Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-15 / 21. szám

2 ■fl B19 SB 13 BUMS 0999(9 IBB] 8) BUS 99 ? Valóban m fivisitm pofjaitokat, jjrer- 3 5 mek-, csoport*, inteti eur*, arthitektura J5 felvételeket készít7 INŐÖERI főherceg udvari fényképész. g J Vidéki meghívásokra — kiutazom. J Amateurmunkikat vállalok. ■ a ■ Szekszárd, Széchenyi u. 28 ■ g • , ■ (Molnár-féle ház) 45 g léiHHfliiniflifeflni 8800 ’ pengő, tartalékalapunk 1825 pengő 90 fillért teán ki. Á lefolyt évben előfisetési díjból 10.824 pengő, hirdetési díjból 17.358 pengő, ka­matokból 1947 pengő folyt be, A lap előállítási költsége 27.145 pen­gőt tess ki. A tiszta nyereség fel­osztására vonatkozólag tisztelettel ja­vasoljuk, hogy fizettessék ki 880 drb 10 pengő névértékű részvény ötén darabonként 80 fillér osztalék, vagyis 704 pengő, tartalékalapra 309 pangŐ 38 fillér, jutalékokra pedig 253 pengő 38 fillér fordittassék. A a osztalék kifizetését március hó 10-étől kérjük elrendelni. Ezekben adtunk rOviden számot lapunknak múlt évi működéséről. Nem törekedtünk nagy keretek kö­zött szolgálni bizonyos eszméket és célokat, de törekvésünk mindig az volt, bogy bár kicsiny méretekben le, de az igazi hirlapirás becsületes tollával tegyünk szolgálatot megcson­kított hazánk, azülővármegyénk kul­túrájának és a megyénkben lefolyó eseményeket, tárgyilagos hűséggel Örökítsük meg a jövő nemzedék ré­szére, akik tán egy nyngodtabb, bol­dogabb korban visazápiilantást akar­nak vetői, hogy mi is történt az el­vesztett háború, az átkos forradal­mak, a trianoni ssétdarabolás, a po­litikai és gazdasági romokból való megújhodás küzdelmes, verejtékee éveiben.1. v A mai kor a villamosság és a le­vegő meghódításának kora. Mérhe­tetlen távolságból hozza el az emberi tudomány a levegőben rejlő villa nyosSág felhasználásával a messzi Világrészekben elhangzó beszédeket, dáloket, színdarabokat. Jeges felhők között sok ezer méter magasságban rohan a repülőgép és száll méhósá gos komolysággal a németek tech­nikái felkészültségét büszkén hirdető Zeppelin. A rohanás, a fejlődés ezen7 korsza­kában nekünk is meg kellett tenni egy szerény lépést, hogy kielégítsük szóknak óhaját, akik lápunknak apró betűiből gyakrabban óhajtották meg­tudni, hogy mi történt megyénkben. Tudtuk ugyan, hogy a heti kétszeri megjelenésre való áttérés sserkess- tőségüúk átszervezését kívánja és anyagi érőnket a több kiadás erősen próbára teszi, de azért nem zárkéz- tunk el emez óhaj elól, mert felismer­tük annak jogosultságát. Az 1930-ik ÓV eiejétói lapunk min­den hét szerdáján és szombatján vi esi' azét eszméinket, gondolatainkat éz ad hirt a «lepergett eseményekről. Természetes ezen több költségeket csak úgy bírhatjuk ki, hogy az ed digi 8 pengős évi előfizetési dijun­kat 50 száialékkal emeltük. Igaz ugyan, hogy esen előfizetési díjjal a lap nyomtatási költsége sem nyer kielégítést, reméljük azonban, hogy előfisetőink tábora a közelgő jobb TOLNAMEGYEI ÚJSÁG __________­■h iippaaiygíi pm Fábián sánSawiái, o megye leieisO rdtMvíllidotdntl vegyen! gazdasági viszonyok mellett erősen gyarapodni fog és igy nem leszünk kényszerítve árrá, hogy újításunkról anyagi erőink hiányában lemondjunk. Megadja erre a remény t az a ragasz­kodás, amelyet régi előfizetőink' ré­siéről tapséstsltunk. Nyugodt lelkiismerettel nősünk azért a jövő elé és nem térünk le eddigi ötünkről. Mi nem azért álltánk eszmék és gondolatok szolgálatába, hógy rózsás pihenőre számítsunk. Egy lapnak küldetem zz élete és ha kitűzött oélja mellett mindig tisztes- séges eszközökkel tart ki, akkor ideig-óráig gyengíteni lehet, de le­törni nem. A mi lapunkat a nehéz idők erős kavarodásai »Ülték. Világ* felfogási harcok, politikái húllám verésekj emberi hiúságok/ szertelen gyűlölet és felemelő szeretet voltak bölcsője ríngátói és sem a különböző áramlatok szélsőségei, sem a hiúság­ból fakadó irigység s még kevésbé a szerefetból fakádó elkényeztetés nem térítették lé útjáról, mert előtte min­dén vonatkozásban az egyétemes nagy érdek sso'gálata, nem pedig a társa­dalmi osztályok harcai és feltörekedni kívánó hiúságok légyézgótései voltak a kitűzött célok. Újabb 10' évnek küzdelmei elé megyünk felemelt fővel, nyitott szé- mekkél és hivő létekké!' hisszük,* hogy a mi. gyarlóságunk dacára a boldogulás ösvényén fog megtartani eazméink nemessége, munkánknak becsületessége és törekvésünk egye­nessége. Ha pedig a sors könyvében at vári feljegyezve rólunk, hogy immár elvégeztük azt a feladatot, amelyért elhivattunk, úgy panasz és keserűség nélkül tesszük le a tollat, mert soha­sem egyéni érvényesülésünk volt a végcélunk, hanem a köznek hűséges szolgálata mindaddig, amíg vérme gyénk megértő közönsége azt szük­ségesnek találja. Amidőn tiszteletteljes jelentésünket eszel béfejezzük, egyúttal emé be­számolónkban is, mint 10 éven ke­resztül, hirdetői törekszünk lenni annak a megdönthetetlen hitnek, hogy minden szenvedésnek és megpróbál tatásnak keserűségéből ki keli ásrjad- zani a boldogabb jövendő caerjéjé nek. A Nyugat messzeségéből fel-fel­csillanó gyenge fényekből várjuk és reméljük a magyar igazság mécsesé­nek feliobbanását, amely az igazság­talanság sötétségéből fel fog ragyogni ott is, ahol véreink most szomorú rabságban, a napnak minden órájá­ban imádkoznak eme fény mielőbbi teljes felragyogásáért. Hirdetjük ezen a napon is, mint mindem eddigi közgyűlésünkön, hogy amikor a jövőbe tekintünk, nem csüggedünk el, mert imádságos lélek­kel hisszük, amit már közülünk el­költözött" lánglelkü * költőnőnk oda­vésett minden magyarnak elméjébe: „Hiszünk Magyarosáig ^feltámadásá­ban 1“ ■ 1930 március 15 HOBTOBÍGTUIIHTUtÉ Mlndenfltl kaphatói Termeli­Tej• z5vetkezeti K5zpont Budapest, I.. Horthy Mlklóa-ut HO— m * Mélységes megdöbbenést váltott ki megyésser te Ssabó Károly nagyjjir. sányi íéf. lelkésznek, egyházkerületi tanácsbir ónak '• Pécsen f. hó 11 ■ én be­következett tragikus halála. Séabé Károly többéviifcedattölttfttinegyénk- ben és annak egyházi, megyéi; í tár­sadalmi és politikai életében eigen jelentős szerepet játszott. Erdély szü­lötte volt, 1864. évi március hó l&^n Székely udvarhelyen született. Theo- logiai tanulmányait Nagyenyeden és Budapesten végezte. — Megyénkbe 1897 ben került, amikor Kecskeméti István örökébe választották mee Paksra. . Pakson a községi életűek telkes munkása volt és törhetetlen hivő - a függetlenségi pártnak. Khuen-Háder- váry Károly miniszterelnöksége alatt tevékeny részt vett a megye politikai megnyilatkozásaiban és csakhamar a megyei ellenzék mindenki által becsült vezére lett. Egyik megyei szereplése alkalmával ismerték meg az alsónyéki bizottsági tagok és a függetlenségi érzelmű Sárköz ezen vagyonos - köz- ségé egyhangú megértéssel meghívta az 1905. évben megüresedett ps- rochiára. , Es a választás vetette meg alapját politikai pályafutásának. Az 1906-ik évi képviselőválasztáson Boda Vil­mossal szemben, aki már 24 év óta képviselte a szekszárdi választókért; letet, pótválasztáson győzött és be­került a képvizelőházbá, amelynek 1910. év végéig munkás és értékes tagja volt. A szekszárdiak, akik hózzá voltak szokva, hogy . a képviselő majdnem egy negyedszázadon ke­resztül Szekszárdon lakott, nem tud­tak belenyugodni abba, hogy egy falusi pap legyen a képviselőjük és ~ bár száz és száz» ügyben vették igénybe a tevékeny és lelkiismeretes képviselő szívességét .— az 1910. évi választáson felléptették vele szemben gróf Batthyány Tivadart,' aki azután 62 szótöbbséggel győzött is, óriási küzdelem után. Szabó Károlyt a bukás erősen elkeserítette és ez érlelte meg bébne az elhatározást, hogy hívei szerétete és ragaszkodása dacára elfogadta 1913. évben a nagyharsá- nyiak meghívását és esen időtől kezdve a politikától teljesen vissza­vonulva, egyedül egyháza ügyeiben munkálkodott. 1 Hosszabb időn át betegeskedett. Súlyos érelmeszesedés kínozta, amely olyan fokú volt, hogy a halála1 bár­mikor bekövetkezhetett vóini. 'A halálnak ez a közelsége felőrölte idegeit, bár hozzátartozói előtt titkolta betegségének súlyos voltát, akarat­erejét legyőzte a betegség- és Páókbn, ahol. pár nap óta gyógyulást igye­kezett ‘ keresni, egy Ünkivtiletten'pér- céhen lévéfétte1 magát a belgyógyá- aáati klinika második emeletének egyik ablakából és holtán tefcült^ az utca kövezetén. Esés' közben font­MW Szabadság ünnepén. Merengő lelkünk a gondolat szár­nyain a te napodnak éltető erejéhez menekül, Március Idusa. Szentelt fájdalom helyett ki nemzeti kincsünkké lettél, Vér nélkül kivívott dicső diadaloddal ki aranybetüket róttál a magyar nemzet történelmének legfényesebb' lapjaira, megfeszítve Trianon keresztjén, bánatunkból, ke serves Bienvedéaéinkből tehoszád for­dulunk, a te gyámolitásod és kegyel­medet kérjük, márciusi szent napi Bocsásd meg nekünk, hogy szent emlékedhez érdemtelenekké lettünk ; küldd reánk a feledés áiomnyi bol­dogságát, füleinkben altatóén altasd a felébredésig tartó szent szózatot : „hogy rabok tovább nem leszünk f* Küldj reánk dicsőséges, mennyei ál mot, mely Petőfi Sándor balovány arcának lángb&gyulásánál, Vasvári Pál lelkesítő, lángoló szavainál, Jókai Mór nemsetissínü kokárdájának lát­tára kicsorduló könnyeknél, Táncsics Mihály örömkönnyénél s Pest diadal- mámorban úszó utcáinak' első éljen- rivalgásánál botoljon szemeinkre. Felejted el Vécseynék a bitónfult Damjanich kezére lehelt utolsó csók ját, borítsd a feledés fátyoléval az aradi Golgotát, add meg, hogy győ seltnes emlékeidből ne lássunk mást, csak a magyar dicsőségért és a magyar jövendőért harcoló véreinket, kiknek nótája, lelkesedése s harci- tényei tették feledhetetlenné téged is, te csodás Március. Köszöntsd szent melegeddel a három- szintt lobogó dicső katonáit, a fel­támadt félisteneket: Csaba tejúijának sápadt kunjait, Bocskay hős hajdúit, Simonyi óbesternek daliás vitézeit, Rákóczinak bus kuruckatonáit, lobogó hajú Jávorka Adómnak hős diákjait. Küldd élűkre a régi, szent árnya­kat : Lenkey lobogóját, Guyon bra nyiszkói papjának vérrel szentelt krisztuskeresztjét, Damjanich harsogó vezényszavát, a kicsi táluk háráng- szavának édes csengését s igazi re­ményét a jobbrafotduló magyar sors nak, hogy nótáa kedv zuhogjon ajkuk­ról, hogy megdönthetetlen erejű legyén a kardforgató és munkás magyar kéz és hogy tanuljon meg mégegyszer ámutni a világ, v Zugasd fel ujult érővel a márciusi szent esküt, terólad súgjanak a Kár­pátok szikláin végigzokogó viharok, a te fényed égjen a messze lángoló pásztortüzekben, mélyeknek izzó me­lege errefeíé lobban a négy magyar égtáj váró tavaszi éjszakáin, $ add, hogy a balsorsban kionklőtt drága magyar vér a' te eszméid diadalá­ban megbocsátó szentesülést nyerjen, Beégess költőink lantján vigí dalt, uj magyar dicsőségről, szüntesd meg Trianént minden szégyenével! gyalá - zatával, nyomorával és csapásával, add vissza az elrablott területeket, az azokon élő s ma is könnyező magyar véreinkkel, szenvedő magyar testvéreinkkel. Légy ismét a magyar föltámadás napja, hogy téged ne feledheZsén el j soha a magyart —• —P. Í | Erzsébet Királyné Szálló I Budapest IV., Ggyefem-ufca 5. — (fl Belpáros központjában) 60 éré a fővárosi és vidéki art kősépositály találkozó helye. — 100 modora kényelmesszoba. Ax étterem-áskávóbázbancigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rondszerT Polgári árak! 35 J Szábó Imre, tiilafdonos: [Szabó Károlyi

Next

/
Thumbnails
Contents