzeti Társaskör vacsoráján először Cukrászlányér nagy választékban beszerezhető Molnár-féle Rt. kfinvvkereskeilésébsn Szekszárd —— Telefon 37 I Vér Vencel reálgimnáziumi igazgató a kormányzót éltette, utána dr. Vajda Zsigmond ügyvéd mondott szép beszédet, végül dr. Piukovich Sándor poharát a nagy magyar haza mielőbbi felvirágozására ürítette. — Az Iparo sok és Kereskedők bankettjén Sas Lajos és dr. Neun János szónokoltak, mig az ujdombóvári vasutas körben Hollóssy Andor. — Március 16 -án a Dombóvári Róm. Kath. Olvasókör ünnepségén dr. Piukovich Sándor mondott beszédet és ugyanitt Kapossy Bözsike, Tóth Mariska, Balogh János szavaltak, mig Tóth Lajos irredenta énekeket adott elő. —- Az ünnepélyek sorát a Dombóvári Kath. Legény- egylet társasvacsorája fejezte be, amelyen dr. Piukovich Sándor volt az ünnepi szónok. Bamts Mihály és társai szekszárdi kulfurdélutánja. Nagy szenzáció erejével hatott a híradásunk, hogy Babits Mihály, Szekszárd kiváló szülötte egy irodalmi délután keretében megjelenik szülővárosának közönsége előtt és vele együtt szerepelnek a dobogón: Móricz Zsigmond és Nagy Endre írók, valamint Móriczné Simonyi Mária szinmüvésznő. Az irodalom- kedvelő közönség lázas izgalommal várta a költőt, akit a vármegyeháza szorongásig zsúfolt nagyterme olyan büszke, rajongó, meleg szeretettel fogadott, amilyent itt ritkán láttunk. De hisz ez természetes is. Csakis igy, csakis ilyen gyönyörű módon lehetett fogadni a költőt, aki több mint két évtizede aratja az irodalmi babérokat és most ^dicsőséggel dúsan megrakodva, boldogan lép a szülőhely felolvasó asztala elé. Babits Mihálynak ugyanis —* bár minden évben heteket tölt itt — ez volt a második szekszárdi nyilvános szereplése és ezt — reméljük — most már gyakran fogják követni a többiek is. Nem célunk, hogy Babits Mihályt és társait ismertessük, hiszen az ő patinás nevük fogalom mindenki előtt, aki csak egy kevéssé foglalkozott is irodalommal. Csupán azt a tényt kell leszögeznünk, hogy a nagy történelmi múltú Szekszárd, amelynek fejlődésre törekvő intelligenciája el nem hanyagolható értéke ennek a csonka országnak: cBak magát tisztelte meg akkor, amikor méltó keretek közt ünnepelte nagy fiát. Bodnár István jelent meg először a felolvasó asztalnál és gyönyörű, költői szépségű tanulmányban mutatta be Babits Mihály, Móricz Zsig mond és Nagy Endre irodalmi mű ködését, valamint Simonyi Mária művészetét. A tanulmányt lapunk legközelebbi számában le is közöljük. Móricz Zsigmond hangja csendült fel ezután. Babits Mihályról irt bravúros essayét olvasta fel és végigvezette a hallgatóságot kiváló földink költészete fejlődésének minden periódusán. Bemutatta a kiváló tanultságu poéta sikereinek egyes állomásait, amelyek dicsőséget jelentenek a szülővárosnak is, hisz a költőt oly sokszor ihlette meg az itteni téma. Beszélt a hatalmas sikerű Dante fordításról, amelynél szebb az eredeti sem lehet és újabb dolgairól, amelyek a legelőkelőbb irodalmi körbe, a Kisfaludy társaságba nyitottak utat Babitsnak. Zúgó, szűnni nem akaró tapsvihar közben jelent meg a teremben Babits Mihály és elmondta két gyönyörű költeményét. — Az első: „Vers haMnfecbenbnclier Ödön ás Fia emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan cégt. Mutchenbacher Jenő tüzifakeres- kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, sir* Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. zámról“, amely „A ház“, „A város“, „Az ország mappa szerint“, „Az igazi ország“, „Európa“, „A Glóbus“ és „Epi'og“ szakaszokra oszlik. — A szülőhely divinációja ez a költemény. Egy filozófikus elme, szeretettel teiitett lélek ideálizmusa öleli keblére benne az egész világot, de végül kénytelen beismerni, hogy igazában mégis csak a szülőföld nőtt a szivéhez. Utána „Ne ily halált, ne ily harcot . ,.“ cimü versét hallottuk. Ugyanazok az érzések tükröződnek benne vissza, mint az előbbiben, hogy végül izzó honszerelemről tegyenek tanúságot. A szűnni alig akaró tetszésnyilvánítások végével M. Simonyi Mária jelent meg a közönség előtt és az ő csodásán csengő, tiszta orgánumának finom művészetével szavalta el Babitsnak „Csipkerózsa“ és „Köny- nyü dalt szeretnék írni a kedveshez“ kezdetű verseit. Nagy Endre, az évtizedek óta ismert író Conferencier foglalta el ezután az előadói emelvényt és néhány perces bevezető csevegése után felolvasta Ady Endréről szóló emlékezését. A lélekbúvár művészi bravúr jával és a krónikás riport hűségével megirt tanulmány nagy hatással volt a közönségre. Tíz perc szünet után Móricz Zúg mond „Két nemes állat“ cimü elme futtatását olvasta fel a közönség ál landó derültsége közepette, majd M Simonyi Mária szavalta csodás finom sággal urának „A gyermek hármas érzése Erdély kapujában“ cimü hazafias költeményét. Babits Mihálytól hallottuk ezután „Esti kérdés“ cimü költeményét, amelyben —- mint annyiszor — ez alkalommal is Istenhivő lelke nyilatkozik meg. Végül Nagy ’Endre sok ötletes- séggel fűszerezett, irredenta hangú beszédben kérte a közönséget a magyar irodalom támogatására. A kulturdélutánt Kovátsné Nagy Lujza, a Nőegylet elnöke kedves beszéddel zárta be, megköszönvén Babitsnak, Móricznak, Nagy Endrének és Simonyi Máriának a rendkívüli élményt, amellyel a hallgató ság lelkét gazdagították és az önzetlen fáradságot, amellyel Ssekszárdra jöttek, hogy szereplésükkel a jótékony nőegylet szegényein segítsenek. Este 9 órakor barátságos lakoma volt a Szekszárd-szálló kistermében, ahol közel hatvanan gyűltek össze az előkelő vendégek ünneplésére. A nő- egylet megbízásából Kramolin Gyula DEBULAY IMRE lakatosipar-üzlete Szekszárdim Tokaréklüzhely Vízvezeték Csatornázás Egy tanaié felvétetik! igen hatásos beszédben üdvözölte az irodalmi és művészi élet négy kiváló reprezentánsát, akik a szekszárdiakkal a késő éjjeli órákig a legkedélyesebb hangulatban maradtak együtt. A Szekszárdi népbank kHz- SyQlése. A Szekszárdi Népbank, vármegyénk ezen 6 évtizedes múlttal rendelkező szövetkezete f. hó 16 án délelőtt Vall órakor tartotta saját helyiségében 59. évi rendeB közgyűlését. A közgyűlésen dr Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos elnökölt. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr Hagymássy Zoltán és Szeghy Sándor Uzletrésztulajdono- sok választattak meg. A rövid elnöki megnyitó, után Schneider János ügyvezető-igazgató ismertette az igazgatóság jelentését, amely az általános gazdasági helyzet szakszerű megvilágításával rámutatott arra a hatalmas fejlődésre, amellyel a szövetkezet a múlt év folyamán ajz Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek elsőjévé küzdötte fel magát. A szövetkezet üzletrész tőkéjé 59.000 pengő, takarékbetétállománya 34.000 pengő, folyőszámlabetéte 123.000 pengő és hetibetétei 125.000 pengő emelkedést mutatnak, kihelyezései pedig 333.000 pengővel nagyobbak, mint a múlt évben voltak. Bejelentette az igazgatóság a 3. hetibetét évtársulat április 1-ével leendő megnyitását és lerögzítette, hogy ezen üzletágát, 6 esztendő kivételével, amikor a pénz értéke állandóan és rohamosan változott, hosszú évtizedek óta vezeti oly eredményesen, hogy abból igen sok embernek vagyonszerzése és tartozásától való szabadulása származott. A nagy szakszerűséggel összeállított jelentés élénk helyeslést váUott ki a közgyűlésen szép számmal megjelent tagok sorából és ennek hatása alatt szólalt fel dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző, aki meleg elis méréssel adózott az intézet vezetőségének azon misszió iránt, amelyet Tolna vármegye gazdasági életében a Szekszárdi Népbank oly eredményesen betölt. Miután a közgyűlés a beterjesztett mérleget elfogadta, az igazgatóságnak a felmentést megadta: dr Schandl Károlynak és munkatársainak, mint az OKH vezetőinek, a szövetkezet támogatásáért köszönetét mondtak. Schneider János ügyvezető refiaktáit még az elnöki megnyitóra és dr Hagymássy Zoltán felszólalására és kifejtette, hogy minden erejükkel oda fognak hatni, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet az eddiginél nagyobb jelentőségű támogatása mellett, a szövetkezet oly irányban kutgyflrűk és etető i hidáteresz-csővek és itató vályúk, hornyolt friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, te^aszo- és mfikő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, ít iu.' Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sárfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s mőkő készpénz árban részletre is. —* Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy Ai?«! a régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®<S>®®®®®®®®®®®®®
