Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-19 / 22. szám

XII* évfolyam.

22. szám.

I

h

Egyes szám ára 16 fillér.

Szekszárdi 1930 március 19.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102.

Előfizetési dij:

Félévre

_______6 pengő. | Egész évre______12 pengő.

Sz

erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden eserdán ée szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.

március tizenötödike.

A magyar szabadság hajnalhasadá- sának szivet-lelket megremegtető emléke az elmúlt nyolcvankét év távlatában is csodás UdeBéggel pompázik. Közel egy évszázada már, hogy az 1848-i nagy események megtörténtek. Szemtanújuk már alig van, de március tizenötödikének eszméje győzedelmesen és diadalmasan mutatja a magyar boldogulás egyetlen lehetséges útját. A magyar nép millióinak ez a valódi nagy ünnepe évről-évre megmozgatja a hazafias tömegeket és a róla való megemlékezés az idén is ugyanolyan impozáns és bensőséges keretek közt zaj'ott le, mint a nagy világkatasztrófát megelőző béke boldog éveiben.

Szekszárdon

épugy, mint mindenütt az egész vármegyében, Istentiszteletekkel kezdték a nagy évfordulót. A belvárosi róm. kath. templomban Kiss Lajos apát- plébános az njvárosban Horváth Károly plébános mondott ünnepi nagy- misét, a református templomban Tóth Lajos, az evangélikus templomban pedig Németh Gyula lelkészek tárták Istentiszteletet és szentbeszédet. Ezeken az Istentiszteleteken részt- vettek a hatóságok, hivatalok, testületek, egyesületek, az iskolák ifjúsága és a leventék.

A Béla-téren folyt le ezután a város emlékünnepélye óriási közönség részvételével. A Petz Hubert vezetése alatt álló Polgári Daloskör Hiszekegye után dr. őrfify Imre országgyűlési képviselő lépett a szónoki emelvényre, — bogy ez alkalommal tizenegyedszer tartsa meg ünnepi beszédét szülővárosának március ti- zenötödiki megemlékezésén. A negyvennyolcas idők eseményeit és az ország mostani helyzetét ismertetve többek közt ezeket mondotta:

— Az 1848. évi március tizenötödike általános nagy emberi szempontból is egyike a világtörténelem legértékesebb eseménysorozatának. A nép felszabadítása, a jobbágyság eltörlése, a felelős magyar minisztérium megalakulása, mind helyet kér magának a világtörténelem lapjain. A maroknyi magyarság nyolcvankét évvel ezelőtt szemben állott az egész világgal és egy percig sem kétel- * kedett benne, hogy igaza nem fog elmaradni. A magyar nép megtalálta magát és a magyarság az ellene tört nagy katonai erővel szemben is diadalmasan nyomult előre. Van valami hasonlatosság a negyvennyolcas idők és a világháború eseményei, valamint a belőlük levonható tanulságok között. Mikor a magyarság magára talált, nem volt hatalom, amely ellene tudott volna a vitéz népnek állani. Most is össze kell fognunk, egymás ellen belső harcra nem szabad mennünk, mert harcos magyar erényeink Trianonból is épngy meghozzák a feltámadást, mint ahogy nem jelentette Világos sein a halálunkat.

A Szekszárdi Dalárda Németh Gyula vezényletével nagyon hatásosan énekelt egy magyar zsoltárt, majd Kenézy Gábor reálgimn. VIII. o. t. szavalta el a Talpra magyart. Utána a Szekszárdi Dalárda adta elő a „Krasznahorka büszke vára“ cimü hazafias dalt, amelyet Tóth Lajos ref. lelkész beszéde követett. A hatásos szép szónoklat a történelemből levont tanulságokkal mutatott rá arra az útra, amelyen a Gondviselés bennünket hazánk visszaszerzése felé vezethet. A jól ismert „Tavasz elmúlt“ csendült fel a Szekszárdi Dalárda tagjainak ajkán, majd a levente zenekar a Himnusszal zárta be az ünnepséget, amely után a leventék disz- menetben elvonultak az előkelőségek előtt. A zsinagógában fél 12 órakor volt hazafias istentisztelet.

Szekszárd középiskoláiban a magyar szabadság ünnepnapján hazafias ünnepeket tartottak. A Garay János reálgimnázium műsora a következő volt: 1. Szabados-Pappváry : Hiszekegy, énekelte az ifjúsági vegyeskar.

2. Vörösmarty: Szózat, szavalta Fe jős László VIII. o. tan. 3. Ünnepi beszéd, irta és elmondta Marxreiter Alajos VIII. o. tan. 4. Egressy— Vörösmarty: Szózat, énekelte a vegyeskar. 5. Petőfi: Nemzeti dal, szavalta Kenézy Gábor VIII. o. t. 6. Révfy: a) Bus magyarok imádkoznak, b) Drága Pozsony, énekelte az ifj. férfikar. 7. Petőfi : Élet vagy halál, szavalta Kuklicz Kálmán VIII.

0. t. 7. Pappváry: Hiszekegy, szavalta Szabó Lajos Vili, o. t. 9. Erkel—Kölcsey: Himnusz, énekelte a vegyeskar. — A Bezerédj István fin felsőkereskedelmi iskola műsora:

1. Hiszekegy, énekelte az ifj. énekkar. 2. Petőfi: Nemzeti dal, szavalta Halblender János I. évf. tan.

3. 1848 márcins 15 ének története, előadta Farkas Ferenc IV. évf. tan.

4. Szabolcska Mihály: Édes apám, szavalta Cziráki László IV. évf. tan.

5. Három könny . . ., énekelte az ifj. énekkar. 6. Szathmáry István: Ne sírjatok, szavalta Wild János II. évf. tan. 7. Emlékbeszéd, tartotta vitéz Molnár József tanár. 8. Talpra magyar, énekelte az .ifj. énekkar. 9. Tábori Piroska: Üzenet, szavalta Czéh László III. évf. tan. 10. Himnusz, énekelte az ifjnság. — A polgári leányiskola műsora: 1. Himnnsz, énekelte az énekkar. 2. Magyar lányok, szavalta Kutas Klára. 3. Ünnepi beszéd, tartotta Theiszen János az intézet igazgatója. 4. Márcins 15-én, szavalta Nőger Ilona. 5. Honfidal, énekelte az énekkar. 6. Gyász- ország most Magyarország, szavalta Kecskés Ilona. 7. Irredenta, szavalta Csankó Klára, 8. Himnnsz. — A polgári fiúiskola műsora: 1. Himnnsz, énekelte az intézet énekkara. 2. Petőfi: Nemzeti dal, szavalta Mihályi András

IV. o. t. 3. Ünnepi beszéd, tartotta Nagy Lajos tanár. 4. Havas István: Uj március, szavalta Pirgi István. 5. Szózat, énekelte az intézet énekkara.

Sajnos, hogy a szülők csak kevesen hallgatták végig ezeket az igazán nagy gonddal összeállított műsorokat.

Este a hagyományoknak hódolva több helyen volt társaslakoma. Szék- azárd város hivatalos vacsorája az Iparos Székház nagytermében volt, ahol társadalmi állásra való tekintet nélkül több, mint kétszázan vettek részt. Az asztalfőn dr. őrfify Imre és vitéz Vendel István polgármester között dr. Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző ült és ő mondott pohárköszöntőt a kormányzóra. Hatásos beszéde végén azt kérte, hogy a magyarság minden gondolata az eljövendő márcins legyen, amelynek alapjait Horthy Miklós rakta le. őrfify Imre ünnepi beszédében megállapította, hogy az emberiség számtalan forradalmai között a negyvennyolcas forradalom volt a legideálisabb, amely szóhoz juttatta a magyarság hetvenöt százalékát, amelynek azelőtt nem voltak jogai. 1848 ban született meg a magyar polgárság, amelynek a negyvennyolcas politika ntravalóját féltékenyen kell őriznie, mert csak a magyar polgár függetlensége, az egész ország szeretetteljes és hazafias összefogása munkálhatja eredményesen annak a jövőnek az elkövetkezését, amely nélkül a feltámadás el sem képzelhető.

Szakách Imre esperes, mórágyi ref. lelkész köszöntötte ezután őrfify Imrében a fiatal, lelkesen lángoló életerőt, amely még nagy tettekre van elhivatva, majd Kárpáti Nándor mondott köszönetét a város közönségének, hogy az iparos Bzékházat választotta ünneps színhelyéül és ezzel megtisztelte az iparosságot. Dr. Kra- molin Gyula mélyen szántó beszédében a nemzet gerince megerősödésének a szükségességét hangoztatta és a negyvennyolcas márciussal összefüggő reminiszcenciákat mondott el.

Márcins tizenötödiki ünnepi hal- vacsora volt azonkívül a Szekszárdi Polgári Olvasókörben és a Nagy Sán- dor-féle vendéglőben is, ahol a szép számú közönség előtt mindenütt hivatott szónokok fejtegették az évforduló jelentőségét.

Az ünnepély programmjának ismertetéséhez tartozik, hogy a testnevelési vezető és az oktatói kar 15 szegénysorán és hadiára leventét látott vendégül a Mozi vendéglőben. A megvendégeltek könnyeB szemek kel köszönték meg a szives vendéglátást.

Bonyhádon.

Márcins 14-én este a Spiesz- féle vendéglőben gyűlt össze az iparos ság, vele együtt a társadalom színe- java társasvacsorára. Az ünnepi szónok Laki Zoltán szolgabiró volt, ki tüzes beszédben idézte a dicső múltat, majd a szomorú jelent ecsetelte, egyúttal egy szebb, boldogabb jövőért való munkálkodásra szállította fel a jelenvoltakat. — Márcins 15-én délelőtt az összes templomokban ünnepi

Istentisztelet volt. Az evang. Istentisztelet után az elemi iskola növendékei a közönséggel kivonultak a temetőbe és nemzetiszinü szalagos koszorút helyeztek el a 48-as idők nagy népszénokának, Borbélyi József esperesnek a siijára. Egyszerű, keresetlen szavakban Knábel Vilmos ecsetelte Bonyhád nagy papjának érdemeit. — Délután 3 órakor folyt le a reálg. ifjúság márciusi ünnepélye a következő műsorral: Intézeti vegyeskar, vezette Kring Gynla énektanár. Március idnsán, irta és szavalta Zerinváry Szilárd V. o. t. Szabadság- indnló, előadta az ifjúsági zenekar, vezette Halmay Károly. Március 15-ének története, felolvasta Gász István Vili. o. t. Petőfi a Hortobágyon, melodráma, szavalta Posevitz Albert VIII. o. t., zongorán kísérte Kovács Boldizsár VII. o. t., hegedűn Kovács Emil VII. o. t., cimbalmon Kovács Zoltán VII. o. t. Ünnepi beszéd, tartotta Wágner Lajos VIII.

o. t. Petőfi Sándor: Nemzeti dal, szavalta Ritzel Frigyes VII. o. t. Trió a szabadságharc dalaiból, összeállította Halmay Károly, előadták: csellón Halmay Károly, hegedűn Kerbolt Kornél VII. o. t., violán Mencz György VI. o. t. Vörösmarty Mihály: A vén cigány, szavalta Eger- szegi István VIII. o. t. Ifjusági férfikar, vezette Kring Gynla énektanár. Az ünnepély közénekkel, a Himnusz- szál végződött. A tornacsarnokot szinültig töltötte meg a közönség s lelkes tapssal jutalmazta a szereplőket. A rendezés Rózsa Sándor tanár, önképzőköri elnök érdeme. — Este 7 órakor a Prot. Kör tartott hazafias ünnepélyt, melyen magyar nyelven Rózsa Sándor tanár, németül pedig dr. Schreck Ádám orvos beszélt. Mindkettő az ediig bű hazafiaknak bizonyult németek leikéhez Bzólt, hogy ne üljenek fel a népámitóknak, kik napjainkban ellentétet próbálkoznak támasztani köztük és a magyar faj között, hanem kövessék az ősök példáját, kik vitézül kitartottak és harcoltak Perczel Mór oldalán a magyarság eszméiért. Ezen az ünnepélyen közreműködött a Baier János igazgató-tanitó vezetése allatt álló evangélikus vegyeskar is, a tőle meg szokott, pattagó magyar dalokkal. Weinőbl Ádám kisgazda, a dalárda tagja Móra László egyik irredenta költeményét szavalta hibátlan magyar • sággal és igazi átérzéssel, sok tapsot aratva.

Este nyolc órakor az Erdős féle szállodában összegyűltek a kaszinó tagjai is márcins idusának megünneplésére. Az ünnepi szónok Lövik Kálmán reálgimn. tanár volt, ki magas szárnyalásn beszédben méltatta a nap jelentőségét. — Az ünnepélyek sorrendjét a Katb. Kör fejezte be, ahol márcins 16 án este rendeztek nívós ünnepet a kör helyiségeiben. — Ugyancsak 16 án délntán vonult ki a Leventeegyesület zászlóval és zeneszóval Perczel Mór honvédtábornok-